Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

II Csütörtök est? külpolitikai kommentárunk 1 Büntettek a védtelen ? lakosság ellen j SIR BERTRAND RUSSEE NEVÉHEZ FŰZŐDIK az I amerikaiak Vietnamban elkövetett háborús bűntetteinek t vizsgálata. A világhírű tudós lord azonban nem érhette < meg, hogy a róla elnevezett, többnyire Stocholmban (ilé- ? sező bizottság, szomorú kötelességét teljesítve, a világ s közvéleménye elé tárja megdöbbentőbbnél megdöbben- S több leleplezéseit. > A Béke-világtanács budapesti közgyűlésén egy bl- > zottság az indokínai háborúval foglalkozik. Neves jogá- > szók, újságírók és politikusok mellett vietnami, laoszi ? és kambodzsai küldöttek egyeztetik véleményüket az ag- > resszió haladéktalan megszüntetésére kezdeményezett kö- é zös akciókkal kapcsolatban, s nem kétséges, hogy a szék- > ció ülésein a „minden idők legvéresebb háborújában” el- 8 ! követett rémtettek is szóba kerülnek. < Így például az a vitathatatlan, a pentagon, által is i megerősített tény, hogy havonta 130 ezer tonna bombát < szórtak átlag le az amerikai repülőgépek Dél-Vietnam és £ Laosz területére. Erwin Knoll és Judith McFadden ta- < valy kiadott könyvében — War Crimes and The Ameri- < can Conscience. — Háborús bűncselekmények és az ame- í rikai lelkiismeret — 41 jogász, pszichiáter, politikus és < . katonai szakember nyilatkozik az USA indokínai büntet- s teiről. í AZ AMERIKAI SZENÁTUS menekültügyi alibizott- s ságának megbízható adatokon alapuló becslése szerint, a > múlt év végéig a dél-vietnami polgári lakosság legalább > félmillió halottat vesztett. Herman S. Edward: Rémtettek JÍ Vietnamban című tanulmányában ennek kétszeresére be­csüli a halottak számát, 105 ezerre pedig a csonkulásos — tehát egész életre nyomorék — sérülteket. Laoszból származó adatok szerint ott 1964 óta *—1 az 1971. tavaszán Dél-Laosz ellen Indított salgoni és amerikai hadműveleteket nem számítva — legalább 200 ezer embert megöltek és mintegy 800 ezret kitelepítet- ^ tők. •» I CAFOLHATATLAN TÉNYEK bizonyítják: az ame­rikaiak szörnyű háborús bűntetteket követnek el a véd­telen Indokínai polgári lakossággal szemben. A világ —i köztük hazánk — közvéleménye érdeklődéssel várja a jl BVT közgyűlésének ezzel kapcsolatos állásfoglalását. VV\/\aAVv\W>A'WVWWWVWiA/VWVVSAAMAAAAWSAAMMWWAAÄA^V Izraeli szorgoskodás Sarm-EI-§e»k bekebelezésére Chilei államosítás A chilei kongresszus jó­váhagyta azt a törvényja­vaslatot, amely felhatalmaz­za Allende elnököt, hogy államosítsa az ország ame­rikai tulajdonban lévő réz­bányáit és egyéb természe­ti kincseit Egy török hírügynökség jelentése szerint a föld­rengés sújtotta burduri kör­zetben a halálos áldozatok száma meghaladja a százat. Lehetséges, hogy ennél is többen vesztették életüket, ugyanis 24 órával a föld­rengés után néhány hegyi faluban még mindig nem jutottak el a mentőalakula­tok. A kormány szerint az áldozatok száma kevesebb, mivel a katasztrófa akkor történt, amikor Burdur vá­ros lakóinak többsége már elhagyta otthonát és útban volt munkahelyére. Ezért a hivatalos szervek, szerinti 48 halott többsége a nők és a gyerekek közül került' ki. Katonai alakulatok dol­goznak a földrengés által legjobban sújtott Burdur- ban és helikopterekkel pró­bálnak segítséget nyújtani a hegyi falvak lakóinak. PÁRIZS. „A megszállók beássák magukat az idegen földön” című anyagában a TASZSZ az alábbiakat jelenti Pá­rizsból: Esref Ayhan tartományi kormányzó közölte, hogy a sebesültek közül sokan nem hajlandók a burduri kór­házba menni, mert annak ablakai betörtek és falain repedések láthatok. A sé­rültek attól félnek, hogy rájuk omolhat az épület és ezért a szabóban kezeltetik magukat. A becslések sze­rint a városban lévő épüle­tek 85 százaléka sérült meg a rendkívüli erejű földren­gés miatt, amely Izmir vá­rosát is megrázta, de innen nem jelentettek károkat. A földrengést és lökéshullá­mait az Égei-tenger egész térségében észlelték. Csütörtökön a katasztró­fa sújtotta vidékre utazott Erim miniszterelnök, he­lyettese és az egészségügy- miniszter, hogy a helyszínen mérjék fel, mennyire sú­lyos a helyzet. Sarm-El-Seik a Binai- félsziget legdélibb csücske. Az Egyesült Arab Köztár­saságnak ez a pontja 1967 óta izraeli megszállás alatt áll. Az izraeliek Sarm-El- Seikben lázas tevékenységbe fogtak. Azt akarják, hogy végleg övék legyen ez a stratégiailag fontos hely. Repülőteret építettek, ame­lyet a legmodernebb fel- és leszálló pályákkal láttak el, amely képes fogadni a leg­nagyobb repülőgépeket is. Széles országutat építettek az arab Sarm-El-Seik és az izraeli Eilat kikötője között, 240 kilométer hosszúságban. Az izraeliek most terve­ket dolgoznak ki Sarm-El- Seik térségének a „nemzet- köri idegenforgalom egyik központjává” tételére. Már épül izraeli város is itt. NEIW YORK. Megérkezett New York­ba Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár közel-keleti különmeigbízottja, ahol ta­lálkozott U Thanttal és hét­főn kap tájékoztatást Ro­gers amerikai külügyminisz­tertől. Ezen a találkozón részt vesz Sdsco, a state depart­A megszálló hatóságok za­jos kampányt indítottak an­nak érdekében, hogy minél több izraeli telepes jöjjön Sarm-El-Seikbe. Két hatal­mas Boeing—707-es repülő­gép érkezett ide nemrég New York-ból fedélzetén amerikai milliomosokkal, akik már eddig is hatalmas áldozatokat hoztak a meg­szállt területek „meghódítá­sáért”. Barnes,' a milliomos amerikai üzletember Sann- El-Seikben felépítette az el­ső turistakombinátot. „Tartós anyagokból épít­kezünk, hogy mindörökre itt maradjunk” — kérkedett az itt élő Izraeli telepesek egyike, aki úgy véli, hogy a megszállt arab területet minden áron meg kell tar­tani. ment közel-keleti ügyekben illetékes államtitkára is. Az ENSZ egyik szóvivője, kérdésekre válaszolva kije­lentette: Jarring New York-i tartózkodásának idő­tartama az ENSZ-béli fejle­ményektől függ. A svéd dip­lomata ugyanis „elérhető lesz a közel-keleti válság­ban érdekelt bármely fél számára, aki tárgyalni óhajt vele”. Súlyos földrengés a törökországi Burdur Tároskában 16 éves a Varsói Szerződés A i ■■ r | vr ■ szocializmus védőpajzsa Irta: Dr. Lantódi József vezérőrnagy T izenhat esztendővel ez­előtt írták alá az eu­rópai szocialista országok azt az egyezményt, amelyet az­óta Varsói Szerződésnek is­mer a világ. Korunkban, a két világ­rendszer kiélezett, minden- oldalú küzdelmének korsza­kában. a békés egymás mel­lett élés sajátos körülmé­nyei között az imperialista törekvések megfékezése, a világrendszerié vált szocia­lizmus védelme, a béke és biztonság fenntartása szem­pontjából világtörténelmi je­lentőségű szerepe van a szo­cialista országok együttes vé­delmi rendszerének, a Var­sói Szerződésnek és a szö­vetségben tömörült katonai erőnek. A Varsói Szerződést éppen azért kellett létrehoz­niuk a földrajzilag leginkább érintett szocialista országok kormányainak 1955-ben, vagyis hat évvel a NATO megalakulása után% mert az ötvenes évek elején mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a történelemből mit sem ta­nuló ismperialista körök a hidegháborút, tényleges fegy­veres konfliktussá akarják fejleszteni. A béke, a szocialista vi­lágrendszer veszélyeztetettsé­ge* ma sem csökkent; Napja­inkban a NATO-hoz tartozó fegyveres erők létszáma — adataik szerint —, több mint 6 millió, azaz háromszorosa a me'vdakuló NATO-állo- mány - a NATO nyugat- eurt-' i ■ .relén több mint 7000 -iböző rendeltetésű atomi. ....tófeje; halmoztak fel. A NATO-erők katonai ve­zetői nem kevésszer nyilat­koztak arról, hogy bármilyen időpontban készek a háború­ra. hagyományos és atom­eszközökkel egyaránt. Ez a helyzet magyarázza, hogy ko­runkban az új társadalmi rend építése és védelme egy­mást feltételező objektív kö­vetelmény. a feladat két ol­dalát — az építést és az ah­hoz szükséges békés felté­telek biztosítását azonban csak szoros szövetségben, le­hetőségeink és erőink egyez­tetésével valósíthatjuk meg. Ä történelemben voltak és most is vannak kü­lönféle szövetségek, koa­líciók. A Varsói Szerződés azonban ezek egyikéhez sem hasonlítható, mert új típusú szövetség. Ez az első olyan, államok közötti kölcsönös együttműködési és segítség- nyújtási szerződés, amelyet a benne részt vevő, egyenlő jogokkal rendelkező országok szilárd eszmei, alapokon nyugvó, testvéri egyetértése hozott létre; a társadalmi haladás védelmezője és nem irányul egyetlen más állam vagy államcsoport ellen sem. Tizenhat év tapasztalatai mutatják: a Varsói Szerző­dés eredményesen szolgálta a szocialista országok, s ez­zel együtt egész Európa biz­tonságát és századunkban a leghosszabb — negyed év­százados —. béke fenntartá­sát. Erejének legfőbb bizo­nyítéka hogy az imperialis­ta köröket — szándékuk el­lenére —, mind ez ideig visz- sza tudta tartan^ egy belát­hatatlan következményekkel járó európai fegyveres Ob»- szecsapástól. A Varsói Szerződésben a közös védelmi feladat meg­valósításához a tagállamok kölcsönösen összehangolják fegyveres erőik fejlesztését és felkészítését Ehhez az el­méleti alapot a szocialista hadtudomány adja. A had­művészetben, hadseregszer­vezésben. a katonai vezetés­ben és a kiképzésben —. a nemzeti sajátosságok és ha­gyományok figyelembevételé­vel —, egységes elvek érvé­nyesülnek. Nagy politikai és katonai jelentősége van annak, hogy az alapvetően egységes el­vek mellett az egyesített fegyveres erők a főbb fegy­vereket és technikai eszkö­zöket tekintve is egységeseit Ez azt jelenti, hogy az azo­nos célokért, azonos elvek alapján, hasonló szervezet­ben tevékenykedő katonák a legszorosabb együttműködés­re, egymás mindenkori segí­tésére képesek még a fegy­verzet és technikai ellátás vonatkozásában is. Mindez együtt, nekünk — a hazát építőknek és fegyveres szol­gálatot teljesítőknek egya­ránt — biztonságot, erőt nyújtó érzés. Olyan szövet­ség részesei vagyunk, amely­ben az egyetemes társadalmi haladás ügye és a biztonsá­gához szükséges erő együtt van, A hadügyben végbemenő forradalmi változások meg­követelik, hogy védelmi szer­vezetünk állandóan korsze­rűsödjék. Ezen belül kiemel­kedő szerepe van a vezetés színvonala további emelésé­nek, hogy megfeleljen a „gyorsuló idő” hadügyben Is jelentkező követelményeinek. E zt a célt szolgálta a Politikai Tanácskozó Testület 1969. március 17-én Budapesten hozott határoza­ta az Egyesített Fegyveres Erők vezető szerveinek to­vábbfejlesztéséről. Megala­kult a tagállamok honvédel­mi minisztereiből álló bi­zottság. mint a szövetség leg­magasabb katonai szerve. A vezetés színvonalának eme­lését, a koordináció haté­konyságának fokozásét szol­gálja a nemzeti parancsnok­ságok képviselőit is magába foglaló — üj szervezetű —■ Egyesített Főparancsnokság. A tagállamok egyesített vé­delmi erejének fejlődése, az ütőképesség növekedése azon­ban nemcsak elméleti, szer­vezési, vezetési és kiképzési kérdéseket vet fel. Szüntele­nül növekednek a követel­mények a harc megvívásá­hoz szükséges haditechnikai eszközök tekintetében is. A tagországok e követelmények kielégítése érdekében eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. Kutatták, keresték, hogy a rendelkezésükre álló lehető­ségeket minél ésszerűbben, gazdaságosabban és egymás­sal szoros együttműködés­ben hasznosítsák. E téren is további lehetőségeket teremt a Varsói Szerződés szerveze­tén belül létrehozott hadi- technikai koordináló 6zerv. Ennek segítségével összehan­goltabb, jobb elgondolásokat és javaslatokat tudunk kiala­kítani a haditechnikai eszkö­zök és fegyverrendszerek to­vábbi tökéletesítésére és egységesítésére. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai célszerűség a gazdaságossággal párosuljon. Szocialista államban elenged­hetetlen követelmény — és meg is van minden feltéte­le annak —, hogy az össz­társadalmi termelésből a vé­delemre fordítható eszközö­ket a lehető legnagyobb ha­tásfokkal. minél ésszerűbben hasznosítsuk. Ezért egyesí­tett védelmi «tervezetünkben maximálisan arra törek­szünk, hogy mind a kutatás­ban és fejlesztésben, mind a gyártásban minél kisebb rá­fordítással minél nagyobb hatékonyságot érjünk el. Nem szükséges bővebben magyarázni, hogy a kollek­tivitásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása milyen elő­nyöket jelent hazánk népgaz. dasága szempontjából ia. Az elmúlt tizenhat eszten­dőben a Varsói Szerződés országai többször is kezde­ményezzen léptek fel az ál­lamok közötti vitás kérdések békés rendezésében. A népek reménnyel és elismeréssel te­kintenek a bukaresti, a Karlovy Vary-i és a bu­dapesti felhívások aláíróira. A Varsói Szerződés tagálla­mai hazánk fővárosában, Budapesten fogalmazták meg „Az európai országokhoz” című felhívást, amely az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előké­szítésére és megtartására szó­lítja fel földrészünk országai­nak kormányait és népeit. Megelégedéssel szemlélhet­jük a dolgok ol/an alakulá­sát, amelyben a budapesti felhívásban foglaltak — ha lassan, sok zökkenőn keresz­tül is —, mégis közelednek a megvalósuláshoz. Az eu­rópai biztonsági értekezlet szükségességét a népek meg­értették. P ártunk X. kongresszu­sának állásfoglalása a Varsói Szerződést illetően, a népfrontpolitikának legutób­bi nagy győzelme méltón fe­jezi ki, hogy népünk és fegy­veres erői a jövőben is ké­szek békénk, biztonságunk, a Varsói Szerződés erősítésére. ★ STRASBOURG. Az Európa Tanács gazda­sági bizottsága ellenszava­zat nélkül, három tartózko­dással olyan nyilatkozatot fogadott el, amely kimond­ja, hogy a nyugatnémet és a holland valuta árfolyamá­nak ingadozása hátráltatja a nyugat-európai pénzügyi unió felé való haladást és nehezíti a Közös Piac gaz­dasági és pénzügyi integrá­cióját. ★ WASHINGTON. George McGovern szená­tor, a jövő évi elnökjelölt­ségre pályázó demokrata párti politikus kijelentette, hogy az indokínai háború által elnyelt dollármilliár- dok gyengítik elsősorban az amerikai valuta helyzetét a világ többi részén. Ugyan­ez "vonatkozik az Európá­ban állomásozó nagy létszá­mú amerikai hadseregre — mondotta McGovern. A sze­nátor sürgette a kormányt, hogy a külföldi katonai köl­tekezés csökkentésével tün­tesse el a fizetési mérlegde­ficitjét és kezdeményezze világméretekben a valuták árfolyamának nagyobb ru­galmasságát. Autósok figyelem! Autó- és motorkerékpár­alkatrészek, felszerelési cikkek nagy választékban Ha eladta gépjárművét megmaradt alkatrészeit át­veszem. AUTÓSOK BOLTJA, Eger, Liszt Ferenc u. 1. | HUNG,EXPO Budapesti Nemzetközi Vásár 1971- májú* 21-től31-if Nyitva: május 82-én, 83-án. 89-én, 30-án és 31-én, 10-től 81 óráig, a több] napokon á szakmai oe- mutatók megrendezése miatt 14-től 81 óráig. A pavilonok este 19 órakor zárnak. Vidéki látogatóinknak a vásárigazolvány 33 százalékos utazási kedvezményt ée a vásár egyszeri megtekintését teszi lehetővé. Vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, ■ ’ IBUSZ-menetjegyirodáknál, a városi és a községi ■osoknál. Rendezi, és felvilágosítást ad: HUNGEXPO ISagyar Külkereskedelmi Vásár- és Propagandá­ddá. '"1 v<r—is*«* Telefon: 885-008.

Next

/
Oldalképek
Tartalom