Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-07 / 210. szám
R/iUí# KOSSUTH *.» Népi eene 9.00 Harson a kürtszó: 9.3* Tánczene 10.0* Szimfóniák 10.29 Versek 11*37 Kórusok, hangszerszólók 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.4* Üj Georgikon 14.00 Népdalfeldolgozások 14.14 Mesejáték 14.47 Éneklő Ifjúság 1S.10 Bach-művek 15.40 Operettdalok 16.05 Indulók 16.13 Riport 16.33 Esztrádzens 17.20 Operarészletek 17.30 Riport 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Nóták 20.00 Egy óra Banda Edével 21.03 Kilátó 22.20 Üj felvételeinkből 22.30 Könnyűzene 23.00 Muszorgszkij: Hovanscsina. Részletek •40 Toronyzene PETŐFI Áriák *.00 Llszt-zongoraművek 9.45 Miért szép? 12.00 Népi muzsika 12.16 A francia forradalom dalaiból 12.45 Törvénykönyv 13.03 luortzing operáiból 14.00 Kettőtől — hatig . . . Zenés délután 18.10 Biológiai kutatás a Hortobágyon 18.35 Könnyűzene 19.14 Chopin: e-moll zongoraverseny 20.28 Cseberből vederbe. Zenés komédia 22.05 Madrigálok 22.17 Jegyzet 22.32 Rajcsev: III. szimfónia 23.15 Népdalok Hajóval Bécsig A szárnyas hajó az osztrák Duna-kanyar egyik szép városába, Dürnsteinbe repítette utasait, ahol valaha Oroszlánszívű Richard raboskodott. Másik érdekessége, hogy mindösszé egy utcája van és a polgármester háza is vendégfogadó. Képünk: a város egyetlen utcáján készült a Heves megyei csoport tagjairól. A COOPTOURIST hatnapos hajóutat szervezett egy magyar gyártmányú, de csehszlovák hajóval Bécsbe. A Bra- tislavát bérelték ki, hogy 110 utasát vigye el Bécsig, szállást is adva az egyhetes kirándulásra. Heves megyéből 15 utasa volt, termelőszövetkezeti és ÁFÉSZ-dolgozók többségében. Üj szolgáltatás ez az utazni vágyóknak, hiszen a SZOT hasonló (az igaz, olcsóbb) utat biztosít, ám ez a kiránduláson kívül munkával is kapcsolatos. Üzemlátogatáson, vagy éppen testvérszövetkezeteknél is tesznek látogatást a csoport tagjai, mintegy tapasztalatcsereként, hogy az ott szerzett hasznos látnivalókat, ésszerűsítéseket itthon is alkalmazhassák. Persze a hat napból jutott idő kirándulásra, városnézésre is. Emlékezzünk az egri várszékesegyházra Most, az elmúlt napokban nagyszabású, kedves ünnepségre került, sár az egri várban. Az újabban — tíz esztendeje — ott, az egykori várszókesegyház területén folyó alapos feltárási és megőrzési munkáik nagyrészit befejeződték — s ezzel lehetővé vált, hogy a középkori romterületet megnyissák a vár látogatói előtt. Ebből a nevezetes alkalomból bizonyára nem lesz érdektelen, ha Eger város, de— és ezt talán túlzás nélkül mondhatjuk — a környék egyik legjelentősebb emlékének is: az egri vár székesegyházának történetét ismertetjük. ★ A jelenlegi várdombon létesült első egri székesegyház keletkezésének időpontjára az építkezés pontos évére sajnos, okmányszerű adatunk nincsen: a vonatkozó írások a zavaros XIII. évszázadban megsemmisültek. Itt csupán IV. Béla királynak az eredeti alapítólevelet 1261-ben megújító okmányára hivatkozhatunk, amely világosan mondja: „...Szt. István, mint az ország első fejedelme... az egri egyház alapítója és adományozója...” — vagyis a várbeli első székesegyház I. István idejé- ban, hihetőleg a XI. század első évtizedeiben épült. Sajnálatunkra az 1. István korabeli első székesegyházra vonatkozóan a legújabb ásatások sem szolgáltattak részletes adatokat. Csak sejtjük, hogy a román stílusban épült nagytamptörtént, sőt a tönkrement román stílusú bazilikát Lambert püspök idejében —1248 körül — gótikus ízlésben kezdték átépíteni. Alighanem ekkor került sor a belső terek bebollozására, és bizonyára így épültek a töredékekben bár, de ma is látható, a három boltozott hajót elválasztó pillérek. A nyugati homlokzat elé azután a XIV. század elején két magas tornyot, a déli homlokzat mellé pedig — talán valamivel később — két oldalkápolnát emeltek. A székesegyház fénykora mégis a XV. század második felére esik. 1486 és 1492 között a templom monumentális arányú bővítése indult meg, amelynek során két boltszakasznyi részt toldották a régi székesegyház keleti végéhez és ezt kápolnakoszorús szentéllyel zárták le. Bizony, ha elkészül a tervezett késő gótikus templom, ez talán Magyarország leghatalmasabb székesegyháza lett volna... De az ezután következő tragikus események sorozata lehetetlenné tette az építkezéseket, megállott a további fejlődés. , 1506 július 24-én villámcsapás következtében leégett a székesegyház. Az elszámolásokból kitűnik, hogy az egész tetőzeten kívül, beleértve az újabb szentélybőví- tés tetőzetét is, a tornyok sisakja ugyancsak leégett, a harangok megolvadtak, megsérült a sekrestye belseje és megrongálódtak az ott őrzött értékes könyvek... 1552. évi török ostrom. A százötvenezer főnyi ozmán sereg megjelenésekor pedig amint ezt Tinódi Lantos Sebestyén megénekelte: „ ... Ezt hogy látác hösök gyorsalkodánac, Az nap leveréc hcát palotúknac, Hogy gyúlástól éppen maradhassaiMC, VárasbcU málnákat és házakat, A káptalani és a szent egyhazakat Azon napon felágetéc azokat, Hogy jobban lóhesséc a puyúnokat. . .” Az ostrom idején: október 4-én pedig a templom sekrestyéjében raktározott lőpor felrobbant, ledőlt a teljes északi fal, a boltozatok: jóformán rommá vált az egész épület... Az ostrom után a templomot nem állították egészen helyre, csupán az egyik megmaradt déli kápolnát használták egyházi célra. 1530 körül pedig a Baldigara- féle keleti várfal kiépítésekor a bástyává alakított késő gótikus szentélyt is elbontották. ~k 1596-ban azután bekövetkezett a tragédia: Eger 91 évig török uralom alá került. Az ozmán hódoltság idején — amint ezt az 1664 —1666-ban nálunk járt „világutazó”: Evlia Cselebi megírta — a város új urai a külső várban álló dzsámiban végezték szertartásaikat, és nemcsak a székes- egyházat, hanem a belső vái piacán állott kis templomot, a pasa kis dzsámiját is raktárul használták. •.95 1.00 17.13 17.20 17.45 18.10 18.50 19.10 19.30 20.00 21.55 22.05 MAGYAR Számtan-no értan. (5. o. ism.: 13.10) Környezetismeret. Cl. o. Ism.: 14.55) Híreit A színésznő. Magyarul beszélő spanyol film Hétvégi birodalom Zenei Figyelő Miről ír a világsajtó? Esti mese Tv-híradó Gribojedov. Az ész bajjal jár! Tv-híradó — 2. kiadás Riportműsor POZSONYI ».25 A gyilkos köztünk van! Tv-játék 19.00 és 22 20 Tv-híradó 19.30 Esti dallamok 21.10 A kettévágott csomó. Tv-játék Séta a Belvedereben. Magyarul szép kilátást jelent, de van sok látnivaló a gyönyörű paloták termeiben és Becs panorá- jában is gyönyörködhettünk. (Kiss Béla felvételed) lom háromajtós épület volt, de még boltozatok és tornyok nélkül. Ennek az építkezésnek azonban az emléke csupán néhány, a kő- múzeumban elhelyezett, vagy a vár egyéb helyén, újból beépített jellegzetes kőtöredék. A hagyományok szerint azután a XII. század végén, 1180 körül a templomot bővítették, (ezekből az évekből való a részben ma is meglevő három félkörös szentélyzáiródás) és 1204-ben ebben a székesegyházban temették el Imre királyt, majd röviddel utána fiát, III. Lászlóit Alig néhány évtized múlva: 1241-ben azután bekövetkezett Eger városának első nagy pusztulása. A templom helyreállítása a szomorú tatárjárás után bizonyára hamarosan megA végleges pusztulás 1542- ben indult meg, röviddel azután, hogy Perényi Péter, a hatalmas oligarcha kezébe kerítette a várat Az ottani épületeket az olasz zsoldos őrség felgyújtotta, a székes- egyház is súlyosan megsérült, tetőzete ismét leégett. Perényi várnagya, Varkoch Tamás ugyanekkor nagyarányú erődítési munkákba kezdett, mellyel egyrészt a valószínűleg legsúlyosabban sérült késő gótikus szentély- részt végleg leválasztották a templomról és a szentélyt bástyává alakították át, másrészt a templom köveit a vár egyéb helyein folyó építkezéseikhez használtak fel.. ' így következett el Eger várának leghősibb, de legveszedelmesebb ideje: az EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 és este 7 órakor Kapaszkodj a fellegekbe Színes, kétrészes magyar- szovjet kalandfilm. EGRI BRODY Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Kaleidoszkóp Színes, angol—amerikai bűnügyi filmvígjáték EGRI KERT Este 7 órakor Az angyal elrablása Színes angol film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Darling Lili (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelmesfilm GYÖNGYÖSI KERT Szent Péter hadművelet HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szép magyar komédia HATVANI KOSSUTH Onibaba HEVES Forró éjszakában FÜZESABONY Mesés milliók PÉTERVASARA Veled, Madridban Mi as a szolgalom (ÜGYELET Egerben: 19 órától szerdán , reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- j linszky utcai rendelőben. (Tele-1. fon: 11-10). Rendelés gyerme- | Ti 7órf* í K (ti Gyöngyösön: 19 órától szerdán'! «reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. I' szám alatti rendelőben, (Tele- I fon: 17-27). X Kisebb szabálytalanságot követtem el, ezért a kerületi tanácsnál figyelmeztetést kaptam. Megígértem, hogy ezentúl nem sértem a szabályt,' azután elbeszélgettem a tanácsi dolgozóval. Ügy látszik, ezen a napon kevesen voltak beidézve, vagy újabban kevés a szabálysértő, mert pillanatnyilag én voltam az egyedüli ügyfél. — Mi volt a helyzet azelőtt? — kérdeztem kíváncsian. — Hallomásból és régi iratokból tudom, hogy ezernyi elavult kihágást tétel alapján büntettek. Például, aki az Alagútban ostorát pattogtatta, súlyos pénzbírságot, vagy három napot kapott. — Szóval, most nyugodtan csattogtathatom ostoromat az Alagútban? — Minden veszély nélkül. Kipróbálhatja ... Sőt, majd a nyári hónapokban sapka nélkül is árusíthat fagylaltot. Azelőtt ezért súlyos pénzbírságot kellett volna fizetni. Aki nem fizetett, az leülte. így folytatta: —Ha a kávéházi kaszirnő nem volt 24 éves, a 699111878-as rendelet szerint nagy bírságot fizetett a kávés. A kezemben levő újságra mutatott: — Nem mindenkinek. A hordár köteles volt a megbízásokat tiszta egyenruhában felvenni és udvariasan megköszönni. Ha a megbízást megjegyzésekkel kísérte, káromkodott, vagy sér— Nyugodtan olvashatja a járdán. Azelőtt megbírságolták volna. — Sóhajtani szabad volt? tő módon sóhajtozott, hogy ezzel is kifejezze a megbízás jelentéktelen voltát, a 77 818[1901-es rendelet szerint háromnapi fogházra át változtatható pénzbírsága ítélték. Tehát neki sóhajtoz ni sem volt szabad. Elmosolyodott: — Tudja, mi az a szolga lom? — Nem. ■— Én sem . i I — Nos, min a Kihágások kézikönyve cí mü műben olvasható, súlyo kihágásnak számított „ szolgalmak gyakorlásánál megszegése a mederbirtoko által”. Lehet, hogy még a sem tudta, hogy mi az i szolgalom, aki büntetett. Ta Ián csak sejtette, hogy vala mi mederrel kapcsolatos ki hágás. — Még jó, hogy kevés] embernek volt medre... — Ha valaki a vonó ál-] latokat hangos kurjantással j biztatta, akkor is szigorú i büntetést kapott. — Fejezte! be a tanácsi dolgozó a régit szabálysértések ismertetését. ' Bementem egy eszpresszó-'] ba. Feltűnően csinos, húsz i év körüli lány ült a pénz-j tárban. A mai idők kaszír- nője elvette a három forintot, és adott egy duplás] blokkot. Hű, micsoda kihágás lett ] volna ebből vagy ötven év-j vei ezelőtt! Palásti László ★ Az 1687 évi visszafoglalás súlyosabb ostrom nélkül ment végbe, és így a vár és épületei nem rongálódtak meg. A székesegyház is ilyen állapotban, hadiszertárként került a császáriak kezébe. A hódoltság után, a XVIII. században a vár elvesztette stratégiai jelentőségét, nem volt érdemes már fenntartani. A templom egyházi célra történő helyreállításának gondolata sem merülhetett már fel, hiszen a püspökök a városi rezidenciájukhoz közel eső — kb. a mai bazilika helyén állott — Szt. Mihály templom kiépítésével ezt tették székesegyházukká, így azután az egykorú feljegyzések szerint a még romosán állott falak bontására már 1772-ben sor került, de a teljes pusztulás 1783- ban következett be, amidőn Eszterházy püspök, megvéve a várat a katonai kincstártól, utasítására hozzáfogtak a tökéletes leromboláshoz. A XIX. század elejével a bontás, és így a hajdani székesegyház élete is lezárult. A Pyrker-féle várcsinosításkor végzett kisebb feltárás, amely 1830 körül a késő gótikus bővítés egyik pillérjét szabadította ki (erre a pillérre került 1835-ben Marco Casagrandenak Szt, István szobra), majd az Ipolyi Ar- nold-féle 1862. évi ásatások már csak a magyar régészet és műemlékvédelem első cselekedeteinek tekinthetők, melyek a holt műemlék megismerésére irányultak. Ezeknek folytatása a most, az utóbbi tíz évben elvégzett szakszerű rekonstrukció, amely a napjainkban lezajlott ünnepéllyel zárult, gondoljunk tehát ebből az alkalomból megértéssel, szeretettel városunk egyik legjelentősebb emlékére és a felette elfutott küzdelmes időikre! Hevesy Sándor rMwwsmq$ 1971, S2»ptember 7., kedá
