Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

^ítezJodlSít 4 kormok Országos Tanácsának íözgy ülése

'Héttőn reggel, a Fészek Kluoban megkezdődött a kórusok Országos Tanácsá- 3 iák közgyűlése. A tanácskozáson a hazai kórusmozga- ioin irányításával, szakmai segítésével egy esztendővel ezelőtt megbízott országos szervezet eddigi eredményeiről. s tevékenységének további szélesítéséről tárgyalA b: számolóban — amelyet dr. Kiss Kálmán, a CÓTA elnöke, a Magyar iádió és Televízió elnökhelyettese terjesztett — szó ' olt irról is, hogy a dal- nltúra fejlődésének egyik altétele a KÖTA országos ál ózí . tó nak mielőbbi kiépíA doveri út

Szombaton este A. Ä. Műit*? af-'f.ol mesemondó színmüve került képernyőre j ’ itmy Tamás fordítósában ess átc olgazásábam. Az át "u-m lolgozott színművet nem ismerjük, így csak árinál van jogunk és módunk: «yÍLatJoomi, amit láttunk.

K'-ő megállapításiunk talán 3X lenne, hogy Milne meara mdónak sokkal ki- . álobi minit színműíróniak. B.-, a arabja például egyet- ?n . űőnös ötletein nyug- trdk: kad egy öregedő angol és dúsgazdag úr, aki eiege- fedheti magának azt i - űzést, hogy gazdagon, •c-jőtee/ em és kizárólag a ma- a b irakoztatására fel tartóztál hassa a szökni készülő . > ;oi szerelmespárokat, a salat házéiban és a saját költségeire.

Ez .aa ötlet önmagáiban

’ -teg lem hoz különösebb o. i át az író szerint sem,

. szőkébben, levő an- igyek és urak jóformán isszenni sem mernek,

.5 mikor a gazdag úr beje-8 "la: ötletén és vagyonún^ '»it itt van. még Dominic, a| orr tyik, aki annak ide- í; én kiváló ökölvívó volt. § ő miután a szöktető férfid ■ legg; vult, talán máshol^ kel] eresnünk a komédia^ izgalmát, erkölcsi nyitját és$ a xidaiurri szellemességét. ^ • Már-már azt hinné a néző, ^ h ogy ez a furfangos házi- ^ ez a bizonyos Lati- ^ ■;ner arcátlanul kikezd /.juvO s csinos Anne-nal, de^ 4' em teszi, mert az író a $ színr<; csalja a szöktető fér-^ fi, Leonard szökésben levő ^ éleségét és azt is, akivel^ 5 '«zókésben van. Mindenki—^ -Lhogy mondani szokták —^ -:v;eg Ja „ssza magát. Leginkább ^ még u ez a furfangos Lati- ^ ~ier, fád ért ahhoz, hogy az^ embereket olyanoknak ve-^ gye, amilyenek: gyáva nyu-^ iának az adott esetben,^ farmkor a titokban kitervelt^

' u . . águk a napvilágra-ke- Ä

■ rüL |- A ző az utóbbi időkben,^ •sok tévésorozat köz- ^ Jben : oszzászokott a kosztü-^ mös filmekhez, tévéékné-^ a civaez. Nem rejti véka alá^ véleményét, hogy hely- ^ iyel-közzel ezek a kosztü-^ mos darabok megérintik őt,§ y iSf izliangot is keltenek ben - ^ r e niert van bennük, amire ^ szoktuk monclani, hogy ^ k emberi”. Vagy néhai _a a játék önmagáért is^ tud szórakoztatni, ha azt ^ ív jgye» m csinálják.

* Ez a doveri út azonban^ f v.em tetszett. Itt küzdelem-^ ^'. eljS-’ó sem lehet, mint az| vérbő komédiákban, 8 :sr. Latimer mindenkit^ 011 úllá tesz és a hölgyek és^ -. gok nein érzik megalá-^

: \ H, Júriiiö ZZ» kedd fc

■s-*!1

•stt'.1

na

nyésS*

rin!

• »X

zottaiknák magúkat még akkor setm, amikor megmondják nekik, hogy Dominic ökle és a pillanatnyi helyzet meg tudják őket fékezni. Sőt, csak attól félnek, hogy helyzetük miatt erkölcsileg megsemmisülhetnek, t

Horváth Ádám rendezői igyekezete az előkelő és ódon angol környezet élővarázsolásával még valahogy csak sikerrel járt, de nem tudott mit kezdeni hőseivel az egy Latimeren kívül. Somogyvári Rudolf kitűnő lehetőséget kapott arra, hogy szálszövögető intrikusként jelenjék meg, holott szerintünk ebben a játékban éppen az lett volna az érdekesebb, ha Latimer kegyes exfcölcsnemesítő pózban és jámborsággal fogja be és veszi körül áldozatait.

Váradi Hédi, Piros Ildikó, Lőte Attila mozaikokat rakosgattak egymás mellé fonnyadt mozdulataikkal; még talán Huszti Péter és Inke László alakítottak húsvér eleven figurákat.

(farkas)

Barlangszínház

n

A fertőrákost kőbánya ritka szépségű barlangjában barlangszínházat rendeznek be. A soproni ünnepi hetek egyik jelentős eseményeként június 26-án, Beethoven „Fidelity" című operájával nyit a Közép-Európában egyedülálló barlangszínház.

(MTI Foto — Fényes Tamás)

Mióta érettségizünk?

VEGET ÉRT az iskolai év. Befejeződött a tanítás. A múlté már a vizsgák izgalma, feszültsége. Ki-ki megkapta bizonyítványát, jó, vagy kevésbé jó osztályzatait. Sok ezren tettek pontot tanulmányaikra a sikeres érettségivel.

Miért, mióta érettségizünk? Hogy alakult ki ez a fajta vizsgarendszer?

Már a XVI. században, Baselben, Oeculampadius (Erasmus tanítványa) iskola- reformjában megtalálhatók az érettségi vizsga előzményei. Iskolai szabályzatában azt írja: „ha azután kellő gyakorlatra tettek szert, mindkét nyelv (a latin és a görög) grammatikájában, s kezdeti eredményeket értek el a dialektikában és a retorikában, s elég jártasak az auktorokban, ahhoz, hogy immár nem németül, hanem latinul magyarázzák, akkor haszonnal vizsgázhatnak és beiratkozhatnak az egyetemre”. ,

Ezek a vizsgák az egyetemi felvételt előzték meg, igaz annak nem volt előfeltétele — csupán az egyetemen kapható kedvezmény odaítélésénél vették számba. S ahogy nőtt a középrétegek

tanulási igénye-vágya, úgy az érettségi vizsga bizonyos szelekciót jelentett. A „se- lectum ingeniorum” — a tehetségek kiválasztása, a jobbágyok és polgárok gyerekeit — legalábbis a rosszul vizsgázókat, távol tartotta az egyetemektől. A tanulók éretlensége neon zárt el senkit az egyetemi felvételtől, csupán az ottani kedvezménytől. Akinek tehát elegendő pénze volt, tehetségtelen, éretten gyerekét is taníttathatta.

1575. május 5-én kelt a Kárpát alatti Késmárkon Se- bastianus Lamnius bizonyítványa, amelyet Matthias Thra- conymus állított ki, imigyen: „Sebastianus Lamnius jó ké- pességiekked rendelkezik, kiválóan sajátította el a latin nyelvet, közepesen a görögöt, megfelelően a matematikát. Megérdemli, hogy ne sorolják a tudatlanok közé”. A mester kéri a „jámbor és tudós férfiakat, hogy fogadják szeretetekbe és vegyék pártfogásukba”.

NÉMETORSZÁGBAN az érettségi bevezetéséről, kötelezővé tételéről II. Frigyes Vilmos iskolai főtanácsának ediktuma rendelkezik 1788- ban. Eszerint „a nyilvános isEgii nyár

ÁgayKarola dalestjéről

A tervek szerint a vasárnap esti zenei műsornak a színhelye az egri Sétáló udvar lett volna, az időjárás azonban megint elrabolt egy lehetőséget: megérezni, kihallani ebből az épületegyüttesből azt az akusztikai és környezeti lehetőséget, hogy intim hangvételű műsorok hogyan is hatnak ebben a szabadtéri elhelyezésben. A műsor pedig igenigen megérte volna!

Ágay Karola, a Magyar Operaház és a New Yarik-i Metropolitan tagja nagyszerű énekikultúrával adta elő műsorát. Bevezetőként a barokk kor olasz dalaiból énekelt, majd öt régi magyar énekkel visszalapozott egészen a gregorián kezdetekig, hogy áttelointést nyújtson a magyar dallamkincs korábbi évszázadairól.

Grieg Soivejgje, Delibes Suzanme-ja, Bartók, Kodály és Farkas Ferenc népdalfeldolgozásai jól megfértek a pattogó és szerelmes olasz daloikkal, amelyek a hangulatba jött közönség kívánságára kétszeres ráadással hangzottak el

Az est másik előadóművésze és egyben, az énekes kísérője is Szendrey—Karper László gitárművész volt. Az egri közönség azonnal ráhangolódott a spanyol, olasz, francia szerzők által komponált dalokra, fantáziákra, etűdökre, mert Szendrey— Karper hangszerének feltétlen ura. finom artisztikummal szólaltatja meg számait. Nem először hallottuk őt Egerben, s most ismét és újból megfogta érdeklődésünket az az elevenség és szug- gesztivitás, ahogyan a legnehezebb bravúr-darabokat is oly magától értetődőnek, természetesnek és szívből valónak játssza el. Ez a líra, a dallam, a ritmus varázsa.

A tétovázó egri közönség konok része — soha nem tudja pontosan, hova hívják "és mire? — vállalta a sétát a Sétáló udvartól a Művelődési Házig, és azt vallja, hogy érdemes volt még ebben a szolidabb környezetben is végighallgatni ezt a remek műsort.

ű- <*)

REMM&CtTEftíTC

3.

Á tolvaj őrmester esete

Az eddig „leghosszabb távú” és legtöbb embert mozgósító repülőgéprablás úgy kezdődött, hogy 1969. október 31-én kora reggel megjelent a baltímorei repülőtéren egy fehér pulóveres, cowboynadrágos fiatalember. A Los Angeles—San-Francisco-i járatra kért jegyet San Franciscóig. A jegyet kiállítatták, ráírták a fiatalember által bediktált nevet. Az utas kis halász-szatyrával a kezében gyors léptekkel indult a kijárat felé. A fiatalember nem a saját nevét mondotta be — az ifjú ugyanis Raffaele Mmichiello

tengerészgyalogos-őrmester volt, a kis szatyorban sem horog, csali, vagy más halászfelszerelés, hanem egy rövidcsövű karabély és egy pisztoly volt.

A gép hamarosan elindult 36 utasával San Francisco felé, de hamarosan megszólalt az utastér hangszórója. A pilóta, Donald Cook jelentkezett: „Sajnos, nem szánhatunk le San Franciscóban. New Yorkba megyünk. Itt van ugyanis egy türelmetlen fiatalember, aki New Yorkba akar repülni, mégpedig te*

gyen. Az a véleményünk, hogy eleget kell tenni a kívánságának. A fiatalember fegyverrel kényszeríti a pilótákat a New York-i útra”. Cook ezután közölte Minichi- elloval: szívesen elrepülne New Yorkig, ám az üzemanyag erre nem elegendő. Megállapodtak abban, hogy a gép leszáll a Colorado állambeli Denverben, üzemanyagot vesz fel és úgy repül tovább. Az utasok és a légükisasszonyok itt kiszálltak. »

Az őrmester útban New York felé, fegyverével nyoma tékot adva követelésének, azt mondta a pilótáknak, hogy Európába akar utazni. A New York-i repülőtéren, ahol újabb üzemanyagért leszálltak, le akarták tartóztatni. Miniehiello a két óceánrepülő pilótát még felengedte a repülőgépre, majd rákiáltott Cookra: szüntesse meg az üzemanyagfelvételt, mert nem tűri, hogy rendőrök mászkáljanak a gép körül. Nehogy tréfának vegyék felszólítását, belelőtt az egyik tartalék-oxigéntartály- ba, A repülősét) ezufcfci eäd ftvtnUi

Egész Európa repülőterei készenlétben álltak: riadó volt, mert senki sem tudta, hol is akar leszállni a Mi- nichiello által elrabolt gép. A Boeing Róma fölött szállva leszállási engedélyt kért a Fiumicino-i repülőtértől. Mivel ekkor a fél világ már tudott a fantasztikus gépeltérítésről, a római repülőtéren rendőrök, detektívek- és persze egész hadseregnyi újságíró, filmes és fotós várakozott.

Miniehiello rádión közölte, hogy csak Róma rendőrfőnökének hajlandó megadni magát, ha ■ az vele együtt gépkocsin Nápolyba utazik. Ha nem, a benzintartályokba lő... A távollévő rendőrfőnök helyettese, Pietro Guli vállalkozott a nápolyi útra.

A gép ajtajában megjelent fegyverrel a kezében a feherpulőveres Miniehiello. Guli levetette zubbonyát, átadta revolverét a földi személyzet egyik .emberének és egy kis Fiat-autó felé mutatott. A volán mellé a rendőrtiszt ült, melléje az amerikai őrmester. Fél Rómán át száguldottak, rátértek a nápolyi országútra. Itt már három kocsi követte őket, Mi- nichiello ékkor fegyverrel fenyegette meg a rendőrtisztet és elvette tőle igazolványát is. Egészen közel voltak már Nápolyhoz, amikor i A iSatalemben hirtelen teug;

kólából távozó mindpn ifjút előzetesen meg kéül vizsgálni az általuk látogatott iskolában és részletes bizonyítványt kell kapniuk, ekként megállapított érettségükről vagy éretlenségükről”. Előírja, hogy a vizsgán jelen kell lennie a tartományi iskola- tanács képviselőjének. És pénzbüntetéssel büntetik azokat a tanárokat, akik „megkísérlik valamely rosszul felkészített ifjú átsegítését a vizsgán”.

Az érettségi vizsgák egységesítésére Humbolt kezdeményezésére 1812-ben kerül sor. Két évtizeddel később az anyagot megszigorít tták. írásbelizni kellett nérr t és latin fogalmazásból, gc >g és francia fordításból, vak nini matematikából. A szóbelinek tíz tantárgya volt.

A francia érettségit, a bakkalaureatust, 1808-ban Napólem tette kötelezővé.

Hazánkban a múlt század derekán rendelet (az Orga- nisations-entwurf) írta elő az érettségi bevezetését. Szabályozta a vizsga célját, helyét, feltételeit, lebonyolítását, tantárgyait és követelményeit. Érdemes feljegyezni, hogy a szabályzat egy része még ma is érvényes. Mint ahogy aktuális az a függelék is, amely a vizsga követelményeiről így szól: „nem a gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanyagát, ebben azonban nem holt tudást kívánnak, hanem az ismeretek élő feldolgozását”.

íme, néhány érettségi fogalmazási feladat a múlt század ötvenes éveiből. „Az erény az igazi boldogság eszköze és alapja”, vagy „Az önszeretet káros következményei”. Egy évtizeddel később ezeket a tételeket adták az érettségizőknek: „A polgárháború rémületes következményei”, „A növény élete a négy évszakban» " az emberi életviszonyok .képe”,

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

tárgyakból ilyen tételeket' írtak: „A galván villamosság különböző hatásai”, vagy: „A hipotézis szerepe a fizikában”, majd: „Az elektromos erő az ember szolgálatában”. K. M. * 11

rótt az autóból és futni kezdett. Guli fékezett, megállt az őket követő detektívek három autója is — s vad hajsza kezdődött a gyalog menekülő repülőgéprabló után.

Minichiéllot az országúitól másfél kilométernyire lévő Divino Ámoré (Isteni Szeretet) nevű kis temető halottasházában fogták el. Az ifjú két fegyveréből egyet- egyet a levegőbe lőtt. feltartotta kezét és megadta magét.

Néhány órával később a római Regina Coeli börtönben felolvasták előtte, mivel is vádolják az olasz törvényele szerint. Személyes erőszak, zsarolás, személyes szabadság megsértése, az ország területére engedély nélkül való fegyverbehozata! és a fegyver birtoklásává! való visszaélés volt a vád — éppen csak a repülőgéprablás hiányzott. Az olasz törvényekben ekkor ugyanis még nem volt erre vonatkozó paragrafus...

Az amerikai hatóságoknak más bűnlistája volt. Először: szökés. Mmichiello ugyanis 13 hónapi vietnami frontszolgálat és 3 heti amerikai tartózkodás ylaa a Camp Beadletaa teaáaam tábor

fogdájából szökött meg, hátrahagyva egyenruháját — fegyverét magával vitte. Másodszor: lopás. Az őrmester 200 dollárt lopott a tábor kantinjából. (Miniehiello Nápolyban kijelentette: a hadsereg bankja 200 dollárral megrövidítette őt és „csak ezt a pénzt vette el a hantin pénztárgépének fiókjából”.) A harmadik vád: repülőgép- rablás. A negyedik ügy: polgári per volt,. — baltimorei repülőtértől Rómáig kerek

11 000 kilométert repült az elrablóit Boeing — nagyon szerényen számítva 20 000 dollár különkiadást okozva ezzel a repülőtársaságnak, a társaság perelte az összeget.

Ennek a repülőgéprablási esetnek semmiféle politikai háttere nincs: az is fölöttébb problematikus, amit Raffaele Miniehiello védői emlegettek, hogy a fiatalembert elmezavarodottként kell kezelni. Mert hiszen Raffaele Miniehiello az amerikai hadseregtől kapott a vietnami szennyes háborúban teljesített „érdemeiért” őrmesteri rangot. Akikor nem volt őrült? A repülőgéprablás izgalmas órái alatt is körültekintő, sőt ravasz, nagyon is épeszű emberként irányította a pilótáikat. (Mini chiello az olasz bíróságtól előbb hét és fél év börtön- büntetést kapott, ezt az idén felére csökkentették és állítólag még az idén szabadon is bocsátják ...)

Nem politika ez tehát, hanem egy ravasz tolvaj menekülési kísérlete.

(Következik: Átmláaitéa a repülőtérét^)