Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

Tsz-tagok és alkalmazottak NEM ÜJ KELETŰ DO­LOG, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tagok és családtagjaik mel­lett alkalmazottak is dol­goznak. Hivatalos nyilván­tartások szerint a termelő­szövetkezeti dolgozó tagok száma összesen 785 ezer, az alkalmazottaké pedig 120 ezer. Ez az arány figyelem­re méltóan nagy és külön­féle problémákat okoz. Közülük az első helyre kívánkozik, hogy a törvény — helyesen — nem ugyan­azokat a jogokat adja a ta- goknak és az alkalmazottak- nak. A tagok ugyanis tulaj- donosok, az alkalmazottak viszont nem. Ebből követ­kezik egyebek között, hogy a közgyűlési határozatok meghozatalában csak a tagok vehetnek részt. Eltérőek a munkadíjazási és a munka­jogi szabályok is. További különbség, hogy a tagoknak nagyobb háztáji terület jár, mint amennyi illetmény- földet az alkalmazottak kap­hatnak. Fokozza a két réteg helyzetében mutatkozó elté­réseket, hogy a tsz-tagok a szociális ellátás szempont­jából hátrányosabb helyzet­ben vannak, mint az alkal­mazottak (nyugdíj, családi pótlék stb.) Voltaik a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődésének olyan időszakai, amelyek­ben vitathatatlanul érdeme­sebb és biztonságosabb volt alkalmazóinak lenni a tsz- ben, mint tulajdonosnak, vagyis tagnak. Az alkalma­zott akkor is megkapta megállapított fizetését, ha a tagnak egyetlen fillér része­sedés sem jutott, pedig egész éven át lelkiismerete­sen dolgozott. Emlékezhe­tünk az ötvenes évtized el­ső felére, amikor ez a sem­mivel meg nem magyaráz­ható és minden vonatkozás­ban igazságtalan állapot rendkívül súlyos kanokat okozott Azóta gyökeres változások mentek végbe szövetkezeti politikánkban. Külön cikk, mégpedig terjedelmes _ kelle­sne ahhosz, hogy csupán fel­soroljuk azokat a kedvező intézkedéseket, amelyek or­vosolták a bajokat és lehető­ivé tették a tsz-ek mostani, iaz akkorinál szinte össze­hasonlíthatatlanul jobb kö­rülményeinek kialakulását. Ennek ellenére tény, hogy még most sem haltak el egészen azoknak a nehéz időknek az emléked és be­folyásolják az emberek gon­dolkozását Ha nem széles körben is, de még mindig hatnak akkor, amikor arról kell dönteni, hogy tagkent vagy alkalmazotti minőség­ben dolgozzon-^ valaki a tsz-ben. ÉPPEN a termelőszövet­kezeti gazdálkodás korsze­rűsítése, valóságos nagyüze­mivé válása magával ho­zott olyan új tényezőket is, amelyek az alkalmazottak számának növekedését idé­zik elő. Mind több speciális képzettségű szakemberre van szükség a szűkén értelme­zett mezőgazdasági terme­lésben is, kiváltképpen pe: dig a szervesen kapcsolódó üzemágakban. A traktoro­sok, a gépműhelyben, az építőrészlegben, az élelmi­szer-feldolgozásban, az ér­tékesítésben dolgozó embe­rek —, hogy csak néhány üzemágat említsünk a sok közül — sok helyen inkább alkalmazottak akarnak len­ni, mint tagok. Még szembe­tűnőbb ez a törekvés a kü­lönféle szövetkezetközi vál­lalatoknál, vállalkozásoknál, társulásoknál. Számos tsz- ben működnek olyan üzem- ágak is, amelyek nem tar­toznak az élelmiszer-gazda­ság körébe, hanem attól teljesen független ipari ága­zatok részei. A bennük fog­lalkoztatott munkások több­sége alkalmazottként dol­gozik és nem kíván tsz- tagként dolgozni. Ez a helyzet annak elle­nére, hogy jó néhány intéz­kedés csökkentette már a tsz-tagok és az alkalmazot­tak közötti különbségeket. Ma már -- mindent egybe­vetve — nem túlságosan nagyok a tagok hátrányai, az alkalmazottak aránya tehát más okból van a mostani szinten. Biztosra vehető, hogy mihelyt a nép­gazdaság! feltételek meg­esznek hozzá, megszületnek azok az intézkedések is, amelyek a meglévő különb­ségeket megszüntetik, s az alkalmazottak semmilyen vo­natkozásban nem lesznek előnyösebb helyzetben, mint a tagok. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztet­nek, hogy másféle fejlődés­re is szükség van ahhoz, hogy a tsz-alkalmozottak- ból is tagok legyenek. S hogy ez fejlődés ne váras­son magára és minél erő­teljesebb legyen, azért ma­giak a termelőszövetkezetek tehetnek legtöbbet. BIZONYÍTÉK erre az, hogy számos tsz-ben ma is mindenki tag vagy csak né­hány alkalmazott van. Ar­ra is vannak példák, hogy a legutóbbi években a ko­rábbi alkalmazottak tagok­ká váltak. Az ilyen tsz-ek- re is ugyanazok a jogszabá­lyok, szociálpolitikai intéz­kedések vonatkoznak, ame­lyek a többiekre. Mi hát a magyarázata annak, hogy a szóban forgó termelőszövet­kezetekben mégis így ala­kult a helyzet? Végeredményben egyszerű, kézenfekvő oka van ennek. Az, hogy az ilyen tsz-ekben valóban erős és sértetlen a szövetkezeti jelleg.. Nem csu­pán írott malaszt, alapsza­bályba foglalt és gyűlése­ken hangoztatott elv, hanem tényleg megvalósított lé­nyeg a tagság tulajdonosi joga, kötelezettsége és fe­lelőssége. Bárki próbát te­het, s meggyőződhet erről. Tessék szétnézni akárme­lyik olyan szövetkezetben, ahol mindenki tag, legfel­jebb egy-kót alkalmazott dolgiozik. Ezekem a helye­ken gondoskodnak arról, hogy a tagok pontosan is­merjék a tsz helyzetét, örö­meit, gondjait, terveit. Sem az éves vagy távlata tervet, sem az év végi zárszáma­dást nem a tagok nélkül, hanem velük együtt készí­tik eL A vitákat nem ha­talmi szóval, hanem a több­ségi elv alapján döntik eL Szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy a demokratiku­san hozott határozatok min­denkire kötelezőek és rend­nek, fegyelemnek kell len­nie. S nincs olyan közössé­gi ügy sem, amit ne a tag­ság véleményének, akaratá­nak megfelelően rendezné­nek. Ahol ilyen a szellem és a mindennapos gyakorlat, ott szívesen tagok az emberek. Aki esetleg alkalmazott volt. az is inkább azt a le­hetőséget választja, hogy tevékeny részese, gazdaként dolgozó, megbecsült tagja le­hessen a termelőszövetkeze­ti közösségnek. S akármi­lyen hihetetlennek tűnik némelyek számára, hajlan­dók ezért lemondani azok­ról az átmeneti előnyökről is, amelyeket ma még él­vezhetnek az alkalmazottak. SZOKTAK mondani, hogy azt a nemzedéket, ame­lyik nem a saját földjével lépett be a tsz-be, nem ér­dekli a szövetkezeti élet és a munka előbb vázolt lénye­ges vonásai. Példák százai tanúskodnak arról, hogy az alkalmazottak többségét is érdeklik. Nekik sem mind­egy, hogy csak utasításokat végrehajtó vagy a döntések előkészítésében, meghozata­lában és a végrehajtás el­lenőrzésében teljes joggal részt vevő emberekbe. Nagy erő van abban, hogy — ke­vés kivételtől eltekintve — az utóbbi szerepét tartják vonzóbbnak az emberek. S minden termelőszövetkezet­nek módjában áll, hogy olyan légkört alakítsanak ki, olyan szellemet honosít­sanak meg, amely lehetővé teszi a benne dolgozó em­berek ilyen — egyébként természetes és előbbre vivő — igényeinek a kielégíté­sét Gulyás Pál Kongresszusra készülnek megyénk fiataljai Vezetőségválasztó taggyűlések, ünnepi műszakok, ifjúsági művészeti bemutatók a következő hónapokban Sajtótájékoztató a KISZ Heves megyei bizottságán Kedden délelőtt Egerben, a KIS'Z Heves megyei bi­zottságán sajtótájékoztatón ismertették • azt az átfogó programot, amelynek alap­ján a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség elkövet­kezendő VIII. kongresszusá­ra készülnek megyénk fia­taljai. A 22 ezer KISZ-tagot érintő akcióprogramokról, rendezvényekről ez alkalom­mal Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei bizottságának titkára, Kecsmár Ilona, a megyebizottság munkatársa, valamint Ferenczy Károly sport- és honvédelmi felelős adott tájékoztatót. A több minit hatszáz alap- szervezetben a vezetőség újraválasztására készülnek. A tanintézeti KlSZ-szerve- zeteik, valamint a községek­ben, üzemekben működő alapszervezetek már megtar­tották az előkészítő taggyű­léseiket, így ebben a hó­napban megválaszthatják az új vezetőséget, valamint a küldötteket, akik képviselik majd a fiatalok egy-egy cso­portját. A városi, járási ér­tekezletek után, Egerben, a Technika Házában tartják meg november 4-ón a me­gyei küldöttérteikezletet, amelynek előestéjén a kong­resszusi művészeti hét záró­eseményére kerül sor a Gárdonyi Géza. Színházban. Ezekben a napokban a fiatalok taggyűléseiken az elmúlt két év munkáját ér­tékelik, s feldolgozzák a KISZ kb kongresszusi leve­lét, egyúttal megismerked­nek a szervezeti szabályzat módosításával is. Itt tesznek felajánlásokat a közelgő kongresszus tiszteletére, s megbeszélik a kongresszusi műszakok, idejét is, ame­lyek eredményeként a ma­gyar fiatalok egy ezerszemé­lyes szakmunkásképző inté­zetet. adnak át a vietnami t es tvérszer vezetnek. A tájékoztatón ismerte­tett program igen gazdag kulturális és sportesemé­nyekben. Szeptember 11-én és 12-én Kiskörén, a Vörös Hajnal Tsz területén rende­zik meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok vetélkedőjét, szeptember 27-től október 3-ig pedig ÁFÉSZ KISZ-na- pok lesznek kiállításokkal, ifjúsági rendezvényekkel, közéleti vetélkedővel (Hat­vanban lesz a döntője), va­lamint mezőgazdasági fiata­lok találkozójával, s ama- tőrfüm-fesztivállaL Az ének­ló ifjúság mozgalomba ed­dig 26 énékikar nevezett be, amelyek a megye különböző helységeiben adnak majd térzenét októbertől. A He­ves megyei Mozáüzemi Vál­lalat és a KISZ közös akció­jában kongresszusi ifjúsági filmnapokat tartanaik októ­ber 14-től, s 35 moziban ve­títik az öt ifjúsági témájú filmet. Ezzel függ össze az az országos pályázat is, amelynek a témája a cse­lekvő ifjúság a magyar fil­mek tükrében. A legjobb pályázatokat értékes jutal­makkal díjazzák. Több mű­vész- és közönségtalálkozót is terveznek. Október 25-én például Bacsó Péter film­rendező látogat az Egri Do­hánygyárba, s találkozót szerveznek a Színház- és Filmművészeti Főiskola KISZ - szer v ezeí ének tagjai­val is. A járási és városi küldöttértekezletek előtt fo­tó- és dokumentumikiállítá- sokat rendeznek, s kiszéle­sítik az ifjúsági klubok ta­lálkozóját, együttműködését. A sportrendezvények a kongresszusi kupa keret# között folynak májustól, s csak Gyöngyösön eddig hét­száz fiatalt vontak be a versenyekbe. A vezetőség- választásokkal egy időben tartják a sportköri vezetők újjáválasztását is. Szeptem­ber 29. és a kongresszus tiszteletére valamennyi alap- szervezetnél sport- és össze­tett honvédelmi versenyeket rendeznék, s találkozót szer­veznek a katonafiatalókkal a további kapcsolatok elmélyí­tésére. A gazdag program, a je­lentős számú felajánlás, sa KISZ-tagok jelenlegi mun­kája értékes felkészülést példáz az ifjúsági szövetség kongresszusa előtt. Gyorsmérleg a nyári ifjúsági építő táborozásról Elkészült az első összesí­tés a nyári, ifjúsági építőtá­borok munkájáról, a 39 központi tábor több mint 30 000 önkéntesének tevé­kenységéről Az első turnus június 13-án kezdett dolgoz­ni, az utolsó turnus önkén­tes munkásai augusztus 21- én tették le a szerszámot. A lányok 26 mezőgazdasá­gi táborban dolgoztak, az „erősebb” nemre nagyobb fi­zikai igénybevételt jelentő feladatokat bíztak: útépítést, csatornaépítést, vasúti re­konstrukciót. A táborozok az idén is na­pi hat órát dolgoztak, cso­portjaik kéthetenként váltot­ták egymást. Az első össze­gezések szerint a különböző talajmunkák során 213 000 köbméternél több földet mozgattak meg, s elvégezték 388 000 négyzetméternyi ta­lajrendezést. Leszedtek 3,5 millió kilogramm gyümölcsöt és egymill ió 340 000 kilo­gramm zöldséget, több mint hétmillió szőlőtőkén végezték el az időszerű munkákat, megkapáltak 614 000 katasz­teri holdnyi növényt, s 160 kataszteri holdon végeztek kukoricacímerezést. Csaknem félszázan vettek részt az aquincumi Interstu- dex ’71 táborban. A római kor emlékeinek feltárásában — híven a hagyományokhoz —, a magyar diákok mellett a Tartui Egyetem, a Varsói Műszaki Egyetem, a Karls- ruhei Egyetem és a Tailini Művészeti Egyetem hallgatói is segédkeztek. A százhalom­battai ifjúsági táborban tur­nusonként 200 magyar fia­talt foglalkoztattak, az erő­műépítkezést segítők között azonban szép számmal akadt a Szovjetunióból, Csehszlo­vákiából, Lengyelországból., az NDK-ból és Jugoszláviá­ból érkezett vendég is. A Kecskemét melletti Lakite­leken is több ország fiataljai dolgoztak, s a különböző sze­gedi építkezéseken a ittij/bty Íj egyetem hallgatói mellett Odesszából és Lvovbói érke­zett komszomolisták is tevé­kenykedtek. A táborozök szabad Idei programja is színes, változa­tos volt. A táborparancsnokság tag­jai az ifjúsági munkában jártasi, tapasztalt pedagógu­sok, tanárszakos egyetemi hallgatók voltak. Segédletük­kel alakult meg mindenütt a tábori önkormányzat. A fia­talok között választott tábor­tanács döntött a táborélet kiseb-nagyobb dolgaiban és ez a testület értékelte a munkaversenyeket is. A leg­jobban dolgozó iskolák el­nyerték a KISZ-kb. emlék­zászlaját, oklevelét, a brigád- versenyben legjobb ered­ményt elértek pénzjutalom­ban részesültek. Hajnyírást exportra Az sem lenne meghökken­tő, ha Tiszanánán, ebben a nagy alföldi községben me­zítláb járnának az emberek, vagy legalábbis egy részük abban járna, avagy bocskor- ban. Tiszanánán ugyanis egy esztendeje is van már, hogy nincs mestere a cipőjavítás­nak. Se talp, se folt, se sem­mi! Hosszú hónapokkal ez­előtt a kisipari szövetkezet festés, vagy átlakítás (?) cí­mén bezáratta a cipészmű­Ipari ti reg h is I ö sa S eg es $ égek A Lombik Üvegipari Ktsz _... üvegtechnikai üzemében kü­lönleges laboratóriumi berendezések készülnek. Mérőeszközeik, desztillációs berendezések és más, a modern vegyipari laboratórium eszközei formálódjak az üvegtechnikusok mun­kája nyomán. Gyártmányaik nagy részét saját maguk is tervezik. Termékeik 80 száza­léka külföldre kerül. ' |MTI foto ~ Csikós Gábor felvétek — KS) helyt, s a lábtyült tisztes mestere, megunván a tétlen várakozást, elszegődött a kiskörei vízlépcső építéséhez. Azóta se „majsztrom”, se javítás —, csak bosszúság. Amit tudvalevőleg nyelni le­het, bőven is, de lábra húzni már annál kevésbé. Ám, hogy teljes legyen a boldogság, a férfiember haj- koronájának rendben tartása sem könnyű dolog Tiszana- na községben. Ott, ahol az­előtt hat borbély is talált magának vágni- és nyírniva- lót, ott most egyetlen üzlet- helyiségben két ember se­rénykedik, hogy megkurtítsa a beatre nőtt hajakat, meg­borotválja a fizimiskákat. Most jut eszembe, e sorok és panaszok papírra vetese során, hogy olvastam, vagy hallottam — mindegy az! —: számos kisipari szövetkeze­tünk exporttermékeivel or­szághatárainkon túl is nagy elismerést aratott. Nem kel­lene ennek mintájára a cipö- talpalást, -javítást, a hajnyí­rást, a borotválást is expoi't- tevékeny ségnek minősíteni? S ha világszerte nem is, de Tiszanánán például osztatlan sikert és elismerést aratna a szövetkezet ez irányú tevé­kenysége. Istenem, legfeljebb nem dollárral, hanem forinttal fi­zetnék ezt az exportnak ki­nevezett munkát —•, az utób­bi időben ugyanis annyi baj van a dollárral. Meg a szolgáltatásokkal! (gyurkó) . ilpjm iiäß £1 1911.

Next

/
Oldalképek
Tartalom