Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

^^^^^^^AAAAAAAÄAAAAAAA^AA^AAAAAA^AAAAAA/WyWAAA^AAAAA/VSi!» Kedd esti külpolitikai kommentárunk \ Két út — egy politika HAZÁNK KÖZVÉLEMÉNYÉNEK érdeklődése most leginkább két utazásra irányul. Egyszerre két miniszter- elnökünk is külföldön tartózkodik. Dr. Ajtai Miklós ma­gyar tudományos—műszaki küldöttséget vezetett Moszk­vába, Tímár Mátyás pedig latin-amerikai kőrútjának első állomásán, Argentínában tartózkodik. (Chile, Peru és Ekuador következik majd soron.) Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettest Vlagyimir Ki­rillin, szovjet miniszterelnök-helyettes, a technikai álla­mi bizottság elnöke fogadta. (Ez a szerv a szovjet meg­felelője a mi Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságunk­nak, amelynek Ajtai dr. az elnöke.) Már most, a tanács­kozások kezdetén is bizonyosra vehető, hogy az Ajtai Miklós vezette delegáció útja ismét jelentősen bővíti majd a magyar—szovjet tudományos és műszaki kapcsolatokat, mindkét ország népgazdaságának és kulturális életéinek hasznára. A szovjet—magyar barátság, a két nép közötti együttműködés szellemében a két ország közötti kapcso­latok töretlenül fejlődnek, mindkét ország, mindkét nem­zet hasznára. MÁSIK miniszterelnök-helyettesünk, Tímár Mátyás, javarészt kapitalista országokba vezeti ezekben a napok­ban gazdasági és műszaki szakemberekből álló delegáció­ját. Ez a másik út azonban ugyanannak a következetes politikának a megnyilvánulása. A békés egymás mellett élés politikájáról van szó, amelyet a Szovjetunió kezde­ményezése nyomán mi is vallunk és a magunkévá tet­tük. Ebben a szellemben fejlesztjük gazdasági, kereske­delmi, műszaki, tudományos, kulturális és sportkapcso- lataihkat a kapitalista, vagy a nem kapitalista útra lé­pett, de még nem szocialista harmadik világbeli országok­kal is. Mindig: a kölcsönös előnyök alapján, világnézeti alapállásunkból, eszmeiségünkből jottányit sem engedve. ÍGY VALIK e két út egyazon politika részévé. És éppen ezért bizonyos, hogy nemcsak Magyarország és a Szovjetunió, illetőleg hazánk és a meglátogatásra kerülő négy latin-amerikai állam közti gazdasági, műszaki és egyéb kapcsolatok további elmélyüléséhez járulnak hoz­zá ezek az utak. hanem az egyetemes béke ügyéhez is. IIVtlWuV>lVlViAiA^Ai^*nVlA^VVA*AAAA*AAAAAAlVAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAI Brandt „belátható időn belül' a Szovjetunióba látogat NYUGAT-BERUN: A nyugat-berlini szenátus szóvivője kedden megerősí­tette, hogy Günter Kohrt, az NDK külügyi államtitkára és Ulrich Müller, a nyugat-ber­lini szenátusd iroda vezetője csütörtökön és péntd en foly­tatja tárgyalásait a vugat- berlini négyhatalmi megál­lapodás végrehajtását célzó részletkérdésekről. A csütörtöki tárgyalás színhelye Berlin, az NDK minisztertanácsának épülete lesz. BONN: Manlio Brosio, a NATO távozó főtitkára, akinek hi­vatalát ez év őszén Joseph Luns holland külügyminisz­ter veszi át, kedden reggel Bonnba érkezett, s azonnal megkezdte tárgyalásait a nyugatnémet kormány veze­tőivel. A főtitkárt fogadta Willy Brandt kancellár, Walter Scheel külügyminisz­ter és Helmut Schmidt had­ügyminiszter. Brosio bonni tárgyalásai­nak homlokterében a nyu­gat-berlini négyhatalmi meg. állapodás, a tervezett euró­pai biztonsági konferencia és a NATO keretében az NSZK- ban állomásozó szövetséges csapatok” kérdése áll. Brosio kedden délután fingela Gallagher temetése Az észak-írországi Belfastban hatalmas részvét mellett te­mették el a legutóbbi fegyveres összecsapás áldozatát, a 18 hónapos Angela Gallaghert. Kép: A kislány édesapja karján viszi a koporsót a temetőbe. (Telefoto — AP—MTI—KS) Lyneh­nyilatkozat Patak Károly, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Chequersből visszatérve, Jack Lynch az Ír Köztársa­ság miniszterelnöke hazája londoni nagykövetségén nyi­latkozott Edward Heath-szel folytatott tárgyalásairól. Lynch szinte semmit sem árult el. Kijelentette, hogy voltak bizonyo> kezdemé­nyezései. amelyekkel Ed­ward Heath nem értett egyet, de nem árulta él, hogy mik voltak ezek. Megismételte azt a dublini alapelvet, hogy a helyzet megoldása csak Írország új­raegyesítése lehet. Indira Gandhi Franciaországba látogat A francia külügyminiszté­rium kedden közleményben jelentette be, hogy Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szony a francia kormány meghívásának eleget téve. november 7-től 9-ig hivata­los látogatást tesz Francia- országban. Aliová a magyar deSegáció ellátogat: Cili!© Amikor a spanyolok Peru meghódítása után újabb „aranyország” után kutatva, azt kérdezték a vidék la­kóitól, mi van a hegyeken túl, az indiánok e szóval válaszoltak: csili, ami nyel­vükön hideget jelent. E jel­lemzés azonban nem állja meg a helyét. Aligha van még egy olyan ország, amely annyi természeti vál­tozatosságot mutatna, mint Chile. A térképre pillantva hosz- szú, keskeny szalag: 4235 kilométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban, a tró­pusoktól a déli Jeges-ten­gerig. Felszíne csaknem csupa felföld, az Andoknak a Csendes-óceán felé eső lejtőjén. A múlt század nyolcvanas éveitől az első világháborúig az ország északi részén lévő salétrom­sivatag jelentette Chilének a „fehér aranyat”, ennek kiviteli vámja fedezte az állami kiadásoknak körül­belül 50 százalékát. Ez az ipar hozta létre a bérmun­kások tömegét. A követke­ző korszakban rézbányá­A KÁPOLNÁI ÁFÉSZ FELDEBRÖI SÜTŐÜZEMÉBE azonnali belépéssel SÜTŐIPARI SZAK- ÉS BETANÍTOTT inn a! n lel Te’entkezni lehet1 ■» -tőjénél. FFT D'EBRŐN, az üzem szata válik világgazdasági jelentőségűvé ’ s ma Is szolgáltatja Chile exportjá- nak 80 százalékát. Az or­szág gazdag ásványi kin cselnek kitermelése a kül­földi tőke, s főleg az ame­rikai monopóliumok kezé­be került. Területének alig 10 száza­léka van mezőgazdasági mű­velés alatt, szinte napjain­kig a feudális nagybirtok jellemezte az állapotokat. A megművelt föld 52,4 száza­léka 625 nagybirtokosé volt. s parasztcsaládok százezrei éltek jobbágyi sorban. Az ország kilenc és fél milliónyi lakossága most harcol azért, hogy vissza­szerezze az ország termé­szeti kincseit, és hogy biz­tosítsa a gazdasági függet­lenségét a Népi Egységfront programja .alapján. Chilében már az 1930-as évek végén létrejött az el­ső népfront-kormány La- tin-Amerikában, amely fel­vázolta az ország legfonto­sabb gazdasági problémái megoldásának tervét. Gon­zales Videla elnök azonban egy 50 millió dolláros ame­rikai kölcsön feltételeként kizárta a kommunistákat a kormányból, és illegalitásba kényszerítette a pártot. 1956-ban hét politikai párt, közöttük a Chilei Kommu­nista Párt és az Egyesült Szocialista Párt létrehozta a Népi Egységfrontot, amely­nek jelöltje Salvador Allen- de, győztesként került ki az elnökválasztásokból. Három­negyedéves működése alatt az új kormány hozzálátott a földreform megvalósításá­hoz, és az amerikaiak által ellenőrzött rézipar birtokba­vételéhez. Ez év július 15- én irta alá az elnök azt a törvényt, amely a természe­ti kincseket állami tulaj­donnak nyilvánítja. A kül­földi társaságokat 30 év év alatt kártalanítják. A Chilei Köztársaság és hazánk kormánya 1965. feb­ruárjában újította fel pagv- követségj szinten diplomá­ciái kapcsolatait 10ö7-b°n egy magyar kormánykül­döttség látogatása - oán keresi: le'-.ii m '»ár 'ást, műszakj egviiltműk»: s', va­lamint kulturális é- <’ido- mányos együttműködési megállapodást írtak alá. Az idén júliusban magyar —chilei kereskedelmi meg­állapodás jött létre. A tár­gyalásokon a chilei delegá­ció aziránt érdeklődött, hogy Magyarország bekap­csolódhatna-e néhány chilei iparág — a gyógyszer-, alu­míniumipar, a bányászat, a gördülőanyag- és élelmiszer- ipar — fejlesztési terveinek valóra váltásában. Akkor megállapodtak, hogy meg­vizsgálják az együttműködés lehetőségeit és formáit. A két ország közötti együtt­működés kiszélesítése érde­kében egyetértettek abban, hogy létrehozzák a két or­szág kormányközi vegyes bizottságát. A Clodomiro Almeyda Medina külügyminiszter bu­dapesti látogatása után ki­adott közös közlemény hang­súlyozza: kedvezőek a lehe­tőségek országaink gazda­sági és kereskedelmi kap­csolatainak a szocialista el­veken alapuló testvéri b rák- ágra és a Lilcsünö. . nyokre építet jelentős nö­velésére. ISdté Sándor Bőimből továbbutazik Brüsz- szelbe. Willy Brandt nyugatnémet kancellár „belátható időn belül" a Szovjetunióba láto­gat —, közölte kedden a bonni külügyminisztérium szóvivője. A legfrissebb hír- ügynökségi jelentések szerint a látogatásra már szeptem­ber hónapban sor kerül. A szovjet kormány meghívását Valentyin Falin, a Szovjet­unió bonni nagykövete adta át a nyugatnémet kormány­nak. Feltételezik, hogy a soron következő szovjet—nyugatné­met tárgyalások homlokte­rében az európai biztonsági konferencia kérdése áll majd. Klxon a gazdasági helyzetről Nixon elnök csütörtökön beszédet mond a kongresz- szus két házának együttes ülésén — közölte kedden a washingtoni Fehér Ház szó­vivője. Ronald Ziegler szó­vivő hozzáfűzte még, hogy a rádió és a televízió várha­tóan egyenes adásban köz­vetíti a beszédet, amelyet az elnök csütörtökön, köziép-eu- rópai idő szerint 17 óra 30 perckor tart. Kongresszusa körökben fel­tételezik, hogy Nixon beszé­dének középpontjában a gazdasági helyzet fog állni. Japán~ 26 év után Szeptember 8-án huszon­hat esztendeje, hogy a Mis­souri nevű amerikai hadiha­jó fedélzetén Japán képvise­lői aláírták a feltétlen meg­adásról szóló okmányt. Ma, több mint negyedszázaddal a megadási aktus után, Japán a tőkés világ második legna­gyobb gazdasági hatalma. Japán rendkívül látványos és nagyszabású gazdasági fejlődése politikai értelem­ben abszolút konzervatív ke­retek között ment végbe. En­nek a biztosítéka és egyben feltétele az volt, hogy Japánt a második világháború után az amerikai haderő egyedül szállta meg. Az 1945-ben tartott moszkvai értekezlet módot nyújtott volna egy más jel­legű, kiegyensúlyozottabb megszállási apparátus kiépí­tésére is. Ez az értekezlet ugyanis a megszállás legfőbb szervének a Washingtonban ülésező Távol-keleti Bizott­ságot nevezte meg. E bi­zottság tagjai közül az USA, a Szovjetunió, Kína ésNagy- Britannia vétójoggal rendel­kezett. Ezen túlmenően a ja­pánt Szövetséges Ellenőrző Tanács (amely ugyancsak a fenti négy nagyhatalom kép- viselőiből állott), szintén jo­got kapott arra, hogy ellen­őrizze a szövetséges főpa­rancsnok, McArthur ameri­kai tábornok intézkedéseit. A nemzetközi határozatok azonban nem kerültek meg­valósításra. Az amerikai politika már a második világháború be­fejezése előtt jól látta, hogy nagyhatalmi érdekei szük­ségszerűen megkövetelik a szilárd japán—amerikai szö­vetség létrehozását. Ennek társadalmi feltétele az volt, hogy a kapitalizmus pozíció­it, a régi japán monopol- rendszer módosított formá­ban történő újjáalakítását ne veszélyeztesse semmi. E tár­sadalmi feltétel stratégiai ol­dala az amerikai megszállá­si monopólium megteremtése volt! Ez volt a „küldetése" a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombombának. Ezeket — mint közismert —•, annak ellenére (sőt éppen azért) dobták le, mert az amerikai hadvezetés jól tud­ta: at európai háború befe­jezése után három hónappal, augusztus 8-án a Szovjet­unió hadat üzen Japánnak. Az Egyesült Államoknak te­hát olyan gyors kapitulációra volt szüksége. amely még a szovjet katonai akciók hatá­sának teljes kibontakozása előtt kényszeríti térdre Ja­pánt. Ezt a célt szolgálták az atombombák. A kapituláció óta termé­szetesen számos változás történt Japánban és a Távol- Keleten. Mindmáig meghatá­rozó erejű azonban az, hogy Japán az Egyesült Ál­lamok első számú ázsiai szö­vetségese. A két országot rltozatlanul érvényes kétol- ,'.:'.ú katonai és politikai szerződés kapcsolja össze. Katonai-stratégiai szempont­ooi Japan továbbra is az amerikai „atomernyö’’ alá húzódik. A legutóbbi évek esemé­nyeit is ilyen történelmi hát­tér előtt kell szemlélni. Ilyen esemény mindenekelőtt a Kí­nai Népköztársaság és Japán viszonyának meglehetősen sokrétű alakulása. Noha a felszínen a két ország politi­kai kapcsolata hűvös, sőt rossz —, Japán és Kína kö­zött az utóbbi években nagyszabású gazdasági kap­csolatok bontakoztak ki. Ja­pán a Kínai Népköztársaság első számú gazdasági part­nere és végső elemzésképpen a kínai iparosítás legfonto­sabb külső tényezője. E gaz­dasági kapcsolatok politikai következményeinek levoná­sát mindeddig a kínai-ame­rikai konfrontáció gátolta. Ez szükségszerűen korlátoz­ta Japánnak, mint az Egye­sült Államok legfontosabb távol-keleti szövetségesének mozgási lehetőségét. Ameny- nyiben az előirányzott. Ni- xon-látogatás és annak kö­vetkezményei megváltbzlat- ják a kínai-amerikai kapcso­latok jellegét —, Japán szá­mára szintén mód nyílik ar­ra, hogy a normalizálást hi­terjessze Kínával fenntartott politikai kapcsolataira is. Nyílt kérdés természetesen, hogy ez miképpen érinti majd a szovjet—japán vi­szony alakulását. A japán külpolitika és gazdaságpoli­tika egyik pozitív eleme volt a szovjet—japán kapcsola­tok javulása és a gazdasági szálak tudatos, határozott erősítése. Japánnak elsőren­dű nemzeti érdeke, hogy kí­nai kapcsolatainak elkerül­hetetlen normalizálása ne veszélyeztesse a japán— szovjet viszonyban eddig már elért eredményeket. Az eddigiekből is látható, hogy Japánnak — negyed­századdal a kapituláció után —, rendkívül bonyolult helyzetben, és meglehetősen késve kell hozzálátnia alap­vető külpolitikai problémái­nak reális megközelítéséhez! A japán—amerikai viszony a legutóbbi hónapokban bizo­nyos válságperióduson megy keresztül. E krízis elsősorban gazdasági jellegű és a két ország világpiaci, pénzügyi és külkereskedelmi ellenté­teire vezethető vissza. Sem a Kína — és esetleg a Szovjetunió —, vonatkozá­sában bekövetkező külpoli­tikai döntések fontossága, sem pedig a Tokió—Wa­shington ellentét nem homá- lyosíthatja el azonban ne­gyed évszázad alapvető. ta­nulságát. Japán az amerikai hatalmi szférában nőtt gaz­dasági világhatalommá, tár­sadalmi szerkezete alapján pedig a világ egyik legkon­zervatívabb és legszilárdabb monopoltökés állam. A be­látható jövőben — bármi­lyen bonyolulttá váljék is a gyakorlati politikai helyzet —. ezek a stratégiai és tár­sadalmi alaptényezők fogják meghatározni Japán csele­kedeteinek fő irányát. . -------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom