Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

I Mindennap csúcsforgalom van az egri telefonközpontban, ahol képünkis mutatni-- sű­rűn egymás mellett ülnek a kezelők, s hívják a kért vid éki számot. Az elavult beren­dezések, a rossz munkakörülmények sok gondod, problémát okoznak. Erről szól írásunk -j _ « lap 3. oldalán. ii'ete: Km# Bélái ftz ünnepély« megnyitót hétfőn délután három óra­kor tártjaik a Technika Há­zában. Köszöntő beszédet mond Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügye­lőség igazgatója, a nyári egyetem fő védnöke A meg­nyitót már előadás követi Eger műltjáról, jelenéről, jö­vőjéről. A hétfői program szakmai része filmvetítéssel zárul. • * Egri Nyári Egyetem 71 Megnyitó — hétfőn mániábóS, Finnországból, Angliából, Svájcból, az NDK-ból és Betűmből. A szovjetunióbeli Csuvás ASZSZK-ból három szakem­ber vesz részt a nyári egye­temen. A részt vevő fiaasái és kük földi vendégek egy része már szombaton nKgérkeaett OLáS PROLETÁRÉI ESTES TÉR! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAOS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 180. szám ARA: 1.— FORINT 1971. augusztus 1., vasárnap .1 25 érés forint HUSZONÖT ÉVVEL ezelőtt, 1946. augusztus elsején került forgalomba a forint, s ezzel véget ért hazánkban a történelem legnagyobb inflációja, stabilizálódott a ma­gyar valuta, A negyedszázados évforduló alkalmából a stabilizációról, a forint tekintélyéről a következő tájékoz­tatást adták a Magyar Nemzeti Bankban az MTI munka­társának: Mint ismeretes, a forint, bevezetését a háború utáni — addig soha nem tapasztalt — infláció tette szükséges­sé, amely törvényszerűen következett a háborús készü­lődés érdekében meghirdetett — Darányi által kifejtett — egymiüiárd pengősúgynevezett győri programból. Az infláció tehát nem 1945-ben, hanem már 1937-ben kez­detét vette. A forgalomban lévő bankjegy mennyiségét 1937 végétől 1944 végéig több mint negyvenszeresére emelték. A háborús pusztítást szenvedett országban 1946 nya­rán az infláció végkifejlődésének olyan stádiumába ju­tott, amikor az árak a rohamosan növekvő bankjegyfor­galomnál is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek. A forgalomnak mind nagyobb része bonyolódott le arany­ban, dollárban, főként pedig cserekereskedelem útján. A pénzforgalom teljes .dezorganizáltsága megnehezítette, gátolta a háború utáni gazdasági élet kibontakozását A pénz elértéktelenedésének, az áraik rohamos emelkedésé­nek igazi terhét a bérből és fizetésből élők. viselték. Jö­vedelmük a többszörös béremelés ellenére sem érte utói a rohamos ütemű drágulást. A természetbeni, illetve pénzben* „kalóriajuttatás” is puszién az elemi létfenntar­táshoz nyújtott némi segítséget. Ugyanakkor az infláció vámszedöi, a spekulánsok hatalmas és értékálló jövede­lemre tették szert. A stabilizációt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy e rendkívüli kedvezőtlen anyagi és pénzügyi viszonyok ellenére az országban nagyszerű újjáépítési munka folyt. A munka termelékenysége — o dolgozók nélkülözései^ a ■kedvezőtlen műszaki körülmények ellenére is — javult, mezőgazdaságban a terméskilátások kedvezőnek ígér- se vasúti közlekedés helyreállítása is erőteljesen hozzájárult an ország vérkeringésének megindításához. ff átél—any baráti segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. Se­gítette a stabilizációt, hogy az USA visszaszállította a Magyar Nemzeti Bank elhurcolt 28,3 tonna aranykészle­tét, s megindult az árucsere a baráti államokkal és né- ngugati országgal. 1946. AUGUSZTUS étsefSn 290 nOOtő adópengő, ü- 400 ezer kvadrillio pengő ért egy forintot. Az első ötéves terv túlzott célkitűzései azonban szök­tették 1951. decemberében az ár- és bérrendezést. A fogyasztási cikkek árai a régi kötött áraknál maga­sabbak, a szabad árakénál pedig alacsonyabbak lettek. A jegyrendszert eltörölték, s az új árakkal együtt a név­leges jövedelmeket is felemelték. Ez a rendezés azonban az életszínvonal stagnálását, illetve csökkenését váltotta kL Az utána következő évek politikai ingadozásai kiha­tottak a gazdaságpolitikára is, s néhány éven belül egy­másnak szinte homlokegyenest ellentmondó koncepciók születtek. De a forint nem ingott meg. S az ismert tör­ténelmi körülmények között lezajlott ellenforradalom ide­jén a forintvaluta olyan erÓpróbát állt ki, amely rend­szerünk szilárdságát mindennél beszédesebben bizonyítja. OLYAN NYÍLT gazdaságú országra, mint hazánk, tíhei az évi nemzeti jövedelemnek mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi kapcsolatokban realizálódik, a növek­vő világpiaci árak miatt feltétlenül hat a tőkés valuták inflációja. A termékek választékának bővülése, a növek­vő igényeknek megfelelő értékesebb áruk részarányának emelkedése a termelésben és a fogyasztásban ugyancsak szükségszerűen az árszínvonal növekedésével jár. A la­kosság pénzbevételeinek bővülése azonban évről évre túl­haladja az árszínvonal emelkedését, s így az általános életszínvonal mind kedvezőbben alakul. Ma a nagyobb vállalati önállóság, a szabadabb ár- és bérgazdálkodás, a piachatások érvényesülésének tágabb keretei között, a forint belföldi, illetve a többi valutához mért jónak nevezhető pozícióját fenntartva kell gazda­sági feladatainkat megoldani. Ez napjainkban annál is inkább szükséges, mert nemzetközi pénzügyi kapcsolata­ink bővülése nyomán (idesorolható, a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kötvényeinek kibocsátása is.) a külföldi pénzügyi szakemberek is érdeklődéssel figyelik a forint hazai vásárlóerejének alakulását. Továbbra is csak a ki­egyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosíthatja a reálbé­rek és ezzel egyidejűleg a reálfogyasztás folyamatos nö­velését. Ez a biztosítéka a forintba vetett bizalom meg­őrzésének, a további eredményes gazdasági munkának. „Az ember felfedezésre születeti és ez az emberi felfedezések legnagyobbika * . .!’? Scott és Irwin ezredesek a Holdra léptek HOUSTON. (MTI) Szombaton közép-európai idő szerint 14 óra 30 perc­kor, nyolc perccel azután, hpgy felnyitották a Falcon holkomp ajtaját, kiszállt és elindult a Hold felszínén David Sciát ezredes, az űr­hajó parancsnoka. Néhány perccel később követte őt társa James Irwin ezredes. A kiszállást és az űrhajósok első tétova lépéseit az In­telsat 3. és az Intélsat 4. A szovjet űrhajósok parancsnoka Egerben Szombaton délelőtt Egeibe látogatott Beregovoj Georgij Tyimofejevics vezérőrnagy, a szovjet űrhajósok parancs­noka, és felesége Cidija Mat- oejervna Beregovaja asszony, | akik a Magyar Népköztársa­ság Honvédelmi Minisztériu­mának vendégeiként tartóz­kodnak hazánkban. Az 1968. október 27—30. között Föld körüli pályán keringő Szo­juz 3. űrhajó pilótája az eg­ri városnéző séta közben el­mondotta, hogy most jár harmadszor hazánkban. Elő­ször 1943-ban a csatarepülők , századparancsnokaként, a II. Ukrán Front kötelékében harcolt Magyarország felsza­badításáért, majd felszaba­dulásunk 25. évfordulójának jubileumi ünnepségeire láto­gatott újra el Magyarország­ja, most pedig „civilben" is­merkedik — mint mondotta — szép tájainkkal, városa­inkkal, vendégszerető né­pünkkel. Képünk a Főszékesegyház előtti téren készült Berego- vojről és feleségéről, közé­pen dr. Bihari József tan­székvezető főiskolai tanár, aki a vendégek kalauza és tolmácsa volt a megyeszék­helyen. távközlési műholdak segít­ségével 30 ország nézői lát­hatták a televíziók képer­nyőjén. Scott első szavai a Holdra lépés után: „Itt ebben a cso­dálatos és ismeretlen kör­nyezetben értem csak meg igazán azt az alapvető igaz­ságot, hogy az ember felfe­dezésre született és ez az emberi felfedezések legna­gyobbika A kiszállásra való felké­szülés már órákkal koráb­ban megkezdődött, majd 14 óra 11 perckor kapták meg az utasítást az űrhajósok a kabin nyamástalanítására. Első feladatként Scott és Irwin a leszállóhely közvet­len közelében gyűjtenek holdkőzeteket, hogy minden eshetőségre — ha valami­lyen okbői esetleg sietve kellene elhagyniuk a Hol­dat — rendelkezzenek kőzet­mintákkal. Később beszáll­nak „holdautójukba” és több órás felfedező útra indul­nak. ♦ A két űrhajóssal — Vnint már jelentettük — a Falcon elnevezésű holdkomp közép-európai idő szerint pénteken 23 óra 16 perckor ereszkedett le a Hold felszí­nére az Apennin hegység térségében, a Hadley síksá­gon. A holdkomp mindössze néhányszáz méternyire ért Holdat a programban kije­lölt helytől. A földi irányí­tó központ a leszállást „min­taszerűnek” minősítette. E~"¥ H"~H Is i£m3 Hz első egri nyári egyetem emsékére Szecskó Károly vissza­emlékezésében korabeli fel­jegyzések alapján idézi fel az első Egri Nyári Egye­tem rendezvényét lapunk 4. oldalán. 1 telekkőnyv- vezető A közelmúltban töltötte be 60. életévét Rétháti László egri telekkönyvve- zetö, aki hosszú évtizedek alatt sok százezer aktának és több ezer ügyfélnek lett az ismerőse. Hatvanadik születésnapján miniszteri dicséretben részesült. Róla szól írásunk a 4. oldalon, átadás előtt Kérdés: megnyithatja-e kapuit az új tanévben a gyöngyösi felsőfokú techni­kum új épülete? Erre ke­reset választ munkatársunk. Írását az 5. oldalon talál­hatják. Inig a házából liszt lesz... Megyénk malmaiban már mindenütt új búzát őrölnek. Munkatársunk Mezötar- kányba látogatott, s riport­ban számol be lapunk 6. oldalán az egykori ülés- malom munkájáról. , SSz é! csak kifelé vezet* A hegyek közé zárt falu­ról Hevesaranyosról szól riportunk a lap 6. oldalán. Hippiek A hippizmus más Rómá­ban, más Tokióban és más Saigonban. A különböző hippi típusokból gyűjtöt­tünk össze egy csokorra va­lót a 7. oldalon. Mindennap csúcsidő Augusztus 2-a és !l-e kö­zött rendezik meg először Egerben a műemléki tema­tikájú nyári egyetemet. A, «aendiezvenysui.G ___ áo a • jtósa iránt érdeklődő hazai ,',iáes külföldi vendég v ■ ijMBsat. Műemlékvédelmi szák- ÍSgcsberek érkéznek Jugoszlá- r.setoVyTá^óLRo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom