Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

Az ifjúság pályaválasztásának tapasztalatai és a pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztése T Az MTI hírmagyarázója trja: A Munkaügyi Minisztéri­um felmérést készített az if­júság pályaválasztásának ta­pasztalatairól, s a miniszter élőterjesztése alapján a kor­mány csütörtöki ülésén hatá­rozatot hozott a pályaválasz­tási tanácsadás továbbfej­lesztéséről. A miniszter előterjesztése rámutat, hogy a munkaerő- utánpótlás a negyedik öt­éves terv időszakában és az azt követő évtizedben szinte kizárólag az iskolából kike­rülő ifjúságra épül, s arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányaikat befejező korosztályok létszáma csök­ken. A szűkös munkaerőfor­rással tehát a lehető legjob­ban kell gazdálkodni. Ezért rendkívül fontos a pályavá­lasztási tanácsadás, amely­nek fő célja, hogy az ország várható munkaerő-szükség­letét segítse összeegyeztetni a fiatalok adottságaival, ér­deklődési körével. mai felkészítését, fontos munkájuk összehangolását. Elengedhetetlen, hogy a pályaválasztás előtt állók, s nem utolsósorban a szülők az eddiginél is jobban megis­merjék az elhelyezkedési le­hetőségeket, azokat a mun­kahelyeket, ahol a legtöbb munkaerőt várják. Meg kell szüntetni különféle tévhite­ket is, hiszen egyes foglalko­zásokat ma még sokan alá-, vagy éppen túlbecsülnek, sok szülő nem veszi figyelembe a tudományos-technikai fej­lődés nyomán kialakuló új munkaköröket, a leendő el­helyezkedési lehetőségeket. A fizikai dolgozók gyermekei általában hátránnyal indul­nak, ezért velük megkülön­böztetett gonddal és lelkiis­meretességgel kell foglalkoz­ni. Ma még sajnos az a hely­zet, hogy a pályaválasztási tanácsadás éppen az arra leginkább rászoruló szülők­höz és gyermekekhez jut éLa legkevésbé, s így nemcsak a jövő, de gyakran a jelen el­helyezkedési lehetőségeivel sincsenek tisztában. Az eddi ginéi több támoga­tást kell nyújtani a fiatal lá­nyok elhelyezkedéséhez, egész sor olyan munkakör várja ugyanis a nődolgozó­kat, amelyről éppen a legér­dekel tebbek alig tudnak. Is­koláik elvégzése után orszá­gos átlagban a lányoknak mindössze 26 százaléka tanul szakmát, néhány megyében azonban, mint például Bara­nyában és Komáromban, en­nél is jóval kisebb az arány. Behatóbban kell foglalkoz­ni a fiatalok különböző sa­játos csoportjainak, mint pél­dául az egészségileg károso­dottak, s nem utolsósorban az állami gondozattak elhe­lyezkedési lehetőségeivel. Jelenleg 36 ezer állami gon­dozottat tartanak nyilván, s számuk évről évre növekszik. Közös feladat és érdek, hogy ők is megtalálják képessége­iknek megfelelő helyüket a társadalomban. A gyártmányfejlesztés hatása Mátraderecskén Új, kísérleti normarendszer Az utóbbi években a hó­végi bérelszámolás, a telje­sítmények összegezése foko­zatosan, egyre bonyolultabb munkát jelentett a mátrade- recskei téglagyárban. Ilyen­kor ideiglenesen mindig sók Új munkaerőt kellett bevon­ni az adminisztrációs fel­adatokba (és sok túlórát emésztett fel az az igyeke­zet, hogy a fizetés mindig pontosan jusson a dolgozók zsebébe. Ennek hatására döntött úgy az Észak-ma- I gyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat, hogy mát- raderecskei gyárában kísér­leti jelleggel új, egyszerűsí­tett, áttekinthetőbb norma- rendszert vezet be július el­sejétől. Mint arról Panyik Sándor gyárvezető tájékoztatott, ezt az intézkedést elsősorban az állandóan bővülő, profil tet­te szükségessé: a vállalatnak szinte egyedüli olyan gyára a mátraderecskei, ahol a ha­gyományos termékek — kisméretű tégla, cserép — gyártása mellett már na­gyobb részben új termékek kikísérletezésével, gyárt­mányfejlesztéssel foglalkoz­nak. 1968 előtt mindössze háromfajta áru készült itt. Ma már 16-ra nőtt ez a szám, s még körülbelül ugyanennyit gyártanak kí­sérleti jelleggel is. Ezek a termékek nemsokára szin­tén sorozatgyártásra kerül­nek. Á normarendszer nem kö­vette ezt a nagyarányú fej­lődést, minden egyes termék esetében külön elszámolá­si kulcsot alkalmaztak. Ez korábban nem jelentett gon­dot, de mostanában, amikor .egy dolgozó bérének kiszá­mításánál már 16 féle gyárt­mányt is figyelembe kellett venni — hiszen a munkások nem specializálódhatnak egy- egy munkafolyamatra —, már nagy nehézségeket je­lentett a hóvégi adminiszt­ráció. Az új termékek többsége nagyobb méretű. üreges, rácsos szerkezetű térkitöltő elem. A norma kiszámítása ezeknél úgy történik, hogy mindegyiknek a térfogatát összevetik a hagyományos, kis méretű tégláéval, s va­lamennyi munkafolyamatnál erre az egy termékre veze­tik vissza a teljesítményt. Igen- sok bonyolult számí­tást kerülnek így el azután, hogy átszámítják az egyes munkafázisokat erre a rend­szerre Az új bérezési forma egy­szerűsége melleit bizonyos vonatkozásban ösztönzőbb is: mivel az új gyártmányok „kényesebbek”, könyebben törnek, ha a dolgozó jobban vigyáz, ennek a jövőben na­gyobb lesz az anyagi elisme­rése is. A próbaelszámolások iga­zolják. hogy a korábbi bé­rezéshez viszonyítva egyet­len ponton sem kerülnek hátrányos helyzetbe a mun­kások. Alapos átszámítással minden termékféleségnél és munkaterületen bevezetik az új rendszert, s a kísérletből a későbbiek során minden bizonnyal gyakorlat lesz. (hekeli) A pályaválasztási tanács­adás az utóbbi időben haté­konyabbá vált. A fővárosi tanács az országban élsőként megalapította a Pályaválasz­tási Intézetet, s immár a fő­városon kívül tíz megyében és két megyei városban mű­ködik hasonló intézmény, elősegítve az úgynevezett pá­lyaválasztási felelősök szak­Nagysaerű kezdemény esés as ÉMÁSZ-nál Üj dolog és a törzsgárda- tagok nagyobb megbecsülé­sét is jelenti, - hogy az ÉMÁSZ egri üzletigazgató­sága a régi dolgozókkal kü­lön is megvitatja a válla­latra háruló feladatokat. A napokban hívta össze az üzemigazgatóság a 20—30 és 40 éves törzsgárdatagokat, hogy megbeszélje velük az 1971. év hátralevő részében a vállalatra háruló feladato­kat. Szóba került a vállala­ti munkamorál, a munka­társak kapcsolata az üzem- igazgatósággal, s munkájuk politikai jelentősége. Nem szerencsés a jégesővel évődni, de nem is ezt teszem, hanem a mértéhen kajánkodom. A jég- eső-m,értéhen! Tyúktojás. Galambtojás. Tojás. Ez a jégeső mértékegysége. Es ez az én kétkedésem oka. A galambtojás még csak... csak, de tyúk­tojás?! Az ekkora jégdarab öl, pusztít, tarol: kő kövön nem maradna. És egyáltalán, félő, hogy holnap, vagy azután struectojás nagyságú jégsze­mekről is olvashatok, pedig csak hangyatojás nagyságú volt. Az viszont igaz, hogy kicsi a jég, de erős! ,,Otthon 72” címmel nyílik kiállítás szeptember­ben a budapesti, városligeti vásárvárosban. A ki­állításon a legújabb lakberendezési cikkeket, ház­tartási felszereléseket és konyhaberendezéseket lát­hatják az érdeklődők —, a hírek szerint. Megyek es megnézem majd ezt a kiállítást, hadd tudjam meg, hogy mit nem kaphatok meg az üzletekben. (-ó) Két brigád és hat kombájn Napi átlag tizenöt hold — Az eredmény és a terv Aiüandó szerelői ügyelet ilyenkor még alig volt gyü­mölcs, nem is „jegyezték” hivatalosan az árát. Mindez július 1-én, nyár idején. Ahhoz képest, hogy tavaly milyen árak voltak, az idén minden olcsóbb. De ah­hoz képest, hogy nyár van, még mindig drága. És egy­formán drága a vállalatnál, a kofángl, a tsz-boltban és a „maga asszonyánál”. Vajon csak az időjárás az oka? —d— Mit /őszünk és mennyiért ? Egy háziasszony elmélkedései a piacon Valamit főzni kell! Demit? Mit kínál az egri piac, ha az ember jókor reggel kimegy, amikor még friss az áru és minden kapható? És kinél érdemesebb vásárolni? El­adókban nagy a választék az egri piacon, vannak a MÉK- elárusítók, kofák és ott a „maga asszonya”, aki a kert­ben termelt kis zöldségfé­lét viszi a piacra, természe­tesen külön „megmosdatva” minden szem krumplit és ré­pát. (A „mosdatás” az árnál jelentkezik!) Mit lehet főzni egy csen­des hétköznapon, hogy a csa­lád vitaminszükséglete is biztosítva legyen, és a házi­asszony nem éppen kifogy­hatatlan pénztárcája is ki­bírja? Van friss zöldfőzelék — nagyobb választékban, mint tavaly ilyenkor. A zöldborsó ugyan ismét drágult, hiszen már lefut, de itt a zöldbab. Az előbbinek 12 forint kiló­ja, az utóbbi 8—8,50-es áron, bár á „maga asszonya”, ha el altar menni a vevő, hatért is odaadja. A vállalat és a kofák majdnem azonos áron adnak mindent, esetleg a ko­fáknál 50 fillérrel, egy fo­rinttal magasabbak az árak. De minden friss, a vállalat­nál is. Levesnek jöhet a zöld­bab. Ez az olcsóbb és újdon­ság. Tavaly ilyenkor zöldba­bot csak elvétve lehetett ta­lálni egy-két kertészkedő há­ziasszonynál. Még újdonság az újburgonya, küója hat fo­rint. Érdekes, úgy látszik, az <^ri piacon nem jelentkezik m, kínálat-kereslet gazdasági törvényig mert rengeteg az újburgonya, a csarnokon kívül krumplihe­gyek állnak, az egyik asz- szony maga 14 mázsát ho­zott, de az ár az hat forint, szigorúan. Hat forint a ko­fáknál, a vállalatnál, a „ma­ga asszonyánál”, bár ez utóbbi az apraját különvá­logatva valamivel olcsóbban adja. Tavalyi háztartási könyvelésemben a krumpli július elején három forintos áron szerepelt. Igaz viszont, hogy tavaly ilyenkor még rengeteg salátát ettünk, az uborkának csillagászati ára volt. Most 6—8 forint kilója. És szép. A paradicsom ára is örvendetesen lement, „már” húsz forintért kapható! Ta­valy ilyenkor 38-ért adták. A paprika ára még mindig magas, 50 forint kilója, de az is igaz, hogy tavaly július első hetében darabszámra ad­ták borsos áron. Ahhoz ké­pest ugyan olcsóbb, de a le­csó ma drágább, mint egy ünnepi rántott karaj. A hagyma és a. zöldség nagyjából úgy kapható, mint tavaly. A tojás 20—30 fillér­rel olcsóbb, de lévén nyár eleje, még így is drága. A hagyma néhány fillérrel ol­csóbb, mint tavaly. Lesz te­hát zöldbableves, rántott ka­raj —, nagyszerű, hogy a csarnokban húsbolt is van, és abban hús —, zöldséges új­burgonyával. És a gyümölcs? Van mál­na 19 forintért. A ribizli ára napok óta egy szinten van, 12—13 forint, az őszibarack 12 és megjelent újdonság­ként a sárgabarack, ugyan­csak 13 forintért. Tavaly Talán meglepő, hogy egy olyan hagyományosan sző­lőtermesztő tsz, mint ami­lyen a gyöngyösi Mátra Kin­cse, az idén 1850 holdnyi aratnivalóval is rendelkezik. Ez pedig akkora terület, hogy a közös gazdaság egé­szének nagyon figyelemre méltó része. A munkára is így készültek fel, a súlyá­nak megfelelő körültekintés­sel és alapossággal. A múlt hónap vége felé állt be az első 116 holdas őszi árpa táblába a Püspöki­dűlőben a hat kombájn, ami két brigádhoz tartozik. A hét közepén a Tórajáró- és a Keleti-rakodó dűlőkben dolgoztak már a gépek. Ma­guk mögött hagytak akkor­ra 260 hold tablót. Átlagban eg.y gép naponta tizenöt hold termését vágta le és csépelte el. Az eddigi termés azt mu­tatja, hogy a tervezett mennyiséggel a jövőben tis számolhatnak, hacsak vala­mi közbe nem jön. Ha a rossz időjárás megnehezíti a munkát és kárt tesz a ter­mésben, akkor a korábbi el­képzelések nem valósulhat­nak meg, köztük például az aratás augusztus 10-re ter­vezett időpontja. Szepessy Bélától, a szövet­kezet főagronómiusétól ka­pott tájékoztatás alapján a munkáik feltételeiről is sike­rült képet kapni. A gépek kezelői felkészüllek a nehéz munkára. Három új kom­bájn kezdte meg a betaka­rítást az idén. Ezek nagy­szerűen dolgoznak, de a há­rom régebbi gépet is olyan jól felkészítette a szövetke­zet gépcsoportja, hogy ver­senyben vannak az új kom­bájnokkal. Már közismert az alkatrészek ellátásában ta­pasztalható nehézség, ami a Mátra Kincse Tsz szakem­bereinek is sok gondot oko­zott. Ékszíjak, siemeringek, kaszaujjak és pengék után­pótlásáról kellett gondos­kodniuk, nehogy ezek közül bármelyiknek a hiánya aka­dályozza a betakarítást. Ka a már szokásos mértékű ko­pások. hibák fordulnak elő az idén is, akkor a tarta­lékban levő alkatrészek át­segítik a szövetkezetieket a nehézségeken. Aratnivaló akad még bő­ven. Őszi árpából 140 hold, tavaszi árpából 281, búzából 750. mustárral kevert bor­sóból 320, olajlenből és • fénymagból 50*—50 hold. A kombájnok nyújtott műszakban vágják a ter­mést. Elég nagy a megterhelés a gépnek és az embernek egy­aránt. De hogy fennakadás ne lehessen, a gépcsoport egy szerelője • állandóan ügyeletet tart. Egy kis te­hergépkocsival keresi - fel a kombájnokat, hogy elvégez­ze a tervszerű karbantartá­sukat. Nem kell hívni az ügyeletest a gépekhez, megy ő szinte menetrend szerint. A Mátra Kincse Tsz-ben jól előkészítették a gazdasá­gi év egyik fontos szaka­szát, a szántóföldi növé­nyek. a kalászosok betaka­rítását, ezért is néznek biza­kodva az elkövetkezendő he­tek eseményei elé. Egyelőre nem kellett csalatkozniuk, bár az egyik 220 holdas ősziárpa táblájukban a vi­har mintegy tíz százalékos kárt okozott. Óvatosságból ugyan ter­méseredményekről most még nem beszélnek, de optimiz­musuk a visszafogott szavak mögül is kicsendül. (gmf) jóvá hagyták a tsz ötéves tervét Kenilkívüli közgyűlés Kálkan (Varga Gyula tudósítónk­tól.) Rendkívüli közgyűlést tar­tott a káli- Egyetértés Ter­melőszövetkezet. A tsz-ben először készítettek ötéves tervet, s ezt Varga Zsig- mond tsz-elnök terjesztette a közgyűlés elé. Az öt évre szóló termelési terv számai a helyi adottságok figye­lembevételével lettek meg­állapítva úgy, hogy azok messzemenően figyelembe veszik a közös gazdaságban dolgozók egyéni érdekeit is és nem utolsósorban a nép­gazdaság érdekeit. Az előter­jesztett tervszámok reális és elérhető eredményeket tük­röznek. Figyelembe véve a közös gazdaság egyenletes fejlődését és azt. hogy az utóbbi időben jelentős be­ruházásokba fogtak, reális­nak látszik a 16,5 százalékos lermelési értéknövekedés. Részletesen megterv ezlék a fő ágazatok alakulása mel­lett a segéd- és melléküzem- ági tevékenységet. Az elkö­vetkező ötéves terv végére az 1—10 órás munkanapra jutó kereset összegét 110 fo­rintra tervezték. Az 1—10 órás napra jutó kereset le­hetősége biztosítja a terme­lőszövetkezeti tagok megél­hetését és változást ígér a szociális-kulturális helyzet­ben is. A közgyűlés részve­vői nagy érdeklődéssel fi- afoitek .ü lacyaek «£.* né* ­szét, mely a tagok' szociá­lis helyzetének javításáról szólt. Így többek között a tervidőszak második felében a tsz-vezetők szeretnék meg­oldani a korszerű és ké­nyelmes utasszállítást, a szociális épületek felépíté­sét és az ösztönzőbb ösztön­díj-rendszert. Nem utolsó­sorban szerepel a tervben az idős tsz-tagok anyagi segí­tése is. A terv felett nyitott vi­tában többen mondták el hasznos javaslataikat. Krisz­tián Pál műhelyvezető a gé­pesítés színvonalának növe­lését javasolta hangsúlyoz­va, hogy a célok eléréséhez szükség van korszerű, min­denkor üzemképes gépekre. Farkas Lászlóné a szocialis­ta brigádok szervezésének fontosságát hangsúlyozta, s a hozzászólók szavaiból álta­lában kiderült, hogy a terv­vel egyetértenek és tudjak, hogy annak valóra váltása az ő munkájuktól is függ. A tagság a szövetkezet öt­éves középtávú tervét ja­vaslatokkal kiegészítve el­fogadta. A tervismertetés után a szövetkezet első fél­évi eredményeiről is számot adtak a vezetők. Mmism £* 1371, juliuä 3,, púit«? *

Next

/
Oldalképek
Tartalom