Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

Októberi interjú MIT KÉRDEZNE ÖN SALLOS GÁBORTÓL, AZ EGRI GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁTÓL ClMÜ FELHÍVÁSUNKRA ÉRDEKLŐDÉSSEL REAGÁLT EGER SZÍNHÁZSZERETŐ KÖZÖNSÉGÉ. KÉRDÉSEINKET A LEGAKTUÁLISABB VÉLEMÉNYEK, MEGJEGYZÉSEK ALAPJÁN ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE, S EZEKKEL KERESTÜK FEL A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ IGAZGATÓJÁT. LAPUNKAT MÁRKUSZ LÁSZLÓ KÉPVISELTE. egyes önálló alakítások kiemelkedését. A mű­sorra tűzött darabok mondanivalója általában találkozik a közönség tudati és érzelmi hul­lámhosszával. Természetesen mindez nem lehet mindig kiegyensúlyozott, hisz e művészet művelői — rendezők, színészek —, élő hús-vér emberek, rájuk is éppen úgy hatnak a különböző társa­dalmi és világjelenségek, mint az ő közönsé­gükre. De továbhmeiive azt is tudomásul kell vennünk, hogy a tehetség szintje sem minden­kinél azonos, tehát ez már önmagában rejti a megvalósulás változatosságát. Azt azonban nyugodt lólekkel merem állí­tani, hogy színházunk művészeinek nincs mit szégyenkezniük művészi eredményeiket illető­en. Az említett egyenetlenségek egyik fő ólra az adott darabolt minőségbeli különbsége. Megemlíthetem, hogy nem egy gyöngébben sikerült színművet emeltek már művészeink a lük, sőt az arra alkalmasakat színpadra is segítjük. — Örömmel fogadtuk a miskolci vígjáték­fesztivál hírét, s sikerén felbuzdulva kérdezzük: miért nem lehet Egerben is hasonló fesztivált rendezni? Véle­ményünk szerint az egri Gárdonyi Géza Színház évről évre megrendezhetné a fiatal előadóművészek nyári találkozó­ját — A felvetett kérdésnek részünkről külö­nösebb akadálya nincs. Egy ilyen fesztivál megrendezéséhez azonban szükséges a Műve­lődésügyi Minisztérium, a Színházművészeti Szövetség, a Heves megyei tanács és az egri városi tanács illetékeseinek összefogása, er­kölcsi és anyagi támogatása. Színházunk egy Az olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: Sallós Gábor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója *— BeveeetőflI kérjük fogalmazza meg: vé­leménye szerint mi a színház szerepe társadalmi életünk mai valóságában« jövőnk építésében? — A színházművészet komplex művészet. Összetevői az irodalom, a zene, a képzőmű­vészet, a színjátszás művészete, jelmez-, moz­gás- és énekművészet, hogy csak a leglénye­gesebbeket említsem. Mindezek együtt adják a színművészetet Hatása, társadalmi szempontból szinte fel­mérhetetlen, tekintettel arra, hogy közvetlen kapcsolatban van a közönségével, a szemre, a fülre, az idegrendszerre együttható szug- gesztivilása minden más művészettől külön­választja és a maga nemében szinte egyedül­állóvá teszt A színházművészet élvezése feltételez egy bizonyos műveltségi fokot De hozzá is segít­heti közönségét minden más művészet befo­gadásához. Éppen az előzőekben említett komplexitás következtében. Ha tehát az is­kola mellett és az iskolán kívüli esztétikai nevelést vesszük figyelembe, társadalmi ha­tása is igen jelentős. Egerben a Gárdonyi Gé­za Színház átlagosan évi 60 ezer nézővel szá­molhat ami a lakosság létszámához képest igen jelentős. De színházművészetünk nemcsak párhuza­mosan. halad a ma emberének ízlésével, igé­nyeivel, hanem azt élőbbre is viszi, fejleszti, egyszóval, a jövő művelt modem, egészséges esztétikai ízléssel rendelkező emberét formál­ja, neveli. I - i í f Evadkezdéskor gyakran hallani a meg­hirdetett programot: törekvést a kor­szerű, c egyben népszerű színház ki­alakítására. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? fis sikerül-e évről évre megvaló­sítani ezt a programot? — Egy program meghirdetése egyben út- meghatá-rozást is jelent. Színházunk a népsze­rű és korszerű megfogalmazásával azt óhajtja (jelezni, hogy nemcsak egy szűk réteg számá­ra kívánja e művészetet megteremteni Eger- ber, hanem bizonyosfajta totalitásra is törek­szik. Az értő nézőknek éppúgy, mint a szín­házművészetet kevésbé ismerők számára aka­runk élményekben gazdag, magas színvonalú szórakozást nyújtani. Mindez a gyakorlatban a színház műsorpo­litikájában jelentkezik elsősorban. < Általában modern hangvételű, legtöbbször mai témát feldolgozó darabokat igyekszünk bemutatni. Természetesen a klasszikusokat vagy fél- klasszikusokat sem mellőzve, de ezek ját­szásánál és rendezésénél is törekszünk — já­tékstílusban, ritmusban és nem utolsósorban b mondanivaló aláhúzásával —, a ma embe­réhez. szólni. A korszerű színház megteremtése nem év­től évre lemérhető és megvalósítható tervet jelent, hanem egy bizonyos fajta permanen- ciát igényei azért, hogy a társadalom ideoló­giai. gazdasági és morális fejlődésével együtt haladjon, sőt e fejlődést a maga eszközeivel befolyásolja, ha úgy tetszik, előbbre vigye. a korszerűségre és népszerűségre való tö­tet, s nemcsak az egri Gárdonyi Géza Szín­ház «sajátja, hanem az egyetemes magyar színművészet éltető rugója. Mi csak részei vegv.u-k er. • törekvésnek, ami ke­ze-. vi 5 millió átogatót eredményez az országban. Kétségtelen, hogy határozott fejlődés ta­pasztalható az egri Gárdonyi Géza Színház művészi munkáiéban. Az előadások jó együt­tes munkát tükröznek, és ezzel is elősegítik «iker színvonalára. Igaz, hogy egy korszerű­en játszó színház kötelessége is ez. *— Több éves tapasztalat alapján állíthat­juk, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott a színház munkája, műsorterve, így az is igaz, hogy nincs részünk átütő, s megrázó színházi élményekben, de lát­ványos bukásokban sem. Ügy tűnik, mintha a színház vezetői nem szívesen vállalnák a kockázatot, s ennek tud­ható be, hogy a szovjet és a nyugati kortársak művei csaknem eltűntek a miskolci és az egri színpadról. Itt kér­dezzük meg azt is: miért nem játssza már évek óta a színház Moliere, vagy esetleg Brecht darabjait? — Az itt felvetett kérdésekkel nem tudok maradéktalanul egyetérteni. Tény, hogy törekszünk egy bizonyos fajta kiegyensúlyozottságra, de ez nem vonatkozik a műsorterv szerkesztésére. A kiegyensúlyo­zott légkör a társulat belső életében jelent­kezik, s mindez a magasabb művészi igény érdekében. Műsortervünk bátran vállal koc­kázatokat is, sőt nemegyszer a sikertelenséget is. Ezt éppen a Népújság kritikusai tudják a legjobban. ' Engedjék meg, hogy én átütő sikernek könyveljem el például a Bemarda házát, Az ügynök halálát, a Vörös és feketét, A térké­pen nem találhatót, az Amerikai Elektrát, A tanítónőt, A tizenkét széket, az Amerikai tra­gédiát, a Riadót, hogy csak egy párat említ­sek az elmúlt évadok bemutatói közül. A szovjet kortársák kategóriában megem­líteném A nagy karriert, A tizenkét széket, a nyugatiaknál Az ügynök halálát, az Ame­rikai Elektrát, s az idén bemutatásra kerülő Edward Albee és Aldo Nicolai három egy- felvonásosát, és a stúdióban bemutatásra ke­rülő Wittlinger: Ismeri a te jutat? című drá­máját. A felsoroltakkal igyekeztünk és igyek­szünk kielégítem a kérdésben felvetett hiá­nyosságokat Moliere és Brecht műveinek játszásától mi sem zárkózunk el, de ez összefügg a társulat­fejlesztés, valamint a közonségigény kérdései­vel is. Mi a műsorra tűzött darabokkal min­den esetben bizonyos mondanivalót óhajtunk közölni a közönséggel. Brecht és Moliere ed­dig nem Illett bele műsortervi elképzelése- inkbe. Természetesen jövőbeni terveink kö­zött szerepel mindkét író müveinek színpad­ra állítása is. — Hogyan ítéli meg a színházat, mint al­kotóműhely? A műsortervekből ítélve a színház dramaturgiája nemigen fog­lalkozik fiatal drámaírókkal, nem ku­tat új tehetségek iránt. — A színház dramaturgiája, rendezői ku­tatnak fiatal írók művei után, de elég ritkáin találunk olyat, amit színpadra állíthatnánk. Én inkább azt tartom sajnálatra méltónak e kérdés körül, hogy igazán tehetséges fiatal drámaírójelöltek nem nagyon keresik a szín­ház dramaturgiáját műveikkel. A gyorsabb és nagyobb siker reményében szívesebben kül­dik a pesti színházakhoz munkáikat, még ak­kor is, ha ott több évig elfektetik és így gyak­ran az adott mondanivaló aktualitását veszti. Ennek ellenére mi várjuk a tehetséges fiatal írók, kezdő írók jelentkezéseit és ha egy egész kevés lehetőséget látunk a beküldött művek­ben, »kkor megfelelő módon foglalkozunk ver Ilyen vállalkozás esetén minden tőle telhetőt megtenne azért, hogy a siker ne maradjon éL *— Ot év telt el azóta, hogy összevonták a miskolci éa az egri színházat. Az el­múlt évek tapasztalatai, az eredmények és hibák összevetése, az együttműködés bizonyos módosítását sürgeti. Ml a vé­leménye erről a színház Igazgatójának, s hogyan értékeli aa összevonás ta­pasztalatait? — Az egri és a miskolci színház összevo­nása kísérleti jellegű volt Az volt az elkép­zelés, hogy amennyiben ez a megoldás sike­resnek mondható, úgy az ország több vidéki színházánál is követni fogják ezt a formát. Meg kell mondani, hogy az összevonásnak ezt a módszerét eddig nőm követték az ország vidéki színházai. Meggyőződésem, hogy ez a társulás igen eredményes és hasznos volt mindkét város szempontjából, de különösen hasznos ez Eger város színházba járó közönsége számára. En­nek ellenére gondolom, igen időszerű lenne az összevonás eddigi tapasztalatainak — ered­ményeinek és hiányosságainak —, alapos és magas szintű felülvizsgálata.. Mik az egyesítés pozitívumai? Kétségtelenül az a színvonal növekedése, az előadások bel­ső tartalmát és kiállítását illetően. A változa­tos heti és havi műsorral, tehát a repertoár­rendszerrel pedig valóban modem városi színházzá lépett elő a Gárdonyi Géza Színház. Az eredmények közé tartozik az is, hogy a prózai előadások száma Egerben ég Miskolcon is szinte a duplájára növekedett, s mindez jótékony hatással van a zenés műsorra is. Az eredmények ellenére úgy látom, hogy az összevonás időszakában megfelelő gyakor­lat és tapasztalat hiányában nem számoltunk eléggé az előre nem látható problémákkal, hiányosságokkal. Az egri színház például nincs megfelelően kihasználva. A célnak megfelelően csak csü­törtöktől vasárnapig működik, a többi napolt szinte kihasználatlanok. Ugyanakkor Miskol­con próbahely gond iáink vannak éppen a re­pertoárműsor, vagyis a sok darab egyezte­tett próbái miatt Szólni kell arról is, hogyha egy-egy produk­ció néhány napot például Egerben próbál, nem minden esetben megfelelő a színészek és a közreműködők elhelyezése. Jó lenne ugyan a szálloda, de annak költségét nem mindig bír­juk vállalni. A gondokról szólva megemlítem azt is, hogy a színház költségvetése az összevonás pilla­natában az anyagi erők nagyobb koncentrá­lásának jelszavával újjá lett ugyan formálva, de új anyagi bázisunk sem tudja zökkenő­mentesen biztosítani a két város különböző méretű színpadának ellátását. Külön gond számunkra a költségvetésünkben nem szerep­lő egri színház épületének felújítása, karban­tartása, ezek költségeinek előteremtése. Meg leéli itt említenem azt is, hogy az összevonás óta eltelt időszakban voltak árrendezések, s az ezekből fakadó többletkiadásokat is visel­nünk kell. Mindezeket a terheket pillanatnyi­lag a miskolci városi tanács kénytelen visel­ni. Éppen ezért megjegyzem, hogy helyesnek és időszerűnek tartanám, ha az összevonás alapos felülvizsgálata után a Heves megyei tanács is lehetőségeihez képest megfelelő mó­don részt vállalna a színház költségvetésében. Az anyagi hozzájárulás példájául megemlí­tem Kaposvár, Nagykanizsa és Zalaegerszeg tanácsainak összefogását, á— Kétségtelen, hogy n Össsevonásnak vannak előnyei Is. fis meg kel) jegyez­ni Mt is, hogy » swabáz veaotői min­denkor arra törekedtek, hogy Egerben a miskolcival teljesen egyenértékű pro­dukciót lásson a közönség. E szándék és az eredmény között azonban elég gyakori az eltérés. Az egri előadások egy része bizony fáradtnak látszik, mint ahogyan megfáradlak a színészek Is, mikorra Egerbe érkeznek. Hogyan lehetne ezen változtatni? — Ebben a kérdésben felvetett gondolatot nem tudom elfogadni. Produkcióink ugyanis semmivel sem maradnak alatta a miskolci előadásoknak. És főleg nem azért, mert a mű­vészek esetleg fáradtak. Meggyőződésem, hogy egy előadás sikerét nemcsak a színészek, a rendező és az író dönti el, igen komolyan, befolyásolja azt a nézők reagálása is. Tapasz­talataink szerint a nézőit szinte alakítják, formálják a produkciókat Hogy mennyire egyenértékűek az előadá­sok, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem egy produkciónk volt ami Miskolcon nem talált megfelelő fogadtatásra, míg Eger­ben igen jelentős sikert aratott De fennáll ez természetesen fordítva is. —• Olvasóink Eger város színházi közvéle­ménye gyakran hiányolja a színészek jelenlétét. A város mindennapi és tár­sadalmi életéből ugyanis hiányoznak a színliáz művészek Nincs személyes, közvetlen kapcsolatuk a közönséggel, néhány órás vendégek csupán. Ez a körülmény fékezi Egerben az intezi- vebb színházi kultúra kialakítását. Évek óta nem sikerül például megvalósítani az ifjúsági színházat, pedig a jövő kö­zönségét hasznos lenne nevelni, formál­ni Egerben is. Mi a véleménye ezekről a problémákról? >— Művészeink a lehetőséghez kéj korta tartózkodnak Egerben. Havon rendszeresen tartunk próbákat, amiké 4— • napig, esetleg egy hétig is a várasb színészeink. Ezenkívül kapcsolatot t, főiskolával, a különböző középiskol művészeink ankétok keretében talál;, diákokkal. A színészek gyakoribb er létét szolgálja a stúdiószínpad is, am; . felüli plusz előadásokat biztosít a város, kü zönségének. Ami az ifjúsági színházat illeti, ez- esoiatban őszintén meg kell mondán - mindez csakis az anyagiakon múl k nem vitatja azt, hogy milyen nag; lenne egy ifjúsági színházra. A dax.-.l tása, a színészek dotálása és nem ban a közlekedés pénzbe kerül. Ha ezt a pénzkérdést sikerül megoldaná, akkor a c I- di és szerdai napokon tarthatunk , kát külön az ifjúság számára is. — Olvasóink véleménye szerint . ’rih műsortervének jobban kellen ■ , i> ' - nie a város lakosságának ös lét U a közönség igényét. Tudjuk, redyc.s nagy nehézséget okoz azonos n, tervvel ellátni két különbőz jrilet város egymástól eltérő igény ' e séget. Éppen ezért kérdezz!, kaphatna-e Eger önállóbb, a varos culatához jobban illő színház progra­mot? Nem lehetne-e olyan vet összeállítani, amelyben ne mutató csak az egri, míg néhány csak a miskolci közönségnek szóin, — Valóban nagy probléma azoru nur*« - ral ellátni a két különböző összetéte E kérdésben ugyancsak az anyagjai' m il: a megoldás. Költségvetésünkben úgy határozott számú bemutatókra van a díszlet és a jelmezköltség. És ha mutatót rendezünk, akkor természetr-s kednek a költségek, nem beszélve cr; < , • ' emelnünk kell esetleg a színészek , is. Mindezek ellenére nem tartom tatlannak a kérdésben felvetett gc vitelezését ■— ön nemcsak igazgató, színész Ezért befejezésül most a szí dezzük: mi volt a legkedves pe az egri Gárdonyi Géza S -i és mit szeretne eljátszani? ■— Ne vegyék puszta udvariasság! \k \ ­kém minden Egerben játszott szer vés volt, mert olyan kitűnő szír; közönséggel volt és van alkalmam amilyennel nem minden város die « Ami a kérdés második részét i' kapcsolatban elmondhatom, hogy e. gomtól függően szeretnék az ide \ Játszani és rendezni is. Remélem re időt tudok biztosítani. Hogy mi rep és mi a rendezés, azt még m ugyan, csak annyit érzek, hogy nagyon fogam szeretni —, mert es som. — Köszönjük u IntMjÉk N

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom