Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-28 / 228. szám

£! a holtpontról1. Irodalmi színpadok megyei bemutatója Hatvanban SZÉCHENYI meggyilkoltatása Ha elfeledjük, mert ezt meg is tehetjük, hogy meny­nyi fölösleges jarkálás, ok­talan részletezés»; milyen hosszú folyosok próbálták, megakadályozni a budapesti művészeti hetek alkalmából bemutatott tevéfilm sikerét, — akkor nyugodtan úgy emlékezhetünk vissza, mint érdekes, megkapó es igiényes produkcióra. Ez a „Széche- nyi-krimi”, amely a döblin­gi ideggyógyintézet egykori ápoltja halálának körűimé- « nyeit vizsgálja, — óhatatlan és nem is indokolatlan remi­niszcenciákat ébreszt a né­zőben. Lám a Kennedy-gyilkos- sag, a politikai „hidegrete- vés-’ legdraszti k usabb mód­szere, nem volt ismeretlen a Habsb u r g- dinasztia vilá­A budapesti művészeti hetek a rádióban Csurka István hang- játckával Is gazdagította a hall­gatót. Az írót azt az érzést és azt a pillanatot lógja kézen és vezeti el az olvasóhoz, amelyben a magány feloldódhatna, az embe­ri találkozásnak a csodája be­következhetne hosszabb Időre szólóan, mélyebb érvénnyel is a röpke találkozásnál. Van azon­ban az emberi ráérzés körül» in­kább előtte, mint mögötte egy fanyar félszegség, bizonytalan­ság, gyámoltalanság, amely nem engedi fülön fogni azt, amiért él­ni érdemes. AU, ennek a finoman szőtt hangjátéknak a hőse, nagyvá­rosi magányos, tele erővel és véget nem érő szorgalommal, aki azt se tudja, ml az, hogy ünnep. Mindennap egymásba torkollik nála, az egyhangúság és a munka szünete nélkül. Akik közvetlen közelről nézik öt és részt vesznek külső életűben, nem látják, nem Is sejtik, mek­kora erő hajtaná a társ felé és még mekkorább a félsz, a bi­zalmatlanság. amely visszatart­ja- A Bzázkllométerekre utazó asszonyban megérzi a társat, el Is Indul feléje, szinte törlesz- kedően Jót lg tesz neki; megvi­tatja a másodpercek töredékei­ben, hogy mi tetszik neki és ml nem, az asszony küllemében, bá­jában, hangjában, abban, ahogy van. örül az aikalomszülte is­meretségnek, üstökön is ragadná gúban sem. A „fontolva ha­ladásiban is joggal félel­metes veszélyt szimatoló csá­szári cabinet noir igyeke­zett megtalálni annak a módját, hogy az öreg ko­rára korántsem veszélytelen­né vált Széchenyivel szem­ben megtalálja a kellő fegy­vert. Az a történelmi és do- kumentáris tény, amelyet a többivel együtt rendkívül megkapóan dolgozott fel a szerző, Szabó György, egy­kori aktáiban és mai kon­ezt a találkozást, ha értene a léleknek ahhoz az egyszerű dip­lomáciájához, amely az önzés­ből fakid. Mert ha valahol és csak valamennyire is nagyobb önzés támadhatna benne, nem menne egyedül Somogyország Irányába ez a tiszta szívű, ma­gaélő asszony, ez a kofák leg- Jobbjából való kíváncsi vándor­madár, aki még ahhoz Is ért, hogy az ő tartásával akkor leg­olcsóbb a pesti éjszaka, ha mu­latóban tölti el és nem a mé­regdrága szállodában. Kissé Időtlen és céltalan ez a találkozás, két lélek furcsa pil­lanata, gyanakvással szőtt izga­lom és ráfelejtkezés, két magány félénk egymáshoz törleszkedésc. De hiszen az egész élet nem több ennyinél, csak sokszor meg­ismétlődik ez a törleszkedés, olyan sokszor, hogy már nem is érezzük hamvasságát a ta­lálkozásoknak, a csodáknak. Csurka hangjátéka figyelmezteti a rádlözót, a hallgatót erre a köznapi csodára, amely még In­nen a szerelmen, de már nagyon is benne az emberi rokonszenv- ben dönti el emberek sorsát. Szabó Gyula Ural bölcselkedése mellett élménystámba ment az a néhány mondat, ameUyel Hor­váth Teri megrajzolta az utazó fiatalasszony egyéniségét. A darmaturg Major Anna és a rendező Barlay Gusztáv értő kézzel formálták át a Csurka- novella anyagát rádiószerüvé. , (farkas) zekvenoiáiban is igazolni látszik: a Habsburg-éra, ha nem is a közvetlen gyilkos­ságtól — de talán még attól sem —, ám a gyilkosságra kényszerítéstől sem riadt vissza, ha politikai ellenfe­leiről volt szó. Érdekes, sajátos és dra- maturgiailag izgalmas is, amit és ahogyan megrajzol­ja Széchenyi alakját a szer­ző. Az „ápolt”, akiről nagyon is joggal tételezhető fel, hogy sokkal inkább ments­vára, mint gyógyintéziete Döbling, egy kézmozdulaton túl meg sem jelenik az ese­mények forgatagában. De a cselekmény minden szála hozzá, felé fut, a szereplők minden ténykedése, tetteik és szavaik lényege azt az embert mintázza, akinek ha más előjelekkel és körülmé­nyek között is, de nem kis szerepe volt Kossuth Lajos mellett és túl a kor arcula­tának kialakításában. Izgalmas, érdekes és ran­gos produkció volt, s az em­lített vontatottságtól, részle­tező aprólékosságtól eltekint­ve invenciózus rendezése is Hajdufy Miklósnak. Egész sor kitűnő szerep és ehhez méltó alakítás fémjelzi ezt az alkotást: Gábor Miklós fanyar fölénye, a miniszter Básti Lajos méltóságteljes hozzá nem értése, Dégi Ist­ván nyálas, kiskaliberű kar­rieristája, vagy a kulcsfigu­ra, a .Széchenyi -ügyosztály vezetője, Horváth Sándor emésztő önmagára találása, emlékezetes alakításai egy érdekes előadásnak. (gymrkó) ELSŐ ízben vállalkozott Hatvan városa irodalmi színpadok megyei bemutató­jának rendezésére. Jeles személyiségek Fábián Zoltán írószövetségi titkár és Deb- reczeni Tibor népművelési intézeti osztályvezető jelen­léte emelte a kétnapos szem­le rangját. S a rendszeresen dolgozó, stúdiómunkát és nyilvános szereplést válla­ló együttesek szinte teljes számban felvonultak me­gyénkből a gonddal, ízlés­sel és jó ügyhöz illő buzga­lommal szervezett találkozó­ra. Persze, ami a teljes szá­mú felvonulást illeti, ezzel nem sok dicsekednivalónk van. Egész Heves megyében mintegy fél tucatra tehető az irodalmi színpadok szá­ma. Ami még rögtön szembe­tűnő volt: távol maradt a bemutatótól Heves megye népművelési tanácsa és szín­játszó szakreferenciája. Utób­bi talán magyarázattal szol­gált volna arra, miként ke­rült közönség elé a rózsa- szén tmárton iák sematikus, irodalmon aluli szövegkönyv­re támaszkodó egyfeivoná- sosa, vagy pedig Heréd szer- kesztetlen, kabaréízű, min­den tartalmi összefüggést nélkülöző műsora, amelyek egyébként sok tehetséges versmondót, szépen beszélő fiatalt vonultattak fel a ren­dező Tóth János, illetve Fe­hér Illésné jóvoltából. Itt kell szóvá tennünk azt • a szomorú tényt, hogy a Megyei Irodalmi Színpad, amelyre figyelnek a többiek, s amely szerkesztés, megfo­galmazás és műsorpolitika dolgában mérce lehetne: ön­magához méltatlanul jelent meg a hatvani szemlén. He­venyében összeállított, két emberre épülő műsora szinte antipropagandája volt a 'mozgalomnak. Nehéz fába vágta fejszé­id a gyöngyösi Anonym Színpad, amikor egy cuk­rászdát nézett ki magának bemutatóhelyül, A Baranyi Imre által szerkesztett, s Jó­nás Zoltán rendezte műsor a „sorsáért rimánkodó sze­relmet” választotta tárgyául, s Kosztolányi, Kassák, Ko- vacsics, Eluárd, Nagy Lász­ló, Garai Gábor, Somlyó György, Illyés Gyula sajátos hangvételű lírai vallomásai­ra épült. A cukrászdái ven­dégek mellé, asztalokhoz szétültetett versmondók ki­tűnően helytálltak nehéz sze­repükben s Bach dzsesszor- gonán felsóhajtó fugái köze­pette élményszerű előadással lepték meg az éredekes kí­sérlet tanúit, önmaguknak rendszeres szerepléssel kö­zönséget toborozva új terüle­tet hódíthatnak meg a2 ilyes­féle feladatra vállalkozó együttesek, éppen ezért a le­hetőség felvillan busával jó szolgálatot tett a mozgalom­nak Gyöngyös irodalmi szín­pada. ‘ A SZÉP szónak, a vers­ben és prózában közölt mag­vas gondolatnak hagyomá­nyos, színpadi változatban áldozott a hatvani Vörös­marty Művelődési Ház együt­tese, amely Berényi Rozália és Kocsis István „Szertelen évszázad” című összeállításá­val szerepelt a szemlén. A műsor bírálatánál különböz­tetett hangsúlyt kell kapnia a szövegmondásnak. Brecht, Hikmet, Fischer, Gustafson, vagy Váci Mihály művei, amelyekből a szövegkönyv gondolati töltése táplákozik, hivatásosokat is próbára tesznek. A rendezők javára Írandó, hogy leküzdve az al­kalmazott hangtechnika és fényjáték fogyatékosságait, szépen és világosan ívelő eszmeiséget, mondanivalót rajzoltak elénk a műsor sze­replői. A gondolatokhoz illő ritmus és érzékletesen ta­golt szövegmondás különö­sen Mester Jolán és Novo- donszky Erika teljesítményét emeli az átlag fölé, s példa a hanggal való céltudatos gazdálkodásra. A hatvani szemle két pro­dukciójának kiemelt mélta­tásával irányt, lehetőséget villantottunk fel a mozga-j lom híveinok. Ez azonban nem jelenti, hogy akar téma, akár műfaj dolgában ilyen szűknek képzeljük irodalmi színpadaink útját. A szerel­mes lírai vallomás, a század emberéért való agg'ídas szí­nei, gondolatai mellett ter­mészetszerűleg bátran élhet­nek a szerkesztők a szatíra, a zenés pamflet, a dramati­zált novella lehetőségével. S kell is, hogy ilyen széles hangsoron beszéljenek, mert ettől függ, hogy milyen és mennyi lesz a közönségük, az a közeg, mely az irodal­mi színpadok virágzását meg­szabja. Mind e hagyományos ele­mek mellett még egy fontos tényezőre figyelniük kell mindazoknak, akik az ízlés- fejlesztés, az olvasóvá neve­lés, a szórakoztatás ilyesfé­le területén munkálkodnak. Ez pedig a közéleetség. A hétköznapok gondjainak, ké­nyes kérdéseinek irodalmi színtű vetülete. Élővé, eleven­né, életünk telje» tükrévé akkor válik az irodalmi szín­pad, ha az emberek ilyen igényére reagál őszinte, szó­kimondó módon. Eire gyak­ran figyelmeztették színpad­jaink vezetőit a megjelent szakemberek. SZÓLNUNK kell a szemle tényéről is. Megyénkben holt­ponton áll az irodalmi szín­padi mozgalom, s általában a műkedvelő színjátszás. Ezért különösen méltánylan­dó Hatvan kezdeményezése. A jelenlévők már döntöttek: nem állnak meg az úton, A város a jövőben minden esz­tendőben gazdája lesz a szín­padok őszi szemléjének, amely végső soron Útravalót, eligazítást nyújthat a moz­galomban tevékenykedőknek. Moldvay Gy5z5 76clH&, itt a. kallgiifÁ ! Minden perc csoda w/^AV./w^wwwwvwWWy\MAMAM/Vi Hajsza az esküvőért, avagy a tíznapos levélpárbaj 8. János grófot lesújtja az egri püspök tilalma, mely további buktatókat állított tervezett esküvője elé. Azon nyomban tudósítja hát )ö- vendőbéli apósét a szomorú tényállásról. „Méltóságos Gróf Kegyel­mes Uram! Szívbéli fájda­lommal kintelenítetem a Méltóságos Űrnak jelenteni, hogy ámbátor minapi Girin- csen való létemkor abban maradtunk, hogy az Anya Szent Egyház rendelése sze­rint a Méltóságos Gróf Leá­nyával, mint eljegyzett Mát­kámmal ... hirdettetünk... mindazonáltal nem tudom micsoda okbul, de csakugyan törvénytelenül Egri Püspök Ö Excellentiája által az er­dőtelki plébánosnak megtil- tatott légyen a további hir­detésünk addig, még ezen állapotot curátorommal (gondnokommal), Fáy Berta­lan Ürral nem közölném. . Megjelentem majd Fáy Uramnak, nem remélvén, hogy ebben, melyet meggá­tolni nem áll hatalmában, legkisebbet is ellenkezne. Hogyha pedig továbbra is valaki ezen állapotban elle­tni. szeptember 38., kedd ne kívánna állani, alázato­sam Kérem a Méltóságos Grófot, Méltóztasson... en­gem bölcs tanácsával segí­teni, és ezen dolgot kegye­sen, mint jövendőbéli atyám, az kívánt végre hajtani. Nincs az az Ember, aki ezen feltett szándékomat meggá­tolhassa. ._ Levele végén pedig még arra kéri Dőry grófot, hogy most már ő járjon köziben az egri püspöknél „az dolog­nak kívánt véginek elérésé­re”. Dory Gábor jól ösmeri gróf Eszterházy Károly püs­pököt. Így hát augusztus 13- án ő is tollat ragad, hogy ki­eszközölje leánya esküvőjé­nek mielőbbi megtartását. „. . Meg nem foghatom mostan mi nagyot vétettem, vagy én, vagyis leányom Ezcellentiád ellen, hogy mos­tan. .. a hirdetést tilalmazza Excellentiád, és így ezáltal a házasságban is akadály va­gyon. melyet mindazonáltal mostan is hozzám írt leve­lében sürget a Gróf Butt- ler... alázatosan esedezünk, a szokott hirdetést tovább ne tilalmazza Excellentiád, any- nyíval is inkább, hogy... így ennek halasztása kisebb­ségünkre vagyon.” A püspök nem várat so­ká'-» válaszával. • -Hogy Gróf Buttlernek. . kívánságát nem teljesítettem sem bosszúságból nem esett, sem egyéb más okbul. ha­nem hogy valamint más dol­gokban. úgy ebben is a ß rendet akartam megtartani., vagyon is csak curátora (gondnoka) 1.. attya, árnnyá nem lévén, illyentén dol­gokban annak tanácsával él­jen! Ugyanazért is várom, hogy szándékát curátorának jelentse és attul írásban hoz­za nekem, ha tanácsosnak. » lehetségesnek ítélné e mos­tanában ez házasságot?.. •” Az öreg Dőry elégedetlen a püspök válaszával e újaibb levélben ostromolja Eger püspökét „... Szabadok lévén mind ketten, sem Anyaszentegy- ház, sem országunk törvé­nyei meg nem gátolhatják ezen házasságot.. Ha ezen dolog továbbra haladna, mindnyájunknak gyalázatá-qa lenne... Az as^kétikus szigorúságé Eszterházyt felháborítja a követelődző hang, s a maga finoman csiszolt stílusával megadja a két grófnak a magáét. Dőry Gábornak imigyen: „...Az a fenyegetés pedig, hogy azon ifjú Gróf és az Kisasszony, ha mostanában öszve nem adattathatnak, valamely illetlenségre talál­nának fakadni, éppen illet­len és tülem váratlan volt- Meg a Méltóságos Űrnak akár kereszténységétül, altár okosságától Többet remél­hettem, mintsem hogy Gyer­mekére, és háza népére job­ban ne tudjon vigyázni, és hogy rosszra ne vetemedje­nek. jobb fenyítékben ne tudja őket tartani. Valóban, ha ez megtörténne.. az lenne gyalázatjára nem csak az ifjaknak, hanem még az Méltóságos Grófnak is éq Gróf galántai Eszterházy Károly egri püspök, aki minden erejével és tekintélyével meg akarta akadálybzini Buttler János és Dőry Katinka elhamarkodott házasságát. egész házának. De abbul, hogy a curátor híre > nélkül most mingyárt az házasság amazoknak meg nem en­gedtetik. .. minémű gyalázat következhessen? Én nem lá­tom, annyival is inkább, hogy soha sem volt mondva, hogy ezen házasság meg nem engedtetik, hanem csak hogy az illendőség megtartasson...” A fiatal Buttlert pedig még keményebben meglec­kézteti, mondván, hogy „most kintelen vagyok ki­mondani, hogy pennáját elébb vakarja meg, minek- előtte nékem akar írni... Mostan pedig én előbbi ren­delésemhez tartván maga­mat, nem ítélem méltónak, hogy sokat írjak. .” Buttler és Dőry tűvé tesznek Fáy után négy vár­megyét is. Vógre-valahsra Gesztelybén bukkannak rá. A fiatal erdőtelki gróf gond­noka túlzottan elsietettnek, korainak találja a házassá­got, s úgy véli, hogy min­denképpen tanácsos lesz, ha azzal a fiatalok még kerek két esztendőt várnak. Nagy bosszúsan térnek meg a férfiak Girincsre. De alig fújja ki magát János gróf, máris permát és papí­rost ragad s levélben ismét­li meg gondnoka előtt kéré­sét. ......Kívánom Consiliárius ( tanácsos) Űrnak tudtára ad­ni, hogy oly eltökélteit szán­dékom gróf Dőry Katalint elvenni, hogy attul se ta­nács, se erg, sem adomány, se gazdaság, se szépség el nem vonhat. Consiliári-' Uram! Ez nem. hirtelen d log, mcjd~ctn egy esztendő je, hogy fontolom s lelkem üdvösségére... találom Méltasson ö E.vceUentiájánál (ti. az egri püspöknél) ma­gát interponálnl (kőzbevetni), hogy oly erőszakosan a do­log ne hátráltassák, hanem mentül elébb öszveadassunk, mivel én Glrincspül egy lé­pést nem teszek, míg egy vagy más módon öszve nem szövetkeztetünk...” A rejtélyes okból sürgető esküvő ügyében Buttler je­lentős segítséget kap erdő­telki plébánosától, szendrői Kovách Ferenc személyé­ben. A következő nap, me­lyen Eszterházy keményen megleckéztető levélét meg­írja, az erdőtelki pap ismét bekocsizik Egerbe, hogy most már személyesen jár- •ja 3d az ügyet a püspöki ud­varban. De Malcay Antal kanonok úr is csak a fejét rázza: tartsa csak magát az egyházfői rendelkezésekhez! Jómaga pedig azt tanácsol­ja levelében János grófnak, hogy „bízza Nagyságod az üdönek várakozására egy ke­veset mostani állapotját, re­ményiem megorvosoltatik. Mert tellyes reménységem vagyon ugyan abban, hogy azon Drága Kisasszonyka, aki oly nagy buzgó szeretet­tel viseltetik Nagyságodhoz, továbbá is megtartja híven Nagyságodhoz való szerete- tét, és enged Nagyságodnak azon Kisasszonyka s mind pedig Ö Nagyságok Kedves Szülei, egy kévés ildőt, hogy addig... csendességre a do­log lépvén, szerencsésen jö­vendőben öszvekerülhesse- nek, nekünk örömünkre Buttler gróf most már erőszakosan követeli kegyúri temploma pap iától kihirde­tését, de az félreérthetetle­nül megmagyarázza neki, hogy „nem is kívánhatják, hogy én illy ifjúságomban megrontsam magamat a püs­pök előtt, és előmenetelemet örökre eltemessem.. Az erdőtelki plébános eg­ri útja végül is meghozza a fiataloknak a sikert. Minden bizonnyal a Makay kano- —-i'Val való bizalmas tar­afás nvomán, mégiscsak -'-«érielődőtt a püspökben •' elhatározás, hogy szabad '•-Óvást enged János gróf és Katalin kontesz akaratának. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom