Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

Gondoltok a Itő/gazdáüz-vándorgyíilés után Alkotó vita, hasznos tettek Eger három napig ven­dégül látta az ország mint­egy 700 közgazdászát. Az előadásokon, a vita hevé­ben vajon hányszor hang­zott el ez a szó: hatékony­ság. Bár érezzük, tudjuk, hogy a gazdasági hatékony­ság fontos követelmény, de ki tudná pontosan megha­tározni, hogy mi a haté­konyság? Tehát nem vélet­len, hanem nagyon is idő­szerű és szükséges, hogy a X. közgazdász vándorgyűlés a gazdasági hatékonyság problematikáját tűzte napi­rendre. Hogyan, miben jelentke­zik a hatékonyság? A gaz­dálkodás eredményességé­ben, a fejlesztési döntések hatásfokában, az emberek társadalmi és egyéni közér­zetének javulásában, a fej­lett technikában, a műszaki és általában a kultúra fo­kozódásában, a jobb egész­ségügyi körülményekben, egész ' népgazdaságunk ki­egyensúlyozott, folyamatos, viszonylag gyors fejlődésé­ben, a vállalati munka jobb megszervezésében, a folya­matos anyagellátásban, a kereskedelem és a lakosság napi kapcsolatának javulá­sában, a minőség javulásá­ban, a költségek és ezen ke­resztül az árak csökkenésé­ben, vagy stabilitásában — hangoztatta az egyik előadó. Ez a felsorolás hosszú, de korántsem teljes, csupán je­lezni akartuk a hatékonyság kifejezés sokrétűségét, bo­nyolultságát. Hogyan lehet mérni a gazdasági hatékonyságot? Ezt sokan kérdezték a kőzgaz- dász-vándorgyűlás nyilvá­nossága előtt. A termelé­kenység növelését joggal foghatjuk fel úgy, mint ha­tékonyságnövelési követel­ményt. A termelőeszközök jobb kihasználása, a készle­tek forgási sebességének, nö­velése, a jövedelmezőség fo­kozása szintén a hatékony­ság fogalomkörébe tartozik. A termelékenység, az_ esz­közkihasználás és különösen a jövedelmezőség meglehe­tősen széles körben ismert és elfogadott mutatói a ha­tékonyságnak. De mihez vi­szonyítsuk, melyik tevé­kenység hasznosabb, kedve­zőbb a vállalat és a népgaz­daság szempontjából? Mi le­gyen a népgazdaság egészé­re érvényes általános, komplex hatékonysági mu­tató? Elhangzott olyan véle­mény, hogy jelenlegi ár­rendszerünk nem teszi mér­hetővé a hatékonyság méré­sét. Javasolták, hogy a vi­lágpiaci árakkal mérjük a hatékonyságot. De ki tudná a világpiaci árak gyors vál­tozását követni? Sok szak­ember azt mondja, hogy olyan tört számmal fejez­zük ki a hatékonyságot, amely valamilyen hozam és az ehhez felhasznált erőfor­rások hányadosát a lehető legnagyobb pontossággal fe­jezze ki. Országosan és megyén­ként mennyit kell az okta­tásra, az egészségügyre, il­letve a lakosság ellátására, a szolgáltatás javítására köl­teni, hogy a nemzeti jöve­delem erről az oldalról ne legyen korlátozva, vagy egyenletes legyen, vagy bi­zonyos százalékkal növeked­jék. A mai befektetések 5 —10 év múlva kielégítik-e az igényeket? Az nem vitás, hogy társadalmi közös fo­gyasztásunk összességében megfelel népgazdaságunk fejlettségének. Ezt igazolják a különféle nemzetközi ösz- szehasonlítások is, de a for­rások elosztása, a feladatok rangsorolása sokszor vitat­ható. Napjainkban nem az a fő probléma, hogy keveset költünk a társadalmi közös fogyasztásra, hanem inkább az, hogy eszközeinket és fo­rintjainkat nem mindig a gazdasági ésszerűség szerint használjuk fel. A hatékonyság megkövete­li, hogy a tanácsok és a közületek a hosszú és a középtávú tervezés során olyan programot dolgozza­nak ki, amely nem fékezi a nemzeti jövedelem növeke­dését, nem idéz elő társa­dalmi feszültségeket, hanem a legésszerűbben, a leggaz­daságosabban, azaz hatéko­nyan járul hozzá a lakosság életszínvonalának emelésé­hez. A tanácsok, a bővített hatáskör következtében fele­lősek a helyi lehetőségek legjobb kihasználásáért a területi elmaradottság fel­számolásáért. Ezért a kü­lönböző tanácsok között, a tanácsok, a vállalatok és a különböző szervek között kooperációs kapcsolatokra van szükség, gyakorlatilag ezt jelenti a hatékonyság. Minden üzemnek és min­den iparágnak más-más az adottsága. De a közgazdá­szok egyértelműen rámutat­tak, hogy a hozammal egy­bevetett ráfordítás adhat választ arra a kérdésre: va­lóban ésszerűen gazdálko- dunik-e. Hogyan növelhetők a vállalati hozamok? Főleg úgy, ha lehetőleg minden üzem a keresett, jól érvé­kesíthető, jó minőségű, kor­szerű termékeket gyárt. A hazai és a szocialista orszá­gok közötti kooperáció a termékek korszerűsítésére, a leggazdaságosabb szériák gyártására még számtalan lehetőséget nyújt. Szerteágazó, de minden­képpen alkotó gondolatokat ébresztő vita jellemezte a közgazdászok egri vándor- gyűlését. Nem hoztak hatá­rozatot, ez nem lehetett fel­adatuk, de reméljük, és hisszük, hogy a közgazdász fejekben megérett a gondo­lat: ki-ki a maga területén keresse a hatékony gazdál­kodás megvalósításának újabb módszereit. A legfon­tosabb észrevételeket és ja­vaslatokat az illetékes fó­rum elé terjesztik, tehát joggal várható, hogy a vi­tát országos méretben tettek kövessék. A gazdálkodás hatékonyságának legáltalá­nosabb és legjobb fokmérő­je, ha az emberek többsége azt mondja, hogy nálunk jól mennek a dolgok, ha nyugodtak vagyunk és bi­zakodunk. Dr. Fazekas László Magyar kiállítók sikere Moszkvában X moszkvai Szokólnyiki parkban befejeződött az INTORGMAS — 71. nemzet­közi kiállítás. Szovjet szak­emberek véleménye szerint a kereskedelmi és élelmiszer- ipari berendezések gyártása területén a Magyar Népköz- társaság jelentős fejlődésről tett tanúbizonyságot. Ennek bizonyítékai a többi között az ipari hűtőberendezések és az önkiszolgáló üzletek fel- szerelési tárgyainak szállítá­sára a kiállításon kötött ke­reskedelmi szerződések; A szovjet szállodákban és üzletekben jól ismertek a magyar hűtőpultok és beren­dezések. Különösen kedvelt a kávézókban és a bárok­ban használatos magyar Ba­laton és Fantázia kávéfőző­gépek. Ezekből évről évre többet vásárol a szovjet kül­kereskedelem. A kiállításon bemutatott kávéfőző gépek a hozzáértők szerint, világszín­vonalon állnak. Az elmúlt napokban kü­lönböző delegációk és váro­sok képviselői tekintették meg a magyar kiállítást. Az ukrajnai Kijev Kereskedel­mi Nagyvállalat igazgatója, V. Kozlov a magyar külke­reskedelmi vállalatok képv; selőivel folytatott beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy — véleménye szerint — az önkiszolgáló áruházak es ízlelek számúm gyártott ma­gyar univerzális modul be­rendezések kedvezőbb tulaj­donságokkal rendelkeznek, mint az olasz és svájci cé­gek hasonló berendezései. A Portimat automata ada­goló mérlegek iránt rendkí­vüli érdeklődést tanúsított T. Rucskin, a Fogyasztási Szövetkezetek Ellátási Fő- igazgatóságának vezetője. — A korszerű kereskede­lemben — mondotta—, ami­kor a vásárlók egyre na­gyobb érdeklődést tanúsíta­nak az előre csomagolt áruk iránt, az ilyen mérlegek nél­külözhetetlenek. A magyar mérlegek pontosságukkal, tartósságukkal és könnyű ke­zelhetőségükkel tűnnek ki. Hasonló automata mérlegek már több mint egy éve üzemelnek az egyik moszk­vai önkiszolgáló áruházban. Az alkalmazottak a legked­vezőbben nyilatkoznak a ma­gyar mérlegekről . Igen sok látogató érdek­lődéssel tanulmányozta a pénztárgépeket, amelyek gyorsaságukkal és megbíz­ható működésükkel tűntek ki. Az INTORGMAS — 71. nemzetközi kiállítás bezárta kapuit, de a Transelektro és a Nikex magyar külkereske­delmi vállalatok képviselői még több fontos tárgyalást folytatnak, örömmel köny­velhetik el a vállalataik hír­névéi öregbítő észrevételeket, s az újabb üzleti ajánlato­kat, A. Kazjukov Gyár próbázik Selypen Próbaüzem a selypi azbesztcement-nyomócsőgyárban. Előbb a messzire látszó silótorony, aztán a műve­lődési otthonnal egybeépí­tett emeletes irodaház nőtt ki a régi épületek közül, most meg éppenséggel egy üvegfalú, impozáns csarnok született az öreg ipartele­pen. Lassan-lassan úgy ki­cserélődik itt minden, hogy az ember szinte rá sem is­mer az egykori Selypi Ce­mentgyárra. ..! A vadonatúj nagy üzem­ben — amelynél cseppet sem túlzás az elnevezés, mi­szerint azbesztcement-nyo- mócsőgyámak mondják és írják is — széles híddaru siklik a fejünk felett. Amerre csak nézünk, is­meretlen, a vidékünkön szo­katlan gépek, berendezések. S többé-ikevésbé idegenek a körülöttük szorgoskodó „pa­rancsnokok” is: Itáliából jöttek, hogy felszereljék, ki­próbálják és munkába ál­lítsák a sok segédeszközt, amely ezekben a napokban szegődik társul a selypiek- hez. izgalmas időszak ez a gyárban: aki csak teheti, itt nyüzsög, iparkodik. Érthető ez a lelkesedés, hiszen eddig — mint Török András igazgató mondja — minden a legjobban sike­rült. A kétszázmillió forin­tos beruházás a program szerint készült: noha tavaly májusban még csak az első oszlopának felállításáig ju­tottak, júniusra a „koronát” is feltehették a vállalkozás­ra. Kék kotlós — alapon Gyakorta látni, hogy a fagylaltra váró, vagy a parkokban pihenő kirándu­ló gyerekcsoportokat „meg­szállják” az ajándékárusok. Portékájuk igen változatos, a luftballontól az össze­csukható kosárig, a Dobó­szobor képétől kezdve a szivacsállatokig. Ez utób­biról szeretnék szólni a változtatás reményében... Idős néni mutatja a vá­lasztékot a Lyceum előtt üldögélő falusi iskoláscso­portnak. — Ez a nagy madár — tíz forint. Kínálja a szi­vacsból kinyirbált, tarjagos, botlábú, madárféle ször­nyet. A másik „állatnál” talál­gatnak a gyerekek. A néni kisegíti őket. — Ez, kisfi­am, macska, amint kétfelé harapja az egeret... — Nyolcért odaadom ... Szép lesz otthon a telázsira. Van még ezenkívül kék szivacsból fabrikált kotlós, zöldre mázolt alapra ra­gasztva, hátán egy bunkó­val (amiről azt mondja a néni, hogy az a kiscsibéje), ez utóbbi már hat forin­tért kapható. Csábító ajánlat... A gye­rekek összekapar gat jak ma­radék pénzüket, egymástól .kérik kakaón aa _ egeres macskára és a kék kottásra válót és kapkodják a szi­vacsszörnyeket. A néni biztatóan kacsint a közép­korú férfira, aki kíséri a nénit, eladó kőrútján (minden bizonyai az „al­kotó” lehet) és örömmel hallja: — Mindent eladunk má­ma! Várom, hogy a jóslat el­len legalább a gyerekeket kísérő pedagógusok tesznek valamit, s ha eddig nem is világosították fel tanítvá­nyaikat a giccsről, az ér­téktelenről, legalább ezeket a kirívóan otromba, ízléste­len szivacsszörnyűségeket nem hagyják megvásárolni és tucatszám hazavinni. Engedték ... Sőt! Engem torkoltak le, hogy mit szólok bele abba, ki mire költi a pénzét. Eh­hez értő módon helyeslőén csatlakozott az árusító né­ni is, miközben a kisfiúk, kislányok egymásnak mu­togatták szerzeményeiket. Teljes vereséggel távoz­tam ... győzött a giccs. De bízom abban, hogy nem mindegyik összecsapás végződik így, s lesz még „rossz világ” a kék kotlós­guz . Nos, örülnek is a sely­piek! Hiszen ama ritka ese­tek egyikével állnak szem­ben, amelyeknél nincs ha­táridőcsúszás, s a gyorsa­ság miatt a minőség sem szenvedettt kárt! A generál- kivitelező Heves megyei Állami Építőipari Vállalat­tal, s — Pécstől Sátoralja­újhelyig a partnereivel — valóban elégedettek lehet­nek, és olyannak látszik az import technológiai gépsor is, hogy érdemes volt any- nyi más külföldi ajánlatból — közöttük osztrák, francia sőt indiai javaslatból — épp^n ezt elfogadni. A Cement- es Mészművek Selypi Gyárának fiatal technológusnője, a gépész­mérnök Szabó Jánosné lel­kesen kalauzolja az érdek­lődőt „birodalmában”, lát­ható élvezettel magyarázza az egyes munkafolyamato­kat: az anyag előkészítését, keverését, magát a csőgyár­tást, az elő- és utóérlelést, a végleges megmunkálást. Csu­pán az érzékletesség ked­véért jegyzi meg, hogy ez­zel a technológiával a cső mindössze 48 óra alatt ak­kora szilárdságra tesz szert, amelyet egyébként csak 28 nap alatt érne el! Műszerek, gombok, auto­matika. Fenn, a magasban, jókora vezérlőasztal előtt az új gyár egyik reszortjával próbálunk ismerkedni. — A hollandi kád kezelő­je vagyok — mutatkozik be Kovács Istvánná. — Sokkal könnyebb és tisztább a munkám, mint az öreg üzemben volt — vallja fela­(Foto: Szendi'CnÍKi) daláról — inkább csak fi­gyelnem kell. Főleg éberség kell, hogy el ne vétsek va­lamit. Itt előttem — mu­tatja — ezen az üveglapon nyomon kísérhetem a teljes folyamatot, amit rám bíz­tak, mert kis lámpácskák jelzik az egyes állomásokat. Ha jól figyelek, nincs baj a harmóniával, megy a „verk­li”. . ! A csarnok előtt már látni . is egy rakományra való új csövet. — A júniusi próbaüzem ideje alatt ötezer méternyit szeretnénk készíteni a csö­vekből — beszéli Török igazgató —. s reméljük, hogy sikerül is! Sikerül­nie kell, hiszen csupán ev­vel mintegy 100 ezer dollá­ros importot takaríthatunk meg! A későbbiekben foko­zatosan igyekszünk növelni a teljesítményt, úgy, hogv még az idén elérjük a 400 ezer méteres mennyiséget. Jövőre pedig már, csupán azbesztcement-csőből 150 millió forintos termelési érté­ket tervezünk! Az első — a háromszáz milliméteres átmérőjű, s öt méter hosszú — csöveknek már a „gazdája” is meg­van: az egri székhelyű Eszak-magyarországi Víz­ügyi és Közműépítő Válla­lat rendelt belőlük mátra- füredi, mátraházai és ózdi munkáihoz. Még tart a próbaüzem Selypen — de már a szállí­tásról gondolkodnak. .. S ez így is van rendjén! (gyoni) Tervtárgyaló küldöttgyűlés Vámosgyörkön Vasárnap tartották meg tervtárgyaló gyűlésüket a vámosgyörki ÁFÉSZ kül­döttei. a gyűlés napirendjén az ÁFÉSZ ötéves tervének ismertetése, az igazgatóság ügyrendjének elfogadása, va­lamint 1971—75. évre szóló kollektív szerződés megtár­gyalása szerepelt, a szövet­kezet főkönyvelője, Fehér Géza adott tájékoztatást a küldötteknek az elkövetke­zendő öt év főbb tervszá­mairól. amelyek szerint az áruforgalom 90 millió 904 ezer forintra emelkednek az 1970. évi forgalomhoz képest. Ez 30 százalékos növekedés­nek felel meg. Hasonló fej­lődés várható a szolgáltatás területén, ahol a tervidő­szak végén a teljesítmény értéke megközelíti az 1970. évi kétszeresét, vagyis eléri a 91 százalékot A mezőgaz­dasági uzemágban 50—100 sertés folyamatos hizlalását tervezik. AZ ÁFÉSZ a gazdasági tervmutatók mellett elkészí­tette a IV. ötéves terv szö­vetkezetpolitikai részét, meg­tervezték a tagszervezesre, a részjegybefizetésre a kultu­rális tevékenységre és a szakmai továbbképzésre szó­ló részeket, amelyek a szö­vetkezet tevékenységének ‘ egy-egy jelentős részét ké­pezik. A küldöttek közül sokan hozzászóltak a napirendi pontokhoz. Gyöngyösi József országgyűlési képviselő töb­bek között arról beszélt, hogy Atkáron közös összefo­gással emeletes irodaházat szeretnének létrehozni Kiér­te a jelenlevőket, az ÁFÉSZ igazgatóságát, hogy erejük­höz mérten vegyenek részt ebben a közös akcióban. A többi küldött általában azo­kat az eredményeket emelte ki, amelyeket az ÁFÉSZ az elmúlt években elért, s a legtöbben javaslatot is tettek a bolthálózat további fej­lesztésének. a még széle­sebb áruválaszték kialakítá­sának és a húsellátás meg­javításának. a szolgáltatás kiterjesztésének lehetősé­geire. MSrnämm 1971. június 15., kedf"

Next

/
Oldalképek
Tartalom