Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
lnám volt már egyszer- kétszer e rovat keretein belül is, hogy a televízió nem házhoz vitt mozi, de hogy ezt nálunk még ma is hiszik, vallják, avagy hirdetik is, — ez olyan „nemzeti” sajátosságunk, mint a tokaalja szalonna és az egyéb zsírosság. írtam és kaptam is volt ezekre a megállapításokra levelet, sőt leveleket, amelyekből sok okom van nebn idézni, de kettő legalábbis feltétlenül: miért írjam én meg. hogy mit gondolnak egyesek rólam, s miért írjam meg. hogy milyen ékesszólóan fejezik ki magukat a levélírók. Ám a levelek még oly áradata sem rettenthetett vissza eme megállapításom további és rendíthetetlen hirdetésétől, mígnem... Mígnem a múlt heti Hamlet előadás úgy érzem ismét módot, pontosabban ürügyet ad arra, hogy példaként használva újíent leszögezhessem nem egyedülálló véleményem: a televízió tudományos ismeretterjesztő, közízlés-nevelő, alapvetően és elsőrendűen politikai eszköz, gazdaság- vagy kultúrpolitikai eszköz a közvélemény tudatos formálásában. Nem célom, s nem is akarom most a Philip Saville rendezte Hamlet tévé-filmet értékelni. Lehet vitatkozni a rendezői felfogáson, lehet azon, hogy ezt az elképzelést egyáltalán végre tudta- e hajtani Cristopher Plummer, hogy a mai Helsingőr jó és „hihető” atmoszférát ad-e Shakespeare drámájához, sőt azon is, hogy a magyar szinkron ..szinkronban” volt-e az eredeti rendezői konecepcióval... Már e sok „lehet” is mutatja, hogy e sorok írója nem mindenben ért egyet ezzel a Ham- lettel, ám mégsem erről kívánok most szólni. Ha emlékezetem nem csal, csak a legutóbbi években filmen, televízióban Maximilian Schell,, vagy a „sir”, Lawrence Olivier és még mások fémjeleztek egy-egy rendezői elképzelést egy- egy sajátos játékstílust Hamlet ürügyén és kapcsán. Nos, azok a nézők, akik nem voltak restek sem annak idején, sem most leülni, szembe Hamlettel, a televízió jóvoltából ismét tanúi lehettek, hogyan lesz más és megint más az ugyanaz a Hamlet, hogyan kap súlyt egy-egy olyan gondolat, amely a másik rendezőnél, vagy színésznél hangsúlytalanná válik. Egyszóval: Studium volt ez a javából. Nevelés, ízlésformálás, értelmezni tudásra ösztönzés! Nemcsak a drámaíró óriás került így még közelebb a nézőhöz, hanem annak megértése is. mi az, hogy rendező, mi az, hogy rendezői koncepció, mi az, hogy színészi játékstílus stb. Lehet, sőt biztos vagyok benne, hogy mindennek megértéséhez, vagy legalábbAz egészségügyi miniszter irányelvet adott ki a járási tanácsok megszűnése folytán szükségessé vált egészség- ügyi szervezési feladatokról, változásokról. A járási hivatalok nem hozhatnak létre és nem is tarthatnak fenn egészségügyi és szociális intézményeket, legfeljebb egyes intézmények irányítását, felügyeletét, fenntartását láthatják el — a megyei tanács végrehajtó bizottságától nyert felhatalmazással. A vcát járási tanácsi intézmények új gazdáit, fenntartóit a megyei tanácsok jelölik ki. A városokban levő intézményeket legcélszerűbb a városi tanács kezelésébe adni. Az olyan intézményeket, amelyek járási székhelyül szolgáló nagyközségékben vannak és a községek várossá nyilvánítása a közeljövőben várbaA Hamlet ürügyén... is közelebbi megismeréséhez más televíziós filmek is módot nyújthattak és nyújtanak is. Ám mégis úgy gondolom, hogy csak egy ilyen halhatatlan alkotás bírja ki, hogy újra és megint újra értelmezzék, s tegyék ezt úgy, hogy újra és ismét újra is érdekfeszítően izgalmas. „soha nem hallott” dráma peregjen a színpadon, vagy a képernyőn. Amikor a televízió műsorra tűzte a Hameletet, nem mozit vitt a lakásba — azt is persze! —, hanem a maga sajátos kultúrpolitikai eszközeivel nevelt, oktatott. Észrevétlenül! Mert az való igaz, hogy a szájbarágó didaktika kibírhatatlan. De: nem csak a képernyőn. Gyurkó Géza tó, a járási hivatal kezelésébe lehet adni. A többi községben levő volt járási tanácsi intézmények, vagy a megyei tanács egészségügyi osztályának kezelésébe kerülnek önálló egységként, vagy pedig a megfelelő megyei intézet kihelyezett részlegeként folytatják működésüket, ha pedig város vonzásterületébe tartoznak, akkor a városi tanács önálló intézete, illetőleg valamelyik intézet kihelyezett részlegeként látják él feladatúkat. Az irányelv hangsúlyozza: a szervezeti változtatásoknak nem szabad fennakadást okozniuk a lakosság ellátásában. Ha például egy szülőotthont az illetékes kórház szülészeti osztályához kapcsolnak, továbbra is szülőotthoni és nem kórházi szülé- szeti-nögyógyásaati feladatokat lát el. • i*” ífe'ícfh te „megvolt” a szervita búcsú. Sokan jöttek erre az alkalomra Egerbe, ki vallási meggyőződésből, de még többen c&ak szokásból, kíváncsiságból. Ugyanazok a vallási szertartások zajlottak le, mint évek hosszú során már annyiszor — ebben nem hozott semmi újat 1971. Ám a sokaság között nézelődő az idén is találhatott néhány említésre méltó epizódot, különösen, ha az ilyenkor elmaradhatatlan üzleti életet szemlélte. Autó, hálózsák, kempingszék Kezdetben a búcsús nép eyalogszerre] érte el a búcsú színhelyét lettlégyen az akár száz kilométerre is otthonától. Most ez a módi már végképp a múlté. Ismerős, idős asszony felháborodva mesélte vasárnap délben, hogy mennyi személyautót számolt meg a búcsú környékén. Aztán hozzátette mintegy a „bűnök” terjedését szemléltetve: „Már térdepelni se akarnak a népek.” összecsukható kempingszékeket vesznek (szombaton tényleg végighajku- rászták érte az összes üzleteket a búcsúsok,) hálózsákokat hoznak — főleg Csehszlovákiából — és ebben alszanak. Az autók között akadt egy szerencsétlenül járt is. ösz- szehorpadt elejével szomor- kodott a sorban. Meg is jegyezte az egyik búcsúsasz- sziony: — No, ezek se Mária segedelmével jöttek. A materialistább szemléletűek viszont megnyugtatóan szóltak közbe: — Van evilági is... a Casco. Mire lőjünk ... egy búcsúban ? Ezt a kérdést már a búcsú előtt eldöntötték a „mutatványosok”, hiszen előre kirakták a céltáblául szolgáló virágokat, kisbabákat, félénk mókusokat, szíveket, népi ruhába öltöztetett lányokat, hattyúkat és rózsákat Szóval mind afféle teremtményeket amiket az életben az ember nem elsősorban puskacső elé képzel és élvezettél lövöldöz rájuk. Szerencsére van más céltábla is, például Mercedes autóemöléma, nyaklánc. BÚCSÚ de ahogy mondani szokás: nem ez a jellemző. Most akkor mire lőjön az ember? Mária búcsúban pucér kisdedekre?. .. Sehol egy sátán, egy Belzebub, egy Káin, Pilátusról nem is szólva. Megáll az ember kezében a puska !..., illetve a géppisztoly, amely ez az egyik sztárja a búcsú sátorsorának. A kegyes énekeket két disszonáns hang zavarja leginkább: az elemmel működő géppisztoly hangja és a tiki-taki. Az engedetlen Izolda Jaj Egernek és vidékének! Ügy örültem, hogy Budapestről hazatérve alig hallottam az összeverődő golyók kerepelését. (Ott ugyanis már nincs az életnek olyan zuga, ahol ne uralnák a terepet a tiiki-taki golyócskák.) Most behozták Egerbe is „minden mennyiségben”. Az árusító a tévére hivatkozik, hogy „tizenhat az ára”. Forintban;-Aki télig bírja csattogtatni annak ingyen golyópárt ígér az árus. Egyelőre még tíz másodperc a rekord. Télig még sok másodperc van hátra. Aki addig bir csattogtatni... az megérdemli az ingyen golyókat. Ám a többség most akarja kipróbálni. .. — Izolda, azonnal gyere ide! Kezdődik a körmenet! — szól az idős néni a nadrágkosztümös lánynak, aki éppen a tiki-taki mesterségéi próbálgatja a FÖIiD- SZÖV sátor mellett a fiúk- kaL — Hagyjál! — mondja nem. éppen választékos modorban további érveit, — Legalább tízet „csettintek” és akkor vihetsz... Az anyja keresztet vet és vár a\„tizedik csettintésig...” A lelkem üdvösségét ne adjam ... ? De nemcsak tiki-taíkit lehet itt eladni, mert éhezik, szomjazik is a sok ember. Az egyetlen étel-ital sátornál szalonnáziik az egyik búcsús. Szárazokat nyel.... 1 Mondják neki: — Bor kellene ehhez bátyám! — Bor? Az jó lenne: Hanem ezt a kádmosóvizet csak mérjék ki másnak... Még- hogy ez leányka... — int az egyetlen választékú bor felé lekicsinylőén. — Kár, hogy útközben minden ' elfogyott... különben mutatnék én bort az egrieknek legalább látnák, hogy mit iszik meg a tokaji ember. És mit eszik meg? Amit kap. Egyetlen lacikonyha és néhány gyümölcsárus. Párbdszéd... — Ügy bánom mint a kutya, hogy nem hoztam ki azt a sok ócska barackot — panaszkodik társának az egyik árus, amikor látja, hogy a szomszédja kétszeres áron adja el portékáját, többek között az otelló szőlőt. — Ez kedvesem nem otelló — kínálja áruját. — Otelló ez! — erősködik a vevő. — Esküdjön meg Máriára, hogy nem az! — Hát a lelkem üdvösségét ne adjam azért a nyolc forintért? — csattant fel az árus és gyorsan ráborította a nylont a „nemes” szőlőre. Lógó fejű tehénkék A temérdek játékfegyver és a tiki-taki mellett a búcsú „újdonsága” a lógó fejű tehénke volt. Bús-barna szín. ben pompázott a sátorok asztalain és bánatosan lógatta a fejét, amelyet egy rugó tartott mozgásiban. Tizenhatért!. .. Később már forinttal olcsóbban. Akkor se volt már valami nagy keletje, pedig a vitrinbe és az éjjeliszekrényre is erősen ajánlották. Néztem az „árut”. Istenem, milyen szép is lenne, ha ilyen szép, kis bús-barna tehénke lógatná a fejét álmaim felett. Felébredve csak meglökném, és bólogatva mondaná: ...„Ezernyi a giccsőr, de nincs egyetlen giccs őr.” — Az áru — a csepergő esőre való tekintettel — ekképp vetette be utolsó érvét a műanyag tehénkék eladására: — Figyeljenek ide egriek! Itt az özönvíz! Most még lehet vermi a tehenekből. Már tizenötért... különben mindennek vége. Pedig csak a búcsúnak volt vége... Kovács Endre Kik lesznek a járási egészségügyi és szociális intézmények gazdái ? V^>A»AA/VA^VA^/V^AyV,,v^/^^A/VVV^AA/V‘vAy^AAA/,vAA/V^AA>SuVt/V^AA/V^/VV^>V^AAA✓VV^A WWWVWV Sugár István Gróf Dőry Gábor kalandjai 2. Dőry Gábor gróf családfa a hitelezők napról napra megújuló ostroma közepette tengeti a nagynevű, de kis erszényü arisztokraták szerény, de külsőre azért csillogó életét. Sok-sok álmatlan éjszakát okoz a grófnak, hogy semmi furfanggal sem tud a foggal és körömmel védett szülői birtokhoz hozzájutni. özvegy édesanyja leikében örök tövis marad fia házassága! Ismerve pazarlóan költekező életmódjukat, élete utolsó leheletéig sem engedi ki kezéből a Borsod megyei, girincsi központtal bírt jószágokat. A Dőry famíliában gyakori vendég a gólya. Az anyagrófnő igazán nem fukarkodik a gyermekáldás terén: tizenöt csemetével ajándékozza meg férjeurát. A hat felnövő gyermek közötti öt leány közül a legidősebb: Katalin kontesz — történetünk hősnője, aki még apja kassai tisztviselősködé- se alatt, 1773-ban látja meg a napvilágot. Gábor grófot zavaros anya;:; helyzete arra kényszeríti, hogy eladósor ja jutó leányait, módosabb rokonok védőszárnyai alá adja, ahol azután rangjukhoz-nevükhöz méltóbb környezetben és társaságban nevelkedhetnek fel. No meg hát a férjhez- menés esélyei is hatványo- zódnak a jómódú, tekintélyes rokonok körében... — így kerül Katinka gróf- kisasszony is édesanyja testvére, nagynénje, báró Eötvös Ignác, Borsod megyei, sá- lyi kastélyába. Itt röpíti azután Ámor a szerelem első nyilát a kontesz szívébe, vagy ha úgy tetszik, itt kezdi szövögetni a kegyetlen sors élete tragédiájának szálait: itt ismeri meg későbbi férjét, s egy hosszú életen át, kíméletlen harcos peres- társát, párdányi Buttler János grófot... ★ No de lássuk csak azután, hogy milyen is Katinka kisasszony családi környezetének légköre, s milyen ember az apja, e történet egyik főszereplője. Hű kép rajzolódik ki róla a különböző rendű és rangú emberek eskü alatt, tett tanúvallomásainak hiteles tükrében — imigyen. — „Gonosz ■pogányhoz hasonló és le'íz': 'jc'átlcny bb indult tokkal t-ljes természetű” — állítja rokona, báró Dőry Julianna. — „Parázna életű, fortélyos ember!” — panaszolja egy paraszt. — „Amit egyszer magában feltett, avagy elkövetni akart, ennek következéséül minden erőszakos módokat elkövetni, sőt, ha ezekkel célja elérésében nem boldo- gulhatatt, fegyverrel fenyegetőzni szokott!” — vallja Menczel János uram, táblabíró és korábbi ügyvédje. Páratlanul érdekes az a jellemzés, amelyet Kazinczy Ferenc ád róla, ki kora fiatalságában jól osmerte Dőry Gábort. — .. Közönségesen egymásokba akadozni és gorombaságokra s erőszakra vetemedni szokott lármás összecsapások miatt mindenki kerülte ... minden jók csodálkozására emlegették, hogy egy oly nagy atyának, mint vármegyénk (ti. Zemplén) főispánjának, gróf Dőry Ferenc őexcellenciájának a fia, mint alacsonyítja meg magát annyira, hogy saját embereivel s cselédeivel ölbe kap és a vele szemben akadt szekereket, ha előtte '•.Hérni nem akartak, vagy —ni s',",.-.leien ostorával verte, és a hír szerint éppen akkor kocsijából kivonatott és megbo- toztatotL Trágár élete Jelöl A báró Eötvös-família sályi kastélya, ahol Dőry Katalin is nevelkedett. a legalacsonyabb rendű teremtésekkel, örömest hallgatnék, ha ez a vonás karakterisztikájára (jellemére) nem tartoznék...” De hallgassuk csak tovább saját jobbágyainak egyszerű szavú, közvetlen hangú beszámolóját viselt dolgairól. — „Gonosz, káromkodó, erőszakos és parázna ember volt! Nemcsak a jobbágyai, de az egész környék erről a részéről igen jól ismerték és közönségesen pogánynak nevezték . . Soha házából ki nem ment a nélkül, hogy a korbács, vagy egy nagy ostor a kezében nem lett volna. Nem nézte az embernek fejét, vagy kezét, hanem csak vakmerőén és méltatlanul ütötte az embereket. ■. Az urbárium dolgában is ütötte és lehúzatván (ti. a deresre) ver rite. Senk inek békét nem hagyott...” — tanúsítja egy bottyáni jobbágyparasztja. — „A fejér személyeket pedig valahányszor csak szerét tehette, a parázna szándékának végremtelére mindenféle utakon és módokon késztette” — panaszolja el egy parasztleány, Kocsár Anna, akinek húgával is ily cudarul bánt el Gábor gróf. — ,,A fejérnépen is erőszakoskodó lévén. ■. szobalányán erőszakot vett, erővel, hatalommal.. ” — vallja Sütő Antal. — „Engem úgy pofon ütött, hogy orromon-számon vér folyt!” — kesergi egy másik parasztember. — „Nagy arcátlanul egy tót embernek az orrát lecsapta” — olvassuk egy zsellérje tanúvallomásában. Joggal vághatta tehát egy paraszt a szemébe: — „Nagyságod még a po- gánynó.l is pogányabb!” Még unokatestvérét, báró Dőry Juliannát, Bodó György nét is a földre tiporja, sőt ráadásul még keményen meg is korbácsolja. Később pedig bottyáni kastélyukra is rátör, s férjét le- gyilkolással fenyegeti meg — úgyannyira, hogy tanácsosabbnak látják odahagyni az ősi várkastélyt és a hozzá tartozó birtokot is. De mi sem jellemzi jobban Gábor grófot, minthogy a fél szemét is ilyen erőszakoskodás során veszti el. Kocsin haladva kötözkölőd- ni kezd három jogászfiúval, sőt ostorával alaposan végig is vág rajtuk. A juristáknak bezzeg nem kell több ! Bi- rokra kelnek a fróffal, áld az útszéli csetepatéban hagyja egyik szemét. Katalin, apja iránti elfogultságában csak „jókedélyű úr” fogalmával fedezi atyja gonosz „kedélyeskedéseit’’: — „Jókedvű, a mulatságokat, társaságot szerető úr volt, melynél fogva nagy udvart tartván, gyakorta bálokat, táncoló társaságokat nyitott és mulatságokat adott.”Arról az esetről azonban bízvást hallgat, melynek messze földön híre járt, Amikor egyik szőlejére exe- cutió (végrehajtás) volt rendelve, 42 jobbágyát jó ala-í posan leitatta bundapálinká- val és „úgy mentek ki vasvillákkal, fejszékkel a szőlőbe. Azt mondták (ti. a leita-j tottak); No most jöjjön valaki, majd megmutatjuk néki!” De később kijózanodva bevallották, hogy az egész „csak vakítás volt, hogy a deputáció megijedjen”. A begyulladt vármegyei urak szélsebesen vissza is fordultak. .. Ennek a klasszikusszámba menő kiskirály apának szülői környezetében nő fel, serdül asszonnyá jobaházi Dőry Katalin gróf kisasszony — gróf Buttler János későbbi hitvese... (Folytatjuk.)
