Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-03 / 181. szám
Trilla a Volgán Nem tudom pontosan, mibe kerül egy ilyen szirénázó autóduda. A vállalatnál, amelynek kocsijába X. igazgató rendeletére beszerelték, háromezer forintról beszélnek. Kollégám, az autó- alkatrészek szakembere szerint úgy ezemégyszáz-ezer- ötszáz forint között lehet az ára: ilyen passziót tehát egy magánautós megengedhet magának. Az azonban biztos, hogy X. igazgatónak nagyon sokba kerül ez a duda, s hogy ennél költségesebb passziót aligha találhatott volna ki. Arról van szó ugyanis, hogy a vállalat, ahol X. igaz- gatósködik, enyhén szólva gyengécske. Evek óta éppen hogy csak vegetál, például az idén sem fizetett egyetlen fillér nyereségrészesedést sem. Az igazgató ennek ellenére meglehetősen biztosan érezhette magát a nyeregben. Hiszen mindenkinek az volt a véleménye, már akiké hivatalosan számit, hogy X. rendes, szorgalmas, hozzáértő ember, aki életét áldozza a vállalatért, a igazán nem tehet róla, hogy még ez az áldozat is kevés. Egészen addig, amíg a múlt hónapban az Igazgató nem szereűtetettt trillázó kürtöt abba a Volgába, amely jogilag a vállalaté, gyakorlatilag azonban csak 6 járrajA küMoteges autóduda gondolkodásra késztette nemcsak a vállalat dolgozóit, hanem X. igazgató felügyeletet gyakorló főnökeit is. Elkezdtek töprengeni: vajon miért kell ilyen autótülök? Kik szoktak ilyet használni és miért? A gondolatmenet onnan kezdődött, hogy a vállalati gépkocsi munkaeszköz, nem pedig díszhintó. Arra való, hogy a vállalat vezetői a lehető leggyorsabban jussanak el oda, ahol dolguk van. No már most, mit segít ebben a trilla? Semmit az égvilágon. Hát akkor miben segít? Abban, hogy a vállalat igazgatójára felfigyeljenek. Es egyáltalán: egy ilyen gyenge vállalatnál nincs más gond, mint egy különleges autóduda beszerzése? Ezek után foglalkozni kezdtek a vállalat gondjaival. Alaposan, körültekintően. Már csak azért is, nehogy a felügyeletet gyakorló főnököket az a vád érhesse: irigyek a trillára, s azért kezdik kritikus szemmel nézegetni X. igazgató működését. A trillázó hang szinte harci riadót fújt. Es kezdtek nemcsak a trillára figyelni, hanem arra is, amit a vállalat dolgozói mondanak. Kiderült, hogy ez a gyengécske vállalat egyebek mellett azért olyan gyenge, mert gyenge az igazgatója is. Márpedig ez esetben az álláspont világos: egy igazgatónak joga van ugyan a kocsijába trillázó dudát szereltetni, mert ennyi pénzt még a leggyengébb magyar állami vállalat is könnyen nélkülözhet, nincs joga viszont rosszul vezetni a vállalatot Mert X. tulajdonképpen rendes ember, de meglehetősen középszerű. Szorgalmával álcázta ugyan tehetetlenségét, ami abban is megnyilvánult hogy egész nap, sőt fél éjszakákat ült az irodájában, de csak azért, mert képtelen a dolgokban dönteni, intézkedni. S innen már nincs messze a végkövetkeztetés: tulajdonképpen nem X. áldozta életét a vállalatért, hanem a vállalat X. áldozata. Persze most akadnak olyan, minden kákán csomót kereső embereit, akik azt mondják: X-et fel kell cserélni egy jobb vezetővel, de vajon ha nem jut eszébe ez a szerencsétlen kürtötlet, megtették volna-e? Ezekben az embereknek azonban csak félig van igazuk. Mert nem vitás, hogy a trillázó duda meggyorsította X. távozását. Legalább ennyire kétségtelen azonban az is, hogy az alkalmatlan, rossz vezetők napja mindenképpen leáldozóban van. Eljött az ideje, hogy a vezetőket ne úgy általában becsüljük. A többséget, a jókat, az eredményesen dolgozókat, a megfelelő tudású és képességű igazgatókat elismerjük, a meg nem felelőknek viszont, ha talán lassan is, de legalább biztosan, búcsút mondunk. Mert X gépkocsivezetője akármennyire is tril- láztatta a főnöki dudát, nem tudta túlharsogni Fock Jenő miniszterelnölk szavait: *A jól dolgozó vezetőiket megbecsüljük, a vezetésre alkalmatlanoktól viszont emberségesen, de az eddiginél határozottabban megválunk. Ezt vállalnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke”. Bizony, X a lehető legrosszabbkor vásárolt trillázó dudát Vagy a legjobbkor? P. L Főiskolások építőtábora Eger új lakótelepén wm Bevet megye baráti kapcsolatot épített ki a Cmvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársasággal, amelynek fővárosa Csebokszári, Eger testvérvárosa lett. Erről nevezték el Eger új, most épülő lakótelepét. 1975-ig 2400 lakást adnak itt át. Az egri tanárképző főiskola növendékei kéthetes turnusokban a vakáció végéig segítenek az építőknek. A diáklányok egyik munkája: csoportosítják a faanyagot. (MTI foto — Kunikovács László) Iparkitelepítés a fővárosból 24 ezer új munkahely vidéken Jelentés a hatvani piacról T (Szűcs Ferenc tudósítónktól): Hatvan város piacán — amely egyébként nemcsak a Város, hanem bizonyos fokig a környező iparvidék lakosságának ellátására is hivatott — vasárnap reggel meglehetősen bőséges volt az árukínálat Különösebb kivételt talán a görögdinnye jelentett: bár a MÉK három forintos árával szemben a termelők, magánkereskedők kilónként öt forintot is elkér- í tek kilójáért, mégis hamar hiánycikknek számított. A 1 szőlő kis felhozatala jobbára | « szezonkezdettel magyarázható. Az ünnepnapra az előző időkhöz képest sokkal több zöldségféle érkezett, s ami még örvendetesebb: ezek szebbek is voltak a korábbiaknál. Kedvező, hogy a tavalyiakhoz képest egyes zöldáruk értéke 50 százalékkal is csökkent! A burgonya lényegében a múlt évi áron mozgott A rendkívül nagy tömegű zöldbabból 4—5 forintért mértek, a fejteni valóért nyolcat kértek. Nőtt a zöldpaprika meny- nyisége, aminek következtében például az apró bogyiszlói fajtát már kilónként egyforintos áron is meg lehetett vásárolni. A darabonként átlagosan három kilós főzőtököt három forintért árulták. Hat—tizenkét forintért lehetett hozzájutni az őszibarackhoz — ugyanekkor az aprószemű szilva ára két forint volt. A vásárlók a vasárnapi tapasztalatokkal többé-kevésbé elégedettek voltak. A gyöngyősoroszi ércbánya KISZ-szervezeténeik kevés tagja van, alig több ötvennél. A főmérnök véleménye szerint egyre kevesebb lesz köztük az „igazi” bányász is; a fiatalok ide nem nagyon igyekeznek. A kis létszámú ifjúsági szervezet három csoportra tagolódik a bányaüzem területén munkakör szerint: a központinak lányok a tagjai, a másik kettő az üzemi illetve az érc- előkészítőben dolgozókat fogja össze. Huszonhárom helységből járnak dolgozni a bányába, s a fiatalok ugyancsak szétszóródnak, ha letelt a munkaidő. □ □ □ □ A vezetőség három tagját — ők is utazni akartak — némi szerencsével sikerült megtalálni és beszélgetésre invitálni két műszak között. — Nehéz ilyen körülmények mellett jó közös programokat kidolgozni, s “észtvenni valamely „fiatalos” megmozdulásban — kezdte öfnds Károly geológus mérnök, szervezőtitkár. — Fő is a fejünk egy-egy munka terv elkészítésénél! Pintér Ibolya a központban dolgozók titkára: — Nem egyszerű kérdés az, hogy milyen terveink vannak, mit várhatunk a következő hónapoktól, évektől A nagy fluktuáció, s a Huszonnégyezer új munkaerő foglalkoztatása válik lehetővé budapesti üzemek vidékre telepítésével — közölték a városházán. A VI. ötéves tervidőszakban mintegy 800 millió forintot fordít a főváros ilyen célokra. A Palma Gumigyár például a IX. kerületi Lenhossek utcából Nyíregyházára költözik, ahol 900 dolgozó részére nyújt majd foglalkoztatási lehetőséget. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat — megszűnő kőbányai részlegei helyett — a Tolna megyei Taszétszórődottság miatt sem. Egyszer előfordult az is, hogy mire megjött a járás visszaigazolása egy új tagfelvételről, az illető már itt sem volt. Pedig ránk nem jellemző a bürokrácia... — Egyébként ez a csoport a legkisebb: tíz lány mindössze. A múltkor társadalmi munkát határoztunk el, va- sat akartunk gyűjteni a telepen. Olyan nehéz tömbök voltak, hogy megemelni sem tudtuk. — A mi alapszervezetünk meg éppen a legnagyobb a három közül, bányászok, műhelydolgozók — mondta Lo- vász András üzemmérnök, titkár. — De még így is kicsi a létszám, s itt sokkal többet nyom a latban az a néhány „forintos*' KISZ-tag, aki csak a tagdíjat fizeti. Persze, ilyenek mindenütt vannak. □ □ □ □ A beszélgetés első mondatai rögtön a problémák közepébe vágtak. Látszik, hogy ezekkel foglalkoznak legtöbbet, ez szerepel a napi ronden havonta egyszer, a szűk, sok mindenre felhasznált tanácsteremben megtartott taggyűléseken. Csak lassan bogozódnákki azok a motívumok, amelyek az „életet” mutatják, vagy inkább az életrevalóiéit: kirándulás, négy mB Ä Bar másiban rendez be 250 munkást foglalkoztató üzemet. A REMIX Rádiótechnikai Vállalat Kőbányáról Szombathelyre teszi át székhelyét, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára száz személyes munkahelyet létesít Szekszárdon. A III. kerületi Nagyszombat utcában működő Finomsze- relvénygyár 450 dolgozójának biztosít munkalehetőséget Egerben, a Magyar Hajó- és Darugyár XIII. kerület Teve utcai részlege Tiszafüredre költözik. A Lampart Zománcla tonnái, idézgetik az élményeiket. Kommunista vasárnapokat rendeztek, a pénz egy részét félretették apárt, a szakszervezet, a gazdasági vezetés támogatása mellé. Mi lesz belőle? Az idén is terveznek utazást, de van egy sokkal közelebbi cél is?* egy új klub! Hamar központi téma lesz; sokat — talán túl sokat is — várnak tőle. — Újjászerveződünk, hiszen nemrég cserélődött ki szinte teljesen a vezetőség — mondta Lovász András. — Meg kell vallani, volt egy kis anarchia. Tavalyelőtt megszűnt a klubunk Gyöngyösön, igaz rossz, vizes volt a helyiség. Most lesz egy új a Károly-táró területén. Társadalmi munkával hoztuk rendbe a termet, közös pénzünkből szereljük fel. Erre már lehet mondani: végre! — A napokban felavatjuk. Ezután gyakrabban összejöhetünk, lehet szórakozni, lesz hely a politikai oktatás számára. Persze az, hogy utazni kell, ezután is problémát jelent majd De talán megoldhatjuk a késői bányászjárattal. — A most következő KISZ-gyűlésen megvitatjuk a klub munkatervét. Biztosan sok jó javaslat hangzik el, hiszen nagyon várták már. A kongresszusi előkészületek természetesen read-. ipari Művek XIII. kerületi Árboc utcai részlege helyett 600 dolgozót foglalkoztató üzem létesül Bonyhádon. Az iparkitelepítések végrehajtása érdekében a Fővárosi Tanács rendeletet hozott, amely szerint a kiköltözésre kötelezett vállalatok részére — a kitelepítés befejezését megelőző egy éven át — kötelező a munkaerőközvetítés. Tehát kilépett munkavállalóik helyett újabb létszámot közvetítő lap nélkül nem vehetnek feL ( , ben mennek, kész a munkaprogram a választásokról. Szóba került a vállalattal való kapcsolat is. A demokrácia, a vezetésben való részvétel kérdése. — A segítségnyújtás kölcsönössége, szervezett egységes fiatal gárda jelentékeny munkája — ez az, aminek ki kell alakulnia a jövőben — vélekedett Pintér Ibolya — Ezen a téren nekünk is jobban kell rendezni a sorokat. — A vállalati lakáselosztásnál ' mi is képviselve vagyunk a bizottságban. A létszámhoz mérten ott vagyunk a vezetésben is. □ □ □ □ „Rendezik a sorokat”, igyekeznek előbbre lépni, jobban kihasználni szűkre szabott lehetőségeiket. Várják a kongresszust. Találnak fantáziát a rájuk eső feladatokban, de — igaz nem esett róla szó — a beszélgetésből az Is kiderült: jobban kellene figyel-/ t'gnk a hatékonyabb 'bazé magasait, Miben lehet "''W'Cnyttsegib munkára ösztönözni W Sell segíteni. Akár oéido’jí a», autóbusz tivw'efeod módosításban, vagy másban. Kon g'csNTtc<boz méltó feladat lenne. Hekeli Sándor /yycf uif&iauti rw Wf * r T jr* j fh /i Osztrák licenc alapján megM t\rM. kezdték a Traubisoda nevű •üdítőital gyártását a Badacsonyi Állami Gazdaság balaton- aligai üzemében. A külföldön népszerű, kellemes savanykás ízű üdítővel rövidesen megismerkedhetnek a hazai fogyasztók is. L ; ff'- . (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) Egy KISZ-szervezet a kongresszus előtt Újjászerveződés - gondokkal
