Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

Mit terveznek — a tervezők ? TERVEZ A MEGYE — s •eaporodnak a megbízások a hivatásos tervezők asztalán, ott, ahol az ötletek, elképze­lések valójában testet ölte­nek. Mint Veres Zoltán főmér­nök elmondta: a megrende­lések alapján az idén már 12 millió forintos árbevételre számít a Heves megyei Ter­vező Vállalat — és program- ja mintegy 250—300 millió forint értékű beruházással van összefüggésben. Ezek a feladatok természetesen még nem kötik le teljesen az in­tézet kapacitását, így számí­tanak is arra, hogy az év hát­ralevő részében további igé­nyek kielégítését vállalhat­ják. Munkáik között jelentősebb az Agria Bútorgyár új, köz­ponti telephelyének _ nemrég elkészített — sok száz dara­bos _tervdokumentációja. A l étesítmény, Eger korszerű gyára, könnyűszerkezetes technológiával épül majd, s ez a városban napjainkban külön érdekességnek számít. Hozzákezdtek már a modem egri nyomda tervezéséhez is, amivel előreláthatólag a jö­vő év első felében végeznek. Ugyancsak Egernek — pon­tosabban: az Egri Közúti Építő Vállalatnak — tervez­nek egy másik üzemtelepet, míg Hatvannak olyan sütő­üzemet, amely két műszak­ban 13 tonna kenyér sütésé­re lesz képes. Az egri, lajosvárosi társas- háznegyed kialakításának második ütemében 250 lakás építésének előkészítését vál­lalták. ígéretük szerint még az idén végeznek a feladat több mint felévéL Viszony­lag újszerű, hogy ennél a megbízásnál a beruházás „bonyolítását, műszaki el­lenőrzését is a vállalat dol­gozói végzik. A gyöngyösi Kálvária-dombra (jó ideje a város Rózsadombjának ne­vezik ezt a részt) az egri Leányka utcaihoz hasonló lej­tős terepre kétszintes lakáso­kat terveznek hatlakásos sor­házakban. Az OTP-vel kö­tött megállapodás szerint egyébként ezt a mintalakó- telepet a vállalat összesen 40 lakással bővíti munkája so­rán. FALUHELYEN folytatják a Halmajugrán például már funkciója közben is látható tömbösített községközponthoz hasonlók tervezését. A Lő­rinci számára épülő középü­letben helyet kap a tanács­háza, a postahivatal, a helyi ÁFÉSZ-központ. s hozzájuk egy-egy szolgálati lakás. Ugyancsak Lőrincinek elké­szítették 80 házhely elosztá­sának, Síroknak, Felsőtár- kánynak és Visontának pe­dig a község összevont ren­dezési tervét. Említést érdemel még az idei vállalkozások közül az ÉMÁSZ egercsehi, füzesabo­nyi, gyöngyösi, jászberényi, kazincbarcikai kirendeltségi épületeinek, ugyanezen vál­lalat és az OTP Mátraszent- imrén megvalósuló 50—50 férőhelyes üdülőinek terve­zése. Szép megbízás a SZOT Mátra—Bükk vidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatósá­gának 10 megrendelése, amely főleg a mátrafüredi szállók korszerűsítésével, bő­vítésével összefüggő feladat. Egyedülállónak számít szin­tén Mátrafüreden az a meg­bízás, ami szerint egy olyan nyolctantermes iskolát ter­veznek, amelynek kollégiuma nyáron minden igényt kielé­gítő gyermeküdülőnek is al­kalmas. S mindezek mellett —, hogy csak néhányat em­lítsünk a sorból — a terve­zők asztalán van már Aldeb- rő, Poroszló, Kompolt lakói­nak kívánsága: egy-egy or­vosi lakással egybeépített rendelő rajza is. SOKOLDALÚ tájékozott­ságot, szakmai gyakorlatot, elmélyült aprólékos munkát, nagy-nagy türelmet, lelkiis­meretességet követel egy-egy megbízás teljesítése, egy-egy terv elkészítése. Példa erre talán a megyei tanács egri irodaházpótlási megbízása is, amelynek teljesítéséhez eddig csupán a várostömb makettjéből három született az intézetben. Három variá­ció — s még mindig töpren­genek a tervezők a legjobb megoldáson. Gyakran a legkülönfélébb akadályok jelentkeznek a munka végzésekor. Nemrég Egerben — ahol egyébként már eddig sokszor tréfálta meg a tervezőket, építőket az ismeretlen „alvilág” — kap­tak például olyan építési te­rületet, ahol rejtett üregek bukkantak elő időközben úgy, hogy a terepet végül is ala­posabb vizsgálatra át kellett adni a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem feltáró szakembereinek, mert önma­gukban nem boldogultak... Ám — sajnos nem csupán ilyenféle akadályokkal kell megküzdeniük nap nap után... A legjobban talán az zavarja a tervezőket, hogy általában későn kapják meg­bízásaikat, jobb esetben is csak ->fél évvel korábban, mint ahogyan az új évet, az az új feladatokat elkezdenék. Így nem tudnak kellően ala­pozni, számítani, ütemezni, sokáig bizonytalanságban vannak. Később pedig a vi­szonylag rövid idő alatt na­gyon sietniük kell, s ez bi­zony veszélyezteti munkájuk minőségét, sikerét. Éppen ez utóbbiak jövőbeni elkerülé­sére, nemrég széles körű tá­jékozódást végeztek a megye közel háromszáz cégénél: ér­deklődtek középtávú fejlesz­tési terveikről, várható meg­bízásaikról. mindazokról a beruházásokról, amelyek 1972-ben vagy a továbbiak­ban, 1975-ig a vállalat mun­káját igénylik. A válaszok máris több helyről befutot­tak — megszületett néhány üzletkötés is — s remélhető­en rövidesen értesítést kap­nak valamennyi címzettől.. Eközben nyilvánvalóan megpróbálnak mind jobban igazodni a szüntelenül nö­vekvő követelményekhez. Nemrégiben bővítették ha­gyományos profiljukat pél­dául a vegyvizsgálatokkal, legközelebb pedig a talaj­mechanikai vizsgálatokhoz szükséges fúrómunkát szeret­nék gépesíteni, hogy keve­sebb legyen az alvállalkozó­juk, egyre önállóbban dol­gozhassanak szakmájukban. RÖVIDEN: ILYENFÉLÉK a ma tervei — amikből a holnap valósága lesz, dolgos, szorgos munkával... Gyón! Gyula Barangolás spanyol földön Granadái palotákban Már a barcelonai pálya­udvar sem sok jóval kecseg­teti az embert a spanyol vasutakat illetően. Nincs Vá­róterem, az emberek százai ülnek csomagjaikon, a fia- talabbja a pályaudvar előtt, a földön várja a vonat in- ' dulását. A várócsarnokban elképesztő a hőség, elkép­zelhető, milyen meleg lehet a pályaudvarra betolt szerel­vényen. Tekintve, hogy a vasútjegy érvényesítésénél csak a vagonszámot adták meg, helyszámot nem. így hát egy órával előbb kellett a helyet elfoglalnom,. Van gyorsvonat is, ami légkon­dicionált, de hiába szól ar­ra a jegyem, ha nincs hely. Marad hát a döcögő személy- vonat, 30 kilométeres átlag- sebességgel. Az út Valen­ciáig délután négytől, éjjel egy óráig tart. A pár száz kilométeres úton az a leg­jobb, hogy végig a tenger­partot követve halad a vasút. Az utas legalább valami ké­pet alkothat magának a ten­gerpart szépségéről, a több száz kilométeren át húzódó üdülők és kempingek bosszú soráról. Utitársaim, szabadságukra utazó, egyszerű spanyolok, akiknek nincs kocsijuk vagy nem • telik gyorsvonatra. Unaloműzőnek valami co- mics-öt olvasnak vagy kép­regényt. Komoly könyvet nem nagyon látni. Valenciában azért szakítom meg utamat, hogy ne kell­jen Granadáig 27 órát utaz­nom ezen a szörnyű vona­ton. Valencia hangulatos, .kedves -hely, de komolyabb benyomást csak a belváros neves épülete, a selyemtőzs­de. a Lonja de la Seda gya­korolja rám. Az építmény gótikus stílusú, a XV. szá­zad végén épült. A hatal­mas termet a négyszögletű to­rony osztja ketté. A terem csúcsívei, bordázata érdeke­sen csavart oszlopai nagy­szerű látványt nyújtanak. Az épület napjainkban árutőzs­de, mindenekelőtt a narancs- kereskedelemé. A teremben mindenütt írópultok, kismé­retű, kolonial íróasztalok, a Fiatal, szőke asszony. Több mint egy év óta nincs állá­sa. Otthon teng-leng, már ráúnt a keresztrejtvényre is, a könyv sem tudja lekötni, mert utolsó mentsvára ez volt eddig. Mintha rab len­ne saját otthonéiban, úgy ér­zi magát. Miért nem dolgozik? Mi lesz, ha a rendőrség egy ellenőrzés alkalmával megállapítja, hogy hónapok óta nincs munkaviszonya? Felelősségre vonják talán, közveszélyes munkakerülé­sért? o o o Gyógyszerészi diplomával rendelkezik. Több helyen volt már alkalmazásban, de legutóbb Pétfürdőn kelle­metlen jelenséget vett észre magán. Érzékeny lett több kémiai anyagra. A torka bepirosodott, a beszéd olyan fájdalmat okozott neki, hogy inkább hallgatott, mint szór ra nyissa a száját. Allergiás lett. Állapotát csak rontotta a helybeli ve­gyi kombinát szennyező ha­tása, amit csak nem lehet maradéktalanul kiszűrni a levegőből. Ekkor határozták el ma­gukat a férjével, aki köz­gazdász, hogy hegyvidéken igyekeznek elhelyezkedni. Egy hirdetés a lapban, ami­re válasz is érkezett. Gyön­gyös alkalmazná a férjet szívesen, a városi tanács közgazdászt keres. Lakást is biztosítanak, a feleségnek pedig állást. Gyógyszerész­ből hiány van a városban. Jobban már nem is ala­kulhattak volna a dolgok. o o o Az Egészségügyi Minisz­térium 82 711/1971. sz. leve­lében a következők olvas­hatók: ..Tájékoztatásul megkül­döm a Heves megyei Tanács vb. egészségügyi szakigazga­tási szervének kérése ügyé­iben írt levelünk másolatát”, t A levél másolata pedig: f :0GSEggp^ Azután bezárultak az ajták vizsgálni, milyen segítséget tudna nyújtani ahhoz neve­zett gyógyszerésznek, hogy képesítésének megfelelő munkakörben el tudjon he­lyezkedni”. A megyei főorvos levelé­ből egy részlet: „Ha a kívánalmaknak megfelelő alkalmazási hely­ről időközben tudomást szer­zek, úgy értesítem elvtárs­nőt”. A levél iktatószáma: 42 240—2/1971. Még egy levélből álljon itt idézet, amit a megyei ta­nács elnöke írt alá. A be­fejező sorok ezek: „Kérelmét Gyöngyös vá­ros tanácselnökének küld­tem meg azzal, hogy egész­ségének megfelelő álláshely vállalását az adott lehetősé­geken belül segítse elő”. En­nek a levélnek az iktató­száma: 76/1971. Az idézetekből kiolvasha­tó segítőkészség ellenére sem kapott állást a kérel­mező. o o o Beszéltem a kórház igaz­gatójával, a városi és a já­rási egészségügyi osztály, valamint a vágóhídon a húsipari .állatorvosi szolgá­lat vezetőjével, őket mind- annyiukat kérte a gyógysze­résznő, hogy segítsék mun­kához. Elvállalt volna labo­ratóriumi munkát éppen úgy, mint egészségügyi fel­adatokat. A kórháznak nincs betöl­tetlen munkahelye, közölte az intézet igazgatója velem. Pénzügyileg nincs lehetősé­gük felvételre. Hasonló okot említett a városi főorvos. Az állatorvosi szolgálat ve­zetője úgy nyilatkozott, hogy üres statusuk nincs. A já­rási főorvos az első talál­kozásuk alkalmával reményt keltett a kérelmezőben, mert akkor még' egy betöltetlen másodorvosi állás fölött ren­delkezett. ezt azonban a já­rási tanács átszervezése mi­att zárolták, majd vissza is vonták. Így mondta el ne­kem a történteket Ha nincs állás, akkor nem lehet a legjobb szándék el­lenére sem felvenni senkit o o o A gyógyszerésznő a mar­xista esti egyetemen az év­folyamtársait és az osztály­főnökét is kérte, szóljanak neki, ha tudnak valahol va­lamilyen állást. Gyakorlati segítséget a városi pártbi­zottságtól kapott. A gabona­feldolgozó vállalat alkalmaz­ta a laboratóriumban. Ügy tűnt, minden rendbe jön, de azután a túlérzé­kenység miatt a nyakán pi­ros foltok keletkeztek a gyógyszerésznőnek, mintha kiütések borították volna el, a bőrét A torka is begyul­ladt. Mit volt tennie, kényte­len volt a malomipari lábo­ratóriumtól is megválni. Visszakerült az utcára, illet­ve a négy fal közé, a la­kásba. Minden hasznos elfoglalt­sága a szokásos napi ház körüli teendők mellett ab­ból állt, hogy nagyokat sé­tált a férjével a délutáni és a kora esti órákban. Gya­korta kirándultak Mátraíü- redre, ahol a friss levegő valósággal újjávarázsolta a vékony, egyre soványodó asszonykát o o o Nem szemrehányásként mondja, de miért tagadná, vagy éppen hallgatná el, hogy 1965-től a pártnak a tagja, az egyetemen aktív ifjúságmozgalmi munkái végzett, befejezte a marxis­ta esti egyetemet A férje a városi tanács egyik csoport­jának a vezetője.. És nem érti, miért nem tud állást kapni? Talán va­laki keresztezi a szándéka­it? Ugyan miért tenné? Ideges, étvágytalan, egyre fogy. Nem találja a helyét. Értelmetlennek látja az éle­tét, mert még azzal sem vi­gasztalhatja magát, hogy majd a gyermekében örö­mét leli. Nem lehet gyere­ke. Hogy a nevét most nem írom ki, ezek után a na­gyon személyes vonatkozá­sok után érthetővé válik. De miért nem kap állást? A férje a városi tanács egyik vezető beosztású dolgozója. A segítséget a különböző fó­rumok írásban nyilvánítot­ták ki a személyével kap­csolatban, Micsoda' bűvös kör zárul be körülötte tehát, hogy minden erőfeszítés megtörik a varázslatos ha­talmak ellenállásán? Tudom, ilyen varázslat nincs. Véletlen volna csu­pán? Lehet. De egyet tudok: még a büntetését letöltött bűnöző­nek is találnak munkaal­kalmat, ha kitárul előtte a fegyintézet kapuja. Hol van ettől a gyógyszerésznő ? Csak neki nem sikerülne sem­mi? 0 o o A drámai hatású kérdő- mondatok helyett hadd fe­jezzem be egy nagyon biza­kodó megjegyzéssel: tudom, hogy rajta is segítenek a lehetőséggel rendelkező gyöngyösiek, hiszen elvállal bármilyen állást, ami vala­milyen kapcsolatban van gyógyszerészi képesítésé­vel. Alig várja, hogy á társa­dalmilag hasznos tevékeny­ségével ismét visszakapja '’étköznapjainak értelmét. 1 1 gozni akar, G. Molnár Ferenc ii. tulajdonos nevével. Valahogy nem tudok belenyugodni, hogy ennyi szépség a tőzsdé­nek adjon otthont. Azt sze­retném, ha múzeum, kiállító­terem vagy akár fogadóterem lenne. Nehezen tudom elkép­zelni. hogy Senor Vicente Blat Sancho, tőzsdeügynök — mint ahogy az egyik íróasz­tal névkártyájáról leolvas­tam —, ebben a csodálatos szonylag érintetlen maradt. „Alhambra”* Vörös Palotát jelent, nevét a várdomb vö­röses talajától kapta. Egyéb­ként nem csak palota, ural­kodói rezidencia, hanem egyben a mór világkormány­zat székhelye is volt. Épsé­gét annak is köszönheti, hogy nemcsak Ferdinandot és Iza­bellát,- de számos más spa­« - r t. Elmaradott a földművelés Granada vidékén, gépet még elvétve sem látni helyiségben licitáljon egy-egy nagyobb naranesszállítmány- ra. Kiszáradt folyómedrek mentén halad tovább a vo­nat Granada felé. Kopár, si­vatagos a táj, csak ott élén- kebb a vegetáció, ahol szóró­csöves öntözést látni, de ez nagyon ritka. Sok a parlag­föld, a gépet még elvétve se látni. Jellemzésként csu­pán egyetlen momentum; ezen a vidéken még mindig öszvérekkel folyik a csép- lés. Granadához közeledve, az elmaradt mezőgazdasági mű­velés láttán szinte el sem tudom képzelni, hogy az egy­kori mór állam gazdagságát elsősorban — fejlett mező- gazdaságának köszönhette. Nagyszerű mezőgazdasági kultúra volt itt, annak ide­jén, amelyet a mórok első­sorban az öntözés segítsé­gével teremtettek. A mórok kiűzésével azonban lehanyat­lott a magas szintű földmű­velés, s az egykor dúsan ter­mő táj sivatagos pusztaság­gá. szegényes hozamú mező- gazdaságú vidékké degradá­lódott. Spanyol földön, július vé­gén, fél kilenc után bukik le a nap. A zsúfolt vonat, a hosszú ideig tartó egy helyben ülés után mozgás és levegő kell. Merre is ve­hetnem először utamat, mint az Alhambrához. Ennek ha­talmas kertje, a zöld fák, friss, hús levegőt árasztanak. Az ember néhány perc alatt felüdül. Hozzájárul ehhez persze a Sierra Nevada kö­zelsége, hófödte csúcsaival, amely nemcsaik nagyszerű klímát teremt, hanem cso­dálatos látvány is. Az esti kivilágításban már gyönyör­ködhetem az Alhambra kül­ső szépségében. Itt és így, már hajlamos elfelejteni az ember a 17 órás, szörnyű utazást, a hőséget. Az Alhambra tulajdonkép­pen az iszlám utolsó bástyá­ja Nyugat-Európában. Az 1780-as években Washington Irwing fedezi fel újra, s lesz az elfeledett Alhambra helyreállításának serkentője. Az Alhambra palotát nem kellett feltárni. Hiszen a mórok kiűzése után is vi­(A szerző felvétele) nyol királyt is meghódított az Alhambra varázslatos szépsége. Az A lcazar, az uralkodó) rezidencia a központ. A leg­impozánsabb mirtuszok ud­vara, amelyet márványból alkottak meg ihletői. A patió közepén nagyméretű meden­ce hűsíti a levegőt, a víztü­kör szélén mirtuszokkal, vi­rágbokrokkal. Az udvar két oldalát patkóíves oszlopsor zárja le. Innen juthatunk be a különböző termekbe, illet­ve a 45 méter magas Coraa- res-toronyba. A toronyban található az Alhambra leg­nagyobb terme, a fogadóte­rem. Kanyargó folyosókon, díszes galériákon át, kisebb szökőkutak mentén jutunk el a szultánák otthonához, a Két Nővér terméhez. In­nen már csak néhány lé­pés a híres-neves Oroszlán­udvar. Az udvart 6 méter magas galéria öleli körül, amelyet ikeroszlopok tarta­nak, gazdagon díszített osz­lopfőkkel, díszes patkóívek­kel. Középen a 12 oroszlán őrizte kút. Itt van tulajdon­képpen a palota szíve, annak idején ide már - csak maga a mór király s kegyeltjei juthattak be. A granadai katedrális más, mint a többi spanyol ka- íedrális. Míg a többiekben középütt valami mindig meg­szakítja a főhajót, egy ol­tár vagy a kórus, addig itt, a főhajóban semmi sem zár­ja el a szemlélődő elől a középső teret, hanem szaba­don hagyja egészen a Ca- pilla mayorig. Érdemes szól­ni a Capilla Reálról a ki­rályi kápolnáról. Itt van a templom szintjének magas­ságában Ferdinand és Iza­bella síremléke. Néhány lép­cső vezet le egy nyitott he­lyiségbe, ahol szabadon áll négy koporsó; Ferdinándé, Izabelláé, Szép Fülöpé és Örül* Jankáé. A Capilla Reál egyik érdekessége hogy egy benyíló teremben őrzik Izabella néhány személyes re­likviáját a többi között azt a kincsesládát, amelyben sa­ját pénzét tartotta. Ennek tartalmából fedezte — sa­ját költségén — Kolumbusz útját Granadának ma 180 ezer lakosa van, élénk üzleti, ke­reskedelmi élettel. Ebben a városban a mór időkben félmillióan is laktak. Boros Béla SfSnísijtSfí. 1971. augusztus 39., vaswaes

Next

/
Oldalképek
Tartalom