Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

Oh/ejíév©s a CSKP Ü képen: a prágai vár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányzati székhelye. r Ma fél évszázada, hogy a csehszlovák szociáldemokrata munkásmozgalom baloldala, amely már korábban szerve­zetileg is elvált a toké szol­gálatába szegődött Jobboldali szociáldemokrata vezetéstől, elhatározta: felveszi a Cseh­szlovák Kommunista Párt nevet és csatlakozik a III. Internacionáléhoz. Történel­mi tett volt ez. A munkás- osztály a CSKP megalakulá­sává] hivatott vezetőt kapott az első világháborút követő idők gyorsan kiéleződött osz­tályharcában. A burzsoá Csehszlovákia államapparátusa az első perctől kíméletlen hajszát folytatott a kommunista párt ellen. Feldúlta helyiségeit, akadályozta kiadványainak terjesztését, perbe fogta tag­jait és vezetőit, a munkás­tömegek azonban ugyancsak kezdettől fogva felismerték, hogy a burzsoá államban egyetlen szervezett erő van, amely ténylegesen képviseli és védelmezi a dolgozók ér­dekeit: a CSKP. Ezért töme­gestől léptek soraiba, és a hatósági önkénnyel szemben sztrájkokkal utcai tüntetések­kel és más eszközökkel mind­annyiszor megvédtek a pár­tot. Kladno. Ostrava, Most, PIzen, és a többi iparvidék a i CSKP szilárd bázisa lett. f Különösen emlékezetes a CSKP tevékenysége a gaz­dasági válság időszakában, 1929—32-ben. A munkanél­küliségtől és kenyértelenség- től sújtott munkások és sze­gényparasztok elkeseredése országszerte minden koráb­binál hevesebb tiltakozó mozgalmakban robbant ki. A Masaryk és Benes nevével fémjelzett polgári kormány­zat tucatnyi városban és fa­luban belelöveteit a töme­gekbe, a vérontás azonban nem csökkentette, hanem fo­kozta a kommunisták vezet­te mozgalom elszántságát. A mosti iparvidék sztrájkja 1932-ben nemcsak Csehszlo­vákia. hanem egész Európa akkori legnagyobb arányú munkásmegmozdulása volt. A kormány a párt betiltá­sát szerette volna elérni, a tömegek azonban válaszul harminc kommunista képvi­selőt küldték a parlament­be. A hitleri fasizmus hata- lomrajutása és a csehszlovák közélet egyre veszélyesebb fasizálódása nyomán a párt kiadta a jelszót: a Szovjet­unióval való együttműködés­ben kell megtalálni Csehszlo­vákia függetlenségének biz­tosítékát. A kormány a tö­megek nyomására 1935-ben megkötötte a szovjet—cseh­szlovák barátsági szerződést. Ezt követően a párt száz­ezerrel növelte parlamenti választóinak számát, ami a CSKP népszerűségének ug­rásszerű növekedését fejezte ki. A hitled megszállás évei a Csehszlovák Kommunista Párt történetének legsúlyo­sabb, egyben a legdicsöbb időszakát hozták; Mind a protektorátussá süllyesztett cseh és morva területeken, mind az „önállósított” és fa­száit Szlovákiában a kom­munisták vezették az antifa­siszta nemzeti ellenállást. Ebben az időben hozták lét­re a Szlovák Kommunista Pártot, amely a CSKP szer­ves részeként ma is műkö­dik. Az antifasiszta harc kü­lönböző frontjain a CSKP 25 ezer tagja áldozta életét, köz­tük olyan kiváló személyisé­gek. mint Julius Fucik és Jan Sverma. a legendás hí­rű partizánvezér. A felszabadulás után a kommunista Párt meghirdet­te a népi demokratikus ál­lamrend programját. A párt népszerűségére és hatalmas tömegbefolyására jellemző, hogy az 1948. februári válsá­gos napokban a párt felhí­vására szinte az egész ország munkássága és parasztsága az utcára vonult, hogy meg akadályozza a burzsoá res­taurációt. 1948. nyarán egye­sült a két munkáspárt, és ettől kezdve a CSKP minden erejét az új társadalom fel­építésére fordíthatta. Közismertek azok a nagy­szerű eredmények, amelye­ket a csehszlovák nép a CSKP vezetésével elért. Is­mertek azok a hibák és tor­zulások is. amelyek a fejlő­dést kísérték. A CSKP a kö­zeljövőben rendezi meg XIV. kongresszusát, amely hiva­tott lesz értékelni a pártban 1968—69-ben végbement vál­ság okait. A CSKP jelenlegi vezetése, annak határozott, marxista-leninista irányvo­nala a biztosíték arra. hogy az ország új fellendülés előtt áll A fél évszázados jubileum alkalmából a magyar kom­munisták forró elvtársi üd­vözletüket küldik a cseh­szlovák kommunistáknak és szívből kívánják, hogy a nagy forradalmi hagyomá­nyokkal rendelkező CSKP vezesse új győzelmekre a testvéri Csehszlovákia né­peit. C. T. B. Élmények, emlékek Marokkóból A közelmúltban rövid hírben jelentette a Népúj­ság, hogy Szabó István, a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának titkára a SZOT delegációjának veze­tőjeként Marokkóba • utazott Szabó István néhány nap­ja visszaérkezett az afrikai kontinensről. Élményeiről, emlékeiről az' SZMT egri székházában beszélgettünk. — Élmény volt már a küldetés kezdete is, hiszen repülőgépünk menet közben leszállt Zürichben, Genfben, a spanyolországi Malagában is. A marokkói nagyváros­ban, Casablancában a ven­déglátó UMT vezetői fogad­tak bennünket szívélyes ba­rátsággal. Programunk af­rikai nyitányát voltaképpen a más országokból — Tu­néziából, Laoszból, Francia- országból, a Szovjetunióból, Romániából, Bulgáriából, Albániából, Algírból, Irak­ból, Guineából és az EAK- ból, illetve Hawaiból — is érkezett delegációkkal való ismerkedés jelentette. Ez­után városnézésen vettünk részt a kétmilliós Casablan­cában, amelynek egyébként sajátos varázsa, különös hangulata van. A tenger­partra épült, a házai egy­formán vakító fehérek, sok a parik, szépek a pálmáik. Viszont árnyékot vet a szemlélődő ember derűs kedvére, hogy a várost egy széles völgyhajlat voltakép­pen kettéválasztja: a jólét, gazdagság, pompa mögött siralmas szegénynegyedek húzódnak a fehérség alatt is. — Milyen volt május el­seje? — Már az imént említett ellentét is sejteti, hogy Ma­rokkóban nem felvonulás­ról, hanem inkább tüntetés­ről lehet beszélni ezen a napon. Az uralkodó ugyan munkaszünetté nyilvánította — persze fizetés nélküli ün­neppé — engedélyezte a me­netet, de csak riadóautók jelenlétében. — Merre jártak még? — Országjáró kőrútunk során természetesen eljutot­tunk a fővárosba. Rabatba, aztán jártunk lírámban, Fesben, Meknesben és Ke- nitrában is. Mindenütt ta­lálkozókon, nagygyűléseken vettünk részt, s igyekeztünk tájékozódni a marokkóiak életéről, munkájáról — Mik a tapasztalatai? — Gazdasági életüket te­kintve a marokkóiak nem­zeti jövedelme megközelítő­en hasonló arányban a me­zőgazdaságból, az iparból, a kereskedelemből, illetve az idegenforgalomból szárma­zik. A mezőgazdaság föld- területének 98 százaléka nagybirtok. A napszámosok általában három dirhamot (megközelítően 15 forintot) keresnek „műszakonként”. Az önálló parasztok több­nyire a szikláktól elrabolt lankákon dolgozgatnak, ösz­vérrel, tehénnel vonszolt fa­ekékkel. A munkások átlag- keresete körülbelül havi 200 dirham, egy jobban fizetett vezető beosztású tisztviselő 650—700-at keres. A megél­hetésre jellemző, hogy pél­dául hét dirham egy kiló birkahús ára, 0,90—1,00 dir­hamot kérnek egy kiló ke­nyérért. A szegények több­nyire kenyéren, tejen élnek, s csak jobb esetben kerül az asztalukra narancs, banán Egy hónap alatt négy halálos áldozatot követelt a gyorshajtás Minden gépjárművezető­ről feltételezi az ember, hogy a közlekedési szabá­lyok alapos ismerete birto­kában és annak, szigorú előírásai alapján vezeti a tulajdonában lévő, vagy rá­bízott gépjárműveket. Saj­nos az élet mást igazol és ennek legékesebb bizonyí­téka a közúti balesetek számának és súlyosságának fokozódása. Heves megye közútjain egyetlen hónapban, április­ban 78 baleset volt, közü­lük 51 sérüléssel járt, míg A hélapátfalviak Lothar ja Bélapátfalván, aki csak ismeri Lotharnak szólítja. Nem csoda, hisz két és fél éve lakik itt. Munkahelye a cementgyár-, ahol egy ce­mentmalom építését vezeti, illetve már csak a működé­sét ellenőrzi. Munkája so­rán sok emberrel ismerke­dett meg és kötött személyes barátságot. Szabó Gáborék- nál — ahol lakik — már rég családtagnak számít:' Szabad idejében a házigazdával együtt foglalatoskodik a ház körül, hét végén pedig el­maradhatatlan látogatója a. cementgyári csapat mérkő­zéseinek. Négwenéves és az utolsó tíz évet egy-két hó­napos megsípikitassai kül­földön “töltotfe — Mely országokba jutott már el munkája során? — Dolgozván-•,< sehszlová- lqában. Sr y ' ' j’v.m, Leií- gyelországbr - kötszer, töjtöt- fMe hosszabb időt' és mar két és fél éve vagyok Béla­pátfalván, ezt megelőzően Heiyőcsabán szereltünk. — Az NDK-ban hol lakilc és hol dolgozik? — Nem messze Dessau tói egy kis városban Zerbstben, feleségem, két lányom és fiam ma is ott laknák. 1952- től . dolgozom Dessauban, a Cement.műveket Építő Válla­latnál. Lakatosként kezdtem. — Milyen benyomásai vannak Bélapátfalváról és az itteni emberekről? — Mielőtt ideutaztam vol­na, munkatársaim sokat me­séltek Magyarországról. Volt közöttük olyan is, aki itt Bélapátfalván járt. Csak jót és szépet hallottam a magyarokról. Ma két és fél év után én sem tudok újat mondani, illetve kellemet­len csalódásról beszámolni. Meggyőződtem arról, hogy barátaim az igazat mond­tak' annak idején,. Az üzem-, ben sikerült kitűnő kapcso­latot kiépítenem a gyár ve­zetőivel és a magyar szere­lőkkel. — Tanulja-e a magyar nyelvet? — Igen. Hoztam magam­mal szótárt és nyelvköny­vet is, s természetesen szorgalmasan tanulok is. A háziakkal csak magyar nyelven társalgunk és a fa­luban, ahol lehet, magyarul beszélek. Ismerőseim sze­rint már tűrhetően megy a dolog. — Mikor utazik vissza az NDK-ba? — Terveink szerint au­gusztusban sikerül a ce­mentmalmot teljes kapaci­tással üzembe helyeznünk és akkor az én küldetésem is lejár. De, ha még jövök Magyarországra, a bélapát­falvialtat feltétlenül meglá­togatom, ________ 2 7 esetben „csak” anyagi kár keletkezet. Az áprilisi közlekedési baleseteknek hat halálos áldozata, hu­szonnyolc súlyos, negyven­hat könnyebb sérültje van. Jelentős volt az anyagi kár Is, mert több balesetnél 10—20—30 ezer forintos ér­ték ment tönkre. Ezek a számok azért is figyelemre méltóak, mert a múlt év hasonló időszaká­ban 66 közlekedési 'balese­tet jegyeztek fel, 33 volt sé- rüléses és 33 sérülés nélkü­li. A tavalyi április közúti forgalmának egy halálos áldozata volt, 12 súlyos és 20 könnyebb sérültje. Érdemes kutatni a bal­esetek okait. Az első, amit szomorúan meg kell állapítani, a leg­több baleset gyorshajtás miatt következett be. A vizsgálatok szerint harminc esetben a gépjárművezető az adott körülményekhez képest gyorsabban hajtotta gépjárművét, ezért nem tudta elkerülni az összeüt­közést, vagy elvesztette uralmát a gépjármű fölött. A gyorshajtás „számlájára” írható a legtöbb közúti tra­gédia, négy halálos áldoza­tot követelt a vagánykodás, a gépjármű teljesítményé­nek fitogtatása, a felelőt­lenség. A kedvező időjárás elő­csalogatta a motorkerékpá­rosokat és a motorosok megjelenése a közúton ma­gával hozta a baleseti ve­szély növekedését is. A mo­torosok énri''=bsn húsz bal­esetet ok irrt» v A szem éh - gépkocsivezetők és a teher, gépkocsivezetők ezúttal egy­formán szerepelnek 19—19 balesettel a közúti forga­lom fekete statisztikájában. Hat olyan baleset volt. amelyeket gyalogosok okoz­tak. Érdemes megjegyezni, hogy három balesetet hat éven aluli gyerekek okoz­tak, más esetben hatvan éven felüli idős emberek. A napos idő kicsalogatta a játszóterekre a gyerekeket és a felügyelet hiánya saj­nos több esetben ilyen szo­morú eredményre vezetett. Hiszen az apróságok még nem tudják, nem veszik észre a reájuk leselkedő ve­szélyt. Az idős embereknek legyen ez is figyelmeztető, csak akkor lépjenek az út­testre, ha látják, nem köz­lekedik a közelben jármű. Négy balesetet okoztak a kerékpárosok éspedig azért, mert nem a KRESZ előírá­sai szerint közlekedtek. Gyakori az ittas kerékpáros és_ az, amelyik nem jelzi időben a kanyarodási szán­dékát, elfeledkezik a körül­tekintésről. Balesetet okoztak a se­gédmotorkerékpárosok is, akik közül nagyon sok a 14—18 éves fiatal, a maxi­mális sebességet kihasználó száguldozok, a pótutast szál­lítók. Különösen a külváro­sok utcáin látni ilyen se­gédmotorosokat, akilc nem­csak saját, hanem mások testi épségét is súlyosan ve­szélyeztetik. A szülőknek kell elsősorban közbelép- niök, amíg a virtuskodásból, a KKESZ előírásainak meg­szegéséből súlyosabb bal­eset nem lesz. fiaksa Dezső t>őmasy is.. i Pénzbe kerül az isko­lázás is, mert magánintéze­tek vannak. Beszéltem egy olyan apával, aki két gye­reke után havi 150 dirha­mot fizet havonta az elemi iskolában. Van persze ked­vezőbb lehetőség ts a tanu­lásra. Jártam olyan helyen, ahol az elektromos szakma üzemei, gyárai, vállalatai szerencsés sorsú, ügyes dol­gozóikat ösztöndíjjal neve­lik egyetlen intézményben a betanított munkástól egé­szen a mérnökig. Cserébe természetesen meghatározott időre szóló munkaszerződést kérnek... Egyes nagy nyu ­gati cégeknél egyébként az átlagosnál jobban megfize­tik a szakmunkásokat, s kedvezőbbek a lehetőségek. Itt általában a szociális el­látás is megközelíti például a nálunk ismertet. Külön­ben nincs minden munka­helyen öltöző, és fürdő, az intézményes étkeztetés, a fi­zetett ebédidő helvett két­órás fizetés nélküli ebéd­szünet van. — Mi a szakszervezet programja? — Mindenekelőtt talán annyit, hogy a Marokkói Munkásszövetség (UMT) 1955-ben alakult, s ... 1963- ban lépett ki a szabad szak- szervezetek közül,' s került a Szakszervezeti Világszö­vetség táborába. Mahgoub Ben Sedik a főtitkára, aki már járt nálunk, Magyaror­szágon is, s régi kapcsolatot tart hazánkkal. A, szakszer­vezet egyébként demokrati­kus, antiimperialista politi­kát folytat, küzd a monar­chia ellen. Független nem­zeti szabadságot, földrefor­mot követel, tiltakozik az ellen, hogy a felszabadult francia gyarmat kapitalista irányvonalat kövessen. Ti­zenhét szakmai és tizenegy nemzetiségi szakszervezetet egyesít, taglétszáma napja­inkban eléri már az 1,5 mil­liót, tekintélye van az arab világban. — Lehetőségei? — Az intézményes segé­lyezés még nem megoldott a marokkóiaknál: a rászo­rulóknak a tagok adják ösz- sze a dirhamokat. Ismert viszont már nálunk is az üdültetés, ami viszont még csak egyes „elit” szakmák­ban található. Önköltséges, ennélfogva a tehetősebbeket szolgálja. Ugyancsak ritka még a szakszervezeti gyógy­kezelés is, amely önálló kórházakban, klinikákon történik kedvezményesep, el­sősorban a szakmabeliek­nek, másodsorban az egyéb szervezett dolgozók szá­mára. Ennélfogva: sok mée a tennivalójuk. Gyón) Gyula 197L május 14., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom