Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

Tróján Marian ex librisei A művészt sorsa magya­rázza. Mondjuk el hát Tró­ján Marian most megnyílt ex libris-kiállítása kapcsán, hogy a vármúzeumban köz­szemlére tett mintegy 50 grafikai lap alkotója a len­gyel összeomlás után, 1939- ben került hazánkba. Gyer­mekként éveket tölt Eger­ben, Gyöngyösön és a Ba- laton-partján, számtalan él­ménnyel, benyomással gaz­dagodva ez idő alatt. A há­ború elmúltával visszatér szülővárosába, PrzemysVoe. Leérettségizik, s Jerzy Pa­rték krakkói grafikusműhe- lyében a fametszéssel kezd ismerkedni. A nyugtalan, tettvágytól lobogó fiatalem­ber később megint Magyar- országra látogat, de úgy most már, hogy családalapí­tás a dolog vége. Ettől kezd­ve két ország és két város között osztja meg magát. Egerben Przemyslre gondol, s Przernysiből Egerbe hívja valami. Ez a kettősség kísért mun­kásságában, a kiállított gra­fikai lapok témakincsében. De ez magyarázza meg elég­gé leszűkített motívumvilá­gát, jelképrendszeré' is. Alig látni olyan ex librisét, me­lyen a sugárzó nap, a sza­badságot hordozó kecses madár, vagy a gyengédsé­get, szeretetet szimbolizáló virág meg ne jelenne. Hát nem ezek hiányoztak a szü­lőföldjétől elszakadt gyér-, mek életéből? Jobbára linóleumba, s pé- vécébe metsz Tróján Ma­rian. Elhagyta a nemesebb fát, melynek lenyomata ha­tározottabb, élettelibb. Bár az is Igaz, hogy ezáltal sej- telmességben, , érzelemben gazdagodott művészete. A lágyabb vonalak, kontúrok a líra felé visznek. Ebbe a képbe illik Pécsik Dénesné, vagy Nagy Lászió- né részére készített ex lib­rise. Előbbién kinyitott könyv, s mécses körvonalai tűnnek szemünkbe, mintegy a tudomány világosságát jel­képezve. A másik, zártabb munka égnek szegezett cső- rű kócsag finom rajzával lep meg bennünket, talán a készíttető törékeny alka­tára, felfelé törő vágyaira, gondolataira utalva. Az egész mesevilág megnyílik ugyanakkor előttünk, ha kis­lányának metszett madaras ex librisére tekintünk. A gyengédség, az apai szeretet a figura lágy. hullámszerű megfogalmazásában jut ki­fejezésre, s ad az egész mű­nek erőteljesebb érzelmi töl­tést. Olykor meglepő, groteszk dolgokat is művel Tróján Marian, ami feltétlen szel­lemességét dicséri. Első stá­ció ezen az úton Semper- ger József ex librise, egy antik oszlopfőt hóna alatt tartó férfialak rajzával. _ A Frey doktor részére készí­tett munka jóval túllép az előzőn. Mezejét jobbára a tudományt jelképező, bagoly alakja tölti ki. Balról feltű­nik azonban egy röntgengép, kissé a madár begye elé to­lakodva, ernyőjén annak csontozatával. Érdekes, izgalmas egyéni­ség bontakozik ki Tróján Marian tárlatából. Egy olyan művészé, aki életét tette a halódó műfaj, a kisgrafifca megmentésére, s ennek ér­dekében szakadatlanul fej­leszteni igyekszik technikai tudását, komponáló készsé­gét, tömörítő hajlamát. Jó úton jár, de félúton még, hiszen fiatal, s kísérletező kedvű. Bízunk benne, hogy ezáltal elér az önmaga által remélt teljességhez. (moldvay) November 14-én o » Ot megye vetélkedője Cegléden November 14-ón Ceglédien, a színházteremben rendezik meg öt megye — Pest, Nóg- rád, Szolnok, Komárom és Heves megye — versenyzői­nek részvételével a Ki tud többet a polgári védelem­ről? című vetélkedő terüle­ti döntőjét. Heves megyét nyolc fő: Rózsa Vince (Gyön- gyösoroszá), Tűzkő Alajos (Eger). Juhász Csaba (Eger), dr. Csépány Nétusz (Eger), Dienes Sándor (Gyöngyös), Kálósi János (Eger), Kcmi- lódi László (Eger) és Gyir- kis Mária (Hatvan) képvi­seli. akik a megyei vetél­kedőn a legjobb eredményt érték el. A november 14-i területi djintőie a Heves megyei ver­senyzők már megkezdték felkészülésüket Kiss Dezső főtiszt vezetésével, aki a megyei polgárvédelmi pa­rancsnokság megbízásából nyújt segítséget a verseny­zőknek. Tervbe vették egyéb­ként azt is, hogy az elkövet­kezendő napokban egyhetes összevonáson vesznek részt, ahol a polgári védelemmel kapcsolatos teendőket is „át­veszik”, illetve gyakorolják majd. Reméljük, az alapos felkészülés utón Heves me­gye versenyzői jól megáll­ják majd a helyüket a ceg­lédi döntöm. Ki miben tudós? A televízió és a Kommu­nista Ijfúsági Szövetség az 1971—72-es tanévben ismét megrendezi történelemből és fizikából a „Ki miben tu­dás?” televíziós vetélkedőt,, A versenyen minden olyan fiatal részt vehet, aki vala­milyen középfokú oktatási intézményben, gimnázium­ban, szakközépiskolában, va­lamint a szakmunkásképző intézetek A) B) és C) tago­zaton folytatja tanulmányait és az év végéig nem tölti be 20. életévét. Jelentkezni 1971. november 1-ig lehet az iskolai KlSZ-szervezetek- ben. Sugár István-rcyjo— Ismét együtt, avagy a végleges szakítás (17) Négy esztendőn át csend honol a Buttler házaspár há­za táján. Ki-ki a maga út­ját járja: János a bánáti Párdány 20 ezer holdas bi­rodalmát, Katinka meg a felvidéki Eperjest... Az esztendők lassan, de kíméletlenül múlnak. Alig húsz hónap boldogság van mögöttük, örömteli együtt­éléssel, s máris 30 esztendő­sek ... S iiy hatalmas birtok teljhatalmú ura nem en­gedheti meg magának, azt a felelőtlenséget, hogy ne gon­doskodjék utódlásáról! Igen ám, de házassága már jó mély kátyúba zökkent, s a négyéves különélés lehetet- a tette, hogy egy piktor- i újabb kis ágacskát pim- gái lásson szobája falát dí­szítő családfájára. — Egyik barátja találja fel részére Kolumbusz tojását: fogadja vissza asszonyát, s így majd BMmM UU. október &, péntek csak megoldódnák utódta- lanságának problémái... A nyakas János gróf kénytelen beadni a derekát és hosszú levélben tárja fel vágyait Katinkája előtt. Hogy is szól ez asszonyhí­vogató szerelmes levél? „Szerelmes Hitvesem! El­veszett nyugodalmam annyi sok-sok Esztendők alatt ke­resvén nálad Nemes Hitves- társ, engedj kérésemnek, halljad kegyesen, s légy meggyőződve, hogy a nap vidáman nem süt teám, ha­csak Szivednek jósága meg nem erősít. Hozzád küldött kevés soraimból Drága Hölgy, ne ítélj, azok oly igaz szívből fakadnak, melyet vi­lági hatalom megzavarni nem fog. Ha Szeretetre mél­tónak- találsz, úgy szenvedő szívemet lecsillapíthatod és a megtörténteket temesd az örök semmiségbe. Ha sértve találod magadat, engedj meg, tudom, hogy Te több ellenségeidnek megbocsátot­tál, ne méltass ezeknél ke­vesebbre, én ugyanis férjed vagyok, kivel élni magad ígérted. Hat nem akarnád. Te a további esztendőket a nyugodalom és megelégedés között általelni. Zsengéjét asszonyt korodnak megát­kozom, másképp kell gon­dolkodnunk. Vess egy pilla­natot a jövődbe, s akkor kérdezd szívedtől, vájjon mostani pályafutásod ked­vedre fog-e lenni minden­kor. Ha meg vagy így elé­gedve, akkor elveszítettem Hitvestársamat, akit szívem­ből szerettem és minden nyugodalmamat. Kívánón» azonban, hogy Te mindenkor nyugodt légy. Ne tarts szemrehányásaimtól, mert azok szivemből számkivetet­tek. Amit egy szív a szere­lem és barátsággal megoszt­hat, azt az én szívem tőled meg nem fogja tagadni. Kedvesem! Gyönyörködve megyek azon szempillantás eleibe, mely Téged karjaim közé vezet. A tájék, ahol lakom, nem fogod megutál­ni. Itt is fogsz Te találni tár­saságban való emberekre. Lovakat és kocsit fogok Ne­ked küldeni, útiköltséggel együtt... Azon bizod&lom- ra, hogy Téged jönni láthat­lak, maradok Téged szerető férjed és barátod ' G. Buttler” A szirénhang!! szerelmes levél megteszi hatását, s az esdve hívogató szó nem té­veszti célját. Katinka grófnő négyévi különélés után 1801. július első apjaiban bevonul új otthonába, a párdányi kastélyba, férje ol­dala mellé, A családi békés­A vásárhelyi művésztelep egri kiállításáról SZERENCSÉS elképzelés valósult meg Egerben ezzel a vásárhelyi kiállítással. A negyvenegynéhány kép, gra­fika, szobor, kisplasztika vázlatosan, de érzékletesen jelenít meg egy látás- és magatartásformát, egy vilá­got, amely külső vonulatait tekintve nem sokat mozdult évszázadok alatt. A század elején vásárhelyre szegő­dött művészcsoport, elsősor­ban Tornyai János vallomá­sai igazítanak el ebben a tengerszéles, se-vége-se-hosz- sza síkságban, ebben a tra­gikumot és életörömöt egy­formán lehelő, zsíros és ken­dőzetlen szélességben, a ta­nyavilágban, ahol a ravasz vásárok és a líra, az embe­rek arcán a nyíltság és a kópéság jól megférnek egy­más mellett. A vásárhelyi piktoroknak, szobrászoknak fő témája a föld, az alföldi síkság, a rá- jarakott apróbb házakkal, alakzatokkal és a hozzájuk idomuló emberekkel. Ez a táj mindig, minden alkotó­nál sajátságos színekkel je­lenik meg, mindig más és mégis mindig ugyanaz. Tor­nyai Jánosnak itt kiállított három képe, a vázlatnak maradt Bús magyar sors, a Magányos fa, vagy a Vasár­nap a tanyán, más színek­kel, más érzelmi töltéssel, de ugyanarról a világról be­szél el ritka pillanatokat, vagy megkövesedett állan­dóságokat, mint például a korban hozzánk jóval kö­zelebb álló Fejér Csaba a Vásárhelyi házzal, a Szán­tófölddel, vagy az Alföldi tanyával Az emberben fel­tétlenül felmerül a kérdés: mit is láthatott olyan tün­dérszépnek Petőfi ezekben a nagy-nagy laposságokban, a tanyáknak ezeknek a szí­vet szomorító magányossá­gában? Hiszen itt a csend is olyan sűrű lehet, hogy al­va lehet állni benne! És talán épp ez a horizontális végtelenség, a nyomottság- nak ez a szédítő távlata le­het annyira és igazán fel­séges látvány, villódzó és változó színeivel, hogy ezek a festők, szobrászok sem tudnak nyugodni tőle? Nem tűnik ismétlésnek, inkább meglepetésnek a többiekhez képest, ahogyan Kőbán ség ismét zavartalan. Máso­dik mézeshetét éli a külö­nös házaspár.— Dőry Katalin két év múl­tán, tavasszal rövidebb idő­re hazalátogat szüleihez Gd- rincsre. De nem valami jó hatással vannak rá szülei s ottani társasága, mert visz- szatérve férjéhez, hamaro­san ismét távozik- János gróf kissé nyugtalan már emiatt, de csak annyi észre­vételt tesz, hogy november JO-na okvetlen Párdányban legyen. Girincsről hamarosan le­vél hozza az örömhírt Butt- lemek: Katinka anyának ér­zi magát! Végre! János sd- ve-lelke répás az örömtől. De sajnos, nem sokáig tart az oly régen remélt apai bol­dogság. Az újabb értesítés már arról szól, hogy az anya „letette” magzatját. Az abortusz híre tőrként hasit Buttler szívébe. Most már érzi, tudja, hogy vége min­den reménységének: felesé­ge képtelen neki gyermeket szülni. De a békességet mégsem ez robbantja fel, hanem is­mét Dőry Katalin nyugtalan vére idézi fejére a vész fe­kete fellegeit. Nem hajlandó ugyanis tudomásul venni férje hívó szavát, s még Pestre is fed akar ruccanni, egy jó kis szórakozásira... Az idő múlik... Katinká­ról. pedig semmi hír.,. „Jöjj, mert én nem tudok mit tennék itt magam” — írja feleségének. November elején azután keserű epébe mártott pennával, felkorbá­csolt lelkiállapotban szólít­ja fel hitvesét a döntésre: A fenyegető hangú levél­re megszeppenő menyecske végül is jobbnak látja, hogy a megbeszélt határidő . árjen. Buttlert mélységesen el ■ kessr'ti felesége esztelen szeszélyessége, s hogy gyer­György a Vásárhelyi ta­nyát megfesti. Az egész kép tónusa sötét, a színek bar­nás kavargásából hirtelen sárga nyílik ránk, mint ahogy a vihar előtti világos­ság szokott felfényleni a ko­mor felhők alól. Bánat cí­mű képe még csak hangsú­lyozza, hogy itt tragédiák és szomorúságok is otthonra lelnek. Ismét más atmoszféra te­líti Rudnay Gyula alkotá­sait. A vágtató szekér len­dületét és drámaiságát csak fokozza a mellette látható és 1917-es évszámot viselő Me­nekülés című képe. És hogy a jellem- és ábrázolásbeli ellentéteknél maradjunk, Rudnay közelében kell lát­ni és említeni Endre Béla kompozícióit, aki meditáló hajlamát élte ki a Füzes­ben és a Szobasarok című munkáiban. MASFAJTA híradások Is láthatók itt az alföldi élet­ből. Kurucz D. István két vásárt is megörökít, egy lo­vasat meg egy disznósat. És a kép élő, eleven bizonyság arról, hogy Hódmezővásár­helyt nem véletlenül tarta­nak nagy vásárokat. Aho­gyan az állatok és az embe­reit özeken a képeken a té­ma keretein belül teljes for­mai és színbeli egyenjogú­ságban jelennek meg, mutat­ja, hogy a vásáron az állat is csaknem olyan fontos, mint az üzlet, amit felőlük kötnek. A férfiak tartása itt csaknem gőgös, hiszen a pénz beszél, a kutya ugat. Szalay Ferenc Legényét és Kaszását említeném tüstént, vagy Némethy József Méri nénijét és Kerámia-tanulmá­nyát, vagy éppenséggel Med- gyessy Ferenc Móricz Zsig- mond-reliefjét, hogy köze­lebbről szemügyre vegyük és megismerjük azt a lelkisé­get, amely ebben a széles vi­lágiján munkál. És hogy még mindig a paraszti életforma diktálja itt az életet és adja az al- kotnivaló témákat, azt bi­zonyítja Végváry Gyula ök­rök, Fekete János Lóitatás című kompozíciója is. Csi­kós András Ólajtója közvetve utal az állatokra, de kör­nyezetet kelt életre. Kaján mektetenségre kárhoztatja családját. Ügy érzi a történ­tek után, hogy részére be­telt a pohár! Elönti dühös elkeseredettség. Egy papír- szeletkére szörnyűséges so­rokat firkant. „Szüleid írásaiból is lá­tom, hogy ők sem ellenzik, hogyha tőlem elmégy, ha én néked 1800 forintot adok évenkint. Én teljesítem te­hát kívánságodat és kívá­nom, hogy minél előbb hagyd el házamat! Nem tud­lak már téged szeretni, mer gyermeket sem remélhetek tőled. Miért kell néked a je­lenléteddel az én életemet megkeseríteni, mivel veled én már sohasem lehetek boldog. Napjaidat jobban tudod barátaid és barátnőid körében tölteni, mint itt. El­utazásod napját meghatáro­zom, és kívánom, hogy az mielőbb megtörténjék.” Katalin körül meginog a Világ. Ajtót mutat neki a férje! De ő nem mehet se­hová! Nincs sehol sem meg­élhetése! Maradni akar! Ter­hes vitatkozással, rút alku­dozással telik el néhány nap, míg a plébános jelenlétében „szerződés”-t kötnek egy­mással. De az asszony már más­nap kijelenti, hogy nem fo­gadja el a megállapodást Szemrehányást tesz férje er­kölcstelen élete miatt, mely- lyel Buttler már több nőt tragédiába, sőt halálba is'ta- szított! Más perszónákkal pedig fertelmesen parázna életet folytat. De ő megbo­csát férjének — hátha sike­rül kiengesztelnie és vissza­maradnia. Buttler János azonban hallani sem akar már jobaházi Dőry Katalin grófnőről! S egy december eleji na­pon elhagyja férje házát — most már véglegesen és visszavonhatatlanul.., (Folytatjuk.) Gyula két képe, a Kardos­kúti puszta és a Kutas! puszta éppúgy vallomás, mint Csikós Miklós Tanya boglyákkal, vagy Erdős Pé­ter Gémeskút, Füstös Zol­tán Ház csonka fákkal cí­mű képe. Szabó Iván Nyár című nagy méretű fareliefje, bronz­ból készült Lóitatása, Tóth Valéria Ülő lánya és Tyúk­etetése témájában és anya­gában is csatlakozik az al­földi homokrengeteghez és életfromához. Dombi Lajos Alkonyat című kompozíciója szín- és formákezeléséve 1 fogja meg a nézőt és nem akarja eresz­teni: egyszerűségében is el­mond valami nagyon fon­tosat és jellemzőt erről a tájról. A KIÁLLÍTÁS egységes benyomása és sikere nem­csak a nagy művek megje­lenésében testesedik meg, hanem az alföldi táj érez­hető szeretetében, őszinte megvallásában és vállalá­sában. Itt mindenütt a hét­köznapi józanság uralkodik, semmi misztika, semmi ér­telmi-racionális keresettség. És ez nagy dolog a mai absztrakciós-izmusos képző- művészeti küzdelemben. (farkas) Irányelv a nővédelmi tanácsadók működéséről Az egészségügyi miniszter irányelvet adott ki a nővé­delmi tanácsadók működé­séhez. Az irányelv rámutat, hogy a családtervezés fogal­mának megismertetése és bevezetése a mindennapi életbe az egész társadalmat érintő feladat, amely szoro­san kapcsolódik az anya- és gyermekvédelemhez, és cél­ja, hogy elősegítse a legked­vezőbb létszámú családok kialakítását, testileg és szel­lemileg egyaránt ép, egész­séges utódok létrehozását. A nővédelmi tanácsadók feladata a házasulandók és házasok felvilágosítása. En­nek során korszerű biológiai és etikai alapon kell vála­szolniuk a felmerülő kérdé­sekre. Foglalkozniuk kell a gyermektelen házasok, az alkatuknál fogva vetélők és koraszülők, valamint a több gyermekes házasok egész­ségügyi problémáinak meg­oldásával is. Figyelemmel a nőknek, illetőleg házaspá­roknak jógáira, hogy szaba­don választhatják még gyer­mekeik számát és a szülé­sek időpontját, szakmai ta­nácsokkal és megfelelő fo­gamzásgátló módszerek aján­lásával kell segíteniük a nem kívánt terhesség elke­rülését. A korszerű fogam­zásgátlás módszerednek meg­tanításával ugyanis csök­kenteni ,lehet a művd veté­lések magas számát, és így elkerülhetők az ezzel járó káros következmények is. Ezzel együtt fontos a fiatal házasoknak a családi életre való nevelése, a szülői feli adatok elfogadtatása, a né­pesség fejlődését biztosíté családnagyság propagálása, A tanácsadás időpontját úgy kell megállapítani, hogy az igénybevevők munkaidő után is hetenként legalább két- három alkalommal felkeres­hessék. Legcélszerűbb a nővédel­mi tanácsadót rendelőinté­zetben a nőgyógyászati szak­rendelőben, vagy klinikai, kórházi ambulancián elhe­lyezni. A tanácsadón végzett vizsgálatnak magában kell foglalnia az első fokú nő­védelmi szűrővizsgálatot. Olyan intézményekben, mint a klinikák és a megyei kór­házak, mér most lehetőséget kell adni pszichológussal történő konzultációra is, to­vábbá törekedni kell arra, hogy szükség esetén geneti­kus, endokrinológus és and- rológus szakember tanácsait is igénybe vehessék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom