Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

irodalomtörténet; vándorgyűlés □ jubileumi •mléhi»e«v©t en űz „egr remete" Ű Újjá­szervezik a G G irodalmi Társaságot □ Kötetben a titkosirásos feljegyzések Országos megemlékezés G : Janyi Géza halálának 50. évfordulójáról Ner; : Any! időn ál (í x i . - eiii remelemü- heiyíben e*l és dolgozott Gárdony: Géza, halhatatlan értékű művek, könyvtárak polcait meg.üUj regények, színművek. remei-univű no­vellák egesz sorozatát meg­alkotva. Az egri Hóhér-parii dolgozószobában nyert vég­leges tormát antlklerikális re - \ye, .4 Lámpás, itt szüle­tő Az én falum című no- v gyűjteménye. s művé­sz ■ nek legjelentősebb da­rt >. a hazaszeretet nagy r. i a török elleni har­ci. ai íölelevenitö Epri csil­lanok. Házából az egri vár­ra láthatott, itt is temették e! a Bebek - bástyán, az 1922. 0. ober 30-an bekövetkezett halála után. Több mint egy év választ el Gárdonyi Géza halálának 50. évfordulójától, de már most megkezdődlek Egerben a tél évszázados jubileum m g ünneplésének előkészüle­tek Ezekről az előkészületek­ről kérdeztük dr. Korompai Jánost, az egri vármúzeum irodalom történeti gyűjtemé­nyének Gárdonyi írói hagya­tó: ának gondozóját és fel- Ö': .gOZóját. — Országos megemlékezés­re őszülünk, s a jubileumi ü yjségsorozat eseményei - n - . .özponti helye Eger vá­rt m lesz — mondta dr. Ko­rompai János muzeológus. — Az előzetes programja va.s- 1; A an szerepei többek kö­zöl' a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság Gárdonyival foglalkozó vándorgyűlésének rr ■ 'rendezésé. .Jubileumi ki- é.'" v<‘ nyitnak a Gárdonyi c a Színház előcsarnoké - fc.'t. ennek nyitvatartása t ./> hónapra tervezett. Fel­it issük kérésünkkel a színház igazgatóságát: tűzze­nek műsorra egy vagy két; Gárdonyi-színművet, s dísz- i el''adáson mutassák be.* r v ancsak kéréssel fordu- 5 1 ■ 3 Magyar Rádióhoz és^ h : ’vízióhoz, hogy megám- é 1 ■■’’.eke! és felújításokkal : ö . "?;v»k közre a jubi- ’ ' •! es.- ••' iyeiben. Javas- 1 •. i az is, hogy a posta a on ki Gárdonyi-emlékbé­1. ;et, az író halálának év­fc autójára. A Gárdonyi-ju- : bileum jegyében állítjuk ősz-5 s/e a megyei múzeumi hónapi rendezvényeit. Az Egri Nyá-§ r: Egyetem programjában is ^ e ás tartható. például^ C ' Ionyi történeti regényei- * r.1 Nagy jelentőségűnek < t: ok a Gárdonyi Géza"; T ' >’nti Társaság újjászer-s v.’ é ek gondolatát, a tár-^ r> : g az egri Ho Si Minit $ '1 r képző Főiskola, a Me-$ r ■ Művelődési Központ es -5 a ■ r.obó István Vármúzeum^ v ";s-ge alatt működnék* •v ' § .. óniöst kap a jubi-* V ■ '• ’ot; : ház, sori; a ■ •; külső és bel-* r t: : tra, az épület* rik rendezésére* <■ iS. kerítésjavítás, par-* kvsítás stb.). Kegyeletesebbé* teszik, rendezik az író sír- $ jának közvetlen köntyékét is, ^ többek között kicserélik a^ sír fedőkövét. Gárdonyi sír- $ a Bebek-bástyán if-^ nagygyűlést rendeznek $ .’ iának 50. évfordu-^ áhlát avatnak 'iá ■ 'alán, megren- § 1-' - 1 éban léte-;: rk névadóim-^ r. • • 'gét. A parit névadója:^ < Ionyi Géza. Felfrissítik a^ ( ionyi Emlékmúzeum ki-^ ál''tusi anyagát is. A Gárdonyi-jubileum leg- ^ n 'óbb eseménye lesz. hogy ^ r." 'kadémiai Kiadó „ŰjMa-* g-- n- Múzeum” c. dokumen-$ tu.i.sorozatának köteteként^ megjelenik a titkosírásos fel­jegyzések teljes szövege. A kötet, bevezető fejezeteiben tájékoztatást ad a rejtjeles írásmód szerepéről Gárdonyi életében, az írásra vonatkozó nyilatkozatokról, híresztelé­sekről, megfejtési kísérletek­ről és a sikeres megfejtés menetéről, továbbá az írás­mód jellegzetességeiről. Ezt követi az 1000 gépelt oldal terjedelmű megfejtett szöveg iaz 1000 oldalból Gilicze Gá­bor 800-at, Gyürk Ottó pe­dig 200 oldalt „írt át’’): a szöveggel szembeállítva je­lennek meg az egyes rész­letek fényképein is — így maga az olvasó ellenőrizhe­ti az átírást, sőt. meg is ta­nulhatja a titkosírást. A szö­veget keltezése időpontja, a témakör és a feljegyzés jel- legzetessége szerint csopor­tosítják. és az író életére, munkamódszerére, mű veire, korának eseményeire, a kor társakra vonatkozó jegyze­tekkel látják el. Csak ■ né­hány fejezetcím a kiadásra kerülő könyv tartalom jegy­zékéből: Napló: A termé­szet kalendáriuma: Alaktár; Proverbs; Filozófiai jeQtjze- tek; Mester füzetek; Mester- könyv; Főkönyv; Egyi i'orni szeletek s'b. Nem nehéz előre megjósolni, hogy ez a könyv tömegsikert ér el. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége előkészítő bi­zottságot alakít a Gárdonyi- jubileum részletes és végle­ges programjának kidolgozá­sára. Az előkészítő bizott­ság munkájában a tanácso­kon. a kulturális és társadal­mi szervezeteken kívül részt vesznek majd a Gárdonyi Géza nevét viselő intézmé­nyek is. Patak* Dezső Magyar politikai köm v kiállítás Kassán A napokban zárult pozso­nyi bemutató után csütörtök- tő! Kassán szerepel a buda­pesti Kossuth Könyvkiadó­nak a CSKP megalakulása 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítása, amely több mint 700 kötettel — az utóbbi három esztendő ter­mésének legjavával — ad keresztmetszetet a magyar- országi politikai könyvki­adásról. A kiállítást Kassán, a technikai és műszaki mú­zeumban dr. Nonn György, a Kossuth Kiadó igazgatóhe­lyettese nyitja meg. A bemu­tatón a budapesti kiadó „re­pertoárjába” tartozó vala­mennyi műfajt reprezentál­ják: felsorakoztatják a szo­cialista építésről szóló friss köteteket, marxista—leninis­ta könyveket, a magyar és az egyetemes munkásmozgalom­ról szóló kiadványokat, az olvasók körében rendkívül népszerű különféle — filo­zófiai, esztétikai, közgazda- sági stb — HrI“ d’-ono rt’ Megyénk a hazai sajtéban 1971/2 Csemer Géza: Cigányok. Andomakláiya-Felső: Pu­somai család. TISZATÁJ. 1971. május. Megyénk több községében jelentékeny számú cigány­lakosság él. A cigánylakos­ság problémáinak ismerete nélkül nem vihető előbbre társadalmi és kulturális fel- emelkedésünk ügye. Éppen ezért fontos feladat a ci­gánykutatás, Egerben él Mé­száros György, híres ciga- nis'a. aki az andoroaktályai cigányok életét is jól ismeri. A szerző írásában arról a látogatásáról számol be. melyet Mészáros Györggyel együtt az andornaktályai Pusomai családnál tett. A család életének leírása, majd Mészáros Györgynek, a szer­zőhöz írt leveleinek közlé­se jó formája a helyi ci- pánvi-d-osság problémái meg- ií m"’-s-ének V. Kiss Mária: Megnyitot­ták a Gárdonyi Géza diák­napokat. Szmyi G-. Síndor rendező irányításával msg ,jiüJdLe'; a „Jo esiél, nyár. jó estét, szer.::'em" című tv-füm felvitelei. Fejes Endre egy néhány cove! ezelőtt valóban megtörtént gyilkosság lélektani mo­tivációit árja a nézők elé. A férfi főszereplő Harsányt Gá­bor. a női főszereplő Halász Jutka és Hordái Teri. Ope­ratőr Bornyi Gyula. Képünkön: Halász Jutka és Harsányt Gábor a film egyik jelenetében. NÖGKAD. 1971. május 25. V. Kiss Mária sajtótudósí­tásában a már hagyomá­nyossá váló egri Gárdonyi Géza diáknapok első két napi eseményeiről számol be. A diáknapon, amelynek ünnepélyes megnyitója má­jus 23-án este volt, Nógrád, Heves, Szolnok és Pest me­gye, valamint Budapest di­ákküldöttei vettek részt, A gazdag kulturális program a résztvevő diákoknak és a felnőtteknek egyaránt kelle­mes élményt nyújtott. Némethi Györgyi: Jubile­um — Egerben. ORSZÄG-VILÄG. 1971 május 19. Az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum májusban ünnepelte alapí­tása 50. évfordulóját. Az 50 év alatt körülbelül 1500 di­ák tanult a híres iskolában. Némethi Györgyi képes ri­portjában a jubiláló intézet hétköznapjairól, nevezetesen tanárairól, volt diákjairól, az iskola eredményeiről, gyűjte­ményeiről számol be. Meg­tudjuk belőle azt. hogy eb­ben az iskolában van az or­szág egyetlen írógéo-múzeu- ma. Az intézet volt diákjai közül többen megyei, sőt or­szágos vezető posztokat töl­tenek be Oravec János: Mészégetők. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1971. május 25. A Bű kk- h egység ben még ma is tanúi lehetün! az ősi tnódsze vekkel történő mész- eCTetésrek. A nagyvisnyói termelőszövetkezet is foglal­kozik mészágetéssel. A ter­melőszövetkezet mé.szégefpi- nek híre késztette a cikk­írót meglátogatásukra. A mészégető munkások min­dennapi életét úgy írja le, hogy felkelti az érdeklődést ezen ősi, de még mindig élő szakma iránt. Pillantás Észak-Magyaror- szágra (I) — Nvnlcszáz me- •"■watt lelkesedés. KISALFÖLD. 1971 május 23. Hazánk egyik legnagyobb ipari beruházása a visontai Gagarin Hőerőmű. Az építé­se még 1967-ben elkezdő­dött, s 1974-re fejeződik be. Az erőmű, bár még nincs teljesen kész, már energiát szolgáltat. Amikor teljesen készen áll majd, 800 mega­wattos teljesítményű lesz. Az ország jelenlegi villa- mosenergia-igényének mint­egy egyharmaclál fedezi majd. Az építkezés során számos probléma akad. a cikk szerint azonban az épí­tők derűlátók. „A lelkesedé­sük is legalább nyolcszáz megawattos” — írja a lap. Sugár István: Az Eger városi nyilvános könyvtár alapítása. MAGYAR KÖNYVSZEM­LE. 1971. 1. szám Eger könyvtártörténete még nincs megíi-va. Ezért becses minden újonnan fel­tárt. erre vonatkozó adat. Sugár István tüzetes levél­tári kutatások alapján ki­derítette. hogy az első egri nyilvános könyvtárat 1921. november 30-án alapították. A létesítendő könyvtár anyagát a két Gárdonyi fiú: József és Sándor ajándékoz­ta a városnak. A város, a közkönyvtár alapítási cél­zattal adományozott 200 kö­tetből azonban nem nyilvá­nos könyvtárat szervezett, hanem — a képviselőtestü­let határozatát megszegve — csupán a városi tisztviselők részére alakított könyvtárat, így a nyilvános könyvtár üsve elsikkadt, s Egernek a felszabadulás utáni évekig valóiában nem volt nyilvá­nos könyvtára ej^gi-vacVői nróbat“tel. ZALAI HÍRLAP. 1971. máius 16 Május közepén a Munkás­őrség Orszá°os Parancsnok­sága a saitó és a tv mun­katársai előtt — a helyi munkásőregvségek részvéte­lével — megrendezte a 15 év munkáját, eredményeit, a munkásőrök felkészültsác'4t bemutató gyakorlatot. A m°­grvánH-ven lezajlott a műn­ké-őrök nagyszerű felké- S7'útr*rr&rő! tanúskodó oc<»- m^nvről ad, számot a hírla­pi összefog1 aló. Szecskó Károly R6PU106CP Átvilágítás a repülőtéren lók, borotvapengétől és fá­ból készült revolvertől gép­pisztolyig és időzített dina- mit-bombát. 1969-ben az út­irányuktól eltérített repülő­gépek fedélzetén összesen öt­ezer ember tartózkodott. Ezek közül senki sem sebe­sült meg. Igaz ugyan, hogy az év folyamán a repülőgép­eltérítések következtében öt személyt megöltek, de ez az öt személy repülőgéprabló volt. A hetven sikeres repü­lőgéprablóéból hatvamhárom esetben Kuba irányába térí­tették el a repülőgépeket. De 1969. utolsó négy hónapjá­ban Kuba már az egyedüli és a legfőbb úticél volt. A járvány fokozódik és föld­rajzilag is terjed.” Érdemes itt egy pillanatra megállni. Egy repülőgép fegyveres eltérítése mindig rendkívül súlyos vesztesé­gekkel jár. Elképzelhető ugyanis, hogy a pilóták va­lamelyike harcba keveredik a repülőgéprablókkal és eközben a gépet vezető sze­mélyzet elveszítheti uralmát a műszerek és a rádió fölött. Ez azt eredményezheti, hogy a repülőgép lezuhan. Éppen ezért — határozott nemzet­közi jogszabályok akkoriban még nem született a repülő- séprablók ellen, r-. már vol­tak bizonyos, eléggé komoly intézkedések. Az Internatio­nal Air Transport Associa­tion, az IATA, a légforgal­mi társaságok egyik tanács­adó egyesülete, amelynek több mint ötven ország kö­zel száz társasága tagja, már 1970. elején javasolta, hogy a tagországok törvényhozása egységesen halállal bünte­tendőnek nyilvánítsa a repü­lőgéprablást. A repülőgéprablásokkal foglalkozó nemzetközi szer­vezetek, jogászok, a repülő- társaságok különböző közös intézményei 1970. kora tava­szán többször is kijelentet­ték, a valószínűség azt mu­tatja: hamarosan csökkenni fog a rablások száma. A javaslat korainak bizo­nyult. Elegendő három naptári nap eseménytörténetéből ki­emelni néhány jelentést. 1970. május 24-én kora dél­előtt a havannai Jósé Marti repülőtér felett körözni kez­dett és leszállási engedélyt kért a Mexicana Légiforgal­mi Társaság egy repülőgépe, amelynek eredetileg Mexico Cityből kellett volna egy ve­nezuelai repülőtérre vinni utasait. A repülőgépet két felfegyverzett fiatalember térítette el útjából. Másnap május 25-én, hétfőn, három óra alatt két amerikai utas- szállító gép szállt le Havan­nában, az eeviket négy fér­fi, a másikat egy férfi és egy nő térítette &L útjáról, mind­keitő belföldi útvonalon közlekedett az Egyesült Ál­lamokban. 26-án kedden, a Pan American egy nagy utasszállító repülőgépe szállt le Havannában —, itt egy <> 'ágú csoport kényszerítet­te a pilótákat az útirány megváltoztatására. A repülőtársaságok 1966. óta számtalan olyan megbí­zást adtak ki szakemberek­nek — pilótáknak, rendőr­tiszteknek. nyomozóknak, pszichológusoknak —, ame­lyek mind arra szóltak: ta­lálják meg a repülőgép-elté­rítés megakadályozásának száz százalékig biztos mód­ját. (Az első intézkedést még a szakférfiak megkérdezése nélkül tette az amerikai Szö­vetségi Repülésügyi Hivatal. Akkor, ellentétben az addi­gi, a polgári repülésre érvé­nyes nemzetközileg elfoga­dott szabályzattal, engedélyt adtak a pilótáknak arra, hogy lőfegyvert viseljenek. Az engedély ugyan megszü­letett, de egyetlenegy — a Bonanza nevű repülőtársa­ság kivételével —, cég sem járult hozzá a lőfegyver vi­seléshez. Az elutasító válasz indoka az volt, hogy egy tűzharc a levegőben, a re­pülőgép utastermében, vagy pilótafülkéjében szinte tel­jes bizonyossággal a gép fel­robbanásával jár. Jelenleg a polgári repülőtársaságok tiltják pilótáiknak a fegy- yerviseLésU Mintegy húsz különböző ötletet jelentettek be eddig —, de még egyetlenegy mód­szert sem vezettek be az utasok ellenőrzésére. Esy amerikai cég. amely egyéb­ként bankok rablás elleni riasztóberendezéseinek gyár­tásával foglalkozik —, kö­zölte, hogy olyan, viszonylag olcsó átvilágító-berendezés prototípusát dolgozta ki, amely pontosan kimutatja, hogy az utas táskájában, zsebében, vagy ruhája alatt milyen fémtárgyát tart. Amikor a berendezést kipró­bálták, derűs és viharos je­lenetek egész sora bizonyí­totta be. hogy ez a berende­zés nem túlságosan meg­nyugtató megoldás. Az tör­tént ugyanis, hogy a repülő­tér kijáratától a motozóhe­lyiségbe vezettek több olyan embert, akinek a zsebében kulcscsomó, kisebb műszer volt; mint veszedelmes re­pülőgéprablót vezettek el a rendőrök, egy férfit, aki nyakában ezüstláncon amu­lettként egy vékony, revol­ver alakú medált viselt. A legkellemetlenebb eset egy nyugat-európai diplomatáé volt, akit elvezettek, mert a készülék kimutatta, hogy a szájában visz valamilyen nagyobb fémtárgyat. Kide­rült, hogy a férfi néhány évvel ezelőtt egy gépkocsi­szerencsétlenség következté­ben súlyosan megsérült és amikor plasztikai műtéttel igyekeztek helyreállítani megsérült arcát, az összetört állkapocs pótlására platiná­ból építettek be alsó arcába egy hidat. A rövid karrier ideje alatt, amelyet ez a be­rendezés megfutott, több száz alkalommal volt heves vita a repülőtéri őrök és az utasok között azért, mert Nyugaton igen divatos re­volver alakú öngyújtó miatt sokan lekéstek repülőgépü­ket ... Következik: Színhely: München és zűriek i Nincs a világnak olyan : országa, amelynek büntető i törvénykönyvében ne a leg- : súlyosabb büntetési feltéte- : leket fogalmaznák meg az : erőszakos cselekmények el- ; követőivel szemben. Ha va- I laki fegyveres rablást követ j el, bűnhődik, még akkor is, | ha a rablott érték jelenték- i télén. Az utcai verekedése- : két is súlyosan büntetik a S világ legtöbb országában: S nincsen olyan törvény- ; könyv, amely felmentést ad- > na az úgynevezett erőszakos ! cselekményekre, de sokáig ; ez volt a helyzet a repülő- 1 gép-eltérítések egyes esetei- 1 ben. j Tulajdonképpen mióta és : hányszor raboltak el repülő- 5 génét? Csak 1969-ben vállal- ^ kozott a londoni „stratégiai $ tanulmányok intézete” arra, $ hogy megkísérelje egyetlen, 5 az 1969-es esztendő repülő- $ géprablősi történetének ösz- $ szeállítását. Az intézet sze- $ rint 1969-ben a világ legkü- ^ lönbözőbb tájain nyolcvan- ^ egy alkalommal kíséreltek ^ meg repülőgépet eredeti út- ^ vonalától eltéríteni. A kísér- ^ letekből hetven járt siker- ^ rel. Idézünk néhány monda- ^ tot a londoni jelentésből: „A ^ legváltozatosabb fegyvereket 6 haszanálták a repülőgéprab-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom