Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

ERESZKEDÉS A MÉLYBE. (Kiss Béla felvétele) A mélység vándorai Harminc önkéntes kntató a Kárpát-medence legmélyebb aknabarlangjában Az út meredek, törött fe­nyők keresztezik. Autó itt nem megy tovább. Gyalog, kilométereken át kurjongat­va keressük a veosem-bükki expedícióé tábort, Végre! Itt-ott fára sze­geit fémlapok elvezetnek a kék és sárga sátrakhoz, a füstölgő tűzhöz, mely fölött kondér lóg. Kétszáz méter ide a zsomboly és a műszeres barakk. Szanaszét száradó ponyvák, ruhadarabok, fü­lig sáros csizmáik. Tegnap felhőszakadás volt, úszott a tábor. Lakói élelemért se tudtam lemenni Bódvaszi- lasra, mely tíz kilométerre az utolsó emberlakta hely: ★ Mit akar itt tulajdonkép­pen a budapesti Vörös Me­teor harminc alpinistája? — Karsztvizet, új barlang- rendszert igyekszünk fel­tárni Kessler Hubert nyom­dokain — mondja Szent« István tábarvezetó geológus, r— Lejutottunk három füg­gélyes, egymásba torkolló kürtőn. 280 méter mélység­be, ami barlangrekord a Kárpát-medencében. Most igyekszünk pontosan feltér­képezni az Üregeket, majd mélyebbre hatolunk. Vfzfes­tessel, egyéb kutató módo­zatokkal Kesslerék megál­lapították, hogy 300 méteren több kilométeres, karsztvíz­zel teli barlangrendszernek kell lennie. Húsz méter vá­laszt el berniünket tólej A környék vízellátása szem­pontjából óriási jelentőségű lenne, ha mielőbb rátalál­nánk. Arról nem beszélve, microtia természeti szépség­gel szolgálhat a hegymélyi, ismeretlen barlangvilág. Már a levezető, második termé­szetes akna fala csupa szí­nes. dúsfürtű cseppkő.,. — Van-e bíztató jel? — Lent a fenéken olyan a huzat, hogy eloltja a kar­bidlámpát. Ezt csak nagy légterű üreg, vagy egyéb fel­színi nyílás okozhatja. ★ Dolgozni kezd a csörlő, s kisvártatva sisakos, bőrig ááott ruhájú fiatalember emelkedik ki a zsomboly mélyéből. A táborvezető rá­sandít. — Ügy látom, megizzadt Gyurkó Barna! Tudja, cso­dálkozom, hogy nem szök- dösnek még el a munka­társain. Itt nincs ám fizet­ség. Minden 'táborlakó ön­kéntes alpinista, vagy ama­tőr barlangász. Csak a szen­vedély tartja együtt a né­pet A felbukkanó kutató alig 17 éves. Gimnazista, Mis­kolcról csatlakozott a gár­dához. Másik véglet: Révész Lajos bácsi. ötven éve mássza a hegyeket, bújja a barlangokat. Ferenrzi Ti­bor műszerész megjárta már az Északi-sarkot is. Most a Természetbarát Szövetség kérése alapján sportolóként tölt egy hetet i táborban Nem mindenki ilyen sze- ncsés azonban. A kutató- ír lakóinak fele rendes •adságának terhére kül­detett ki ide az isten •a mögé. hogy hasznos ívedélyének hódoljon, ílási Judit műszaki raj- nr lót például nem engedte el a MÁV Tervező Intézet. Fizetés nélküli szabadságot is keservesen kapott. — Persze, ha a Vasutas­ban fociznék, símán menne minden — mondja — Mert nálunk csak ez számít sportnak. ★ Á vecsem-bükld expedí­ció anyagi helyzete nem va­lami rózsás. A Vízgazdálko­dási Kutatóintézet csupán 40 ezer forintot irányzott elő a kéthetes expedícióra, s en­nek fele elmegy kosztra, útiköltségre. A felszerelést úgy sírták össze. Sátrakat a sportkör adott, víztároló kannákat, főzőedényeket az Egyesült Vegyiművek. A Vil­lamos Távezeték Vállalat áramfejlesztő masinával es egy GAZ—63-as terepjáró­val segíti vállalkozásukat, míg a négy szinten működő rádió adó-vevő berendezést, továbbá a csörlőt. mely sze­mélyt és tárgyat hevedere­ken a mélybe szállít, s fel­színre hoz: a jósvafői kuta­tóállomás bocsátotta ren­delkezésükre. Személyi felszerelésük már saját zsebre megy, ami komoly -megterhelés. Palán- kai János például három­szor dolgozott eddig a mélyben. Ezalatt vízhatlan overallja szétíoszlott, & dob­hatja el azt a két tréning­ruhát is, amit a barlangi páradús hideg ellen felvett az overall alá. — Akárhogy számolom, csak ez hétszáz forint! — S miként nyert kie­gyenlítést? — Az új felfedezés örö­mével. Két napja találtunk egy száz méter mély oldal­ágat, mely a főaknával pár­huzamosan fut a mélységbe. Most már abban is dolgo­zunk. ★ Délután fél négy! A ba­rakkban recsegve megszólal a hangszóró: Lujza, akaszd ki magad, s állj félre! Belóg a villanyvezeték! A figyelmeztetés a harma­dik szintről, kétszáz méter mélyből tör a napvilágra, ahol egy brigád éppen mé­réseket eszközöl. Kérdő Pé­ter, a villamcfeteehnikai be­rendezések főnöke rögtön szedelőzködik, hogy kap­csokkal, szögekkel alászáll- jon, s végig a sziklafalhoz rögzítse a huzalt. Ha bele­akad valaki, s elszakad: sú­lyos balesetet okozhat. Két napja a telefonzsinór ment tönkre. Süket volt há­rom órán keresztül az. egész tábor, az egész barlang- mély. ★ A rövidhullámú rádióál­lomás az expedíció idegköz­pontja. örömet és bajt köz­vetít, külszíni világot és nyirkos, szűk barlangmélyt köt össze. Hasonlóan fontos szerepe van a csörlőnek. Egy elvé­tett mozdulat, s zuhan a fe­neketlen sziklasirba a leg­tapasztaltabb, legügyesebb barlangász. Duzzadt, véres szemekkel ül Kányási Jó­zsef a csörlő dobjánál. Mint aki három napja nem aludt. Mikor szóvá teszem, rábó­lint ; — Körülbelül úgy van. Tegnapelőtt éjfélig működ­tünk. Az éjjel pedig le sem felehettem. Folyt a munka. Persze, váltótárs akadt vol­na, de úgy vagyok vele, hogy nagyon az én kezemhez ido­mult már ez a masina. S hát szeretem klubtársai­mat j.. ★ Harminc megszállott ter­mészetbarát így küzd június végéig a vecsem-bükki zsomboly titkainak megfej­téséért, a jó és egészséges ivóvízért, hazánk eddig is­meretlen földnjélyi szépsé­geinek feltárásáért. Sok szükséget éreznek, de nem háborognak miatta. Jelentős eredmények dicsérik mun­kájukat. ám nem pöffesz- kednék és nem nyújtják kezüket ordóért. Üdvözlet a mélység ván­dorainak, a barlangvilág önkéntes kutatóinak. Moldvay Győző esett, tanácstalan: — Mi mindent megtettünk értük: gyerekszobájuk van, rádiójuk, lemezjátszójuk; a legújabb divatú ruhákat kap­ták. Nem tudom megérteni, miért történt. — Amennyire időmből fu­totta, törődtem nevelésük­kel, amikor kezdődtek a problémák, próbáltam be­szélni velük, meggyőzni őket. Ha mindenki annyit tett volna mint mi... — si­ránkozik az anya. — Amit az iskola nyújt- hat, mind megkapta a két gyerek. Az iskola egyedül mégsem képes csodákra — érvel az igazgatónő. Ha ennyire rendben min­den, akkor hogyan juthatott vakvágányra a két Csabai gyerek sorsa? Jóslta ötödikes, Imre a ha­todik osztályt végezte, hol vannak még a kamaszkor út­vesztőitől, zűrzavaros vágyai­tól, bizonytalanságától. Ám amit tettek, megdöbbentő. Betörtek a Park Szálló rak­tárába, rövid sörözgetés után szalámival megrakodva újabb kalandra indultak; még azon az éjszakán behatoltak a népkerti sörözőbe, s vittek, amit tudtak. Nem sokkal ké­sőbb a lakótelepi iskolát szemelték ki vadászterületül. A fiatalabb gyerek kíváncsi volt arra, hogy valóban meg- bukott-e? A betörést ismét éjszaka hajtották vé&re. Két jóképű, életvidám, tisztelettudó viselkedésű, ér­telmes gyerek; Imre külö­nösképp éleseszű, rajzkész­sége átlagon felüli, ,a tollat is ügyesebben forgatja, mint fiasonlókorú társai. A gyámhatóság határozott: Jóskát és Imrét zárt inté­zetbe utalta .oda, ahol a ne­hezen nevelhető gyermekek­ből próbálnak több-kevesebb sikerrel embert formálni. A határozat megszületett, ám a kérdés még válaiszplat­Felkészült az áFOR Megkezdődött az autózás fő idénye, s erre felkészült az ÁFOR te: vidéken és a fővárosban összesen 387 benzinkút áll az autósok rendelkezésére; Az utóbbi egy évben 22 új tankállomás épült, a nyári időszakra 125-nek meghosszabbítot­ták a nyitva tartási idejét, 64 helyen éjszaka ifi ügyele­tet tartanak, s így a nap minden órájában fogadják, kiszolgálják a kocsikat. A korábbi évekhez hason­lóan, a nyári fő idényben az ÁFOR mozgó benzinkút­jai is az autósok rendelke­zésére állfták. öt guruló töl­tőállomás működik. Felkere­sik majd az idegenforgalmi események színhelyét, segí­tik többek között a nagyvá­zsonyi lovasjátékokra, a sze­gedi szabadtéri játékokra, a hortobágyi lovas játékokra, a soproni ünnepi hetekre, a balatoni autós, és vízipará­déra, valamint a Vadászati Világkiállításra érkező au­tósokat, Rövidesen munká­ba áll egy újabb mozgó ben­zinkút is, amely már elekt­romos kimérő szerkezettel, vagyis átfolyásmérővel is rendelkezik és egy szerviz- mikrobusz kiséri. Az ÁFOR üzemanyagtöl­tő állomásainak hálózata rövidesen tovább bővül. Üj benzinkút nyílik Pomázon és befejezéshez közeledik a töltőállomás építése Nagy­iparoson. Harkányban, Deb­recenben és Sárospatakon. A nemzetközi lovasnapokra átadják a nagyvázsonyi és a bugaci benzinkutakat, A balatonvilágosi AiXDR— AGIP-benzinkút és autó­szerviz kombinát megnyitá­sának idöpöntja már csupán az uj műút elkészülésétől függ. A nyárra több helyen új típusú, színes kútoszlopokat állít fel az ÁFOR és ezeken — a konyakokhoz hasonló­an — csillagokkal jelzik, különböztetik meg a benzin­fajtákat lan: miért, hogyan jutott ed­dig ez a két talpraesett, szimpatikus gyerek? Valóban megtettek-e mindent a szü­lők és a pedagógusok? A szülők: — Két hónapja kezdődött A kilengéssorozat, addig nem volt különösebb baj a gyerekekkel. A gyermék. és ifjúságvé­delmi intézet igazgatója: — A szálak jó két évre vissza­nyúlnak. Maguk a fiúk mondtak, hogy többször hiányoztak igazolatlanul az iskolából, s olykor idősebb társaikból álló galerikhez vetődve késő éjszakákig kó­boroltak a Népkertben és a strand környékén. Tanulni nem szerették, inkább csa­vargással töltötték az időt Az igazgatónő: — Mi azon­nal érzékeltük a problémá­kat értesítettük is a szülő­ket, sajnos hiába, nem tö­rődtek az apróbb kilengések­kel. A gyerekek: — Untuk a tanulást, meg azt is, hogy mindig fenn üljünk a lakás­ban. Eleinte olvastunk, első­sorban kaland regényeket, de az olvasástól is csömört le­het kapni. Később apánk a könyvtárból is kiíratott ben­nünket mert szerinte az ol­vasás a tanulás rovására ment. Volt, amikor megfo­gadtuk a jó tanácsot, a fi­gyelmeztetést és tanultunk, de olyankor sohasem felel­tettek. Akkor jöttünk rá, hogy semmi értelme a szor­galomnak. Kövessük tovább az ellent­mondásokat, úgy, hogy szembesítjük a véleménye­ket, lépjünk tovább a ho­gyan és a miért útján, ku­tatva a felelősség összete­vőit is. Az igazgatónő: — Szerin­tem szülői felelőtlenség az, ha késő éjszakákig engedik kóborolni a tverekékat Ezt meg az elfoglaltság sem ma­I Arin*»! MONDOK, Lőrinci TERvek Lőrinci nagyközség taná­csa a közelmúltban tartotta meg első munkaülését, amelyen értékelték a har­madik ötéves terv eredmé­nyeit, s megvitatták az 1971 —75-ös tervciklus községpo­litikai feladatait. A nagy­községi tanács — amint azt a tanácsülésen is megállapí­tották — az 1966—70-ig tar­tó ötéves tervidőszakban valamennyi fontos célkitűzé. sét megvalósította: saját erőforrásból és az üzemek támogatásával mintegy há­rommillió forintot fordítot­tak útépítésre, elkészült több mint négy kilométer hosz- szúságban az Április 4, a Csokonai, az Arany János, az Ady Endre, a Bajcsy-Zsi- linszky utcákban a járda, s közel 750 ezer forintot for­dítottak a tanács kezelésé­ben levő lakásokra. Ezeken túlmenően a község terüle­tén az elmúlt öt év alatt több mint 200 új lakás épült, nagyrészt OTP-köl- csön igénybevételével. Fej­lődött az egészségügyi és szociális ellátás színvonala is: felépült az anya- és cse­csemővédelmi intézet, a fog­orvosi szakrendelő, vala­mint két védőnői és egy fogorvosi lakás. Űj iskolát is építettek, továbbá kiala­kítottak egy korszerű nap­közi otthont, valamint egy tömegszervezeti székhazat. Az eredményeket — a fel­újításokat. a karbantartáso­kat, a parkosítást és a fá­sítást — még hosszan le­hetne sorolni, amelyek mind-mind nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy a nagy­községi ranghoz méltóan je­lentősen megváltozott Lőrin­ci arculata. Ugyanakkor gyarázza. Hogyan lehet nyu­godtan készülnie érettségijé­re az anyának, amikor gye­rekei éjszakákon át nincse­nek otthon. Az sem nevelési módszer, hogy az apa vasaló­drótból font korbáccsal ver­te a gyerekeket. A fiuk nem­egyszer panaszkodtak erre az iskolában. Arra is, hogy a szülők minden szabad ide­jüket lefoglalják, s nekik kell anyjuk helyett végezniük az összes házú munkát. é> A gyerekek: — Az iskolá­ban is nemegyszer megvertek bennünket, különösen a földrajztanár, pedig csak be­szélgettünk. A pszichológus: — Az is­kola korántsem tett meg mindent. Megküldték az el­lenőrző könyveket, gyerekes bejegyzéseikkel találkoztam. Csak egyet idézek: Tizenhat- szőr nem csinálta meg Jóska a matematikád házi felada­tát. S ez és a többi címezve a szülőknek. Hol marad a pedagógus konok akarása, hozzáértése, nevelési ráter­mettsége? Ügy kell előadni, hogy a magyarázat felkeltse az érdeklődést, a tantárgya­kat meg lehet és kell is sze­rettetni a gyerekekkel. Két­ségtelen, hogy vannak ne­héz nevelési esetek, csak hogy elenyésző számban, s ha idejében segítenek, akkor nincs szükség nevelőintézeti beutalásra —, amely nem egy esetben kényelmességből származik. Minden gyerek megközelíthető, érdeklődése megköthető, csupán kutatni kell a fogódzó pontokat. A szülői jóakarat nem vitatha­tó, a hiba az, hogy nem kö­vették figyelemmel gyerme­keik fejlődését, észre sem vették, hogy a fiúk már ré­gen más környezethez kö­tődtek, azt sem, hogy kette­jük közt állandósult a test­vérviszály, hogy napról nap­ra csökken az otthon vonzó­ereje, s nő a galeri varázsa. Mindkét fiú elmondta: sze­retett volna renden tas&á Jenái, Am ennejs. ára vol^ biz változatlanul gondot jelent a tanács vezetőinek az a kü­lönös helyzet, hogy Lőrinci­ben — a szokásostól eltérő­en — a település „perifériá­ja” (Selyp, Petőfibánya, Erő­mű-lakótelep) mögött mesz- sze lemarad a régi község, a település központja. A következő időszakban ép­pen ezért arra törekszeneii, — ezt tükrözi a nagyközsé­gi tanács IV. ötéves terve is —, hogy a belső területet is a peremtelepülések színvo­nalára fejlesszék. A tervek szerint rövidesen hozzákez­denek egy regionális vízmű építéséhez. A tervek tanul- mányszinten már készülnek, amely szerint Apc községtől Zagyvaszántón keresztül építik meg a vízvezetéket Lőrincibe. Az ivóvízellátás biztosítása után megoldják a szennyvízelvezetést is. A nagyközségi tanács je­lentős segítséget kapott ed­dig is a közigazgatási terü­letén működő üzemektől — a Mátravidéki Hőerőmű Vál­lalattól, a Selypi Cukor­gyártól, a Csőszerelőipari Vállalattól, a Petőfibányai Gépüzemtől és vegyesüzem­től — továbbá a helyi me­zőgazdasági termelőszövet­kezettől és a körzeti fo­gyasztási szövetkezettől. Igen jelentős az aj támogatás, amelyet különösen az óvo­dák és bölcsődék építésé­hez, korszerűsítéséhez adtak az említett üzemek és szö­vetkezetek. Ez a társadalmi összefogás a garancia arra, hogy a nagyközségi ta­nács következő ötéves ter­vi célkitűzéseit az elmúlt ■ időszakhoz hasonló sikerrel valósítja meg. zonyítaniük kellett. ,Ez külö­nösképp Imre számára volt fontos. Itt a magyarázata a betörési sorozatnak. E torz fejlődési folyamatról sem az isleola nevelői sem a szülők nem tudtak. A gyámhatóság döntött; a megítélésben is különböznek a vélemények: Az iskolaigazgatónő: — Je­len pilanatban ez az egyet­len létező megoldás, még meg lehet menteni a két Csabai fiút, de csak így. A pszichológus: — Talán lett volna más is, a szülők javaslatán is megérné medi­tálni. A szülök: — Nem nyug­szunk bele, hogy elvegyék tőlünk gyermekeinket, a ha­tározatot megfellebbeztük. A lakótelepről elköltözünk, más iskolába Íratjuk a fiú­kat, egyszóval új környezet­ben próbálkozunk. Sikerülni kell, s jogunk van saját gyermekeinkhez. Nem szokványos eset, mert túl fiatalkorúakról van szó, akik a bűnözés útjára siklottak, élénk képzelőere­jű, lelkileg elhanyagolt gye­rekekről, akikkel törődni megfeledkeztek. A vélemények szélsősége­sek. az indoklás is itt-ott szubjektív ízekkel fűszere­zett, akárcsak a megkésett törődési hulláin. Milyen lesz a végső dön­tés? Ezen érdemes elgon­dolkodni, megvitatni a leg­célravezetőbb módszert, hi­szen a két fiatal élet sorsát határozza meg majdhogy véglegesen. A döntő szót sür­gős kimondani, hiszen két fiú áll válaszúton... Pécsi István jmm& 1971. június 20.. vasán«# (f aludj) SZEMBESÍTÉS Az apa tekintete kétségbe»-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom