Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
Gép nélkül nem megy Csak az árát nem szabad még kérdezni A tény röviden ennyi: bemutatták a Csányi Állami Gazdaságban azokat a gépeiket, amelyeknek a segítségével a paradicsom termesztését ki lehet venni a nagy mennyiségű emberi munkát igénylő ágazatok sorából. Legalább száz mezőgazdasági és konzervipari szakember nézte végig a gépek működtetését, majd utána elmondták a véleményüket is. Egy dolog kétségtelenné vált: a kép inkább a jövőt rajzolta meg, semmint a közvetlen holnapot. Bár többen hozzátették, hogy ezzel a jövővel nem lehet sokáig várni. Kérdés: Mit tehet és mit kell termi? Nem részletesen ismertetni azokat a gépeket, amikről korábban, azt sem tudtuk volna elképzelni, hogy egyáltalán meg lehet azokat szerkeszteni. A lényeg az, hogy az együk gép képes például a talajt elegyengetni, kialakítani az ágyasokat, elvetni a paradicsommagot, mindjárt mellé adagolni a szükséges műtrágyát és a nélkülözhetetlen növényvé- dőszert. Hogy a talajmunkát is gép végzi a tenyészidő alatt, az szinte természetes. De láthattuk a nagy- teljesítményű permetezőgépet, ami. nek vízfüggönyét hidraulika segítségévei lehet irányítani. Aztán a betakar!tó-kombájnt, amely a paradicsom- bokrot kiemeli a földből, a bogyót leszedi a szánról, majd egy válogató asztalra hordja fel, amiről az asszonyok szín szerint osztályozva továbbítják a paradicsomot az ömlesztő torokba. Előregyárbott, egységesített szállító ládákkal megrakott vontató halad a kombájn mellett, és -fogadja a paradicsomot. Majd mosás, válogatás után rekeszeikbe kerül a bogyó, és már vihetik is a konzervgyárba. Mindez leírva nagyon egyszerűnek tűnik. Ha már a termésnek legalább a hatvanöt százaléka beérett, akkor meg kell kezdeni a kombájnnal való leszedését. Ebből kitűnik az is, hogy a termés harmincharmincöt százaléka nem jut el a gyárba. A zöld paradicsomot a gépre állított válogató munkások segítségével a szállítószalag leengedi a szántóföldre. Mondhatnánk azt is, hogy pazarol a gép. De megváltozik a paradicsom értékesítésének ideje is. A magról termesztett paradicsom nem felel meg a piac primőrigényének. Sőt: elnyújtott időszak alatt sem lehet üzletbe vinni, mivel gyakorlatilag egyszerre érik be minden bokor gyümölcse. Ebből következik, hogy a paradicsom-palántázás teljesen el nem kerülhető. Jól megfér a gépesített műveléssel, ha van hozzá munkaerő, olcsó energia-hordozó, ami a palánta-nevelést biztosító fóliás vagy magas üvegházas megoldást szolgálja. tos műveletre és nagyon leszűkített időszakban működtethetők? A vita nem fejeződött be azzal, hogy a gazdaság központjából elmentek a bemutatóra érkezett vendégek. Csupán egyetlen kérdés kapott vitathatatlan választ, ha a felelet nem is volt konkrét. Mennyibe kerülnek a gépek? Erre mondták: ne is kérdezzék az élvtáirsak! Egyelőre naigyon sok pénzbe. Ha majd a szovjet gyárak valamennyit tudják szállíta- tani, csak aikfcor lesz érdemes az árak felől érdeklődni. A szakemberek egy sor kérdésben még nem láttak világosan. Mi lesz a balek- hátas rendszerben alkalmazott öntözéssel? Nem csere- pesíti-e meg a talajt, ami csak kárt okozhat? Hogyan lehet a már megnőtt növények soiiközét gyomtalaníta- tani? Mi legyen a sárga színű paradicsommal? Miért nem fogad paradicsomlét a konzervipar? Hiszen a megmosott és osztályozott paradicsomot szinte órák alatt fel kell dolgozni, nehogy tönkre menjen. Milyen távolság teszi lehetővé, hogy a gyárat kiszolgálja a termelő gaadaság? Honnan lehet a szállítás^ hoz szükséges gépeket megvásárolni? Egyáltalán-: mennyibe ke^ rü'lnefk a látott gépek? Lehet-e ezeket a gépeket gazdaságosan üzemeltetni, hiszen csak egy nagyon sajáMégis: a gépek nélkül hovatovább már nem megy. Sem a paradicsom termesztése, sem a kertészeti ágazat művelése. Mert nincs elegendő emberi munkaerő. Egyre csökken a számuk. Ezek a most látott gépek sem tudnak embereik nélkül dolgozni. Még a kombájnt is gyors kezű asszonyoknak kell segíteniük a termés átválogatásában, ahogy mintegy húsz nő dolgozott a mosó- és osztályozó gépen is. De az ember pótlására már kell a gép. Különben egyre kevesebb zöldségfélét tudunk termelni. Ahogy furcsállottuk annak idején a gabonakombájnt, és természetesnek vesszük most már a létezését, ahogy enyhén mosolygunk ma, amikor a szőlőszedő kombájnt emlegetik, úgy lesz nemsokára természetes a paradicsom- kombájn és minden más társa. Tudomásul kell vennie a -nagyüzemi gazdaságoknak, hogy nem az ottani vezetők szándékaitól függ ma már a gépesítés, hanem a körülményeik kényszerítik rá a mezőgazdasági üzemeikre az embert helyettesítő gépeket. Így kell felkészülni a közén jövőre. G. Molnár Ferenc Szinte menetrendszerű pontossággal kell megszervezni a szállítást. Ez az egyik gond. A gépi betakarítás szükségessé testi azt is, hogy a bogyó egyszerre érjen be a bokrokon. A növénynek rövid tenyészidő alatt kell kifejlődnie és termést hoznia. A gépesítés tehát sok mindent követel magától a betakarítandó növénytől is. Kohászati megbeszélések kezdődnek Magyar küldöttség utazott Kassára Gyöngyösi szüret r7\ Hangulatos, látványos karnevál KASSAt Vályi Péter, miniszterelnök- hélyettas, a KGST állandó magyar képviselője vezetésével hétfőn magyar—csehszlovák kohászati megbeszélésre magyar küldöttség érkezett a szlovákiai Kassára. A magyar küldöttséget Frantisek Hamouz csehszlo. vák miniiszterelnök-helyebtes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állandó KGST képviselője hívta meg. Kassai tartózkodásuk idején a magyar vendégek ellátogatnak az észak-szlovákiai kohászati kombinátba, és találkoznak a vállalat vezetőivel. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) vált kísérte. Mikor felharsant a kürtök hangja, és megszólalt a jól ismert dallam: Fúj süvölt a Mátra szele, a fölösleges várakozás okozta idegesség kezdett felengedni. Mire az öt mátrai népdal utolsó akkordja is felcsendült az egyesített énekkarok és a zenekar tolmácsolásában, már ismét felszabadult hangulat keletkezett. Berényi József, a városi tanács elnöke köszöntötte a szüreti ünnepség minden résztvevőjét, köztük Oláh Györgyöt, a megyei pártbizottság első titkárát, Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, valamint Páti Jenöt, a HNF megyei titkárát A felvonulást a város címerét vivő fiatalok csoportja vezette. Zászlók övezték a Károly Rabért által alapított város közismert jelvényét. Majd a pompás ötösfogat húzta díszhinitó következett, amiben helyet foglalt karnevál hercege és mátkája, őket kacagányos kuruc lovasok kísérték. Megérdemelt sikert arattak a felsőfokú mezőgazda-- sági technikum hallgatói, akik a menetben azért haladtak a csoportok élén, mert két évvel ezelőtt ők nyerték el a nagydijat. Ügy látszik, a legutóbbi győzelem tovább lelkesítette a fiatalokat, mert most is osztatlan, sikert arattak. Nagyon szellemes ötletet elevenítettek meg. Bemutatták, hogyan pusztította el a Sárhegy gazdag szőlőskertjeit a filoxéra évtizedekkel Közös nyelvünk a muzsika Csuvas, vietnami, magyar főiskolások találkozója a pinceklubban- Beszéled a vietnami :lvet?- Nem.- Te a csuvast, vagy az szt?- Dehogy.- Hát akk-or keressünk :ös nyelvet. Énekeljünk, zsikáljunk! ! pillanattól feloldódik a /.élvezeti hallgatás. í vau rov Cseboks záriból, Dómján János Egerből, s a Iszál hajlékony Dinh-Thi- Lien a messzi Phenjan- egyként csillogó, szipor- ■A) tagjai most már a né- társaságnak, mely főis- ánk pinceklubját meg- :i. Egyik önfeledten, har- nikaszóra saját szerzésű ával mondja el szülővá- a iránti szerelmét. A szőrű tekintetű, nagyon sze- ly Lien francia megszál- t nyögő, talpig tűzben ó vietnami falvakat idéz g furcsa lejtésű énekszavai. Míg a magyar fiú Ik hegedükísérettel „száll ’ a nemzetközi műsorba. ke Mindebből azonban nem rül ki: hogyan verődött sze a különleges „szekta”, ilynek hívei ilyen közive- ;t úton társalognak egymással? Legjobb talán, ha egy vendégnek, a Csebok- száriból érkezett főiskolai dékánnak, Konsztantin Iva- novics Vanyuskinnak adom át a szót magyarázat végett. — Eger és Csebokszári pedagógiai főiskolájának vezetői már többször találkoztak. A feltételek most már megértek arra, hogy a két intézet ifjúsága is szorosra fűzze kapcsolatát, s tapasztalatokat gyűjtsön egymás háza táján. Első lépés az úton, hogy tizenhat ének-zene szakos növendékkel Csebokszá- riból eljöttünk Magyarországra! Hogy miért éppen ez a tagozat kezdi a barát- kozást? Mert a mi Jakovle- vünk, akiről főiskolánkat elnevezték, s a magyar Kodály Zoltán már évtizedekkel ezelőtt hirdették a két nép ősi rokonságát, a Szovjetunióban pedig egyre nő az érdeklődés az énekoktatás, a Kodály által megalapozott módszerek iránt. Ennek fel- használásában szeretnénk az elsők között lenni. kr Kodály valóban rési hídverő a két nép között. A hangulatos klubest alatt Tar Lőrinc adjunktus kezünkbe nyom egy kis könyvet, amit világhírű zenetudósunk 1955-ben adott ki saját költségén. A könyvecske 140 csuvas dallamot tartalmaz, s epilógusában így ír Kodály Zoltán: A mai csuvas nép őse. a bolgár—török az V—VII. században mintegy kétszáz évig együtt élt a magyarral a Kaukázustól északra. Nyelvünk máig őrzi ennek emlékét a földművelés, állattenyésztés legfontosabb szavaiban. De őrzi zenénk is, mert csuvas gyűjteményeket lapozva itt is. ott is rokon hangokra találunk. .. Rövid idő múltán személyesen győződhetünk meg az epilógus igazáról. Szovjet diákok, diáklányok ajkán egymás után csendülnek fel a fülünknek, lelkűnknek ismerős dallamok, s ha beszélnénk a csuvas nyelvet, talán a dalszöveg felépítésében, képi kifejező stílusában is lelnénk olyan vonásokat, amelyek népdalaink jellemzői. Egyiket-má- sikat néhányszor! éneklés után már együtt fújják magyarok. vietnamiak a csuvas főiskolásokkal. Á klubest vége felié ennek visszönzásána kerül sor. S szépen, telten zeng a boltívek alatt a Tavaszi szél vizet áraszt dallama. ★ Volt még egy kedves, említésre méltó pillanata a vasárnapi klubestnek. Egymás mozgalmi munkájával ismerkedve közös asztalhoz ültek a két főiskola ifjúsági szervezetének vezetői, s az eszmecsere végeztével Vasas Joachimék apró ajándékokkal lepték meg a csuvas diákcsoport vezetőit. így aztán néhány nap múlva, mikor a magyar főiskolásokkal °gyütt visszatérnek hazájukba a csuvas vendégek, Csebokszáriban, a Jakovlev Intézet kollégiumi szobáiban Eger jelképeivel találják szemben magukat az otthon maradt diáktársak. Maria Ilarionova asztalkáját minaretünk fából faragott mása díszíti majd. Ivan Petrov, vagv Alexander Kir- szanov pedig nyilván ágya fölé akasztja azt a díszes, bikavérrel kotyogó kis kulacsot, mellyel magyar barátaik meglepték őket. (.mold.vayi ezelőtt, de azt is, hogyan találta meg a kutató emberi elme a kártevő leküzdésének módját. Minden élt, mozgott ' ebben a képben: a filoxéra és a peronoszpóra, a gyümölcsöt tönkre tevő hernyó és a túlhajtott szeszfogyasztás jelképe: a kéniköves tüzet okádó félelmetes szörny is. A jó kedélyű, dalos kedvű ecsédi pávakör után a Ber- ze Nagy János Gimnázium csoportja elevenítette fel a csárdás keletkezését, amit a gyöngyösiek szívesen eredteinek az itteni szőlőtaposás műveletéből. Mondván: a csárdás gyöngyösi találmány. Nagyon jól sikerülj a gimnazisták bemutatója. Az OKISZ Erkel Ferenc Táncegyüttese, amely a néptánc-fesztivál harmadik díját nyerte el, most a menettáncban is bizonyította tudását. Őket a Vak Bottyán Szakközépiskola tornászai követték, akik az alkalomhoz illő gyakorlatot mutattak be. Mindenki felfigyelt a népviseletbe öltözött Gyöngyszöv gyöngyöspatai pávakör kizár népviseletben vonult ezután a Kazárt- Együttes. Majd az Állami Biztosító kocsiját a Matyó Együttes szín- pompás csoportja váltotta fel. Nagyszerű hangulatot teremtett a Volán Szabolcs Együttes, amely után a szűcsiek citerazenekara adta meg a község dolgozóiból verbuvált csapat hangulatát. A Hegyalja Együttes pattogó tánca után Visonta következett, majd a diósgyőri vasasok fúvószenekara szolgáltatta a talpalávalót a táncosoknak. ízléses, gazdag anyagú bemutatót rendezett a pince- gazdaság ezen a felvonuláson is. Őket a nógrádmegyeri Gi- gányegyüttes sodró erejű menettáncosai egészítették ki, majd a menetet a gyöngyösi Vidróczki Együttes zárta. A karnevál egyes csoportjai még órák múlva is rögtönzött bemutatókat tartottak a város különböző pontjain. Mindenütt sok nézőjük akadt, hiszen az emberek többsége nem ment haza anélkül, hogy meg ne kóstolta volna az enni- és innivaAz ahosáriak óriás szőlőfürttel vonultak fel. (Foto: Kiss Béla) tűnő énekeseire. Az ipari szakmunkásképző intézet fiataljai látványos menetiben haladtak az úton. Csendes csoportjukat jól váltotta a gyöngyöshalászi pávások kedélyes kórusa. Az idén első ízben egyetlen kompozíciót alkottak az általános iskolák. A sok fiatal menete derűs látvány volt Nevükhöz méltóan kapcsolódtak a karnevál vonulásához az Őköritói Fergeteges táncosai. Nemcsak korszerű összeállításukkal, hanem a nemrég alakult énekkaruk kiváló műsorával is megnyerte mindenki tetszését a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz népes csoportja. Ők a hagyományos gyöngyösi szüreti menetet elevenítették fel. Nem feledkezve meg arról sem, hogy a Mátra vidékének az igati kincsét a mostani emberpalánták adják igazán: az arasznyi lánykák és fiúk magyarruhás csoportja mindenkit tapsra ösztönzött. Egyenruhás női csapat hívta fel a figyelmet magára, amikor az abasári Rákóczi Tsz következett a sorban. Pálét a sátraknál. Igazi karneváli hangulat uralkodott a varosban késő estig. ■k A zsűri döntése alapján a felvonulásban való szereplésért nagydíjat kapott a Gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum. Második hélyre sorolták a Mátra Kincse. Tsz csoportját, míg a harmadik a Berze Nagy János Gimnázium lett. A járás tsz-ed között az első díjat megosztották Aba- sár és Gyöngyöspata között, a második díjat is ugyanígy: Gyöngyöshalász és Ecséd között. A Szüret szépe címet Édes Éva a Vidróczki Együttes táncosa kapta meg, míg az Arany sarkantyú díjat, az OKISZ Erkel Ferenc Együttes táncosai, Gasparek József és Ery Ildikó nyerte el. Mimiim £* 1OTI. wewtenífter 'ít:, kedd Népiiáncosok egy csoportja.
