Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
Morzsolt kukoricából tengerparti nyár Szakmunkásavatás Egerben Zsidai Mária kiemelkedő tanulmányi eredményeiért jutalmat kapott. (Foto: Tóth Gizella) oktatóik becsületes munkáSzombat délelőtt üruntepé- lyes szakmyAkásav&tót tartott az egri 212. számú Ipari Szadnrmnkásképaő Intézet az egri Gárdonyi Géza Színházban. Ez évben 64 szakmában 1800 fiatal végzett az intézetben. Néhány perccel . 10 óra után a Himnusszal kezdetét vette az ünnepség. A Vas-, Fém- és ViUamosenergáa- ipari Dolgozók Szakszervezetének területi szervezője, téliek területi szervezője, Rózsavölgyi Géza üdvözölte megyénk párt- és állami vezetőit, és Bagics Lajost, a szakszervezeti központ képviselőjét. A megnyitó után Kame- niczky Antal, a 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója mondott beszédet. Visszaemlékezett az eltelt három esztendőre és hangsúlyozta, hogy megyénkben egyre jobban megbecsülik az ifjú szakmunkásokat A Heves megyei szakmunkás tanulók kemény munkával és szorgalmas tanulással érdemelték Iki ezt a megbecsülést. Kameniczky Antal tolmácsolta a fiatal szakmunkásoknak Lázár György munkaügyi miniszter üdvözletét is. Az ünnepi beszédet követően Bagics Lajos jutalmakat adott át 34 ifjúmunká: nak. A pénzjutalom mellett néhányan egy-két hetes bel- és külföldi üdülőjegyet is kaptak. A tanárok és Oktatók közül többek között kitüntették Szepesi Lajost, az egri 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgató- helyettesét és Bíró LászlóL a Mátravlctéki Fémművek oktatóját is. A vasasszakszervezet díját Bojtos Sándor tanár kapta. A jutalmazás után Nagy Mára, most végzett szaík- .munkáslány köszönte meg társai nevében tanáraik és ját. A műsor hivatalos része az I n tern aei áriáiéval ért véget, majd a vasas szakszervezet művészegyüttese lépett fél az ifjúmunkások tiszteletére rendezett műsorban, (p. s.) Jól helytálltak a maturálok A nappalt tagozaton maturált mintegy 50 ezer diák F. napokban kapta kézhez érettségi bizonyítványát. A vizsgaeredmények részletes értékelése, a tantárgyankénti elemzés hosszabb időt igényel, a gyorsmérleg azonban már elkészült. Erről a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei a következőket mondták az MTI munkatár- sának. — Becsülettel, jót helytállt a nem könnyű próbatételen a fiatalok többsége. Az írásbeli dolgozatok és a szóbelin élhangzott feleletek a diákok sokoldalú, alapos fel készültségéről tanúsko dtak, s arról, hogy sókat fejlődtek a tananyag gyakorlati alkalmazásában. Ami pedig a részleteket illeti, a magyar irodalom anyagát magas színvonalon sajátították el a fiatalok mind a gimná-i ziumokban, mind a szaikkö- zépiskolákban. Feleleteik azt bizonyították, hogy otthonosak a tantárgyban, egyaránt érdeklődnek a klasszikus és a mai irodalom iránt, örvendetes, hogy az előző évekhez képest növekedett azoknak a száma, akik jó kifejezőkészséggel rendelkeznek, előadásmódjuk gördülékeny, élvezetes. Figyelmeztétő azonban a tanároknak és a következő évfolyamok diákjainak, hogy a helyesírási szabályok ismerete a végzősök körében sem mindig tökéletes, célszerű. . tehát erre még a középiskolában is fokozott gondot kell fordítani. — A szakközépiskoláikban most érettségiztek először az új vizsgaszabályzat szerint. Helyesnek bizonyult az a miniszteri intézkedés, amely csökkentette az érettségi tárgyak szánját ebben az iskolatípusban. Matematikából megszűnt a szóbeli vizsga (csali annak kellett szóbeliz- nie, aki elégtelen dolgozatot írt), így a jelöltek több időt, energiát fordíthattak más elméleti tárgyakra, ami az eredményekben is tükröződött Dicséretet érdemlő jártasságot bizonyítottak a szakközépiskolák végzősei politikai gazdaságtanból, de más szakmai tárgyak esetében is magabiztosan választottak a tételekben megfogalmazott kérdésekre, jól alkalmazták elméleti ismereteiket a gyakorlati feladatok megoldásánál. A közgazdasági 'szakközépiskolák tanulói — amint azt a vizsgák igazolták — az életben jól használható szinten sajátítják el a gyors- és gépírást is. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a szak- középiskolák korszerűen képzett, középfokú szakembereket adnak a népgazdaságnak. Az eredmények mögött — mutattak rá a minisztérium illetékesei — kétségtelenül ott van a szaktanárok hiva- tásszeretete, odaadó műhibája, négy év áldozatkész oktató-nevelő tevékenysége. (MTI) Opálos víztükör, arányló homok a tengerparton. Fürdés, vízibiciMizés naphosszat. Este tánc, s jókedvű nevetés, mely a mennyboítot ostromolja. Három tucat ka- rácsondi fiatal Várnában. — Ez nem igaz. Csalás az egész. Hogy az ördögben sikerült nekik? Akik kívül állnak az ifjúsági klubon, ma is hitetlenkedő mondatokat vágnak egymás fejéhez. Pedig egy éve már, hogy lezajlott az út. ★ Persze, ez vajmi kevés abból a sok-sok élményből, eseményből, sikerből, mely a karácsondi klub tizenhárom éves múltjához fűződik. Ráadásul 1957-ben, amikor először kürtölték össze a falu fiataljait, hogy csinálni kellene valamit, ne teljenek üresen a napok évről évre: éppen olyan nehezen indultak. a dolgok itt, mint bármely másik helyen. Hogyan lett mégis immár kétszer „kiváló klub” a karácsondi? Ott kezdeném, hogy Her- nádiné, .ki már akkor tanácstitkár volt, kezdettől fogva fantáziát látott a dologban, s miaga noszogatta a művelődési otthon vezetőjét, meg az ifjúsági szervezetet a klub működtetésér« Ugyanakkor pénzzel támogatta a tanács a klubot, s ez a jó szokása máig megmaradt. Az idén például 40 ezer forint áll rendelkezésükre a tanács folyószámláján. Időközben, természetesen, sokat változott a világ a művelődési otthon falai között, ahol szállást kaptak a fiatalok, Míg a „hőskorban” gondot jelentett, mire üljenek le, ha irodalomról akarnak beszélgetni, vagy lemezhallgatás 'következnék, most szinte főúri kényelem fogadja a belépőket. Piros fotelek, zöld puffok, az asztalok körül. A falakról kovácsoltvas lámpák hintenek hangulatos fényt a szobabelsőre. S a sarokban rádió, lemezjátszó, televízió várja a hét öt napján a falu fiataljait. Szám szerint hatvanak Mert ennyi a bejegyzett, havi 10 forintos díjat fizető ifjú a klubban. ★ Olykor azonban szűknek bizonyul a helyiség, mert egy-egy foglalkozásra, vetélkedőre, barkóthbára vendégeket is hoznak magukkal a klubtagok. Ez kisebb baj. Nem tiltja a működési szabályzat sem, mély egyébként igen szigorú, s komoly követelményeket támaszt a tagsággal szemben. Például forgassa szorgosan a szomszéd teremben működő községi Pongrácz György: Minden vasárnap a szövetkezetben dolgoztunk... könyvtár köteteit, olykor be is számoljon társainak olvasmányélményéről. Viselkedjék kulturáltan. Tiszta, rendes legyen az öltözéke. S ne vonja ki magát azokból a feladatokból, amelyeket a klubvezetők a tagság elé tűznek. — Ilyen program volt a tavalyi bolgár útnak is, illetve a hozzá kapcsolódó többrétű munka — mondja Pongrácz György klubvezető. zsebében a nemrégen megszerzett működési engedéllyel. — Volt. aki piikto- rolta a klubszobákat, mások villanyt szereltek. Vasárnap pedig mentünk mindannyian a Kossuth Termelőszövetkezetbe bérmunkára. Rengeteget morzsoltunk. A várnai út költségeinek .jó része ebből, meg az összespórolt klubtagdíjakból jött össze. De a szövetkezet munkánkon felül A NAGYT AGYAI Viharsarok Tsz irodájában beszélgettünk Kolozsvári József tsz-elnök és Tóth Jánosné tanácselnök társaságában Bállá Jánossal, a községi népi ellenőrzési csoport 72. éves vezetőjével. Már maga az évszám közlése meglepett: a 72 esztendő említése, ugyanis Bállá János megjelenése kevés okot ad e magas korra. Ami a munkáját illeti, így beszéltek róla a község vezetői: — Sok fiatalnál elkelne ez a lelkesedés. — Magát hajtja — másokért. Ezt az utóbbi megjegyzést a tsz-elnöktől hallottam, pedig nem is olyan régen a községi népi ellenőrök éppen a szövetkezetben végeztek nagyszabású vizsgálatot, s az elkészült jegyzőkönyv nem a legdicsérőbben szólt egynéhány jelenségről. Többek között a növénytermesztőknél megállapította, hogy az ott dolgozó 22 nőnek csupán egyetlen mosdótála és egy törülközője van, hogy szűk, a pihenésre alkalmatlan helyiségben ebédelnek, hogy nincs fűtés stb... A szövetkezetben végzett nagyszabású vizsgálat eredménnyel járt, a vezetők hamai'osan felszámolták a hibákat — ma már nincs ok panaszra. Ugyanígy egy helyi népi ellenőrzési vizsgálat oldotta meg végre, és jól, a község kenyér- és húsellátásának a problémáját. AZ ÖT EMBER — Berecz Bélané, id. Szén János, Macz János, Birényi József és Bállá János — vizsgál; tanácskozik, bírál, dicsér (a népi ellenőrök dicsérnek is!) és intézkedéseket követel. Megkérdeztem Bállá Jánostól, hogy vajon van-e tekintélye a községben a népi ellenőrzési csoportnak? — Ha valamelyikünk megy valahová, mindjárt mondják: „jó lesz vigyázni, jön az ellenőrzés ... Persze ez csak is támogatta az utat, miként vállalta, hogy még ebben az esztendőben szőnyeggel, fotelekkel, asztalokkal, bárpulttal rendezi be nekünk az előcsarnokot... És keli ez! így nem járnak el innen nagyobb, kulturáltabb helyekre, így maradnak meg a fiatalok a falunak, a szövetkezetnek. Igen hasznosnak. bizonyult Karácsondon a „Barátság 1970” elnevezésű, falvak közötti klubtalálkozó. Kéthetenként más-más községben jött össze Karácsond, Gyöngyöstarján, Adács, Gyöngyöshalász fiatalsága, s küzdött meg egymással különböző művészeti ágakban, szakmai tudnivalókban a kitűzött ’díjért. Most folytatódik a verseny, csak új partnerekkel, a KISZ nyolcadik kongresszusának jegyében. Július 25-től. szintén kéthetenként, Hort, Visznek, Gyöngyöspata népes csapataival találkoznak a kará- csondiak, abban a reménységben, hogy legtöbb pontot szereznek ismét az értékes serlegért folyó csatában. ★ Terveikhez tartozik még, hogy komolyabb zenei alkotások felvételeivel kiváltják bővíteni lemeztárukat S új vonás: mivel a válogatott versenyző, Kurucz István ittjárta óta nagyon megnőtt az érdeklődés fiúk, lányok közt a műszaki sportok iránt, az ősztől minden kedd estén a karácsondi motorosoké lesz az ifjúsági klub. Íme, vázlatosan, egy jól működő ifjúsági klub múltja, jelene, jövője. Lejegyeztük, mert Hevesben sok felé példát vehetnének a kará- csondiaktól mind a fiatalok, mind pedig azok a vezetők, akikre a fiatalság ügye tartozik. (moldvay) tréfa, hiszen túlságosan nagy baj eddig — hat éve vezetem a csoportot — nem fordult elő. Tekintély? A községi pártszervezet és a tanács vezetőivel közösen dolgozzuk ki a rnunkatervef. s necsak ebben segítenek minket, hanem a terv végrehajtásában is, s ez már megfogalmazza munkánk tekintélyét .Alkalmainkint a tanács végrehajtó bizottsága előtt is beszámolunk tapasztaltainkról. Ügy érzem, a község vezetői igénylik a csoport segítségét, támaszkodnak véleményünkre — a közös munkából csak így származhat eredmény. Arra persze vigyáznunk kell, hogy a vizsgálat ne váljon szőrszálha- sogatássá és arra is, hogy az illetékes szervek érezzék. elsősorban segíteni akarunk. — Mit vizsgálnak a közeljövőben? — Ellenőrzést tartunk a községi tanács felújítási munkálatainál, ezután ellenőrizzük a termelőszövetkezetben a betakarítást, a termény tárolását és értékesítését, később pedig a község kereskedelmi egységeiben az áruellátás helyzetét vizsgáljuk. Ez egyébként a második féléves munkatervünk. SOK VIZSGALATI téma .része más, például a járási népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai anyagainak is. Így alakul ki a sok részr bői — minden községbej! van népi ellenőrzési csoport. — az egész, s ennek eredményeit és'zre is vehetjük. Alapfokon dolgoznak, de — éppen a tapasztalatok bizonyítják, egyenként is, Ösz- szességben is — az eredmény már felső fokban mérhető. — Az a fontos — mondta Bállá János —, hogy elégedett emberek éljenek a községben. Ez a cél megéri a munkát. flnt4 Menő fiatalok Alig múlt tizenhét eves, és már ő a császár. Ahogy mostanában mondják a fiatalok: ő a Jani. Degeszre tömött pénztárcával jár, hanyagul szórja a százasokat, kijelenti, hogy neki ugyan a Trabant nem kell, inkább vár még egy évet és akkor vesz egy Folkszit. Az már autó. Fölényesen nézi a kis varrólányokat, akik kipirult arccal, idegesen nevetnek rá. Tudják ugyan, hogy reménytelenül, mórt egy ilyen menő fiatal legfeljebb a gimistákkal áll szóba. Ez a jól ápolt és meglehetősen erős anyagi bázissal rendelkező ifjú ember pedig nem más, mint pincér. A mai hi- vatalos elnevezés szerint felszolgáló. Kineveti azokat, akik a suliban biflázzák a latint, izzadnak a matekkal, verklizik az évszámokat, és az minden álmuk, hogy bejussanak az egyetemre. Es akkor mi van? Megszerzi az orvosi diplomát, kikerül valamelyik vidéki kórházhoz, és a kezdő fizetése még arra sem elegendő, hogy egy valamirevaló ruhát csináltasson belőle. Pedig már legalább huszonnégy éves, és ebből tizennyolcat magolással töltött el, miközben kilyukasztotta legalább tíz konfekciónadrág ülepét, megevett legalább százhúsz kiló avas szalonnát és kétezerhat szász kiló ragacsos kenyeret, de randevúra nem mert elhívni egy lányt, mert talán még egy duplát sem tudott volna fizetni neki. Doktor ur!... Ö pedig pincér, tizenhét éves és havonta két és fél—háromezer forintot keres meg. Gürizik ezért- ugyan, de talán az orvos nem gürizik? Nem beázélve arról, hogy egy egyetemei végzett diplomás lényegében az életéből elvesztett hét évet hozzá képest. Azért, hogy legyen egy diplomája. Kiábrándító, de nagyon racionális érvelés és gondolatsor volt ez eddig. Még azok a fiatalok is hajlamosak így beszélni, akik szorgalmasan készülnek az érettségire, akik egyetemi végzettség nélkül el sem tudják képzelni az életüket. És bosszankodnak és értetlenkednek. Nem is ok nélkül. Amikor a GYÖNGYSZÖV igazgató-elnöke, Csemyánszky Tamás a városi tanács vb-ülésén elmondta Gyöngyösön, hogy mmtmnnlráiYmulfímt tmlMr -v iskola után wftr 2,2-es átlaggal is felvesznek, mert nincs miben válogatniuk, de ezek a fiúk inkább csak pincérek akarnak lenni, mivel ott van pénz, mindazok meghökkentek egy pillanatra, akik ezt a beszámolót hallották. Mit lehet ilyenkor tenni? Elmarasztalni a körülményeinket és felelőtlenséggel vádolni a fiatalokat? Nem volna értelme. Látni kell: az embereket elhatározásaikban nem mindig az anyagiak vezetik. Látszólag társadalmi igazságtalanság, hogy egy tizenhét éves pincér havonta háromezret vágjon zsebre. De gondoljuk meg: aki tanár, akar lenni, nem megy el pincérnek. Ez is fontos! Lehet, hogy a „menő" pincér sem dicsekszik minden társaságban azzal, hogy ő pörköltet és fél deci rumokat cipel sajgó bokákkal órákon át, és kénytelen lenyelni egyik-másik „kedves” vendég kevésbé kulturált megjegyzéseit, mert ilyen dolgokon is múlik a borravaló nagysága. És van ember, aki még annak a gondolatába is belepirul, hogy ő bárkitől, bármikor, bármiért borravalót fogadjon el. Mert ilyen is van. A pénz fóntos eszköz. Egyeseknél talán maga a cél. Ha egyre inkább azt tudjuk elérni, hogy mindenki csak az elvégzett munkája után jusson pénzhez, akkor ezzel már sokat tettünk. A munka pedig mindig tiszteletre méltó. Akár orvosi, akár felszolgálói, akár csomagkihordói munka, is legyen az. A maga helyén, mindre egyaránt szükség van. Talán az sem tűnik különösnek, hogy minél jobban élünk, annál több pénzt kell adni majd azoknak, akik a ,.kellemetlenebb” munkákat végzik. Takarítónőnek, utcaseprőnek, segédmunkásnak. Mert ilyenek egyre kevesebben lesznek. A menő fiatalok degeszre tömött pénztárcája talán csodálkozásra, sovargasra késztethet nehány kamaszt. Ha eniö- gött a zizegő százasköteg mögött munka van, akkor nem fogják irigyelni érte a „Janit". Hogy munka nélkül senki se juthassan még egyetlen forinthoz sem, az viszont már rajtunk múlik. Végül is: mindig voltak divatos szakmák. Néhány évvel ezelőtt még a tv-szerelőket csodálták. Ma talán a pincéreket. De hát azért orvosira mégis többen jelentkeznek, mint pincérnek és a Balaton mentén is sokkal több a pihenő, üdülő ember, mint ahányan lángost sütnek. És ez így van rendjén. feyl mc&ádr) Alapfokon, de - nem alapfokon Nagyiálya népi ellenőrei
