Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

( TO DOM Any és technika:.; fmnwAvr és Technik A:.: tudomány es t ecw»­Fájdalom­csillapítás — minirádióval A beteg testrészből az agyba futó idegimpulzu­soknak egy zavaró rádió­adóval való megszakításá­val igen erős fájdalmat is csillapítani lehet. A fájó testtájékhoz lehetőleg kö­zel két elektródát, vala­mint egy elemes miniatűr rádióvevőt ültetnek be. Fájdalom esetén a páciens­nek csak egy rádióadó an­tennáját kell a beépített rádióstimulátor fölé tarta­nia. A stimulátorból kiin­duló impulzusok erősen csillapítják az idegek fáj­dalomjelzéseit és a fájdal­mat a beteg testtájékon könnyű bizsergés váltja fel. Az amerikai Duke University kutatói által ki­fejlesztett készüléket már több betegen kipróbálták. r» I ' ír aaam I _ _ A messze jövőbe tekintő építészek egy része a ’wSCnOGa is ÓZ ZvvU'DSn képen látható módon képzeli el az ideális csa­ládi házat. Ha tojáshéj formájú betonszerkezetből készítik el, anyagszükséglete egy ne­gyede a hasonló fesztávú „hagyományos” épületének. Üvegszálvázas poliészterből való kivitelezése esetén (ami már ma sem megoldhatatlan feladat) elérhető lenne, hogy gyárilag, nagy sorozatban állítsák elő — akár teljes bútorzatával, berendezésével együtt —, és rövid idő alatt bárhol letelepíthessék, „üzembe helyezhessék”, ahol a közművekhez való csatlakoztatásra lehetőség van. A ház tervezője, — egy stuttgarti építész — elképzelése szerint a jobb oldali te- tővilágítású kupola alatt tágas nappali szoba kapna helyet. A bal oldali részben a háló­helyiség lenne kiképezve, hátul pedig a „vizes blokk” (konyha, fürdőszoba, WC) nyerne elhelyezést. A szokatlanul szabálytalan lakófelületű épület tulajdonképpen egyetlen, benyílókkal tarkított, összefüggő tér. Vajon sikerül-e leszoktatniuk az építészeknek az embereket a derékszögű rend­szerű, kőből, tágiából és betonból való, „vaskos”, oldalablakos építményekről? Szibériai skanzen Az Irkutszkból a BajkáU hoz vezető főútvonalon rendezik be az orosz népi építészet szabadtéri múzeu­mát. Itt állítják fel a Szi­bériában összegyűjtött XVII—XIX. században kér szült faépületek legszebb példányait. Messzi tájakról szállítják szétszedve az időtől meg­sötétült őrbástyákat, az el­ső lakosok faházikóit, ame­lyeket csodalatos csipkefa- . ragás díszít. Az egyik ősiá városból, Ilimszkből példá­ul 1679-ben épült fatemp­lomot szállítottak a skan­zenbe. Ilimszk arról is ne­vezetes, hogy ebben a vá­rosban töltötte száműzeté­sét a XVIII. század egyik forradalmára, Alekszandr Ragyiscsev. A szibériai építészeti em­lékek tanulmányozása vá­laszt adhat arra, hogyan népesült be Szibéria. A szakértők szerint a szibé­riai erődöket és templo­mokat az Oroszország északi vidékeiről, közte Novgorodból és Mezenyből érkezett telepesek építették. Kincskeresők Két angol fiatalember egy amerikai társaságában nagy kincskeresésre indult. Repülőgéppel mentek Cos­ta Ricába, hogy onnan egy kis csónakon elinduljanak a Csendes-óceán egy lakat­lan szigete, Isla de Coco felé. Ott van ugyanis el­ásva állítólag Lima' váro­sának rég eltűnt aranya. A fiatalemberek 600 fontért vásárolták meg a kutatás jogát. A két fiatalember meg­állapította, hogy Lima vá­rosa a kb. 25 millió font értékű aranyat és más ér­téktárgyat Simon Bolivár győztes katonái elől akar­ta a lakatlan szigetre men­teni, s erre az éppen Lima kikötőjében horgonyzó Mary Dier nevű hajót ta­lálta alkalmasnak. Remél­ték, hogy Boliver az angol lobogó alatt hajózó szállí­tóeszközt nem meri megtá­madni. Nem ismerték azonban a hajó kapitányát, egy Thompson nevű skótot. Thompson megölette a vá­rosi tanács által a kincs őrzésére kirendelt hat őrt, egy lakatlan szigetre vitte és ott elásatta a kincset, amelynek aztán nyoma veszett. Több expedíció foglalkozott már felkutatá­sával — eredménytelenül. Lima város archívumában megtalálható a kincs rész­letes jegyzéke is. Z S w u b 8 E O e & H < lé 1 a ÉH 8 b Z u f­8 z z < S o — £ x o Hl b 8 PH z <! s o Q S ÉH VIZ A HOLDON ES A MARSON? Eigy ember napi táplálé- azonban az, hogy már cse- kához 90 dkg szilárd hal- kély mélységben is nulla fok mazállapotú eleiem, ugyan- alatt van a hőmérséklet, jég .annyi oxigén és 2,7 kg víz tehát képződhet. A maxi­szükséges. Bármilyen embe- malis távolság a Föld és a ri telepítés legelső problé- Mars között 98 millió km, a! mája ezért a Holdon a víz. minimális — 56 millió km. Ma még a „Hold-település” Az utóbbi 15, vagy 17 éven- csak automatából állhat, a ként fordul elő. Utoljára jövőben azonban feltétlenül 1956-ban ez volt, tehát most, számolni kell emberi tele- 1971-ben újra megismétlő- püléssel is. Honnan vegyék dik. hát a szükséges vizet? it. Azt tudjuk, hogy Földünk Magasabbak keletkezésekor az elemi ré- kJ-.'™. ,~1 '■■I # szecskékben megmaradt a O üimaiaj 0X101 víz. A radioaktív izotópok „ . széthullása nagy hőmennyi- ^ amerikai _ ^dc?°k(. ?. Béget hozott létre a mélyen Manner 6- 68 7- .1^ise^1®^°1 fekvő rétegekben. Az ott- »ben megállapították, lévő nedvesség felforrt, fel- h?gF * Marson elsősorban a tört a felszínre és kicsapó- vízhiány miatt lehetetlen dott. Ebből lettek a tenge- harmüyen elet Ha a felszin- rek és óceánok, a sarkvidé- közel orok fagy van, ken pedig a jéghegyek. Na- vagy ha csekély mennyiségű gyon-nagyon régen hasonló Jfgkon nedvesség 3eg for- folyamat ment végbe a Hol- ^ajaban kicsapódhatna va­don is, azzal a különbséggel, lamilyen alkalmas helyen, hogy k rendkívül alacsony akkor ezeken a helyeken le- hómérséklet miatt a gőz hetne elet, amely ezt a yi- nem vált vízzé, hanem köz- az evoluao folyamata­vetlenül a felszín alatt mint- ba^ . eoy i km-es vastagságban Feltételezhető, hogy a megfagyott. A Holdon tehát Hold-felszmen is maradha- minden a hőmérséklettől Jött jég. A sarkokon a füeg holdkráterek gyűrűs falai b°' örök árnyékot vetnek. A fi T-Jold kráterekbe sohasem jut be , , a napsugár. A holdhegyek hőmérséklete magasabbak a Himalájánál (9000 m-esek), az örök ár­A Hold- az elektromagne--nyék tehát gyakori a Hol- ses hullámok teljes spektru- dem. Miután a hegyek bel- mát bocsátja ki. A hullám- sejében mínusz kétszáz fo­nák az a hossza, amelyre a kos a hőmérséklet, a jég maximális energia jut, a rendkívül lassan olvad. A test hőmérsékletétől függ. feltevés szerzői szerint a Ha a Holdon hatezer fokos jégréteg vastagsága 1 mii- hőmérséklet lenne, ugyan- liárd év alatt legfeljebb 10 úgy látható fényt adna, mint métert vékonyodhatott, a Nap. Mivel hideg test, De hogyan lehetne beha- ezért láthatatlan infravörös tolni ezekre a helyekre, sugarakat bocsát ki. A hűl- hogy megnézzék, van-e ott lámc-k hossza néhány mik- jég? Ember számára még ron (mikron a milliméter ez- nagy a kockázat. A römtgen- red része). Rádióhullámai szemű robotautomata töké- X mm-tői néhány métepxg letesen megfelelne erre a terjednek. A Földről az inf- feladatra, és az alacso- ravörös sugárzást mérve si- nyan szálló szputnyiknak, került megállapítani a Hold amely rádióhullámaival „le- hőmérsékletét. Nappal az tapogatja” a Hold felszínét, egyenlítőn eléri a 120 Cél- a légkör hiánya megköny- sius-fokot, éjjel viszont mi- nyíti a munkáját, nusz 170 fok alá, sőt a sár- Mindkét hipotézis tehát, kokon — mínusz 200 tok hogy a talajkéreg alatt jég, alá süllyed. a mélyben pedig víz van, A mélyebb rétegek hő- csak feltételezéseken alap­mérsékletét rádióhullámok- szik, a bizonyítékok még kai mérték meg. Kiderült, hiányoznak. A mai technika hogy néhány méteres mély- a Hold és a Mars rádió­ségben, a holdéjtől és a szondázásával is minden bi- holdnappaltól függetlenül zonnyal megbirkózik és' ki- az átlagos hőmérséklet mi- deríti, hogy igaz-e a felte- nusz 30 Celsius-fok körül vés a Hold jegéről, van. Természetes, hogy a mélyből feltörő vízgőz ilyen alacsony hőmérsékleten meg­fagy. Nagy mélységben vi­szont, a hőmérséklet nulla fctk körül van, megmarad a VÍZ.- Kéreg alatti jég Valószínű, hogy ilyen ké­reg alatti jég-, illetve vízré­4 teg van a Marson is. Földi ■£ rádióteleszkópokkal sajátos, “ úgynevezett meleg rádiósu­5 gárzást észleltek a Marsról- 10 és 21 cm-es hullámon.- Azt is megállapították, hogy azonos időben néhány mé­- teres mélységben mínusz 90 _ fok volt a hőmérséklet, míg • a felületen húsz fokot mér- « tele. Megjegyzendő, hogy a | Mars hússzor olyan messze t van a Földtől, mint a Hold, 5 ezért a mérések nem egé- “ szén pontosak. Lényeges A szervezet életritmusának szabályozása Dr. Salánki János, a Tihanyi Biológiai Intézet igazgatójának nyilatkozata Az utóbbi években számos nemzetközi konferencián, köztük az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, Ang­liában számolt be az élő szervezetek ritmusának sza­bályozásával kapcsolatos kutatásairól dr. Salánki János, az Akadémia Tihanyi Biológiai Intézetének igazgatója. Dr. Salánki János elmon­dotta, hogy az összes élő szervezetnek sajátos ritmi­kus tevékenysége van, amelynek különbözőek a megnyilvánulási formái. A legszembetűnőbbek között említette az alvást, az ébre­dést, az aktivitást, és a nyu­galmat, a szívműködés, vagy a légzés ritmusát Olyan ál­talános biológiai törvénysze­rűség a ritmus, amely min­den élő szervezet működésé­re jellemző. Vannak perio­dikusan visszatérő jelensé­gek, amelyek külső hatásra jönnek létre, Ilyen például a fotoszintézis. A ritmus sza­bályozása azonban inkább az élő szervezet belső tulaj - dosága. A külső tényezők lé­nyegesen nem változtatják, csupán módosítani képesek ezeket. Dr. Salánki János azt ku­tatta, hogy a ritmusok mö­gött milyen biológiai folya­mat játszódik. Elemzéseit különböző szervezettségi szinten végezte, puhatestűe- ken, amelyek mint a bonyo­lult szervezetek .egyszerűsí­tett modelljei szerepeltek munkájában. Vizsgálta az egész állat tevékenységére kiható ritmusokat, az egyes szervek, valamint, a sejtek ritmikus tevékenységét. Vizs­gálatai során számos meg­lepő jelenség „szemtanúja” volt. Érdekességként emlí­tette az alvó szervezetben a szervek sajátos munkameg­osztását. Lelassul a légzés, szívműködés, ugyanakkor bizonyos agyműködés aktivi­zálódik, gyorsul a vegetatív tevékenység, a vérkeringés­be pedig olyan sejtek is ke­rülnek, amelyek az ébrenlét állapotában alig találhatók. Tapasztalatit összegezve megállapította, hogy ezt a belső mechanizmust az ideg­sejtek által termelt szeroto- nin szabályozza, amely ha na­gyobb mennyiségben áram­lik ki a sejtből, — aktivizál, serkent, ha mennyisége csökken — nyugalmi állapot jön létre. Ezen megállapítá­sát szintetikusan előállított szerotoninnal ellenőrizte, amely a különböző szervek­be,sejtekbe juttatva bizonyí­totta aktivizáló hatását. Mind­ezen megállapítások azért nagyjelentőségüek, mert a szerotonin megtalálható az emberi szervezetben is, ahol a puhatestűekhez hasonló funkciót tölt be. A sze r otonintermelés t — mint azt dr. Salánki János kísérleteiben bebizonyította — a ribonukleinsav szabá­lyozza. Ez a sok funkciójú anyag a természet csodája. A sejtmagban termelődik, s mintegy,, beprogramozva irá­nyítja a fehérjeépítést, és mint most a legújabb tiha­nyi kutatások bebizonyítot­ták, az egész szervezet rit­musáért is felelős. „Utasítá­sokat” ad szerotonin terme­lésre a sejteknek, onnan az információk tovább gyűrűz­nek a szervekben és ezen ke. resztül gz egész szervezet állapotát meghatározzák. Rohanó életünkben egyre több embert kínoz a meg­bomlott ritmus, az álmatlan­ság vagy a magas vérnyo­más és ebből eredő, számta­lan betegség. Lehet-e ezeket gyógyítani a megtalált szinte­tikusan is előállított szero­toninnal? — kérdeztük befe­jezésül a biológiai, intézet igazgatóját. — Ezt az anyagot a szer­vezetbe adagolni felesleges, hiszen a sejteknek megvan az a képességük, amellyel előállíthatják. Különböző ké_ miai anyagokkal, gyógysze­rekkel ennek termelését ser­kenteni, vagy csökkenteni kell, s így helyreállítható az esetleg megbomlott ritmus egyensúlyi állapota. B. É. Falu a tengeren A Szovjetunióban 25 év­vel ezelőtt telepítették le az első fúrótornyot a Kász- pi-tenger medrébe, száz ki­lométerre a partszegélytől. Napjainkban már több mint 240 kilométer hosszú a fú­rótornyok acélerdőjének sora. Helyenként kisebb települések létesültek a fú­rótornyok körül. Emeletes lakóházakat, kultúrházat, iskolát, kéórházat és pos­tát építettek az acél cölö­pökön nyugvó mesterséges szigetekre, melyek a ki­termelt kőolaj, egy részé­nek tárolására és hajókikö­tőül is szolgálnak. A part és az „olajfalu” között mo­toroshajók és helikopterek tartják fenn a forgalmat. A települések alatt 30—40 méter mélyen van a tenger­fenék, nem volt tehát köny- nyű stabil, a hullámverés­nek jól ellenálló alapokat készíteni az építmények számára. r »31. június 12,, szombat TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA,,, TUDOMÁNY ÉS T8GSHMS5Ä ■., 1UDOMANY ÉS TECHNIKA,,; TUDOMÁNY JÉS TECHNIKA..; TUDOatti TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: TŰ DÓM ANY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;.; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.,; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA . .TUDOMÁNY ÉS ‘■Wte.-sÄKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom