Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

A RjädUt KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok HAl Zenekari hangverseny 10.05 A Rádió Kabarészínháza 11.15 Beethoven-szonáták 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiakoktél 13.50 Jegyzet 14.00 Kóruspódium 14.25 Üj Zenei Üjság 15.03 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz 16.00 168 óra 17.37 Ének a Küküllőről 18.07 Bartók-íelvételek 19.29 Párizsi zenés parádé 20.00 Vidám zenés műsor Belgrádból és Budapestről 22.20 Laosz, útijegyzet 22.30 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Hülgyválasz. Részi. 8.56 Nóták 8.15 Válaszolunk hallgatóink­nak! 12.00 Népdalok 12.20 Könyvszemle 12.30 Gounod operáiból 13.03 ítiportmüsor 13.30 Couperin-motetta 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosok a mikrofonnál 15.05 Bach: a-moll hármasver­seny 15.30 Falvakban, mezőkön 16.05 Népzenei Magazin 16.45 Titta Roffo énekel 17.05 Az élő népdal 17.15 Szimf. zene 17.45 Az állatvilág bédekker« 18.18 Kíváncsiak klubja 19.00 Rimszklj-Korszakov: ko, 3 felv. meseopera 22.44 Népi zene 23.15 Liszt-hangverseny *.30 10.00 ILID 11.30 14.53 15.25 18.10 16.35 16.40 17.45 18.15 19.15 19.30 20.00 20.05 22.00 22.30 22.40 22.45 MAGYAR A tv politikai tanfolyama Minden kilométerkőnél... 10. A cigánylány Munkásnők között Türingiában Rizi-bizi Jackie éa Hermlne ,.. 7. Barátunk az ember Közv. az V. országos úttörő-találkozóról. Játsszunk! Anglia és a Közös Piac Hírek Friedrich Dürrenmatts A bíró és a hóhér Ölombetűs vallomások. Dok.-filmsorozat. S. rés* Zengjük a dalt... Cicavízió ... Tv-híradó Mikes György ötperce Molnár Ferenc: Harmónia» színmű, 3 felvonásban Filmösszeállítás TV-híradó Reklámrevű Jó éjszakát, felnőttek. Amerikai komédiák POZSONYI 3D.25 A kékruhás lány. Régi cseh filmvígjáték 13.45 Kosice—Slovan Piestany vízilabda-mérk. 14.50 Nedves labda. Kisfilm 15.00 Csehszlovákia—Szovjet­unió Davis Kupa tenisz- mérk. 19.00 és 22.15 Tv-híradó 21.20 Kockázat. 16. rész 22.25 Társastánc-verseny EGRI VÖRÖS CSILLA Gí (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A szicíliaiak klánja , Színes, szinkronizált francia bűnügyi film (Felemelt hely árakkal I) EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor A nagy Red Színes, amerikai, film. egy fiú és egy kutya barátságáról EGRI KERT: Este fél 8 órakor Tájkép csata után Andrzej Wajda színes, lengyel filmje GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hogyan robbantottam ki a II. világháborút I—II. rész Dupla helyárak! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Mr. Zéró három élete GYÖNGYÖSI KERT: Bűntény a Via Veneton HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A lovag végakarata HATVANI KOSSUTH: Szerelmem, segíts! FÜZESABONY: Gramigna szeretője PÉTERVAS ARA: A Karamazov testvérek Egerben este 7 órakor: POMPADOUR (Eérletszünet.) Eger közlekedésének fejlődése Az egri Lenin úton nagy munkálatok folynak Az út­nak a Klapka utca és a Sza­badság tér közötti szakaszán a közúti forgalom le van ál­lítva, már felbontották ott a régi útburkolatot és látszik, hogy az új úttest a mostani­nál jóval szélesebb lesz, — amint ezt a mindinkább nö­vekvő forgalmi igények meg­kívánják. A városuk sorsa iránt ér­deklődő egriek örömmel, megelégedéssel figyelik a munkálatokat, — de a néze­lődés során felmerül a kér­dés: mi is volt azelőtt, és hogyan fejlődött Eger közle­kedése a mai szintig? Erre a kérdésre óhajtunk az alábbiakban — legalább kivonatosan — válaszolni! ★ A több mint egy évig tartó tatárjárás pusztítást okozott Magyarországon. Két és fél évszázad munkája ment ve­szendőbe, — a feldúlt or­szág kétségbeejtő látványt nyújtott. A nyugodt ütemű fejlődés csak a XIV. század harmincas éveiben kezdőd­hetett el ismét, amidőn meg­erősödött az ország pénzügyi helyzete, rendeződött a kör­nyező országokkal a kereske­delmi együttműködés. Bennünket, egrieket külö­nösen érdekel, hogy Észak- Magyarország és a velünk akkor szomszédos Lengyelor­szág között ezekben az idők­ben nagymértékben szorossá vált a gazdasági kapcsolat. Ebben az időszakban nőtt meg a szerepe a fejlett ke­reskedelmi központtá vált Egerből észak felé, — Bél- háromkút—Sajónémetin át futó országúinak, amely to­vább felvette még Rudabá- nya, Kelecsény és környéké­nek termelését. Eger város- szerkezetében ekkor alakul­tak ki az azóta is nagy je­lentőségű belső forgalmi utak: a „Strata publica”, a várhoz vezető mai Kossuth Lajos utca, valamint a „Via magna intermedia”, a mos­tani Széchenyi utca helyén, amelyet egyes iratok ekko­riban „Hozzwwcza” (Hosszú­utca) néven is említenek. Sajnos, Eger középkori tündöklése nem tartott soká­ig: városunk 1596-ban a tö­rökök hatalmába került ★ Eger 1687. évi félszabadu­lása után, a beállott zavaros viszonyok miatt eleinte lehe­tetlen tiszta képet nyerni az itteni utazások, közlekedés dolgairól. A Rákóczi-szabad­ságharcot követően, 1711. márc’us 3-án jelent meg vég­re az első királyi rendelke­zés, hogy a postát Budáról Egeren és Debrecenen át kell Erdélybe szállítani. Las­san rendb< íöttek az Egert a környezettel összekötő utak is —, így például egy a XVIII; század kezdetén ké­szült térképen már fel van­nak tüntetve az Alma gyár hegynél a „Tokai út” —, a Máklyán hegy oldalán a „Bu­dai út” —, a Hajdú hegyen át a „Berpeléti út” és „Si- roki út’’ —, a Rácz hegy és TETi ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, t Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Altkomány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74). Rende­lési időn kívül az általános or­vosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinsz- ky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: szombaton 12-órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőink stbsn. 'Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésé», (Tele­fon: w-atj ................... C zigléd által határolt Eger- patak völgyében a Szarvas­kői út”, valamint a „Tárká- nyi út” —, és mint érdekes­séget említjük meg, hogy a térképen a Várhegy mellett egy, még a törökök által ki­alakított öszvércsapás: a „Török út” is látható. A város lakosainak életé­ben legnagyobb jelentőségű volt a következőkben, hogy 1749-ben megindult Egerből az első hivatalos „gyorskocsi járat”. A gyorskocsik, a „de­lizsánszok” azután több mint száz éven át az előkelő „Oroszlán” vendéglő udvará­ra (ma Kossuth Lajos utca 15 szám), részben pedig a közeli „Gólya” szállóhoz (most Kossuth Lajos utca 19. szám) futottak be, mindin­kább növekvő mennyiségben A XVIII. században még csak hetenként egyszer (!) közlekedtek a gyorskocsik Pest—Eger—M i&kol c—K assa —Eperjes között, de az 1800- as évek elején a gyorskocsi­járatok iránti érdeklődés megnőtt: 1830 körül már min­den héten ötször indultak a delizsánszok Egerből, és csat­lakozó járatok létesültek Krakkóig és Lembergig, va­lamint Tokajon át Debrece­nig. ★ Az 1832—1836 évi ország- gyűlés foglalkozott azután először a magyar vasútvona­lak kiépítésével. A vasútépí­tés komoly kivitelezése az 1848—1849. évi szabadság- harc, majd a szomorú Bach- korszak nehézségei miatt, sajnos, erősen elhúzódott és például a Budapest—Szolnok —Debrecen—Miskolc vasúti fővonal csak az 1850-es évek végére készült el, majd a nagy kerülőt megszüntető hatvan—miskolci vonalat is csak 1870-ben helyezték üzembe. Ehhez csatlakozott azután az Eger—Füzesabony közötti mellékszámy az 1872. évben! Igen, városunk a földrajzi helyzete következtében csak „szárnyvonalat” kapott. Eger vasúti helyzetén némileg ja­vított azután a Putnokig ve­zető szárnyvonal, amelynek az ünnepélyes megnyitása 1908. november 12-én tör­tént, Hevesy Sándor Egy este öt ven vidám dalossal CSILLOGÓ, VILLOGÓ üvegpalota. Földszintjén tár­salgó, kényelmes székekkel, puha szőnyeggel. Valentin Kálmán két karja a levegő­ben. Jobbja energikusan megrándul, s ötven ajkon egyszerre tör fel a dal: Sír­hattok már, vásárhelyi lá­nyok, három évig engemet nem láttok .. . A népdalt később Mozart- mű követi: A drága szem­pár. Bortnyák Eleonóra, De­meter Mária, Szabó Dénes szólózik, őket visszhangozza kisvártatva az egész kórus. Érdekes megoldás. Ennek sikere lesz Párádon. Mert a most lezajlott szé­kesfehérvári Álba Reiga na­pok után ide készül az Épí­tők Heves megyei Kórusa. Üdülőknek ad koncertet jú­nius 20-án: Augusztusban pedig angol énekkarral hangversenyez a Gárdonyi Géza Színházban. Siker, meghívás erre-arra, népes próbák, jókedv, angol vendégek. Szokatlan a kö­zelmúlt évek után, amikor széthullőbam volt a nagy múltú kórus. — Megyei igények inspi­rálták Vermes Ferencet és szakszervezeti bizottságun­kat, hogy felkarolja a kó­rust, igyekezzen összeková­csolni, felfrissíteni a regi társaságot. Hetvenezer forin­tot irányoztunk elő ebben az esztendőben különböző ki­adásokra, próbaterem a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat központjának társalgója, s lehetséges al­kalmanként, hogy a cég tár­sasgépkocsija vigye a dalo­sokat vendégszereplésre. Mindehhez dr. Valentin Kálmán és Ocskay György személyében két fáradhatat­lan irányítót örököltünk. Székesfehérvár pedig az új­jáalakított együttes első si­kerének színhelye. Plaket­tel, Vörösma rty-éremmel tér­tek haza. TARJÁNYI GÉZA szakszer­vezeti titkára mondja mind­ezt, aki örül a felfelé tartó pályaívnek. Szünetben Ta­másfalvi Aladár, az énekkar elnöke is mellénk telepszik, s arról beszél, mennyiféle embert hoz egy fedél alá a dalolás. — Amikor én kezdtem, jobbára pedagógusokból állt Eger központi kórusa. De ennek már legalább tizenöt éve! Most gimnazista lánytól ügyészig mind együtt va­gyunk. Kréti Sándor példá­ul építésen dolgozik, Fran­cia Pista bácsi eladó a Cent­rumban, Lingsch Dezső a tisztes cipészipart képviseli, vagy ott az a szemüveges. Bereczky, a/z orvos Felnéme­ten. Minden énekórára ko­csin jön, feleségestől. Asztaltársaság alakul, egy­re többen szólnak a beszél­getésbe. Jó ez. Így válik hi­telesebbé a róluk alkotott fásán dr. Kádár László. — Meg aztán korábban ő ‘S muzsikált, szépen zongorá­zott. így megértette és eltűr­te kimaradásaimat. Sok kedves emlék, epizód merül fel a múltból. Tamás- falvi Aladár meséli a leg­hangulatosabbat. — Pár éve Balatoníüre- den szerepeltünk. Fellépés előtt próba. De hol? Nincs helyiség! Valakinek eszébe jut, üljünk hajóra, próbál­junk a Balatonon. Egy ki* Próba közben . Megyei tűzoltóverseny a Sástónál Az önkéntes tűzoltók me­gyei versenyét vasárnap délelőtt tartják meg a Sás- tónáL A program szerint dél­előtt fél kilenckor térzené­vel köszöntik a járások és városok legjobb önkéntes tűzoltóit, valamint a hiva­talos személyeket és a vár­hatóan nagyszámú érdeklő­dőket. Kilenc óra előtt fel­sorakoznak a csapatok. Megnyitó beszédet mond dr. Pápay Gyula, a megyei ta­nács vb-titkána. A csapatok a verseny­gyakorlatokat fél tízkor kez­dik meg. Valamivel tizen­kettő előtt víziparádéban gyönyörködhetnek az érdek­lődők. Ezt követően tartják meg az eredményhirdetést és osztják ki a győztesek­nek, valamint a helyezet­teknek a díjakat kép. S igy születik vallomás arról a belső indulatról, mely együtt képes tartani annyi embert. — Ha dalolok, mintha ta­vaszi réten járnék — mond­ja Horpáczi Gertrúd, a gim­nazista. — Egy szép mű éneklése közben lehull rólam minden salak, szinte együtt röpülök a muzsikával — teszi hoz­zá Korsós Lászlóné, dalos és krónikás egy személyben, kit olykor két apró gyermeke kísér a próbákra. — Én meg azért járok szívesen, mert minden ran­gú emberrel vagyok itt , együtt, s két ■ dal között vagy ha útra megyünk, sok min- •dent hallok, rengeteg kér­désben véleményt cserélek velük, egytől tanulok, más­nak pedig én segítek —told­ja meg szavukat Godó Fe­renc tanár, az énekkar min­denható pénzügyminisztere. A CSALÁD APJA, feje hetvenéves nyugalmazott banktisztviselő. Fehér hajú szálfaember. Az éneklést a század elején kezdte, az egy­kori Egri Dalkörben, Husz- thy Zoli bácsi kezei alatt. A nemes passzióhoz máig' hű maradt, s szárnyra bocsá­tott 11 gyermeke közül most egyik vele fújja próbán és fellépésen a szebbnél szebb dalokat. — Nem okozott családi perpatvart szenvedélye? — Tizenegy gyerek mel­lett nem volt rá ideje a fe­leségemnek — válaszol tré­(Tóth Gizella felvétele) gőzös minden jegyét össze­vásároltuk, vízre szálltunk, s fújtuk rendületlenül. A járatnak régen ki kellett volna kötnie, de a kapitány megmakacsolta magát. Hor­gonyt vetett az egyik kikö­tő irányában, s a parti pub* likum tapsától kísérve szállt most már a dalunk. Órás késéssel érkeztünk vissza Fü­redre. Oda se neki, így a kapitány, kezdeném maguk­kal elölről. NEVETÉS, DERŰ hul­lámzik végig a társaságon. Valentin Kálmán azonban ismét komolyra fordítja a szót. Feladataikról beszél. — Tavaly az országos mi­nősítő hangversenyen arany fokozatot szerzett énekka­runk. Az idei próbák, sze­replések azt a célt szolgál­ják, hogy tartsuk a szintet, megvédjük eredményünket az 1972-es minősítő vizsgán. Van olyan vágyunk is a márciusi Bach-kantáta sike­rén felbuzdulva, hogy jövő­re tanuljuk be Monteverdi Orfeo című operáját, s a fő­iskola zenekarával közösen vigyük közönség elé. Ami viszont már a körmünkre égett: június 26-án Buda­pesten a rádió felveszi mű­sorunkat, s még a nyár fo­lyamán sugározza. Nagyon kell igyekeznünk, hogy az ország színe előtt jól szere­peljünk ... Moldvay Győző udvarlás 1 A kirándulóhely étterme zsúfolva volt: minden asz­talnál ültek. Jóképű fiatal­ember lépett be, s fürkész­ve körülnézett: megakadt szeme egy feltűnően szép lányon, aki egyedül üldö­gélt. £ fiú, — valamivel fia-. taldbbnak látszott a nőnél —, engedélyt kért!_Jiogy he­lyet foglalhasson az asztal­nál. Pár perc múlva már be­szélgettek, mire befejezték az ebédet, a fiú már az ud­varlásnál tartott. — Meghívhatom egy dup­lára a kerti eszpreszóba? — Nem tudom — tétová­zott a nő, — hiszen alig is­merjük egymást. A fiú bemutatkozott. El­hadarta a nevét, csak a név előtti doktor titulust mond­ta érthetően. — Ilyen fiatal és már dip­lomás? Ügyvéd? — Nem. Orvos vagyok. — Igazán? Körzeti ren­delő? — Ugyan! Kórház. És megnevezte a kórházat, ahol dolgozik. — Szép foglalkozás. Na, menjünk az eszpresszóba. Beszélni akarok magának a húgomról: szeretném, ha maguknál kivizsgálnák, mert nagyon vérszegény. Elintéz­né, hogy felvegyék? — A maga kedvéért min­dent. __^4^.— — Ne tegyen könnyelmű Ígéretet. A húgom egyéb­ként mostanában rosszked­vű. Csalódott egy fiúban, rájött, hogy az illető hazu­dós. Ugyanabban az üzem­ben dolgoznak, gyakran voltak presszóban, moziban, a húgom most mégis ki akarja adni az útját. Betértek a presszóba és egy nagy fat alatt álló ár­nyas asztalhoz ültek. Szellő kerekedett, elviselhetőbb lett a hőmérséklet. — Jó lenne egy kicsit fo­tózni — sóhajtotta a nő —, nyitott kocsival robogni me­sés dolog. — Az a Fiat az enyém, — mutatott a fiú egy fehér autóra. — Elvisz egy kicsit ko- csikázni? — Sajnos, elvesztettem a slusszkulcsomat. — Milyen kár... A felszolgáló az asztalra tette a két duplát és a nő arról kezdett beszélni, hogy a húga milyen csinos. — Engem csak maga ér­dekel, — mondta érzelgős Hangon a fsé. — Pedig másokat nagyon vonz ám... — Például arra a hazu­dósra gondol? — Igen, akivel egy szobá­ban dolgozik a Harántmü­veknél. — A Harántműveknél? — Min csodálkozik, dok­tor úr? — Izé, mert... — Mert maga is a Haránt­műveknél dolgozik. Soha­sem volt doktor, hogy is le­hetne, amikor csak huszon- egy éves. — Maga tudta, hogy én?... — Megismertem a fény­képről, amelyet a húgomnak adott. Nos, a testvérkém tévedett, amikor megállapí­totta, hogy maga egy kicsit hazudós. Nem kicsit, na­gyon. Okosan teszi, ha fel­hagy magával. — Megszégyenített. — A hazugságra előbb- utóbb mindig rájönnek! — Abbahagyom a hazu­dó zást. — És a slusszkulcs, t* Fiat? — Az valóban az enyetr­— Ügy? Na, Isten velef A lány elővette kézitásk. jából a Fiat slusszkulcsé*, beült az autóba és elrobo­gott. Palásti László

Next

/
Oldalképek
Tartalom