Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

Kongresszus után A tulajdonosok képviseletében Miről volt szó a szomba­ton végétért szakszervezeti kongresszuson, ahol — a referátumokat és a külföldi vendégek üdvözlő beszédeit nem számítva — 65 hozzá­szólás hangzott el? Nehéz erre röviden válaszolni, hiszen mindenről szó volt, ami a szakszervezetekkel és a dolgozó emberrel össze­függ, a dolgozó emberrel, elsősorban munkavállalói és — tulajdonosi minőségben. Ez az utóbbi vonatkozás könnyíti meg végül is a válaszadást — Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is — mondotta Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára. — Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is. De érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatá­ban? Nem érzi kellőképpen. — Majd így folytatta: — Az üzemi demdkráci lelke és értelme az, hogy az üze­mekben a munkások min­denről tudjanak, és tapasz­talatuk, tudásuk, aktivitá­suk krbontakozhassék. Ez a feltétele annak, hogy meg­alapozott legyen a beleszó­lás, az önkéntes részválla­lás. Ez az alapja az érdemi munkaversenynek a tartal­masabb brigádvállalasnak az egyéni és vállalati érde­keket Szolgáló céloknak. Az időszerű gondolatod feat oly gazdagon termő ta­nácskozásom, ahol a hozzá­szólók sokoldalúan jelle­mezték a szakszervezetek mai, megnövekedett és több tekintetben meg is válto­zott feladatait, e fönti meg­fogalmazásából érzéklete­sen kitűnik a szak­szervezetekre váró sok és bonyolult tennivaló. Min­denekelőtt az, hogy — a kormány és a SZOT Elnök­sége rendszeressé vált vé­leménycseréjéhez hasonla­tosan — a párt-, az állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden szinten alkotó együttműkö­dést alakítsanak ki. Az eredményes szakszer­vezeti munkára, ha úgy tet­szik, a „szakszervezeti gon­dolkozásmódra” vonatkozó­lag, több útbaigazítást em­líthetnénk. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára például a jól végzett mun­ka még nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével kö­tötte össze a szakszerveze­tek magasabb színvonalú tevékenységét. Azt mondot­ta: a munkásember min­dent megért, ha látja mun­kája értelmét, de nem tű­ri el a szocialista elvekkel összeférhetetlen jelensége­ket, az értelmetlenséget, a pazarlást, a basáskodást, a hatalommal való vissza­élést, s azt, ha igazságta­lanságok érik. Egyesek hajlamosak: a szakszervezetek érdekvédel­mi munkáját meglehetősen egyoldalúan felfogni. Nem értik, vagy nem akarják megértem, hogy annak leg­főbb vonása: érvényt sze­rezni a szocialista állam törvényes rendelkezéseinek és fellépni azokban az ese­tekben, amikor ezeket a dolgozó emberek rovására megsértik. Az ilyen esetek­ben ugyanis — mint Biszku Béla hangsúlyozta — a kol­lektívák és az egyes dolgo­zók érdeke társadalmi ér­dek is. Soha még ennyi bíztatást a szakszervezetek, a szak- szervezeti aktívák nem kap­tak a jó, eredményes mun­kára, s ennek kapcsán az önálló gondolkozásra és cse­lekvésre. Fock Jenő minisz­terelnök is elsősorban ezt emelte ki a kongresszuson elhangzott beszédében. „TJgy vélem, tevékenysé­günk a kormányzati és a szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk ön­állóan, felelősségteljesen cselekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát” — mondotta. Ez a követelmény „fenn” és „lenn”, minden felelős poszton érvényes. A dolgo­zó emberek sokat várnak a szakszervezettől. Félreértés ne essék: nem minder! gondjuk, bajuk azonnali or­voslását, kívánságaik hiány­talan teljesítését. Hanem elsősorban ezek alapos is­meretét, hiszen voltaképpen ezzel kezdődik a jó szak- szervezeti munka. Elhunyt Erdei Ferenc A h<r fájdalmasan rövid: Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára. Csongrád megye ország­gyűlési képviselője tegnapra virradó éjjel 61 éves korában elhunyt. Egyéniségében a magyar falukutatás egyik legsokoldalúbb ifjú tudósát, az 1944-ben megalakult Ideiglenes Kormányban vállalt tisztségé­től napjainkig a magyar közélet bölcs, nyíltszívű és egyenes vezető személyisé­gét tiszteltük. Embernek, politikusnak, szociológus­nak egyaránt kiváló volt. Nehéz korban, egy emberöltőn át őrizte a szülőföld ra­jongó szeretetét, szolgálta áldozatos buz­galommal, tántoríthatatlan erővel népét. Akik akárcsak életének egy szakaszában körötte élhettek, tapasztalhatták mennyi energiával küzd az elavult, a kigyomlá­landó ellen, milyen szenvedéllyel csatázik a pallérozottabb közgondolkodásért, a tu­domány és a társadalom friss hajtásaiért. Megosztotta egész életét, munkásságát a falu és város, a szivéhez oly közel álló parasztság, és a munkájában ót körülvevő értelmiség között. Élete utolsó szakaszá­ban a Hazafias Népfront főtitkáraként egy ideig megtartotta magának az Agrár­gazdasági Kutatóintézet igazgatói tisztsé­gét is. Sokszor mondogatta: politika és tudomány együvé tartozik, nem választ­ható szét. Nem titkolta: szívvel-lélekkel a népi állam eszméjét hordozza, akik ezt valaha is kétségbe vonták, azoknak egyszer s mindenkorra haraggal hátat fordított. Té­vedéseit szívesen kiigazította, de a „funda­mentális kérdésekben” — így mondotta nem ismerte még a tévedés jogát sem. Akik körötte voltak ismerték lázas munkatempóját, roppant erejét még a sú­lyos betegség is nehezen őrölte fel. Halá­lát az egész nemzet gyászolja. Emlékét a néphez hű államférfiaknak a népük javát szolgáló politikusoknak kijáró tisz­telettel, a nagy tudósokat megillető ke­gyelettel őrzi. Nem élő lexikonként... Pillanatképek az írásbeli érettségiről Zsiguli, Citroen, Alfa Rómeó Nagyszabású autókiállítás a BlW-n 'Ä Budapesti Nemzetközi "Vásáron ismét nagyszabású autókiállítást rendeznek: Már sorra érkeznék a nagy külföldi autógyárak leg­újabb autótípusai. A szovjet pavilon kiállítá- si anyagához például hoz­zátartozik a Zaporozsec és a (Zsiguli, valamint a Moszk­vics 427-es, a Csehszlovák pavilonnál mutatkozik be a Skoda új változata. A fran­cia autóipart a négy nagy gyár a Citroen, a Simca, a Renault és a Pegueot képvi­seli. A Citroen elküldte a GS jelzésű kocsiját, amelyet a szakújságírók szavazatai alapján „az év autójának’? nyüvémtottak. a Simca az 1100 CLS típusával, a Renault pedig a 6-as típussal mutatkozik be. a Volkswa­gen a szögletes, olaszos for­májú. orrmotoros K 70/L. tí­pust mutatja be. Képvisel­teti magát a kiállításon a Chrysler és az Alfa Rómeó is. A folyosókon némaság, a látogatót ellenőrző kérdések várják: honnan jött, kit ke- jres és miért? Az osztályter- : mekben ünneplőiruhás fiúk és lányok, munkájukban any- nyira elmerülnek, hogy fel sem tűnik számukra a ven­dég. Az embernek ilyenkor önkéntelen eszébe jut hajdan volt fiatal énje, az első erő­próba előtti izgalom. Az eg­ri Gárdonyi Géza Gimnázi- • um és Szakközépiskola IV. ,fo osztályosainak _ lekintété- iben azonban hiába kutatom V ennek nyomait: higgadtan, magabiztosan dolgoznak. Magyarázattal Bódi Anna szolgál: — Nehezebb, átfogóbb té­teleket vártunk, tartottunk is tőle. Fél nyolcra kellett bejönnünk, de legtöbben már negydekor itt voltunk. Min­denkit egy kérdés izgatott: vajon sikerül-e. vajon test­ményt is használni. A máso­dik tételhez — én ezt válasz­tottam — lehet verseket vá­logatni egyéni ízlés szerint tó végkövetkeziményéket. Ígéri, pert akaszt az UNI- SZERV nyakába, ha a meg­vonandó dotációt leányának ki nem fizetik. Ügymond: ilyen károsodás leányát nem érheti. Pontosabban fogal­mazva: ha az állam vissza­veszi a dotációt, fizesse meg ezt, térítse vissza ezt a „do­tációt” a szövetkezet. Avagy: ha az állam nem dotál, do­táljon az UNISZERV. Igen jeliemző okfejtés. A szerződés megkötése után — az építőközösség tagjainak nem kis megrö­könyödésére — az ÜNI- SZERV Ksz az épületbe költözött, s a III. emeleti 2. számú lakásban otthonos, kellemes körülmények kö­zött berendezte irodáját. Sűrű itt az ügyfélforgalom, és ahogy a lakók mondják, nagy a tömegricsaj. Hajna­li fél öt, öt órakor takarító­juk ébreszti a házat, a la­kókat, nagy ajtócsapkodá­sokkal, bútortologatással. Napközben írógépkattogás szoktatja a szomszédokat az iroda kényszerű jelenlété­hez. véwyes rendelkezések betar­tására mertek figyelmeztet­ni. Aztán folytatódik a levél azzal, hogy a kisleány 7 hó­napos terhes, és tudvalévő, hogy „az áldott állapotban lévő nőre és vétlen magza­tára milyen kiszámíthatat­lan következményekkel jár­hat az ilyen példátlan ará­nyú üldöztetés miatt kivál­tott izgalmak. Már most közlöm, hogy a legkisebb egészségi ártalom esetén az illetők ellen bűnszövetség­ben elkövetett fenyegetés címén az ügyészségen felje­lentést teszek.” Ezeket a mondatokat már nem is kell kommentálni... Végeredményképpen Valaki szocialista erkölcsre oktatja a szocialista erkölcsű embereket Aki már a matematika miatt aggódik... (Foto: Kiss Béla) Itt kanyarodunk vissza az elejtett fonálhoz, hogy az építőközösség vezetősége le­velet írt a lakását irodának kiadó tulajdonosnak, Szige­ti Klárának. Idézünk ebből a levélből: „A Csiky S. u. 7. s z. alatti házingatlan kizá­rólag lakások céljára épült, arra a használati engedély ilyen címen lett megkérve és kiadva. A lakásnak más célra való felhasználását pedig a fennálló törvényes rendelkezések tiltják és így az Építőlcözösség már csak ezé rt sem járulhat hozzá, az ön lakásának ilyenkév,ti hasznosításához. Eltekintve azonban a törvényes tila­lomtól, az Építőközösség va­lamennyi tagja azért lépett be nagy költséggel ebbe az építkezésbe, hogy saját ma­ga és családja számára bé­kés. otthont biztosítson. Ez a törekvése egyébként kifeje­zésre jutott a társasházala- pító közgyűlésen is — ez TI. hó 13-án volt, amelyen Ön *ajná latunkra nem jelent meg —, amikor határozaii- lag kimondta, hogy a laká­sok csak rendeltetésszerűen hasznosíthatók, iroda, IBXJSZ-szöba stb. részére ki nem adhatók.” S végül igen udvariasan felhívták a tu­lajdonos figyelmét, „szíves­kedjék” gondoskodni arról, hogy az UNISZERV a ház­ingatlanból költözzön lú, mert... „az Építőközösség kénytelen lenne az ügyben hatósági jogvédelmet igény­be venni”. Korrekt, udvarias hangú levél. Ä válasz, amit leá­nya nevében Szigeti Zoltán írt, már nem igv minősíthe­tő. Ebből a levélből is idé­zünk ízelítőnek részleteket: 5,Nem is tudom, hogy mi­nek nevezzem azt a szocia­lista erkölcstől távol álló— a középkori boszorkányül­dözésre emlékeztető — haj­szát, melyet az Építőiközös­ség tagjai kisleányom ellen indítottak.” Tehát hajszát emleget es középkori boszor­kánya Idézést, msd; * less­:.. annyit szeretnénk Itt még elmondani, hogy meg­csorbult ez a vagdalkozó hang. Névtelen levélben szólított bennünket „A tár­sasházból egy lakó”, meg­vizsgálni a helyzetet. Amit tapasztaltunk, felháborító és tűrhetetlen. erkölcseinkkel nem egyező. A jelen fejle­ményekben azonban már sok a megnyugtató. Ezek pe­dig a következők: kötelezte az OTP Szigeti Klárát, hogy 120 000 forint építési köl­csönt 15 napon belül meg­fizessen! Meg is fizette. Vgyáriakkor megvonták tőle a 44 000 forint állami dotá­ciót is. ennek visszafizetésé­re azonban 1971. július 1-ig némi haladékot kapott. Súlyosan el kell marasz­talnunk az UNISZERV Ksz-t. Az a magyarázatuk, hogy a lakást szabad ren­delkezésűnek nyilatkozták, és ezért rendeztek be ben­ne irodát, nem elfogadha­tó. Nagyon is jól tudják ve­zetői a törvényi tilalmak) 'Sajkást irodának használná, tengte» mai Eamtfc mese szegéséne az sem adhat mentséget, hogy szolgáltató tevékenységüket fejlesztet­ték. Nincs szükség fejlesz­tésre ilyen áron. Tudják és érzik ezt jól, ezért is ígérte a szövetkezet vezetője: mennek, eltávoznak a la­kásból mihamarabb, talán már augusztusban. Akit leginkább el kell marasztalnunk ítéletünkben, ebben az ügyben: Szigeti Zoltán. Ö állt és áll leányá­nak neve mögött, őt hajtot­ta elsősorban nyerészkedési szándék, amely szerencsére nem hozhatott neki sikert. Beszélgetésünk során leve­lek garmadát rakta elém: nézzük, ő tiltakozik a szö­vetkezet magatartása elleni Tiltakozott és tiltakozik, de a 2600 forintokat háborgás nélkül fogadta és fogadja. És higyjüik el, ő igazán nem tudta, hogy a lakásban majd iroda lesz. Nem hisszük el, ment a tények másról győz­nek meg. ^44 Paíak.y Dezső J hezálló tételeket kapunk-e? Amikor igazgató ur felolvas­ta. mindannyian megköny- nyebbültünk. — A tételek? — Az egyik elme: Petőfi Sándor és József Attila a költőbarátok emlékezetében; a másiké: Táj és emberáb­rázolás a XIX. és a XX. szá­zadi magyar költészetben. Barta József különösképp nem kedveli a humán tár­gyakat, szívesebben foglal­kozik fizikával — matema­tikával, az ő nyugtalansága érthető volt. — Mégis eloszlott, mert mindkét tétel konkrét, ösa- szehasonlító. elemző munkát kíván, egyszóval gondolko­dásra késztet, nem követeli meg, hogy az ember élő le­xikon legyen. —, újságolja Galambos Já­nos, aki jeles magyaros. Bennem motoszkál a kér­dés: senki sem izgul, hová lett a hagyományos diák- drukk? A fiúk-lányok útba is igazítanak, egy fehérblú- zos lányhoz: négy év alatt ő izgult legtöbbet dolgozatírás­kor, felelés előtt. Most ő sem zavart, már a második ol­dalt fejezi be. — Ha a matematika is ilyen könnyen menne! —só­hajtott fel Galambos János, jónéhány tánsa vágyait ösz- ezegezve. Ez már ma dől él, túl az első erőpróbán, <P—1) =» Mrcl a ÄWessi*Öto mt, mtim* eawds

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom