Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
Tsz-tagok és alkalmazottak NEM ÜJ KELETŰ DOLOG, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tagok és családtagjaik mellett alkalmazottak is dolgoznak. Hivatalos nyilvántartások szerint a termelőszövetkezeti dolgozó tagok száma összesen 785 ezer, az alkalmazottaké pedig 120 ezer. Ez az arány figyelemre méltóan nagy és különféle problémákat okoz. Közülük az első helyre kívánkozik, hogy a törvény — helyesen — nem ugyanazokat a jogokat adja a ta- goknak és az alkalmazottak- nak. A tagok ugyanis tulaj- donosok, az alkalmazottak viszont nem. Ebből következik egyebek között, hogy a közgyűlési határozatok meghozatalában csak a tagok vehetnek részt. Eltérőek a munkadíjazási és a munkajogi szabályok is. További különbség, hogy a tagoknak nagyobb háztáji terület jár, mint amennyi illetmény- földet az alkalmazottak kaphatnak. Fokozza a két réteg helyzetében mutatkozó eltéréseket, hogy a tsz-tagok a szociális ellátás szempontjából hátrányosabb helyzetben vannak, mint az alkalmazottak (nyugdíj, családi pótlék stb.) Voltaik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének olyan időszakai, amelyekben vitathatatlanul érdemesebb és biztonságosabb volt alkalmazóinak lenni a tsz- ben, mint tulajdonosnak, vagyis tagnak. Az alkalmazott akkor is megkapta megállapított fizetését, ha a tagnak egyetlen fillér részesedés sem jutott, pedig egész éven át lelkiismeretesen dolgozott. Emlékezhetünk az ötvenes évtized első felére, amikor ez a semmivel meg nem magyarázható és minden vonatkozásban igazságtalan állapot rendkívül súlyos kanokat okozott Azóta gyökeres változások mentek végbe szövetkezeti politikánkban. Külön cikk, mégpedig terjedelmes _ kellesne ahhosz, hogy csupán felsoroljuk azokat a kedvező intézkedéseket, amelyek orvosolták a bajokat és lehetőivé tették a tsz-ek mostani, iaz akkorinál szinte összehasonlíthatatlanul jobb körülményeinek kialakulását. Ennek ellenére tény, hogy még most sem haltak el egészen azoknak a nehéz időknek az emléked és befolyásolják az emberek gondolkozását Ha nem széles körben is, de még mindig hatnak akkor, amikor arról kell dönteni, hogy tagkent vagy alkalmazotti minőségben dolgozzon-^ valaki a tsz-ben. ÉPPEN a termelőszövetkezeti gazdálkodás korszerűsítése, valóságos nagyüzemivé válása magával hozott olyan új tényezőket is, amelyek az alkalmazottak számának növekedését idézik elő. Mind több speciális képzettségű szakemberre van szükség a szűkén értelmezett mezőgazdasági termelésben is, kiváltképpen pe: dig a szervesen kapcsolódó üzemágakban. A traktorosok, a gépműhelyben, az építőrészlegben, az élelmiszer-feldolgozásban, az értékesítésben dolgozó emberek —, hogy csak néhány üzemágat említsünk a sok közül — sok helyen inkább alkalmazottak akarnak lenni, mint tagok. Még szembetűnőbb ez a törekvés a különféle szövetkezetközi vállalatoknál, vállalkozásoknál, társulásoknál. Számos tsz- ben működnek olyan üzem- ágak is, amelyek nem tartoznak az élelmiszer-gazdaság körébe, hanem attól teljesen független ipari ágazatok részei. A bennük foglalkoztatott munkások többsége alkalmazottként dolgozik és nem kíván tsz- tagként dolgozni. Ez a helyzet annak ellenére, hogy jó néhány intézkedés csökkentette már a tsz-tagok és az alkalmazottak közötti különbségeket. Ma már -- mindent egybevetve — nem túlságosan nagyok a tagok hátrányai, az alkalmazottak aránya tehát más okból van a mostani szinten. Biztosra vehető, hogy mihelyt a népgazdaság! feltételek megesznek hozzá, megszületnek azok az intézkedések is, amelyek a meglévő különbségeket megszüntetik, s az alkalmazottak semmilyen vonatkozásban nem lesznek előnyösebb helyzetben, mint a tagok. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy másféle fejlődésre is szükség van ahhoz, hogy a tsz-alkalmozottak- ból is tagok legyenek. S hogy ez fejlődés ne várasson magára és minél erőteljesebb legyen, azért magiak a termelőszövetkezetek tehetnek legtöbbet. BIZONYÍTÉK erre az, hogy számos tsz-ben ma is mindenki tag vagy csak néhány alkalmazott van. Arra is vannak példák, hogy a legutóbbi években a korábbi alkalmazottak tagokká váltak. Az ilyen tsz-ek- re is ugyanazok a jogszabályok, szociálpolitikai intézkedések vonatkoznak, amelyek a többiekre. Mi hát a magyarázata annak, hogy a szóban forgó termelőszövetkezetekben mégis így alakult a helyzet? Végeredményben egyszerű, kézenfekvő oka van ennek. Az, hogy az ilyen tsz-ekben valóban erős és sértetlen a szövetkezeti jelleg.. Nem csupán írott malaszt, alapszabályba foglalt és gyűléseken hangoztatott elv, hanem tényleg megvalósított lényeg a tagság tulajdonosi joga, kötelezettsége és felelőssége. Bárki próbát tehet, s meggyőződhet erről. Tessék szétnézni akármelyik olyan szövetkezetben, ahol mindenki tag, legfeljebb egy-kót alkalmazott dolgiozik. Ezekem a helyeken gondoskodnak arról, hogy a tagok pontosan ismerjék a tsz helyzetét, örömeit, gondjait, terveit. Sem az éves vagy távlata tervet, sem az év végi zárszámadást nem a tagok nélkül, hanem velük együtt készítik eL A vitákat nem hatalmi szóval, hanem a többségi elv alapján döntik eL Szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy a demokratikusan hozott határozatok mindenkire kötelezőek és rendnek, fegyelemnek kell lennie. S nincs olyan közösségi ügy sem, amit ne a tagság véleményének, akaratának megfelelően rendeznének. Ahol ilyen a szellem és a mindennapos gyakorlat, ott szívesen tagok az emberek. Aki esetleg alkalmazott volt. az is inkább azt a lehetőséget választja, hogy tevékeny részese, gazdaként dolgozó, megbecsült tagja lehessen a termelőszövetkezeti közösségnek. S akármilyen hihetetlennek tűnik némelyek számára, hajlandók ezért lemondani azokról az átmeneti előnyökről is, amelyeket ma még élvezhetnek az alkalmazottak. SZOKTAK mondani, hogy azt a nemzedéket, amelyik nem a saját földjével lépett be a tsz-be, nem érdekli a szövetkezeti élet és a munka előbb vázolt lényeges vonásai. Példák százai tanúskodnak arról, hogy az alkalmazottak többségét is érdeklik. Nekik sem mindegy, hogy csak utasításokat végrehajtó vagy a döntések előkészítésében, meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében teljes joggal részt vevő emberekbe. Nagy erő van abban, hogy — kevés kivételtől eltekintve — az utóbbi szerepét tartják vonzóbbnak az emberek. S minden termelőszövetkezetnek módjában áll, hogy olyan légkört alakítsanak ki, olyan szellemet honosítsanak meg, amely lehetővé teszi a benne dolgozó emberek ilyen — egyébként természetes és előbbre vivő — igényeinek a kielégítését Gulyás Pál Kongresszusra készülnek megyénk fiataljai Vezetőségválasztó taggyűlések, ünnepi műszakok, ifjúsági művészeti bemutatók a következő hónapokban Sajtótájékoztató a KISZ Heves megyei bizottságán Kedden délelőtt Egerben, a KIS'Z Heves megyei bizottságán sajtótájékoztatón ismertették • azt az átfogó programot, amelynek alapján a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség elkövetkezendő VIII. kongresszusára készülnek megyénk fiataljai. A 22 ezer KISZ-tagot érintő akcióprogramokról, rendezvényekről ez alkalommal Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei bizottságának titkára, Kecsmár Ilona, a megyebizottság munkatársa, valamint Ferenczy Károly sport- és honvédelmi felelős adott tájékoztatót. A több minit hatszáz alap- szervezetben a vezetőség újraválasztására készülnek. A tanintézeti KlSZ-szerve- zeteik, valamint a községekben, üzemekben működő alapszervezetek már megtartották az előkészítő taggyűléseiket, így ebben a hónapban megválaszthatják az új vezetőséget, valamint a küldötteket, akik képviselik majd a fiatalok egy-egy csoportját. A városi, járási értekezletek után, Egerben, a Technika Házában tartják meg november 4-ón a megyei küldöttérteikezletet, amelynek előestéjén a kongresszusi művészeti hét záróeseményére kerül sor a Gárdonyi Géza. Színházban. Ezekben a napokban a fiatalok taggyűléseiken az elmúlt két év munkáját értékelik, s feldolgozzák a KISZ kb kongresszusi levelét, egyúttal megismerkednek a szervezeti szabályzat módosításával is. Itt tesznek felajánlásokat a közelgő kongresszus tiszteletére, s megbeszélik a kongresszusi műszakok, idejét is, amelyek eredményeként a magyar fiatalok egy ezerszemélyes szakmunkásképző intézetet. adnak át a vietnami t es tvérszer vezetnek. A tájékoztatón ismertetett program igen gazdag kulturális és sporteseményekben. Szeptember 11-én és 12-én Kiskörén, a Vörös Hajnal Tsz területén rendezik meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok vetélkedőjét, szeptember 27-től október 3-ig pedig ÁFÉSZ KISZ-na- pok lesznek kiállításokkal, ifjúsági rendezvényekkel, közéleti vetélkedővel (Hatvanban lesz a döntője), valamint mezőgazdasági fiatalok találkozójával, s ama- tőrfüm-fesztivállaL Az énekló ifjúság mozgalomba eddig 26 énékikar nevezett be, amelyek a megye különböző helységeiben adnak majd térzenét októbertől. A Heves megyei Mozáüzemi Vállalat és a KISZ közös akciójában kongresszusi ifjúsági filmnapokat tartanaik október 14-től, s 35 moziban vetítik az öt ifjúsági témájú filmet. Ezzel függ össze az az országos pályázat is, amelynek a témája a cselekvő ifjúság a magyar filmek tükrében. A legjobb pályázatokat értékes jutalmakkal díjazzák. Több művész- és közönségtalálkozót is terveznek. Október 25-én például Bacsó Péter filmrendező látogat az Egri Dohánygyárba, s találkozót szerveznek a Színház- és Filmművészeti Főiskola KISZ - szer v ezeí ének tagjaival is. A járási és városi küldöttértekezletek előtt fotó- és dokumentumikiállítá- sokat rendeznek, s kiszélesítik az ifjúsági klubok találkozóját, együttműködését. A sportrendezvények a kongresszusi kupa keret# között folynak májustól, s csak Gyöngyösön eddig hétszáz fiatalt vontak be a versenyekbe. A vezetőség- választásokkal egy időben tartják a sportköri vezetők újjáválasztását is. Szeptember 29. és a kongresszus tiszteletére valamennyi alap- szervezetnél sport- és összetett honvédelmi versenyeket rendeznék, s találkozót szerveznek a katonafiatalókkal a további kapcsolatok elmélyítésére. A gazdag program, a jelentős számú felajánlás, sa KISZ-tagok jelenlegi munkája értékes felkészülést példáz az ifjúsági szövetség kongresszusa előtt. Gyorsmérleg a nyári ifjúsági építő táborozásról Elkészült az első összesítés a nyári, ifjúsági építőtáborok munkájáról, a 39 központi tábor több mint 30 000 önkéntesének tevékenységéről Az első turnus június 13-án kezdett dolgozni, az utolsó turnus önkéntes munkásai augusztus 21- én tették le a szerszámot. A lányok 26 mezőgazdasági táborban dolgoztak, az „erősebb” nemre nagyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíztak: útépítést, csatornaépítést, vasúti rekonstrukciót. A táborozok az idén is napi hat órát dolgoztak, csoportjaik kéthetenként váltották egymást. Az első összegezések szerint a különböző talajmunkák során 213 000 köbméternél több földet mozgattak meg, s elvégezték 388 000 négyzetméternyi talajrendezést. Leszedtek 3,5 millió kilogramm gyümölcsöt és egymill ió 340 000 kilogramm zöldséget, több mint hétmillió szőlőtőkén végezték el az időszerű munkákat, megkapáltak 614 000 kataszteri holdnyi növényt, s 160 kataszteri holdon végeztek kukoricacímerezést. Csaknem félszázan vettek részt az aquincumi Interstu- dex ’71 táborban. A római kor emlékeinek feltárásában — híven a hagyományokhoz —, a magyar diákok mellett a Tartui Egyetem, a Varsói Műszaki Egyetem, a Karls- ruhei Egyetem és a Tailini Művészeti Egyetem hallgatói is segédkeztek. A százhalombattai ifjúsági táborban turnusonként 200 magyar fiatalt foglalkoztattak, az erőműépítkezést segítők között azonban szép számmal akadt a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból., az NDK-ból és Jugoszláviából érkezett vendég is. A Kecskemét melletti Lakiteleken is több ország fiataljai dolgoztak, s a különböző szegedi építkezéseken a ittij/bty Íj egyetem hallgatói mellett Odesszából és Lvovbói érkezett komszomolisták is tevékenykedtek. A táborozök szabad Idei programja is színes, változatos volt. A táborparancsnokság tagjai az ifjúsági munkában jártasi, tapasztalt pedagógusok, tanárszakos egyetemi hallgatók voltak. Segédletükkel alakult meg mindenütt a tábori önkormányzat. A fiatalok között választott tábortanács döntött a táborélet kiseb-nagyobb dolgaiban és ez a testület értékelte a munkaversenyeket is. A legjobban dolgozó iskolák elnyerték a KISZ-kb. emlékzászlaját, oklevelét, a brigád- versenyben legjobb eredményt elértek pénzjutalomban részesültek. Hajnyírást exportra Az sem lenne meghökkentő, ha Tiszanánán, ebben a nagy alföldi községben mezítláb járnának az emberek, vagy legalábbis egy részük abban járna, avagy bocskor- ban. Tiszanánán ugyanis egy esztendeje is van már, hogy nincs mestere a cipőjavításnak. Se talp, se folt, se semmi! Hosszú hónapokkal ezelőtt a kisipari szövetkezet festés, vagy átlakítás (?) címén bezáratta a cipészműIpari ti reg h is I ö sa S eg es $ égek A Lombik Üvegipari Ktsz _... üvegtechnikai üzemében különleges laboratóriumi berendezések készülnek. Mérőeszközeik, desztillációs berendezések és más, a modern vegyipari laboratórium eszközei formálódjak az üvegtechnikusok munkája nyomán. Gyártmányaik nagy részét saját maguk is tervezik. Termékeik 80 százaléka külföldre kerül. ' |MTI foto ~ Csikós Gábor felvétek — KS) helyt, s a lábtyült tisztes mestere, megunván a tétlen várakozást, elszegődött a kiskörei vízlépcső építéséhez. Azóta se „majsztrom”, se javítás —, csak bosszúság. Amit tudvalevőleg nyelni lehet, bőven is, de lábra húzni már annál kevésbé. Ám, hogy teljes legyen a boldogság, a férfiember haj- koronájának rendben tartása sem könnyű dolog Tiszana- na községben. Ott, ahol azelőtt hat borbély is talált magának vágni- és nyírniva- lót, ott most egyetlen üzlet- helyiségben két ember serénykedik, hogy megkurtítsa a beatre nőtt hajakat, megborotválja a fizimiskákat. Most jut eszembe, e sorok és panaszok papírra vetese során, hogy olvastam, vagy hallottam — mindegy az! —: számos kisipari szövetkezetünk exporttermékeivel országhatárainkon túl is nagy elismerést aratott. Nem kellene ennek mintájára a cipö- talpalást, -javítást, a hajnyírást, a borotválást is expoi't- tevékeny ségnek minősíteni? S ha világszerte nem is, de Tiszanánán például osztatlan sikert és elismerést aratna a szövetkezet ez irányú tevékenysége. Istenem, legfeljebb nem dollárral, hanem forinttal fizetnék ezt az exportnak kinevezett munkát —•, az utóbbi időben ugyanis annyi baj van a dollárral. Meg a szolgáltatásokkal! (gyurkó) . ilpjm iiäß £1 1911.
