Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

/ $éte a beruházások körű! Mikor készül el az ezervagonos gabonasiló Selypen::;? A tervezés hibája és a jó munkafeltételek hiánya nehezíti az építők munkáját Több áru, nagyobb választék Bútoráruház és szálloda — A méz, a házinyúl és a gyógynövény — Mini-gázcseretelepek a falvakban Seiypen, a Zsófia-maiom udvarán már áll a monu­mentális betonkolosszus. Ti­zenkét egymás mellé épített, henger alakú silótorony emelkedik az ég felé. Ké­szül Heves megye legna­gyobb gabanatartálya. amely ezer vagon új termény tá­rolására lesz alkalmas. Lé­ny ügözoek a méretek. Egy- egy torony 45 méter magas. Az építkezés során eddig közel 2700 mázsa vasat, 5800 mázsa acéltölcsért és gyűrűt, valamint 3500 ton­na betont használtak fel, illetve építettek be ebbe az épületbe. Ennek ellenére még sincs kész, pedig egyre közeledik július 20, az épü­let átadási határideje. Lássuk sorjában, mik ne­hezítik az építkezés befeje­zését. Köles Ferenc, a He­ves megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Válla­lat műszaki igazgatóhelyet- f tese, a beruházás irányító­ja, eléggé pesszimistán vé­lekedik erről: — A korábban Hevesen megépített hétszáz vagonos gabonasilót követően néhány évvel később, pontosabban tavaly márciusban kezdték el építeni Selypen az ezer­vagonos gabonasilót. Nép- gazdasági igények követelték meg ennek az új tároló­térnek a megépítését, hi­szen Gyöngyös—Hatvan— Selyp körzetében egyálta­lán nincs zárt gabonatáro­ló, amely az időjárás viszon­tagságaitól megvédi a ter­ményt. A környéken pedig tizenkét termelőszövetkezet működik. Ezektől ezer va­gon gabonát tudunk majd megvásárolni és a silótor­nyokban biztonságosan el­helyezni. De vajon mikor? Ez egyelőre nyitott kérdés... A tárolórendszer megépí­tését az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat kezdte meg. A tizenkét egy­más mellé helyezett torony - silót korszerű, csúszózsa- lus módszerrel hamar fel is építették. Aztán pedig mint­ha „elvágták volna”, meg­állt az építkezés. Olyannyi­ra, hogy a határidő befeje­zése előtt még több épület­rész hiányzik. Például a vas­úti garat, a tűz-viz tároló cs a szalaghíd, amelyek megépítése előreláthatóan még hosszú időt vesz igény­be. Pedig július 30 és au­gusztus 10 között mar a gé­pi technológiák beszerelését is el kellene kezdeni. Erre vonatkozóan már korábban megkötöttük a szerződést az ÉLGÉP 6. számú gyáregy­ségével, amely vállalta ezt a fontos munkát. A magyar, szovjet és nyugatnémet gé­pek beszerelését azonban veszélyezteti az építkezés határidőn túli elhúzódása, ami pedig távlatban a jövő évi gabonaszállítmányok el­helyezését is kockára teheti... Állandóan vitázunk, leve­lezünk az építőkkel. az eredmény azonban változat­lan. .. Sápi István, az ÉVM He­ves megyei Állami Építő­ipari Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese másként látja az építkezést: — Az alapvető probléma az, hogy az Élelmiszeripari Tervező Intézet illetékesei rosszul tervezték meg a selypi silórendszert. Emiatt a korábbi kivitelezői költség- vetést mintegy tízmillió fo­rinttal meg kellett növelni, bár vállalatunk korábbi ve­zetése is súlyos hibákat kö­vetett e] az építkezéssel kap­csolatban. A volt termelé­si osztályvezető a silók alap­jára rögzített acéltölcséreket például nem kellően szak­képzett emberekkel készít­tette le. Ennek sajnos ne­gatív értelemben meg is lett az eredménye. A röntgen- vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a drégelypa- lánki Szondi ktsz dolgozói áltál készített tölcsérvarra­tok nem felelnek meg a mi- uösegi szabvány követeimé­Az ég félé emelkednek a 45 méter magas silótornyok. (Foto: Tóth Gizella) nyeinek. így aztán ezeket a varratokat dupla költség­gel újból el kellett készít­tetni. Ez csaknem öthónapos kiesést jelentett vállalatunk­nak, az építőknek. A tervezés hibája miatt pedig a megépítésre váró vasúti garat és a szalaghíd, mint utóbb kiderült, nem oda kerülnek majd, ahová eredetileg akarták. Így az eredeti hibás tervdokumen­tációt módosítani kell. Er­re ígéretet is kaptunk a gabonafelvásárló és feldol­gozó vállalattól még május közepén, amikor az egyez­tető tárgyalásokat tartot­tuk. Azt ígérték, hogy a tervmódosítást tíz nap múl­va megkapjuk az ÉLT ÉRV- tői. Erre azonban a mai na­pig sem került sor. A sza­laghíd megépítésére egyéb­ként különleges méretezett állványra van szükség, mely­nek felállítását egyelőre a malom szomszédságában le­vő zsákcsúzda akadályozza Ezt mindenekelőtt el kell bontani ahhoz, hogy az áll­ványozást megkezdhessük. Amennyiben a módosított tei-vdokumentáeiót megkap­juk, és a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat bizto­sítja a kellő munkafeltéte­leket, akikor előreláthatóan december 15-ig felépítjük a gabonasiló már említett já­rulékos részeit is. Amennyi­ben nem biztosítják ezeket, akkor a decemberi határidőt ismét módosítani kell. A nehézségek ellenére, azért most is dolgozunk Selypen. Naponta 25 ács és beton- szerelő szakmunkás végzi feladatát. Mindenesetre vál­lalatunk a járulékos részek nélkül július első hetében részlegesen átadja az épüle­tet, azért, hogy az ÉLGÉP szakemberei a szerződés­nek megfelelően mégiscsak elkezdhessék a gépsorok beszerelését. Tájékozódásom szerint ez biztosítottnak lát­szik. A toronyhoz tartozó gépházban és a géptermek­ben tehát megkezdhetik majd a szereléseket. Két egymással eltérő fe­lelős véleményt hallottunk e népgazdaságilag oly fon­tos építkezésről. Reméljük, hogy a jövőben a nézetelté­rések, viták, a dossziékat megtöltő levelezések helyett megfelelő intézkedésekkel meggyorsítják az építkezés hátralevő részét. Mert csak így várható, hogy valóban felépül az ezer vagonos si­lótartály Selypen... Az igényekkel lépést kell tartani. Ez a végtelenül egy­szerű, de ugyanakkor kö­nyörtelen igazság követelte meg a Gyöngyszöv vezetősé­gétől, hogy megtervezze a következő évek várható for­galmát. Alig néhány éve an­nak, hogy a szövetkezet Gyöngyösön is erőteljesebb lépésekkel kezdett hozzá fejlesztési céljainak megva­lósításához, de máris magára hívta a figyelmet. Az iparcikkáruház mellett több új, korszerű, közép- nagyságú üzletet építettek két-három év alatt. És még mindig folynak az építkezé­sek. A megvalósítás előtt áll a gyöngyösi bútoráruház kiala­kítása, ami a vasútállomás közelében várja majd a vá­sárlókat. Számoltak azzal is, hogv a tartós fogyasztási cikkek iránt egyre jobban nő a kereslet. Rohamosan emel­kedik az automaták száma is, ez pedig az autóalkatrész­üzlet bővítését követeli meg. Ügy tervezik, hogy a követ­kező években az iparcikkek forgalma több mint hatvan százalékkal haladja meg a mostani szintet. Még nincs végleges ál­lásfoglalás a mátrafüredi szálló ügyében, bár a kér­dést az illetékesek megvála­szolták. Bizonyos elképzelé­seket a műszaki tervek is rögzítettek. A megvalósítás­hoz állami támogatást kap­nak, a közös fejlesztési alap­ból hozzájárulást kérnek, a fennmaradó összeget pedig hitelből biztosítják. Sokat törődnek azzal is, hogy a községekben a fej­lesztés lépésj, tartson az igé­nyekkel. Tüzelőolajat, pb- gázt szállítanak a megrende­lő kívánságára házhoz, min­den községben kis gázcse­retelepet alakítanak ki, fo­kozzák a kölcsönözhető iparcikkek és kisgépek mennyiségét. Rövidesen megépül a hús- feldolgozó üzemük, amelyhez az élő állatot a gyöngyösi és a környező községek tsz-ei szállítják. Nagy lehetőségek nyíltak a házinyúl tenyészté­sére, a méhesek számának növelésére és a gyógynövé­nyek termesztésére. Szinte korlátlan mennyiségben ta­lálnak vevőre, ha a házinyúl húsát vagy a mézet, ille'vo a gyógynövényt kínálják. De a háztáji gazdaságok is'^jpl járnak, ha ezeket a kéréséit árukat előállítják. Nagyrédén. Gvöngyöshalő- szón és Gyöngyössoiymoson a meglevő kisebb üzletek he­lyébe ABC-áru házakat épí­tenek. mi vei ezek i eleinek meg a korszerű igényeknek* Megfelelő árukészlettel is kell rendelkezniük, ha a ve­vőket ki akarjak szolgálni. Ezért a készleteket a mosta ni mennyiséghez képest több mint huszonöt százalékká! növelik. Furcsa ellentmondás, de a. jelentős beruházások kezdet­ben nem adják majd azokat a nyereségeket, mint ami­ket sokan várhatnak ezek­től. Ennek olyan következ­ményei lehetnek, hogy a bé­reket nem tudjak talán úgy növelni, mint korábban, ■ il­letve: a kiosztható nyereség sem éli esetleg ei a megszo­kott mértéket. (gmf) Százezer középiskolás nyári gyakorlata Mentusz Károly Mezőgazdasági és ipari üzemeikben, bányákban, kór­házaikban. rendelőintézetek­ben. a kereskedelemben — együttvéve több ezer mun­kahelyen — kezdte meg ►nyári szakmai gyakorlatát több mint százezer szakkö­zépiskolás diák. Az új típu­sú szakközépiskolai tan- terv ugyanis nagy hangsúlyt helyez arra. hogy a szakkö­zépiskolás diákok tanulmá­nyaik során az iskola szak­irányának megfelelő üze­mekben. vállalatoknál, gaz­daságokban szakmai gyakor­laton is elsajátítsák válasz­tott hivatásuk legalapvetőbb ismereteit. Ezért a tanév fo­lyamán rendszeresített gya­korlatuk mellett az első, második és harmadik osztá­lyosok általában 2—4 hetet nyáron is szervezett, oktató jellegű gyakorlatokkal tölte­nek. A diákoknak munká­jukért órabért fizetnek, he­ti munkaidejük — életko­ruktól függően — általá­ban 38—42 óra, s kedvez­ményes üzemi étkeztetésben is részesülnek. A nyári gya­korlatok jellege — a 37 faj­ta szakközépiskolai típusnak megfelelően — szerteágazó, nemcsak az iskola szakirá­nyának megfelelő munka­kört választanak a diák ré­szére, hanem ezen belül az elvégzendő feladat is komo­lyabb évfolyamról évfo­lyamra. A kereskedelemben, iparban gyakorlók mellett a mezőgazdasági szakközépis­kolások például a legjobb állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben is­merkednek a baromfigondo­zással, borjúneveléssel, sér­tésgondozással. növényter­mesztéssel, sőt traktorveze- téssel is. Az egészségügyi szakközépiskolások SZTK-', rendelőkben, a kórházak különböző osztályain, esecse- mőgondozókban gyakorol­nak. Pedagógiai körültekin-1 téssel szervezik meg a nyál ri gyakorlatukat végző szak­középiskolások szabad ide­jét. Gelka területi irányító központ Egerben Négy megyében már meg­alakultak — így Heves me­gyében is — s 1972 végé­re mindenütt létrejönnek a Gelka-váOalat területi irá­nyító központjai. A helyi ki- rendeltségek a legkereset­tebb alkatrészek beszerzésé­vel, s a lakosság igényeinek számon tartásával segítik majd a szervizállomások munkáját. A vállalat ter­melési értéke az utóbbi há­rom esztendőben átlag 27,5 százalékkal emelkedett. Évente körülbelül kétmillió elektromos gép orvoslásához A tisztségviselő tisztessége E lvek alkotta világos követelmények sora­koznak elénk, ha kiejtjük a szót, tisztségviselő. A tiszt­ség sokféle — mert tisztség alatt a közgondolkodás min­denféle kisebb és nagyobb posztot ért —, s sokféle a követelmény is. Politikai megbízhatóság, szakképzett­ség, rátermettség, emberi tu­lajdonságok bonyolult hatá­sa játszik közre abban, hogy a tisztséghez elnyeri-e vala­ki azt, amit nem teremthet meg sem parancs, sem agi­táció, megszerzi-e. megtart­ja-e a tisztességét? A tiszt­ség széles körű, a társadalom minden részét átfogó kate­gória, ám mi a tisztesség? Csupán erkölcsi kötelmek summázata lenne? Becsüle­tes igyekezet, feddhetetlen emberi magatartás? Miért különbözik a tisztségviselő tisztessége más emberekétől, miért várnak például a ko­rábbinál többet tisztességben az állampolgártól, ha ta­nácstaggá választották? Szándékosan emeltük ki a példatárból a tanácstagi tisztséget, mert az új vá­lasztójogi törvény alapján lezajlott választások, illetve a tanácsok működésében végbemenő változások a ko­rábbiaknál is magasabbra helyezték a mércét. A vá­lasztó többet vár és követel a testületektől, s azok min­den tagjától, de az appará­tus dolgozóitól is. A megyei tanács megnövekedett szere­pe a területfejlesztésben, a járási hivatalok sajátos fel­adatköre, a közös tanácsú községek, a nagyközségek kialakítása, az önálló taná­csi gazdálkodás mind-mind új teendők sokaságát hozta magával, s új embereket is közéleti posztra emelt. A z anyagiak feletti dön­tés, az erkölcsi nor­mák tiszteletben tartása, tényleges eredmények és he­lyes szándékok, mulasztások és melléfogások, emberi eré­nyek és gyengék együtt, egy­mástól alig elválaszthatóan keverednek valamennyi ta­nácsi ember tisztességében. Mert' tisztséget vállalni any- nyi, mint többet váltunkra venni az átlagosnál. Munká­ban, terhekben, idegesség­ben, felelősségben, de persze a munka teremtette örömök­ben is. A terhet az teszi el­viselésre érdemessé, hogy tisztesség járhat vele.' Tisz­tesség : elismerésben, társa­dalmi megbecsülésben, a társak bizalmában, az isme­rősök szeretetében, közis­mertségben, a tisztesség ezerféle megjelenési forrná- . jában. Természetes a szép emberi törekvés, hogy so­kan vállalják a tisztséget, mert áhítják a tisztességet is, mert egyéniségük fontos jellemzőjévé lett a közössé­gért való tepnivágyás. A tisztesség azonban nem olyasfajta járandóság, ami­lyet mindenki megkap, aki tisztséget visel. A tisztesség kölcsönösség szülötte: adni kell érte, hogy elnyerhető le­gyen. Joggal háborog az állam­polgár, amikor vaskalapos- sággal, bürokratizmussal ta­lálja szemben magát. Okkal berzenkedik a rideg modor, a lélektelen ügyintézés lát­tán. Mégis, bár érthetően, nem erre reagal a legérzéke­nyebben, hanem arra, ha egy-egy tisztségviselő tisz­tessége vált kétségessé, vagy oszlott semmivé. Kevés olyan tisztségviselő akadt, aki a törvénnyel szembekerülve tette semmivé tisztességét, ám már többen vannak azok, akik úgy vélik, a tisztség a fontos, a tisztesség másod­rangú csupán. Az ilyenek hajlanak azután az egyéni- eskedésre, a testület meg­hallgatása nélkül hozott döntésekre, mások vélemé­nyének lebecsülésére, a pa­naszok, észrevételek féreto- lására, s nem ritkán a ma­gánélet szabadosságára is. Tisztségüket nem szolgálat­nak, de mások fölé emelke­désük forrásának tartják, s tisztességüket előjogként ér­telmezik. N incs örökre megkapott, elnyert megbízatás, nincs olyan tisztség, amely függetlenül a tisztességtől, biztos, azaz állandó lenne. A párt X. kongresszusa — „a vezetőkkel szembeni követel­ményt növelni kell a vezetés minden szintjén” — határo­zatba foglalta azt a társa­dalmi akaratot, amelyet a mindennapi életben egyre sűrűbben tapasztalni vala­mennyi területen, de különö­sen az államhatalom és az államhatalom munkáját te­kintve. Érvényt szerezni a társadalmi akaratnak, mara­déktalan megvalósításának csakis akkor lehet, ha sehol és senki esetében nem válik el egymástól tisztség és tisz­tesség mérlegelése, ha min­denütt és mindenkitől meg­követelik, hogy a tisztség mellé szerezze meg, vívja ki és tartsa meg a tisztességet. M. a hívják dolgozóikat. Rendkí­vül hasznos az a nemrég*-* ben bevezetett gyakorlat,' hogy a szerelömunkák so­rán tapasztalt gyakori és ti­pikus hibákat a gelkások feltérképezik és eljuttat­ják az illetékes gyárakba.' üzemekbe, ahol így „menet közben” javíthatnak a mi­nőségen. Pozitív jelenség az is. hogy az utóbbi időszakban csök­kentették a javítás árát -ta­valy például a televízióknál átlagosan 2.3. a magnetofo­noknál 6.5. a mosógépeknél 4.8. a centrifugáknál pedig 7,5 százalékkal volt a koráb­binál alacsonyabb a szám­la. Jók a tapasztalatok a né­hány helyen bevezetett ' áta­lánydíjas javítási- rendszer­rel kapcsolatban. Sratás Zagyvaszántán (Szűcs Ferenc tudósítónk­tól.) A közelmúlt kedvezőtlen időjárása következtében je­lentős iég- és szélkár ke­letkezett a zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövet­kezetben. Ennek ellenére hétfő óta aratják az őszi árpát a- közös gazdaság 57 holdas területén. Az őszi ár­pa betakarítását Kiss Ádám szövetkezeti elnök tájékoz-' tatása szerint a takarmány-1- keveiek begyűjtése követi majd. A napokban fejezték be a zöldborsó aratását. amely­ből a tervezettnél húsz szá­zalékkal többet szállítanak, a Hatvani Konzervgyárnak. Ez mintegy negyedmillió forint többletet jelent a zagyva- szántóiaknak. . IIpsini^Sin £1 1971. július 8„ csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom