Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

Drágább, de igazságosabb Uj lakbérek — régi gondok EGERBEN május végéig 3381 család kapta meg az írásos értesítést a július 1- től érvényes lakbérekről. Igen, tudomásul kell ven­nünk, hogy ezután több lesz a lakbér. De nem minden­kinek, mert nem mindenki tizet többet. Nem lesz több * lakbére azoknak, akik nem komfortos lakásban latonak, például a lakásban nincs viz. Kétségtelen, ezek a legszerényebb körülmé­nyek között lakó, többnyire kis keresetű emberek, te­hát méltányos és jogos, hogy ők ezután se fizesse­nek több lakbért. De a lak­bérek tekintetében csak ennyiben mutatkozik meg pártunk és államunk szo­ciálpolitikája? Nem, ennél többet tettek. Államunk a jogos, méltányosan megál­lapított lakásigény mérté­kéig a bérlőknek visszatéríti •r. új és a régi lakbér Ikü- lonbözetét, mert óvja az emberek életszínvonalát. Sokan kérdezik, hogy miért kellett emelni a lak­béreket? Azért, mert a sok évvel ezelőtt megállapított lakbérek csak kis hányadát fedezték a lakások tatarozá­st, karbantartási és felújítá­si költségeinek. Semlyén Pál, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója hivatalos iratok­kal igazolja, hogy 1970-ben Egerben az állami lakások fenntartására 17,9 millió fo­rintot költötték, de a lakók csak 4,4 millió lakbért fi­zettek. Csoda-e, ha az ala­csony lakbéreikből nem telt a szükséges javításokra, ta­tarozásokra? Ha a piacon megfizetjük az árut, a sza­bónál a varrást, a fodrász­nál a hajvágást, akkor miért ne terme jogos, hogy az ál­lam legalább annyi lakbért kérjen, amennyit a lakások javítására, fenntartására költ r Nézz® csak, mennyi tesz a lakbér júKos 1-től? A két­szobás, komfortos új lakás bere átlagosan 320—330 fo­rmt tesz. Eddig HO—120 fo­rint voft. A különbözeiként mutatkozó 2t0 forintot a 1 vállalat, a szövetkezet, vagy * nyugdíjintézet megtéríti. Természetesen azt is tud­juk, hogy a jövő évtől az élvezett Jatebér-bazzájárulás a jövedelem növekedésének 25 százalékával csökken. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha 1972. januártól 100 forinttal emelkedik a jöve­delmünk, akkor 25 forinttal csökkentik a lakbér-hozzá­járulást. Vagyis a kedvez­mény a béremelések ará­nyában hosszabb-rövidebb idő múlva megszűnik. TEHAT fokozatosan a teljes lakbér a bérlőre fog hárulni. Ez szükséges és jo­gos. A magasabb lakbérből fedezik a lakások fenntartá­sának költségeit. Mindenki annyi lakbért fizessen, ami­lyen lakást használ. A lak­bértörvény éppen azt a célt szolgálja, hogy a bérlők ne foglaljanak el a szükséges­nél nagyobb lakást. Ha mé­gis nagyobb, értékesebb la­kást használnak, akkor fi­zessék meg a drágább lak­bért. Ez az ösztönzés már július 1-től érvényesül, mert a most megállapított hozzá­járulást ákkor is megkap­ják, ha kisebb lakásba köl­töznek. Ez fokozatosan ér­vényes a nyugdíjasokra. Ugyanis a nyugdíjasoknak életük végéig folyósítják a megállapított lakbér-hozzá­járulást. Aki kisebb, illetve olcsóbb lakásba költözik, az törvényesen anyagi előnyre tesz szert. Így a lakbér sza­bályozza, bizonyos józan keretek között tartja a la­kásigényeket. Elég sok vita támadt a lakbérpótlék miatt. Eddig, ha két személy lakott egy kétszobás lakást, ha­vonként 120 forint lakbér­pótlékot fizettek. Ez a lak­bérpótlék most megszűnik. De ha továbbra is kevés személy lakja a lakást, ak­kor a jogos igényt megha­ladó lakrészre az állam nem ad lakbér-hozzájárulást, illetve a régi lakbért a pótlékkal megemelve szá­mítják. Ezzel azt ' akarják ösztönözni, hogy a jogos igényt meghaladó nagy la­kást cseréljék ei kisebbre. Ha egy háromszobás lakást kétszobásra cserélnék, akkor az ingatlankezelő 9 ezer fo­rint különbözetet fizet, vagy a cserélő felek egymás kö­zött a lakás értékkülönbö­zete szerint megegyezhet­nek. Vitára adott alkalmat, hogy miért összkomfortos, tehát drágább bérű a lakás, ha nem központilag adják a meleg vizet, hanem gázboy- lerrel, vagy szénfűtéses kályhával melegítik a vizet. A rendelet szerint meleg­víz-ellátásnak minősül, ha a lakás táv-, tömb-, egyedi központi, villamyboylerrel, gázvízmelegítővel vagy für­dőkályhával rendelkezik. Amikor erről a lakókat kel­lően tájékoztatták, amikor meggyőződtek arról, hogy az új lakbéreket az ingatlan­kezelő a rendelet szerint állapította meg, többségük megnyugodott, viszonylag kevesen fellebbeztek. Sokáig vitatták, hogy mi legyen az emeletráépítések­kel, hogyan számítsák ebben az esetben az új lakbéreket. Kétségtelen, ezek a lakók nem kis anyagi áldozatot vállaltak. Ezért a bérbeszá­mítást elismerik, az a ked­vezmény marad, de a ren­delet szerinti magasabb lak­bért meg kell fizetni. A be­nyújtott fellebbezések több­ségét a tanács felülbírálta és érdemi, írásbeli választ adtak a lakóknak, vagy azt a napokban megküldik Ha a család létszámában, vagy a keresőknél az új lakbér megállapítása óta változás következett be, azt június 30-ig az ingatlanke­zelőnél jelentsek, mert jú­nius 30. után a lakbéreket, illetve a lakbér-hozzájárulás mértékét nem lehet változ­tatni. FELMERÜL q kérdés, hogy miért most változtat­ták a lakbéreket, illetve miért váratott magára mos­tanáig a szükséges és az igazságos lakásügyi jogsza­bályok kiadása? Ennék leg­főbb oka az, hogy eddig nagyon kevés lakás volt és ezek többsége is elavult, korszerűtlen volt Az utóbbi években állami és egyéb forrásokból országosan meg­gyorsult a lakásépítkezés. Az elmúlt évtized alatt 600 ezer új lakás épült és 1975- ig további 400 ezer lakás épül. Korábban hiábavaló lett volna a legtökéletesebb jogszabály is, mert nem volt elegendő lakás. Most sem és 1975-ig sem juthat min­den család önálló otthon­hoz. Viszont azt is látni kell, hogy az építés önma­gában nem oldja meg a kérdést szükség van az igazságos jogi rendezésre is. Fazekas Próbaüzem előtt a szegedi házgyár SSÄÄftf’g házgyár. A 18 ezer négyzetméteres nagycsarnokban a gépek többsége már helyére ke­rült, a tervek szerint az év második felében megkezdhetik a próbagyártást. Képünkön: épülnek a betontornyok is, az egyenként 7 ezer köbméter kavics tárolására alltalmas silók. (MTI foto — Tóth Béla felvétele) Népi ellenőrzési vizsgálatok megyénkben Kiskönyv az egri minorita templomról Eger építészeti emlékei között kiemelkedő helyet foglal él a kéttornyú mino­rita templom, melynek alap­köveit 1758. március 27-én tették le a mai Dobó téren. Hasonlóan szép, tiszta ba­rokk egyházi építmény ke­vés van hazánkban. Művé­szettörténeti szempontból ugyanilyen becses a temp­lom belső kiképzése, díszí­tése. Gondolunk itt a Fazo- la-műhély kovácsoltvas rá­csozataira, a pesti Carlone .márvány oltárépítményére, vagy pedig Kracker János Lukács, Schmid Antal, Re­indl Márton freskóira. Ami csak ismeretes és hasznos tudnivaló e műem­lékkel kapcsolatosan, azt most együtt kapjuk kézbe a Corvina Könyvkiadó jóvol- álból. Megjelent ugyanis a napokban a Dercsényi Dezső által szerkesztett „Műemlé­keink” sorozatban Voit Pál írása az egri minorita temp­lomról, rajzokkal és fény­képekkel gazdagon illuszt­rálva. A könyv foglakozik a kéttornyú templom tervezé­sének, építésének történeté­vel, részletesen elemzi stílu­sát, valamint tájékoztatást nyújt a belső díszítés erede­téről. Megyénk járási, városi né­pi ellenőrzési bizottságai el­készítették a II. félév ellen­őrzési munkaterveit, ame­lyeket a közelmúltban a megyei népi ellenőrzési bi­zottság is jóváhagyott. Az egri járási, városi NEB a II. félévben megvizsgálja az idegenforgalmi települések, turistaszállók és fürdőhelyek felkészülését a megnöveke­dett igények alapján, továb­bá július, augusztusban Eger város területén a parlagon heverő mezőgazdasági ingat­lanok hasznosítását. Ellenőr­zést végeznék a szövetkezeti szerveiknél folyó belső ellen­őrzési tevékenységgel kapcso­latban, vizsgálják a keres­kedelmi hálózatfejlesztésre tett intézkedések jelenlegi és távlati helyzetének alakulá­sát, s a mezőgazdasági szak­emberellátás és a szakmun­kások képzésének helyzetét. A hatvani városi népi el­lenőrzési bizottság a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek kiegészítő tevékenységét, majd később a gyermekin­tézmények működését, vala­mint a városban üzemelő vendéglátóipari egységek te­vékenységét vizsgálja meg. Gyöngyösön a járási-városi népi ellenőrzési bizottság a korszerű termelési lehetősé­gek kihasználását, annak akadályait vizsgálja a me­zőgazdasági üzemekben, s ellenőrzési programjában szerepel továbbá a fontosabb beruházások előkészítésének, valamint a lakossági szolgál­tatások helyzetének a vizs­gálata is. Hevesen a termelő- szövetkezetek kezelésében lévő homok- és sóderbányák biztonsági előírásainak be­tartását, a tamamérai SER- KÖV kivitelezését, valamint a növényvédelemben dolgo­zók munkavédelmi helyze­tét vizsgálják. Füzesabony­ban pedig a nők gazdasági, szociális helyzete, a gyer­mekgondozási segély hatása, a vállalatok, szövetkezetek munkaerő-ellátottságára; a termelőszövetkezeti és szö­vetkezeti kereskedelmi iro­dák tevékenységének tapasz­talatai és a kiskereskedelmi hálózatfejlesztés járási prob­lémái szerepelnek a járási népi ellenőrzési bizottság II. félévi ellenőrzési munkater­vében. A nők a vállalkozóbb világjárók — miről tanúskodnak a kérdőívek? Ali Adi szíriai politikus, a Szíriái Kommunista Párt egyik alapító tagja — „ci­vilben” egyetemi tanár — a közelmúlt napokban utazott vissza hazájába rövid ma­gyarországi látogatás után. A népfront vendégeként többfelé járt hazánk tájain, ismerkedett városaink, fal- vaink népével, munkájával, élet- és munkakörülményei­vel. Két napot megyénk székhelyen is eltöltött, amint eiTöl az illusztris vendégnek kijáró kommünikében la­punkban is beszámoltunk. Vérbeli, gyakorlati politikus: elsősorban termelőszövetke­zeteink eredmenvei, gond­jai. jó munkamódszerei iránt érdeklődött — hazájában, a délnyugat-ázsiai Szíriai Arab Köztársaságban ugyan­is most vannak alakulóban a termelőszövetkezetek. Az egri Nagy József Ter­melőszövetkezetben tett lá­togatás, a gazdasági egysé­gek, üzemágak megtekinté­se után a közös gazdaság borpincéjében, baráti poha- razgatás közben folyt a be­szélgetés tovább. Ezúttal az előzőekhez képest fordított sorrendben: nem Ali Adi kérdezett, iwnem mi érdek­lődtünk tőle hazája, népe életéről, munkájáról. El­mondta, hogy hosszú és ne­héz harcot folytatták a kon­zervatív feudális erőkikel, míg eljutottak 1958-ig, a köz- társasági államforma megte­remtéséig. . Az arabok, bedui­nok, kurdok, cserkeszek földjén, Szíriában is azoké lett a föld, akik évezredek óta művelik. 1963—65 között újabb jelentős lépést tettek előre: államosították az ipa­ri üzemeket, gyárakat, s még kisebbre zsugorodtak a meghagyott földbirtokok is. — Milyen az élet Szíriá­ban? Hogyan élnek és dol­goznak a földreform óta? — Miután gazdasági éle­tünkben a mezőgazdaság, a földművelés játssza a dön­tő szerepet, így érthető, hogy főként a földművelés, a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és korszerűsíté­sére törekszünk. A szíriai földművelők is belátták, hogy a közös gazdálkodásé, a nagyüzemi mezőgazdaságé a jövő. Igen sok közös gaz­daság működik már nálunk. Megkezdtük a gépesítést is, amelyben sok és felbecsül­hetetlen segítséget nyújta­nak a szocialista országok a Szovjetunióval az eleo. Fo Ali Adi elmondotta azt is, hogy hazájában még igen nagy harcot kell folytatniuk a haladó erőknek az elma­radott szemlélet átalakításá­ért, amely babonák és val­lási fanatizmus formájában nagymértékben fékezi az elő rehaladást. Arról is beszá­molt, hogy milyen vesztesé­get jelent például a szőlő idegen országokba történ-' exportálása feldolgozás cél­jából. A szíriáiak ugyanis nem isszák a szeszes italt — LjJkiu a mohamedán vaiiav — így nem értenek a szőlő feldolgozásához sem. — A bort sem szabad in­niuk a mohamedán vallású- aknak? — kérdeztük tréfá­san, miközben a vendé­günk kezében tartott csillo­gó bikavérre pillantottunk. Elmosolyodott, megértette a ..kérdést”, s így válaszolt: — Varrnak ám már —sze- öcsére egyre többen — lyen modern, európai „mo­hamedánok” Szíriában is... i aludj Sándor Az üdülési előszezon nap­jaiban az IBUSZ-irodákban az utasok, utazni szándéko­zók között több ezer kérdő­ívet osztottak ki. A kérdő­íveket több mint 12 ezren küldték vissza, ezzel fontos adatokat szolgáltatva a hazai idegenforgjalom első ilyen jellegű elemzéséhez. Az adatok tanúsága sze­rint a nők a vállalkozóbb világjárók, a válaszadók 61 százaléka ugyanis a gyen­gébb nem képviselője. Érde­kes az utazni vágyók kor szerinti megoszlása. A kül­földre tartó hazai turistáit 61 százaiéira 25 és 55 év kö­zötti. Az idősebb korosztály nehezebben vállalkozik kül­földi utazásra, 55 év felett a turistáknak mindössze 15 százaléka tart külföldre. A legkedveltebb utazási forma továbbra is a társasutazás. • A legtöbben valamelyik tengerpartot jelölték meg úticélul, magaslati üdülőhe­lyek iránt mindössze 13 szá zalékuk érdeklődik. A ma­gyar turisták egyharmada repülővel, huszonkilenc szá­zaléka autóbusszal, 25 szá­zaléka vonattal, 10 százaléka hajóval kíván utazni. A ma­gángépkocsival utazók ará­nya 3 százalék. A nyugdíja­sok közül szinte senki sem vállalkozik repülőútra. A fiatalabb korosztály fő­szezonban kíván utazni. A válaszadók 54 százaléka 2- től négyezer forintig terje­dő összeget fordít utazásra. A legkedveltebb városok Sopron, majd Pécs, Szeged és Eger következik. Vendégünk volt: ALI ADI termékünk, a búza és a gyapot hektáronkénti átlag­termése megnégyszereződött az utóbbi években, amely­ből következtetni lehet az életszínvonal emelkedésére is. Jelenleg hatalmas vízi építkezés is folyik Szíriá­ban: legnagyobb folyónk. áz Eufrálesz gátjainak kiszéle­sítésével mesterséges tavat alakítunk majd ki, hogy át­térhessünk az öntözéses gazdálkodásra. A szárazság ugyanis némely esztendőben elviszi a termés jelentős ré­szét. Ilyen rossz évünk volt tavaly is. Állatállományunk — főleg a juhok — nagy része elhullott. Nem talált legelőt a kiégett pusztákon ... Évforduló Mezőkövesden ősszel ünnepli fennállásá­nak huszadik évfordulóját a Mezőkövesdi Matyó Házi­ipari Szövetkezet. A tizen­nyolc fővel alakult társulás ma már kétezer háromszáz himzőasszonyt foglalkoztat, akiknek készítményeit öt vi­lágrész tizennyolc országába exportálják. A TnatTÖ hirwöasszonyok a „erősítést” kaptak. A mező­kövesdi iskolák negyven di­ákja készíti majd velük együtt a matyó mintákkal hímzett párnákat, női divat­blúzokat. nyári hónapokra újabb 1971, juhi ve? 55.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom