Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
r Népi ellenőrök vizsgálta*. Miért emelkednek a költségek ? Ki védi az építtetőt ? — Hogyan leket olcsóbban és gyorsabban építeni ? A megyénkben folyó beruházások hatékonyságáról, a beruházó, a kivitelező vállalatok, a tervezők tevékenységéről készítettéi; alapos felmérést megyénk népi ellenőrei. Vizsgálataik során többek között a következő kérdésekre kerestek választ: miért emelkednek a kivitelezési költségek? Megalapozottak-e a beruházások? Van-e elég szakember? Ki védi az építtetőt? Van-e elég építőipari kapacitás? Hogyan lehetne olcsóbban és gyorsabban építeni? Milyen helyi és országos intézkedésekre van szükség a beruházások hatékonyságának javítása érdekében? Ki vigyáz a pénzre? A Füzesabonyi Állami Gazdaság sertéstelepe 45 millió forintos beruházással indult, aztán menet közben kiderült, hogy az élőirányzott 45 helyett 66 milió forint kell az építkezéshez. Az egri kenyérgyár eredeti költségeit 23 millió forintra tervezték, ma azonban már 46 millió forint is majdnem kevés hozzá. Az egri új tejüzemnél „csak” 16 százalékos többletköltség jelentkezik, a selypi' ezer vagonos siló építői pedig „mindössze” 60 százalékos többletköltséget követelnek a megrendelőtől. Es sorolhatnánk még a példákat, amelyek azt bizonyítják: nemcsak a fehér hollók számítanak ma ritkaságnak. hanem az eredeti költségekkel befejeződött beruházások is. Ki védi az építtetőt? KI vigyázz a pénzre? Miért emelkednek ilyen nagy ütemben a költségek? A kérdésekre korántsem könnyű választ adni, hiszen a szálak sokfélé vezetnek. Azt azonban ténnyékkél bizonyították vizsgálatuk során a népi ellenőrök, hogy a tervezők által készített költségvetések és a végleges érték között az esetek nagy többségében jelentős eltérés — 15, 30, 50 százalékos — mutatkozik. Az eredeti dokumentációk rendkívüli gyakran módosulnak. Egyszer azért, mert — sajnos igen sokszor — a megrendelőnek jut eszébe valami, s módosíttatja a terveket, máskor, mért nem kapni a tervezők által • megjelölt anyagot, berendezést, gépet, harmadszor pedig „jönnek az építők” és udvariasan közlik a megrendelővel: mi csak ennyiért tudjuk vállalni. Az „ennyi” pedig minden eáetben több a tervezett ösz- szegnél. Nem szóltunk még a beruházást bonyolító vállalatok szerepéről. Fő feladatuk a beruházások terv szerinti lebonyolítása és természetesen az építők védelme. Igen am, de a bonyolító vállalatok is pénzből élnek, és a jelenlegi szabályok értelmében, ha többe kerül egy építkezés _ a tervezettnél, a bonyolító vállalat „gázsija” is emelkedik, mivel a számlákat nem az eredetileg tervezett, hanem a végösszeghez nyújtják be. Az építők és a beruházó vállalatok tehát a költségeit, a nyereség ' területén igen csak „egy csapatban futballoznak”. Érthetetlen továbbá az is, hogy a felügyeleti szervek miért engedték a beruházó vállalatok tervező kapacitását ilyen nagy, ütemben felfejleszteni? A MEZÖBER-nél például 1970-ben az 1 277 000 forintos nyereségből 1 191 000 forint a tervezésből „jött össze”, pedig a MEZÖBER- nék is a fő profilja: a beruházások bonyolítása. Az elmondottak után aligha kell tovább bizonyítani: a jelenlegi beruházási rendszerben az építtetőt senki sem védi, a pénzre azok vigyáznak, akik nem érdekeltek a költségek csökkentésében, s a megrendelőknek mindössze annyi lehetőségük van, hogy „futnak” a pénzük, — ha kevés van belől^, ha elfogyott, — a hitelek után. Sok az ésszerűtlen, a megalapozatlan beruházás is Az egyszerű, józan ész is azt diktálja, hogy fejleszteni, beruházni csak akkor érdemes, ha az új létesítmények, az új technika, az új technológia, az új gyártmányok mögött van megfelelő kereslet, piacigény, ha mielőbb kamatoztatják a befektetett milliókat. Sajnos korántsem mindig, s mindenütt így van. A Hevesi Állami Gazdaság például már 1970-ben megvásárolta a luce maszárítóberendezést, anyagi erőforrások hiánya miatt azonban üzemeltetésére csak 1973-ban kerülhet sor. A Mátravidéfci Kőbánya Vállalat is megrendelte már a szilvásvárad! üzeméhez a gépeket, de a leendő üzem méretét, s helyét még senki sem tudja. A súlyos milliók elköltése utón derűt ki az Apci Qualítálban is, hogy a kereslet hiány miatt a kétezer tonnás homoköntvényre nincs is szükség. Ugyancsak a Qualitál egy másik beruházásához 313 milliós forintos hiteit kért. A pénzintézetek szakemberei megvizsgálták a vállalat igényét és kiderült, hogy csak •90—95 millió forintos hitelhez van kapacitása, fedezete a gyárnak. A Mátravidéfci Kőbánya Vállalat recski, egerbaktai fejlesztését a jelentős többletköltségek miatt csak úgy tudta befejezni, hogy az induláskor kapott 39 millió forintos bankhitelhez és a 20 millió forintos állami támogatáshoz még további 10 millió forintot szerez. Sok tehát a megalapozatlan, az anyagi erőforrásokkal, a fejlesztés következményeivel nem, vagy rosszul számoló beruházás is. Ennek okát pedig abban látják a népi ellenőrök, hogy nincs kellő piaci információ, a megrendelőknél kevés a beruházásokban jártas szakember, és nincs kellő tapasztalatuk, nem ismerik a jogszabályokat, formálisak a költségvetések felülvizsgálatai, s így tulajdonképpen a szakmai ismeretek hiányában a tervezők, az építők, a beruházók „ott dobják át” őket, ahol éppen akarják. Kövesse felelősségre vonás, szankció a mulasztásokat A kereslet, a kínálat piacán egyre feszültebb a helyzet. Az igények messze túlhaladják az építőipar kapacitását. Mégis: a jelenlegi körülmények között is hogyan lehetne gyorsabban és olcsóbban építeni? A megyében folyó beruházások gondjainak, problémáinak feltárásán és elemzésén kívül a vizsgálatban reszt vevő népi ellenőrök — valamennyien felelős gazdasági, állami, pénzintézetekben dolgozó szakemberek — 13 pontban foglalták össze a beruházások hatékonyságát gyorsító javaslataikat. Sürgősen felül kell vizsgálni a beruházások területén érvényesülő jogszabályokat, olyan rendeletekre van szükség, amelyek jogilag, és anyagilag is védik az előkészítésben és a megvalósításban részt vevő gazdálkodó egységek és a megrendelők valamennyi érdekeit. A vál lalt kötelezettségeket csak hatásági hozzájárulással lehessen ezentúl módosítani. Ugyanakkor a késedelmes intézkedésekből származó hátrányokért az érdekelt hatóságok Viseljék a következményeket. , Javasolják továbbá, hogy a szerződésekbe részletesen foglalják bele a tervezők, a beruházók, a kivitelezők, a megrendelők kötelességeit, a szerződés megszegőivel pedig szankciókat, felelősségre vonást kell alkalmazni. Olyan érdekeltségi rendszerre van szükség, amely a takarékos gazdálkodásra ösztönzi a kivitelezőt és a beruházót is. Szükségesnek látják továbbá a jelenlegi költségvetési normák felülvizsgálatát, a fejlesztési tartalékok biztosítását, a kötbérremdszer ösztönzőbbé tételét, a korszerűbb technológiák bevezetését, egy-egy beruházásra több terwariáció készítését, s a vállalt határidők betartása legyen az érdekelt vállalatok vezetőinek egyik anyagi ösztönzési eszköze. Végezetül egy olyan koordináló megyei bizottságra van szükség amely felméri, egyezteti az igényeket, s időben és a megfelelő helyen jelez a gondokról. Heves megyében a IV. ötéves terv során több mint 21 milliárd forint értékű beruházásra kerül sor, s a fejlesztések 40—45 százalékát az állam finanszírozza. Mielőbb cselekedni kell tehát, biztosítani a szükséges feltételeket, érvényt szerezni a célul' tűzött, az elfogadott gazdasági, beruházáspolitikai elvek gyakorlati végrehajtásának. Koős József Kísérletezünk Ő szintén szólva, már az Iskolában sem értettem egészen a dolgot, tehát tulajdonképpen az alapokkal lehet baj nálam. Ha tetszenek még emlékezni, a suliban is mindig kísérleteztünk. Itt volt például az a bizonyos lakmuszpapír. A tanár azt mondta, hogy most ezzel kísérletezni fogunk, kitesszük lúgos, illetőleg savas kémhatásnak. Egészen pontosan már nem emlékszem, hogy melyik esetben, de az egyikben a lakmuszpapír kék lett, a másikban piros. És a tanár diadalmasan közölte, hogy lám a kísérlet sikerült, mintha akkor és ő próbálta volna ezt először a világon. Aztán azok az elektromos kísérletek, ki ne emlékezne rájuk. Mondom, nekem már akkor gyanús volt ez a szüntelen kísérletezgetés, nem egészen értettem, hogy miért mondják kísérletnek, ha korábban annyi más helyen és annyi más embernek ugyancsak megkékült vagy kivörösödött a lakmuszpapír. De hát volt annyi más érthetetlen dolog az iskolában, hogy ezen nem is nagyon törtem a fejem, majd az életben másképpen lesz, gondoltam. Kiderült azonban, hogy csakugyan az életnek tanultunk az iskolában. Mert alig, hogy kiléptünk onnan, máris belecsöppentünk a kísérletek tömegébe. Hogy csak a közelmúltból vegyek példákat, itt van mindjárt a mozgólépcső. Amikor végre megépült a metró első szakasza, az állomásokhoz mozgólépcsőket is csináltak. Ez teljesen rendben levő, mivel a lexikonban is az áll, hogy a mozgólépcső nagy tömegek, szintek közötti fel- és leszállítására használt, szalagszerű, lépcsős szerkezet. Ennek ellenére a mozgólépcső nálunk, eleinte kísérleti volt, amely természetesen később bevált, minthogy a táncdalfesztivál egyik halhatatlan dalszövegével szólva; „kilenc- százpléhben rég,” az akkori Divatcsarnokban jómagam is mozgólépcsőztem eleget. Különben ha megfigyelték, újabban a közlekedés vette át a fő kísérletező szerepét. Kezdődött a KN-nel, vagyis a kalauz nélküli közlekedés bevezetésével. Ez nagyszabású kísérlet volt, hosszú hónapokig kísérleti autóbuszok és villamosok jártak. Gonöroksés és jövő Az átányi tsz gondjai Amikor az új szakvezetés a múlt év decemberében megérkezett az átányi termelőszövetkezetbe, a következő örökséget vette át elődjeitől: a 4600 katasztrális hold szántóterületből kétezer hold szántatlan volt, az 1600 katasztrális holdra tervezett vetésterületnek mintegy feléből hiányzott a vetőmag,, a termelőszövetkezetet szanálták, hárommillió forint adósság kigazdálkodásra várt Ez volt az útravaló az új vezetőség tarsolyába. S az örökség még a mai napig is érezteti hatását. A tavaly elvetett« őszi kalászosok még a hozzájuk fűzött, igen csekély reményt sem váltották be. Az. idei búzatermés átlaga nyolc és fél mázsa volt, a tervezett mennyiséghez képest ötven vagonnal kevesebb kenyérgabonát takarítottak be. A forintokban lemérhető kiesés csupán itt másfél millióra rúgott. Az őszi árpánál már nem volt ilyen nagy a kiesés. Mindössze hatszázezer forint. Az „új hullám” a tavasziak terméseredményeiben érezteti hatását. Nemhiába dolgoztak a traktorosok még januárban és februárban is leint a földeken, a tavaszi vetések jól előkészített talajba kerültek , s a 15 mázsás tavasziárpa-termés már komoly fegyverténye volt az új szakembergárdának. A termelőszövetkezet a szerződött mennyiségen kívül még 15 mázsa sörárpát tudna eladni — ha megvennék. Az új út kezdetét járó termelőszö- vetkezétnek igen csak szüksége van minden forintra, hiszen az a bizonyos hárommillió nyomja a lelkűket. Sok újdonságot vezettek be a termelőszövetkezetben tavaly óta. A salátamag-termesztés ismeretlen volt eddig a faluban. Az idei évben fogták magot először 30 holdról, s a négymázsás termés ebben a kategóriában nagyon jónak mondható. Amikor a földekről lekerült a zöldborsó, 36 holdra másodvetésű káposzta került, s az új kertészeti fogásnak az egész környéken híre ment A kertészetnek egyébként kerek egymillióval lesz nagyobb az árbevétele az idén. Ám nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állat- tenyésztésben is új szelek fúj- dogálnak Átányban. Az ágazatban teljes jogot nyert a pecsenye- és májliba-te- nyésztés és -tartás. Az idén tizenötezer pecsenyelibát értékesítettek az átányiak, egy pecsenyelibán 21 forinté® nyereségre téve szert, s jövőre nem kevesebb, mint százezer libára kötnek szerződést Törökszentmiklóssal. Míg a termelőszövetkezet tavalyi termelési értéke 30 millió forint volt, addig jövőre csupán a baromfitenyésztés termelési értéke éri el a húszmilliós nagyságrendet. Igaz, az új ágazat sok munkáskezet igényel, így a főidő lom, végül azért mondták ki, hogy sikerült a kísérlet, mert addigra jelentkezői; hiányában amúgy sem lett volna kit ültetni a kalauz: helyekre. És nem azért sikerült, mert másutt már ré ges-régen kalauz nélkül járnak a tömegközlekedési járművek s automata osztja a jegyeket. Apropó, jegyosztás. Párhuzamosán a KN-kísérlettel zajlott és tart napjainkban is a jegyautomatáké. Persze, szintén úgy, mintha ez speciális magyar probléma volna, pedig hát másutt rnár régen kitalálták, hogy olyan ravasz szerkezeteket kell konstruálni, amelyekbe felül bedobják a pénzt, alul kiesik a jegy. Ám ez nagyon bonyolult technikai probléma ' lehet, mert a kísérlet a mai napig lem hozott ered ményt. Legutóbb ugyan már úgy tűnt, hogy igen, felszereltek néhány jegyosztó automatát, de azóta le is szerelték. A nyilatkozat szerint azért nem vált be a kísérlet, mert az automaták drágák. Elhiszem. Tényleg olcsóbb ennél, ha maga az utas szaladgál jegyekért trafikba és máshova, s ha történetesen lusta vagy feledékeny, akkor az is olcsóbb, ha jön az ellenőr és jól megbünteti. Mindez onnan jutott eszembe, hogy újabb kísérlet kezdődött Kísérleti közlekedési lámpákat szereltek fel Komáromban és Budapesten, olyan nagy forgalmú utakon, ahol sok az autó és kevés a gyalogos, aki át akar menni egyik oldalról a másikra. Nos, ezek a kísérleti lámpák az autóknak mindig zöldet mutatnak, s csak akkor váltanak át, ha gyalogos érkezik és megnyomja a lámpaoszlopon levő gombot Tekintve, hogy ilyen lámpákat szép számmal láttam más országokban, nem kísérleti, hanem bevált jelleggel, eltűnődtem, nálunk ebben mi a kísérlet Nem tudok másra gondolni, minthogy bizonyára velünk, gyalogosokkal kísérleteznek, lesz-e ánnyi sütnivalónk, hogy megnyomjuk a gombot. Hátha csak állunk tátott szájjal a kísérleti lámpák mellett és eszünkbe se jut, hogy megnyomjuk a gombot. Remélem, hogy ezen a kísérleten Is hamarosan és sikeresen túl leszünk, még mielőtt elvörösödne a fejünk, mint a lakmuszpapír. Árkus József AruhAr helyett — határidőmódosítások.,, Nagyúton, a község településével egy időben építették fel az egyetlen üzlethelyiségei, amely több mint félszáz éve becsülettel szolgálta a kereskedelmet. Az idők során azonban már alaposan megrongálódott a vályogból készült, öreg épület. Bent az üzletben —minden igyekezet ellenére — nagy a zsúfoltság, és a raktárakban is alig lehet közlekedni. Egyszóval: az öreg bolt már régen megérett a lebontásra. A kápolnai körzeti ÁFÉSZ a múlt év elején szerződési kötött a Káli Vegyesipari KTSz-szel, amely szervit az egymillió forintos beruházási költséggel épülő, új ABC-áruházat 1970. december 31-ig átadják a forgalomnak. 1970. júniusában meg is kezdték az alapozási munkálatokat. Néhány hét múlva az építők elvonulták, az árvízre és az anyaghiányra hivatkozva. A ktsz határidő-módosítást jelentett be: az áruházát 1971. március 31-ig, átadják a forgalomnak. Az ÁFÉSZ segítséget nyújtott az építőanyag beszerzéséhez, hogy gyorsítsák az építkezést. Az újabb határidő is elérkezett, de a szövetkezet segítőkészsége ellenére csak nem készült el az áruház. A ktsz erre ismét módosította a saját maga által kitűzött határidőt, ezúttal június 30-ra. Ezt sem tudták betartani, sőt még a határidő letelte előtt — immár harmadszor — újból módosítást jelentettek be, szeptember 15-re. Az ÁFÉSZ vezetői, de a községbeliek sem veszik már komolyan a ktsz ígéretét, annál is inkább, mert három nap van hátra és az építkezés jelenlegi állásából az iskolásgyermek is megállapíthatja, hogy nem készül el. Ugyanis hátra van még a bolt teljes festése, az üvegtáblák felszerelése, a tereprendezési munkák és természetesen még a műszáki átadás is, amely lehetséges, hogy építési hibák felfedésével tovább nyújtja az amúgy is régen épülő áruház 'megnyitását. (szabó) Az utolsó dohányszüret Átányban. 'voto: Tóth Gizella) számolás sorsára jut a dohánytermesztés, s valószínű, hogy az idén az utolsó dohányszüretet tartották Átányban. Megszüntetik a sertéshizlalást is, és a kertészethez tartozó földterület nagysága is csökkenni fog. Átalakulóban van az átányi termelőszövetkezet termelésszerkezete, a jobb, gazdaságosabb munka érdekében. Kiss István elnök szerint a jövő profilja minden bizonnyal a gabonatermesztés és az állattenyésztést ki - szolgáló takarmányterm“1' lesz, de semmilyen új ág. zat, szerkezetváltozás nem ér semmit a tagok szorgalma nélkül. Az idei ősszel meglehetősen pozitív képet nyújt a termelőszövetkezet — a jövő szempontjából. Fellendülőbeii van a baromfitenyésztés kétezer katasztrális hold felszántva várja az őszi vetéseket, megkezdték az őszi búza vetését, amely 1700 holdnyi területen ad majd, .minden remény szerint, az ideinél jobb termést. Korai lenne még zárszámadásról beszélni, különösen Átányban, a nehéz prökség után, de Kiss István már most azt mondja, hogy nem ' '-z mérleghiányos a termelőszövetkezet, s ez bizony a múlt esztendő nehéz terhét figyelembe véve, egyáltaláa nem eís dolog.
