Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma A folyóirat októberi szá­ma vezető helyen közli Ko­mócsin Zoltánnak, az' MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának: „A marxista —leninista párt a hatalom kivívása előtt és után” című cikkét. A szerző a magyar kommunista párt tapasztala­tairól szólva a többi közt hangsúlyozza: „A kommu­nista párt számára a hata­lom kivívása előtt és után egyaránt életbe vágó jelen­tősége van az internaciona­lista szolidaritásnak és el­kötelezettségnek» A közel öt és fél évtizedes magyar kommunista mozgalom egyik legnagyobb értékének azt tartjuk — s erre hazánk egész dolgozó népe büszke —i hogy pártunk mindig hű­séges volt a proletár inter­nacionalizmus eszméjéhez... Ez a legszentebb örökség, amelyet minden utánunk jö­vő nemzedéknek is meg kell őriznie.” Rosztyiszlav Uljanovszkij professzor „A fejlődő orszá­gok nem marxista szocializ­musához való marxista vi- ’ szonyáról” írt cikkében hang- 1 súlyozza: a mai forradalmi ' demokrácia nem marxista ' szocializmusához való mar- ! xista—leninista viszony lé- ' nyege az, hogy a kommunis­ták, megőrizve feltétlen hű­ségüket a tudományos Ra­cial izmushoz, a nemzeti fel­szabadító harc általános de­mokratikus szakaszában szö­vetségre lépnek a nemzeti demokratikus pártokkal. Ez nem átmeneti jellegű, ha­nem hosszabb időre szóló, tartás szövetség. A folyóirat „A kommunis­ták és a tömegek” címmel interjút közöl több chilei kommunista pártmunkással, akik a chilei kommunisták jelenlegi tevékenységéről szá­molnak be. Figyelemre méltó Nicolas Chaoui „A közel-keleti vál­ság és az arab népek fel­szabadító mozgalma” című cikke, amely az arab nem­zeti felszabadító mozgalom jelenlegi helyzetét, belső ne­hézségeit, távlatait ismer­teti, hangsúlyozva, hogy az arab országok haladó erői csakis a munkásmozgalom köré tömörülhetnek, mert ez a legérdekéltebb a felszaba­dító mozgalom .fejlődésében. Jan Prazaky politikai kom­mentárjában „A szuperhata­lom koncepciójának kérdé­séről” ír, s rámutat arra, hogy ez csak arra szolgál, hogy elhomályosítsa a prob­léma osztályálapon való megközelí fcését. Kalevala Diákköri stúdiumaim ré­me volt egy ideig a finnek nemzeti eposza. Hogy hány­szor volt kötelező olvas­mány és hogy mennyi volt belőle? — ma már nem tu­dom. Csak azt, hogy sok­szor keserítette meg az éle­tem Löhnrot Illés gyűjtése, s bár szívem mélyén mindig testvéri érzést tápláltam a finnekkel szemben, de a Kalevala miatt annyiszor szidtam őket, ahányszor csak azt egy testvér teheti. Hogy hogy nem — valószínűleg azért, mert már nem volt kötelező! — később mégis beletemetkeztem a „szampó- meeéjébe”, q fülem lácsenöül- ve Vrkár Béla zengőn zeng- zetes soraira, e műfordítási remeklésre, nemcsak a sorok csengő-bongó szépségét, Vej- nemöjnen, Lemminkejnen vagy Iimarinen alakját en­gedtem magamhoz, hanem egy egész nép, egész törté­netét is. Nem bíztam benne, hogy a Kalevalát egyáltalán szín­re lehessen vinni. Kazimir Károly megtette a Körszín­házban és sikert aratott ve­le. Nem hittem, hogy ezt a Körszínházra teremtett Ka­levalát be lehessen vinni a televízió dobozába, s onnan kiengedni Louhit, vagy Aj- not a szobába, úgy, hogy azok el ne veszítsék harma­tos, erdei szépségüket. Is­mét tévedtem, s ezt öröm­mel vallom be. A Képes Géza „hangszerelte” Kale­vala az iskolai stúdiumok­ból százezrek, ha nem mil­liók szép és művészi élmé­nyévé vált. Ismét és újra jólesik hangsúlyozni a tele­vízió felbecsülhetetlen nép­művelő, ismeretterjesztő és közízlést nevelő szerepét. A szép, a jó, „a mesés” Kale­vala, magas művészi fokon megvalósított népművelés volt. (gyurkó) Évente kétszer hirdetik meg a pedrgógnsállásokat Miniszteri utasítiís n pályázati rendszer módosításáról Készül az első magyar idegenfor­galmi katalógus Befejeződött az adatgyűj­tés az első magyar idegen­forgalmi katalógushoz. A turisták számúra készülő „kisokost” az idegenforgalmi írók és újságírók nemzetkö­zi szervezete, a FIJET bu­dapesti kiadóvállalata, a Vue Touristique jelenteti meg. A hazánkba érkező turis­ták a katalógusban megta­lálnak az útiprogramjukhoz szükséges adatot, térképet, szolgáltató létesítményt A kiadvány 1972. januárjában megjelenik, hogy a jövő évi idegenforgalmi szezonnyi­tásra már készen várja a tu­ristákat is, amelyet elsősor­ban a határállomásokon ter­jesztenének. A katalógus né­met, olasz, angol, francia és orosz nyelven jelenik meg. A művelődésügyi minisz­ter szabályozta a pedagógus- állások betöltésének pályá­zati rendszerét. Az utasítás kimondja: a pedagógus rrrm»-: kaköröket, ideértve az igaz­gatói és igazgató-helyettesi feladatkörök ellátását is. — meghatározott esetek kivéte­lével — valamennyi alsó- és középfokéi oktatási intéz­ményben — nyilvános pályá­zat útján kell betölteni. Az álláshelyeket évenként két­szer, a Művelődésügyi Köz­löny február közepén és má­jus közepén megjelenő szá­mában hirdeti meg. A pályázati kérelmet a pályázónak a hirdetmény megjelenésétől számított 10 napon belül kell benyújta­nia. A működő pedagógusok és a más pályán alkalma­zott. pedagógus képesítésű dolgozók egy, a végző hall­gatoic pec®: két álláshelyre pályázhat« Az elbécfiásnál a pályázó­ikat, azok munkáltatóit' — végző hall ía tó esetében a felsőoktatási intézményt — az évi el-ső pályázatkor már­cius 31-ig, a második pályá­zatnál pedig június 25-ig ér­tesítik. Az első meghirdetés alkal­mával elfogadott pályázat alapján az állást elfogadó pedagógus vagy végző hall­gató ugyanabban az évben a második alkalommal meg­hirdetett állásokra nem pá­lyázhat. Az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények pedagó­gusállásaira pályázat meg­hirdetése nélkül alkalmaz­hatók: az államigazgatási, illetve társadalmi szervezet­ben működő, pedagógus ké­pesítésű dolgozók; a társa­dalmi tanulmányi ösztöndí­jasok járáson, városon, me­gyei városon és fővárosi ke­rületen belül bármelyik al- sóíókú oktatási intézmény­ből, megyén belül pedig bár­melyik középfokú oktatási intézményből a létszámszük­ségletnek megfelelően, illetve szervezési intézkedések foly­tán áthelyezett pedagógu­sok; a kis létszámú és a részben osztott községi álta­lános iskolák, valamint a községi óvodáik és a városi egy- vagy kétcsoportos óvo­dák pedagógusállásaira a megfelelő képesítésű peda­gógusok, ha az állás ellátá­sa átmeneti helyettesítéssel nem oldható meg. Pályázati eljárás nélkül tölthetők be — megfelelő képesítéssel ren­delkezőkkel — a szakközép­iskolákban és a szakmun­kásképző iskolákban a szak­oktatói (gyakorlati oktatói) munkakörök. Fernande! a képernyőn Ebben a hónapban is több érdekes színvonalas film- prodiikcióit láthatnak a tv- nézők. Négyrészes NDK- űlmsorozat állít emléket a spanyolországi polgárháború hősének, a nemzetközi bri­gádok egyik vezetőjének, Hans Beimlemek. A pro­dukció végigköveti Németor­szág Kommunista Pártja egyik kiemelkedő vezetője, a lakatosból lett politikus élet­pályáját a Bajor Tanács­köztársaság uralomra jutá­sától a dachaui koncentrá­ciós táborig, majd 1936-ban bekövetkezett haláláig. A film főszereplője Horst Schulze. Megkezdik Zord f<H lyó címmel Sisikov magya­rul is megjelent regénye öt- részes tv-változatának vetí­tését is. A film a nagy csa­ládregények hagyományait követve, epikus módon ele­veníti fel a cári Oroszország világát, egy kereskedő-di­nasztia sorsát ábrázolva. Régebbi nagy sikerű ma­gyar film, a Karinthy Fe­renc regénye nyomán ren­dezett „Budapesti tavasz" is a nézők elé kerül. Különle­ges élménynek ígérkezik Franz Kafka Értekezés egy akadémián című elbeszélésé­nek nyugatnémet tv-változa- ta. Az egyszemélyes drá­mában egy majom meséli el emberré válásának történe­tét... Ugyancsak az ab­szurditások világába kalau­zol A tetovált férfi című csehszlovák film. A nesa mindennapi alapkonfliktus kiindulópontja: mi történik egy emberrel, ha a véletlen folytán műtárgy lesz belőle? A tehén és a fogoly című francia alkotás főszerepé­ben a nemrég elhunyt vi­lághírű komikust, FérHan­delt láthatjuk viszont, alá mint francia hadifogoly, a náci Németországból egy te­hén segítségével próbál visz- szajutni hazájába. Az „As- modée” Francois Mauriac művének magyarul beszélő filmváltozata. Asmodée, a „sánta ördög” leveszi a ház­tetőt és így figyeli meg az alatta élő család életének egy rövid szakaszát. A krimikedvelöknek sze­rez örömet a tavalyi mozisi­ker, a Gyilkos a házban van című magyal- film műsorra tűzése. A rendező Bán Ró­bert. A daliás nyomozó sze­repében ismét feltűnik a közkedvelt Kloss kapitány, azaz Stanislaw Mikulsky. — Az elmúlt napokban véget ért a Sebastien és a Mary Morgan című sorozat. He­lyettük az Amerikai Bonan­za hódítja majd meg a leg- fiatalabbákat. A cowboy his­tóriák rendezője Don Mc Dougall. Tizenhárom részes lengyel rövid játékfilm-soro­zat is kezdődik: „narrátora”, Jutka professzor, egy asztal­társaság számára tanulságos történeteket mesél, amelyek sorra meg is elevenednek a képernyőn. Kiosztották a hatvani amatőr kisfilmfesztivál dijait Vasárnap délután tartották az V. Heves megyei szövet­kezeti amatőr kisfilmieszti- vál záróünnepségét az Aranyfácán Étteremben. A zsűri döntését Kökényessy Ferenc, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának rende­zője ismertette. Tizenhat mm-es filmkategóriában el­ső díjat nem adtak ki, a második díjat a hatvani ÁFÉSZ filmklubjának pro­dukciója nyerte, harmadik helyezést lapunk munkatár­sa, Pilisy Elemér ért el Út­törők című filmjével. A 8 mm-es filmkategória összevont első és második díját Nagy Sándornak ítél­ték a Szolgáltatási munka Gyöngyöspatán és a Kékesi ételbemutató című filmjéért. A KISZ megyebizottság különdiját Kiss István, az egri Gárdonyi Géza Gimná­zium filmklubjának vezető­je nyerte színvonalas úti- filmjeiért. A Hatvani Váro­si Tanács és a hatvani ÁFÉSZ különdiját dr. Sza­bó Elemér, a hatvani kórház főorvosa kapta tudományos kisfilmjéért. A fesztivál legjobb opera­tőri díját Kiss István kap­ta, A legjobb rendező diját dr. Szabó Elemér nyerte. A zsűri különdiját a MÉ­SZÖV filmklubja kapta. A fesztivál rendező bizott­sága mégállapodott abban, hogy jövőre országos kere­tek között rendezik meg Hatvanban az amatőr kis­filmesek találkozóját. Sugár István Az első házassági per 14. A nagy igényű Dőry Kata­lin grófnő ott állt pénz és jö­vedelem nélkül, s hogy ment­se a menthetőt a süllyedő hajóról, pert indít az egri püspöki szentszéki bíróságon férje ellen. A katolikus vallás szerint. a házasság, annak szentségi voltánál fogva, az egyház joghatósága alatt áll. Minden, a házassággal kapcsolatos vi­tás, peres ügyben —, kivéve a házasság polgári jogi ered­ményeit — az egyházi bíró­ság illetékes. Első fokon a te­rületileg illetékes püspöki, il­letve érseki szentszéknek van bíráskodási joga. A szentszéki bíróság elnöke a püspök, illetve az érsek. A bírák, az ún. ülnökök, az ügyész, s még a jegyző­könyvvezető is a klérus tag­jaiból kerül ki. A bírák ál­talában kanonokok, de egy­MßFMm 197L október 5* kedd házjogban járatos egyéb pa­pi személyek is lehetnek. A házassági perekben különös szerepet kap az ún. házas- ságvédő, akinek a feladata az eljárás során minden olyan adat és érv felderítése, mely a házasság fenntartását mindenképpen indokolttá te­szi. A szentszéJd peres eljárás során azonban hiányoznak a felek parázs eleven szócsatái, hangos vitái, ugyanis nincse­nek szembesítések a tanúk, a peres felek között. A per­lekedők nemcsak előterjesz­téseiket, beadványaikat, de a perbe hívott fél és a tanúk kijelentéseire, bizonyítékaira vonatkozó észrevételeiket, megjegyzéseiket, viszöntvála- szaikat is* kizárólag írásban tehetik meg. A felek azon­ban beterjeszthetnek az egy­házi bíróság elé hatósági személy jelenlétében felvett tanúkihallgatási jegyzőköny­veket, tanúk nyilatkozatait. De természetesen a szentszé­ki bíróság fontos kérdésekben maga is foganatosíthat sze­mélyes kihallgatást is. Katalin asszony beadvá­nyában azt adja efó.-lKjgJP# ránki üdülésről való hazaté­rése után hitvese vele dur­ván és minősíthetetlenül bánt. Amatőr pedig Buttler egy féltékenységi rohamában egyenesen kiadta az útját, kénytelen volt, mint mond­ja: „IDEIGLENESEN” ott­hagyni férjét. Arra kéri az egri püspöki szent széki bíróságot: kötelez­tartásdijat. De fizesse meg férje a pesti házassági szer­ződésben kikötött 30 ezer fo­rint hitbérét, és adja ki hit­vesi hozományát is. Buttler János az őt illető vádakat mereven elutasítja. Merő hazugság az, hogy elűz­te volna otthonából feleségét —, ellenben az asszony telje­sen önszántából, éppen az ö távolléte kihasználásával, tá­vozott mellöle. Tagadja, hogy Dőry Katalint ő becsületében megsértette volna, csak azt ismeri el, hogy „szemrehá­nyást" tett neki Szirmayval való házasságtörése miatt. Légből kapottnak mondja azt az állítást is, hogy neki Lázi a szeretője lenne. Nyoma iák­kal hangsúlyozza, hogy Butt- lerné erkölcstelen éleiével végleg eljátszotta minden jó­ját, mely őt, mint hites fele­ségét megilletné! Ezek foly­tán nem hajlandó tehát ré­Buttler Jánosáé, Dory Katalin aláírása. ze Buttler Jánost, hogy ve­gye őt vissza, s a jövőben ve­le tisztességes házaséletet él­jen. Mivel pedig tudja, hogy kik tájékoztatták férjét viselt dolgairól, azt is kéri, hogy kötelezze a bíróság mind bá­nó Dőry írásaidnak, mind Lá­za kamamámak a környeze­téből való eltávolítására. Ha pedig férje e kért felté­teleket nem teljesítené, úgy ítéljen meg a bíróság részé» re -tarajához szere sem tartásdíjat fizetni, sem hitbérét kiadni. Dőry Katalin visszafogadásáról, a házassági életközösség hely­reállításáról pedig, ezen okokból kifolyólag hallani sem akar. Katinka asszony évi 4 ezer forintban mutatja ki évi fenntartási költségét, mely­ben nem kevesebb, nr.i nyolc cseléd fizetése is s . repeL Ennyit követel tehát, -te A küzdelem a peres felek között nemcsak a bíróság pulpitusa előtt folyik, de an­nál nagyobb körmönfont ra­vaszsággal a színfalak mö­gött. Ebben pedig egyikük sem vethet a másik szemére semmit. Buttler grófnő tudja, hogy Lizi komornája milyen sú­lyosan terhelő vallomást te­het majd a bíróság előtt el­lene. Megkönnyékezi: pénzt, ruhát, selyemkendőt ajándé­koz neki. Csak egy kérése van: „hozzá hív legyen...” ígéri, hogy „száz forintot, sőt még többet is" ád, csak utaz­zon el, de jó messzire, pél­dául Becsbe, vagy még messzebbre. Csak sürgősen tűnjön el! Dőry Laci báró is tenger­nyi sokat árthat neki a per­ben. Fontos lenne tehát az ügye kimenetelére, ha vala­miképpen ki tudná ütni ezt a tromfot férje kezéből. Kü­lönböző fondorlatos kísérle­tekkel próbálkozik, hogy el­csábítsa Buttler udvarából, de a mézes-mázos hitegető szép szavak meddők maradnak. Megbízható emberei a felső- erdőtelki korcsmába csalo­gatják hát egy kis pohara­zásra Lacit, aki azonban nyomban felismeri „forté- lyos szándékukat”, s elárulja a grófné embereit Buttler- nek. János grófnak sem kell több. Menten iefülelteti az embereket. A vallatás tortú­rájának pokoli kínjai alatt bevallják, hogy Dőry Kata­lin megbízásából szánták rá magukat a dugába dőlt era- berrablási kísérletre —, ui. azt a feladatot kapták, hogy .holjé.k el ívei bárót. Nem Vt.. ■ "gy komoly tilkolnivoU’i vannak Dőry Kati'akának az egri püspöki szentszék főtisztelendö bírál előtt... A Buttler-házaspár szent- széki pere az egri püspöki pr’ ában folyik. Az első tár­gyaltisi nap 1794. december 18-a, de ítéletre csak kerek 20 hónap múltán, 1796. au­gusztus 8-án kerül sor. — A bíróság első lépésként meg­kísérli a felek kibékítését, a házassági életközösség visz- szaállítását. Minden jóindu­latú szándék kudarcot valla házaspár makacsságán. Az egyre szélesebb hullá­mokat verő per során a gróf azzal kívánja a mérleg nyel­vét a maga javára billente­ni, hogy tanúkat vonultat fel, kik száltében-hosszában ki­teregetik hitvese erkölcsi szennyesét. Sőt fényt deríte­nek arra is, hogy Szirmay Jóskával már leánykorában is volt viszonya. Tanúk vall­ják, hogy e szerelemnek „bű­nös gyümölcse” is lett: Tin- ka kontesz gyermeket hozott a világra nagy titokban... Sőt Keglevich gróf arról vall, hogy biztos tudomása szerint a grófkisasszonynak Szirmaytól nem egy, de két gyermeke is született! Ez a házasságon kívül szü­letett gyermek-kérdés a per során még egyszer szóba ke­rül egy vallomásban. Ami­kor ugyanis Buttler elkísér­te annak idején feleségét Ránk-Herlányba, ott látta volna Szirmayt két leány- gyermekkel. „akik Dőry Ka­talintól lettek.” Erre sebesen hazatért, s így fakadt ki ott­hon: — „Íme, amit eddig tűi- heggyel hallottam, már most látom, hogy igaz!" (Folytatjuk.) 1/

Next

/
Oldalképek
Tartalom