Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Érdekvédelem felsőfokon. TB */*?**■*?* wzaBW/ J«7l9VjVnO|«M| Bizottság a - diákokért Az egri Ho S3 Minh Tanárképző Főiskolán az évek hosszú sapa óta működik rendszeresen a hallgatók érdekvédelmével foglalkozó diákjóléti bizottság, amelynek a munkáját a KISZ kezdeményezésére három évvel ezelőtt megreformálták, az addiginál jóval demokrati- kusabbá tettek. Azóta a bizottság fő tevékenységi területe a tanulmányi ösztöndíjak elbírálása, a szociális támogatás, valamint a hallgatók életkörülményeinek a vizsgálata lett. Az új módszer: n dem okra tiz tuns A diákjoJétó bizottság az eddigi tapasztalat és gyakorlat alapján a tanulmányi ösztöndíjak es a hallgatók részére adható szociális segélyek elbírálásánál az úgynevezett „-tói -ig” rendszerrel a támogatás rugalmas formáját valósította meg ebben a tanulmányi évben is. Ennek az a lényege, hogy az egyes KlSZ-csoportokban beszélik meg, lei mennyit érdemel! Mivel a csoport tagjai ismerik egymás otthoni anyagi, szociális helyzetet, a főiskolán végzett tanulmányi es ifjúsági munkáját, magatartását reálisabba válik a megbatározott keretösszeg Mosatása. Mimit .Asztalos Miklós tanársegéd, a bizottság vezetője elmondotta, a KISZ-cso- portok nagy felelősséggel végezték az elbírálást. Ennek köszönhető, hogy lényegesen X -vese ^b volt a reklamációk mdmt ezt megelőzően. -, -y pi abléma azonban, még nehezíti a reális ösz- imogatás megáUapítá- cu év elején bekért ke- tazolások sok esetben ik a valóságot, illetve előnyre adhatnak jet. A termelőszövet - SÍ és a kisiparosoktól 1 igazolások többsége ilyent Az így megáiEapitwtt tanulmányi, vagy szociális támogatás aztán egy sor elégedetlenséget szül, mert maguk a hallgatóik tudják a legjobban megítélni a döntés jogosságát, vagy jogtalanságát... A bizottság minden ilyen esetben javasolja is a módosítást! Az albérlettől a menzáig A tanulmányi, szociális támogatás méUett a hallgatók életkörülményeinek a vizsgálatával is foglalkozik a diákjóléti bizottság. Igaz, erre a főiskolai KISZ végrehajtó bizottság segítségéved két csoportot hoztak létre: az albérleti irodát és a menzabizott■ ságot. Munkájukat a KISZ- vb érdekvédelmi felelőse fogja ossz», aki egyben tájékoztatja is a diákjóléti bizottság tagjait a lényegesebb problémákról. Arira, hogy milyen önállóan és körültekintően végzik a munkájukat ennék a kést csoportnak a tagjai, csak egy példa: eddig talán két-három esetben kellett a főiskola diákjóléti bizottságának megoldási; keresni a problémás ügyekben... Az albérleti iroda feladata, hogy ellenőrizze a várasbán lakó diákok életkorülmónyeat, esetleg segítséget nyújtson jobb, kedvezőbb lakás keresésében. S a hallgatók szívesen felkeresik az ügyes-bajos dolgaikkal az. irodát, mert tudják, hogy minden lehetőt megtesznek értük... A men- zabizoitfság már jóval nehezebb helyzetben van, ment több száz diák ízlésének megfelelően étkeztetni nehéz dolog. Hát még Melegíteni a kívánságokat, tolmácsolni a menüre tett javaslatokat a vendéglátó vádiadat és a konyhai seemédyaefc felé. A diákbizottság észrevételeit kikérik és figyelembe is veszik a választék össaeáülításánát. az. effiártás javításámél. s ez máris egy jelentős ered mény... ♦ Ezer hallgató érdekeit képviselni mindenképpen nemes feladat. Nem véletlen, hogy a KISZ állandóan szem előtt tartja ezt a lényeges kérdést, hiszen a megfelelő körülmények, a gondtalan felkészülés lehetősége nagyban hozzájárul a jövő pedagógusainak magas szintű neveléséhez. Ezért pedig mindenképpen megéri! Szilvás István „Princ után mi is megszerettük Eger városát..." Látogatóban a budapesti Katonai Stúdió vezetőinél Budapest külvárosában, majdnem a „város peremén” szerény külsőségek, régi épületek és „Az ország első hordó hitelesítő állomása” felírat fogadják a Magyar Filmgyártó Vállalat Katonai Stúdióját kereső vendéget Ugyanis az egykori „hordó hitelesítő” épületeiben (-srtál- szerű környezet!) szerény, alkotó munkáját végzi a Katonai Stúdió. Az itt dolgozó alkotók munkája nyomán egyre nagyobb elismerést vw ki magának a hazai, nemzetközi konkurenciával dacoló közösség. Az alkotó közösség eredményeit a sok speciális jellegű rövid film mellett olyan televíziós játékfilmek is jelzik, mint a „Princ a katona”, vagy az „Őrjárat az égen”. A sitúdió Jászai-díjj-as rendezője Lestál János a filmszínházakban. is nagy sikerrel játszott „Együtt” című film rendezőjeként is bemutatkozott A múlt lassan történeleím- mé merevedő eseményeiről, Műremekek Köztudott, hogy a múzeumi hónap keretében ötvös kiállítás nyílt az egri Vármúzeum klubhelyiségében. A kiállított egyházművészeti tárgyak olyan műremekek, melyeket ed. «to nem nagyon lehetett látni. A XV—XIX. században készült kelyheket, monstranciá- kat úz egn érsekség és a református egyház egri esperest kerülete bocsátotta a kiállítók rendelkezésére. .»■ (Foto: Tóth Gizella) eredményeiről és a jövő megvalósulás előtti terveiről beszélgettünk Illés Mihállyal a Katonai Stúdió vezetőjével S szinte már természetesnek tűnt, hogy a beszélgetés során benyitó munkatársait is szeretettel kapcsolódtak a beszélgetésbe. hiszen valameny- nvden -részt vettek az egri film forgatásán. — Lehet, hogy udvarlásnak veszi k az egriek, — kezdte a beszélgetést Illés Mihály, de — mi akik részt- vettünk a „Princ” egri felvételein, azóta is csak így emlegetjük ezt a produkciót. A Princ után mi is megszerettük a hangulatos történelmi várost, a mindig segíteni kész vezetőivel és vendég szerető lakosaival együtt. Számunkra felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak valamennyien és most hónapok, évek múltán is csak köszönetét tudunk érte mondani. Ez nem kényszerű udvarias- kodás, — ezt őszintén érezzük és mondjuk. — A terveink között szereplő speciális kiképzési jellegű filmjeinknek helyszínit keresve elsősorban Egerre gondoltunk, kapcsolódott a beszélgetésbe Lestál János rendező. A város történelmi ihletettségű levegője es környéke ideális közeg stúdiónk alkotói számára. — A munkánkról és a múltról annyit, — vette át a Szót a stúdió vezetője, — hogy évente közel 300 rövid filmet készít stúdiónk a negyvenes évek 10—12 filmje helyett. A stúdió jellegéből adódóan speciális a helyzetünk. A kevés szereplőt foglalkoztató rövid- és kisjáték filmjeinknek kettős nevelési célit kell elérni. A hadseregben szolgálati idejüket töltő katona fiatalok nevelése mellett szolgálni kell az egész magyar ifjúság hazafias, és internacionalista nevelését is. Kovács János ......................................................................................................................................................................................................................................................... rni'mnnqrruVWft“ - - - ’u*J*M****MMCM**MS***W‘ r István: 31. Folytatásf atinka ügyvédje is érkezik, de ő már keresgél a poros ött... A hivatalos • itt e kopásáról értesülő fnö, szörnyűnek tűnő slya alatt, pokoli haragra óbban a girmcsi piebáno ellen, s az egri érseki eg, lázi bíróság színe ísetlen szavakkal nini levéltár kirab- ‘ó:a -naJ: titulálja Demkó főtisztei idő urat. Valóban, úgy íizi a szerencsétlen a,ss7t ■ , i’ íint akit aljas eszközó' el u sarokba szorítotok: alle ' led és kíméletlenül, stalan módon a rrkolják a asineA év őst még óriásibb, lőnek valaha is damit tenni kell! 1 az ellopott biti A girincsi käste te ládájára vett magit Ka ilm asszony, hátha beesés iratot a c •-'> ladafia. Az asztal- i hányt régi iro- ;ül egyszerre csak az erdőtelki plé- iak, az esküvő előtt 3,1. r Cirincsre írt le- — püspöki engedély í; dósén» k jó hírével és a 3 órde. 1 szóló tudósításur Si..- isaaasaam Amikor azután ez a döntő jelentőségű irat a bíróság asztalára kerül, Buttler Felsőőri Pyrker László egri érsek, s egyben a Buttler- házaspár felett ítélkező egyházi bíróság elnöke. nek és prókátorának a torkán akad a szó. De csak egyetlen pillanatra, mert nem olyan fából faragtak Sávoly Sámuelt, mint aki mellének szó nélkül tehet töltött pisztolyt szegezni. Kitalált nifflft. M - láMMlfl&l •'fPtrS&FPtf&fíPl tfűSaSGtJBcK IS ellopásának históriáját. S ehhez az állításához még akkor is ragaszkodik, amikor a vallatóra fogott Demkó plébános kiböki. hogy bizony ő adta kölcsön, használatra a leveleket... Örök jogi elv marad: bizonyítékokból soha sincs elegendő! Sávoly is ezt vallja. Tiszteletét teszi hát az az egri érseki palotában is, és Pálma Pál, érseki titkárt, a szentszéki bíróság jegyzőjét keresi. A főtisztelendő úr lekötelező szívélyességgel fogadja az ügyvédet és kész örömest bocsátja rendelkezésére a levéltárból a Butt- ler—Dőry ügy néhány fontos iratának másolatát. Ezek a dokumentumok már szabályosak, s bár nem sokat mondók, mégis szúrós tüskeként hatnak a grófné- ra, mert abban bízott, hogy a papokat már amúgy is kompromittált Buttlernek nem lesz módjában hozzájutnia az egyházi levéltár forrásaihoz. Most már nincs más hátra, mint a maga hasznára kell kiaknáznia a • helyzetet. Nagy Janos professzor áll most elő a hazug váddal. Pahna Pált, Pyrker érsek titkárát és a bíróság jegyzőjét lopással vádolja! Kijelenti, hogy azért nem talált meg számtalan bizonyítékot az egyházi levéltárban, mivel azokat a titkár Buttler fel- bújtására eltüntette, ellopta! Ha botrány, legyen botrány a javából! — „A gróf még a pap urakat is törvénytelen és tilalmas utakra vezetni tudott! — Fakad kä Dőry Karn^ -»Jasa» előtt, Pedigpedig tudja, hogy most 5 rágalmazott, mert bizony Pálma Pál egyetlen papir- szeletkét sem emelt el az archívumból. Na, de hát, veszettséget kutyaszőrre], kell gyógyítani, még a főtisztelendő érseki szentszéki bíróság magas színe előtt is... Kétségtelenül, a házasság törvényességét bizonyító, legdöntőbb iratok a grófnő birtokából a bíróság előtt hevernek. Ott sorakoznak egymás mellett János gróf levelei mátkájához, az egri püspökhöz, Dőry Gábor grófihoz, Fáy alispánhoz. Vájjon ezen bizonyítékok súlya alól hogy fog tudni kibújni gróf Buttler János? — kérdi Hagy János prókátor úr. AZ UTOLSÓ SZALMASZÄL A válóper negyedik esztendejének utolján, Buttler gróf már érzi lelke mélyén, hogy túl kemény fába vágta a fejszéjét, akkor, amikor 35 esztendőve) esküvője után akarja bebizonyítani, így vagy úgy, annak törvénytelen érvénytelen voltát. Sejti már, hogy csehül áll az ügye az egri érseki szentszéki bíróság előtt. Nemcsak felesége eredeti iratai billentik a mérleg serpenyőjét a gyűlölt asszony oldalára, de balul ütöttek ki tanú- és iratszerzési manipulációi is. Koronatanúinak önleleplező mea culpá- zása kétséglessé teszi ügye igazát a bírák előtt... A cáfolat legkisebb tehetősége nélkül kell lenyelnie a per utolján, hitvese ügyvédjének pocskondiázó szavait az ő igen-igen dédelgetett bizonyítékairól: „Legkisebb előadásai nem egyebek hazug koholmányoknál... Hamis, kikoholt, istentelen és büntetésre méltók!” Egyre növekszik aggodalma, hiszen Dőry Katalin leplezetlenül bejelenti a bíróságnak, hogy részére csak az igazság a védőpajzsa férjé brutális rágalmazó támadásai ellen. „Én egy sor írással sem akarom magam a jövőben oltalmazni, mivel mea «aisapfe Mözóám, gróf Buttler János, még él, nem szűnne meg ezen gya- láztató pernek húzásával engem üldözni... Mindent, ami szent, megvetvén, ezreket osztogatott el azon reménynyel kecsegtetvén magát, hogy sok pénzzel a teljes lehetetlenséget is lehetségessé fogja tenni!” Utolsó mentségként, mint vízbefúló a szalmaszálba, dékjog vagyon kérni, ne mél- tóztasson többszörözött kérelmemet nékem vétekül tulajdonítani. Ellenségeim ellenem több árkusokat dolgoznak, mindeneket készek elkövetni anélkül, hogy tudnám, mi is folyik ellenem! Ha Exellentiád pártomat nem fogja, úgy valóban, anélkül, hogy tudnám, miért kell igazA girlnesl plébánia padlásán is folyt a hajsza bizonyító iratok után. Egyébként az épületben ütötte fel Sávoly prókátor tanuverbuváló központját. úgy kapaszkodik ő is legújabb ötletéhez. 1831. május 1-én, magához felsőőri Pyrker János, egri pátriárka-érsekhez, az ausztriai vaskorona rend vitézéhez, belső titkos tanácsoshoz, Heves és Külső Szolnok vármegyék örökös főispánjához, s nem utolsósorban, az egri szentszéki bíróság elnökéhez fordul, es- dő hangú levelével. . .Egész alázatossággal folyamodom én Exellentiád nagy leikéhez s igazságszere- tetéhez. kihez minden sze- rajteaetiennek szabad menésé gom túl megválni, fájdalmas szívvel kell nekem mind. ezeket Exellentiád kegyességéhez s atyámhoz terjeszteni...” A kétségbeesett hangú levél már a sarokba szorított vesztes keserű nyüszítése. A kérelem válasz nélkül marad, s falra hányt borsóként peregnek vissza a mesterkélt alázatosságot mímelő szavak — s hamarosan felcsendülnek az ítélet kemény mondatai. (Folytatjuk! ajsza az iratok után
