Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

Makoldi Sándor képei az egri kisgalériában MAKOLDI SÁNDOR KI­ÁLLÍT ÄSA az egri kisgalé- riában kellemes meglepetés azoknak, akik egy-egy újabb művészegyéniség jelentkezé­sére várnak. Makoldi Sándor rokon­szenves és őszinte művész. Rokonszenvünket azzal a lendülettel nyeri el, ahogyan az őt körülvevő világhoz kö­zelít; őszinteségét pedig az­zal áralja el. hogy erényeit és hibáit egyformán — mint aki hisz az általa alkotott világban —, minden kendő­zés nélkül tárja elénk. Azt is mondhatnánk, mintha a festő vértezetlen lenne a világ fertőzései ellen, vagy leg­alábbis még nem sok gyöt­relmen esett át ahhoz, hogy ilyen derűsen vagy buktatók­kal ennyire mit sem törődve fogalmaz. LENDÜLETET EMLÍTET­TÜNK, amikor Makoldi ké­pein az első benyomásokat — nem egészen pontosan —, rögzíteni kívántuk. Több is, kevesebb is ez a stílus. Több, mert színei lobognak, néha már-már bizmyos szertelen­séggel. A színfoltok kergetik, ellenpontozzák egymást, a hangulat és a szenvedély kedvéért; mert itt nincs nyugalom ilyen értelemben, hogy a kiegyensúlyozott har­móniát hosszan, elmélázva le­hetne szemlélni; Ebben a szertelen áradásban a színek, a sárgából kiinduló és oda visszatérő, a szomszédra leg­többször ráfeleselő jókedv­vel sorjázó foltok uralkod­nak: a formák másodlago­sak. És itt alakul néha ve­szélyesen artisztikussá a kép harmóniája. Az Erdőben, a Gizó, a Lány madárral, a Színész jó ritmusban felhor­dott színzuhatag. a nagy formátum ezeknél az alko­tásoknál szükségszerű, hogy a festő tombolhasson, kiélje a színek minden izgalmát. Értelmet is nyernek ezek a színfoltok, hiszen a hangu­lat, amely az alkotót elra­gadta, ott van a képen is, érezzük a környezet szug- gesztív erejét azt a feszült­séget. amely a levegőben vibrál. Még megértjük a Kö­dök című tábla színfoltjai­nak finom egybemosódását is azzal a mindent átölelni, elnyelni szándékozó szürke­séggel — vagy inkább acél- kékkel —, elfogadjuk a Fü­vek kavargó sárgáját, el­hisszük. hogy a Napfényben című kompozíción a sárga azért annyira 'vakító, mert a fény néha túltombolja az arányokat és ennek örülni is lehet egy alkotás erejéig, de nem tudok mit kezdeni a Szoosi-i emlékkel, az Éjsza­kai feszültséggel, vagy a Me­ditációval. Megengedjük, hogy a festő így, ilyen emlé­keket hordoz magában. Hogy ez a Szocsi neki ezeket a sö­tét tónusokat jelenti és som­Meditáció Arsenal-ügyben Az angol kupadöntő iga­zi televízióscsemege volt, — gondolom, — még a lab­darúgásért különösebben nem rajongók számára is. Különös csemege, hiszen a magyar dolgozó és televí­ziót néző nép ezekben a he­tekben a Forsyte Saga csa­ládi vonatkozásai, intimitá­sai, hellyel-közzel pletykái és gazdag fordulatain edző­dik és válik egyre kíváncsib­bá. így tehát, áld neun volt éppen arra kíváncsi, hogy milyen inaszakadtan vágtat­tak még az utcflsó pillana­tokban is e meghosszabbított mérkőzés elszánt részvevői, nos, még az is érdeklődés­sel figyelhette a valóban itt is kitűnő Vitray közvetí­tését. Öntötte magából a ténye­ket és az adatokat, ahogy és amivel bemutatta ezeket az angol fiúkat. Mit csinálnak magánéletükben, mennyiért fociznak, diplomások-e, mi történt velük egy évvel ez­előtt, fél évvel ezelőtt, sőt még arról is esett szó, hogy mi történhet velük egy év múlva — egyszóval aki odafigyelt, jóformán min­dent - megtudott erről a 22, illetőleg 23 fiúról. Én is sok mindent megtudtam és most lényegesen jobban is­merem az Arsenal vagy a Liverpool labdarúgóit, mint hazám jeles csapatainak je­les játékosait. Ha csak fe­le annyit mondanának el egy-egy hazai mérkőzésen a magyar játékosokról a nem bennfentes, hanem az átla­gos szurkolónak, vagy job­ban szurkolna, vagy kevés­bé, vagy jobban szívébe zárná kedvenceit, vagy ép­pen hogy kevésbe. Nem Vitray tehet róla — véleményem szerint — ha­nem valami sajátos és még megmaradt magyar beteg­ség az oka, hogy már sok mindent meg lehet nyíltan és őszintén írni, sőt meg is kell, csak egy terület az, ahol még ma is cimbalmo- zó térdekkel tanácstalanko- dik az újságírás és az új­ságíró — a labdarúgás ber­kei azok. Mert még mindig azok! Hogy mást ne mondjak — töprengtem ezen, a kép­ernyő előtt ülve — mi min­dent megtudtam én itt az Arsenal játékosairól, de például mennyi idő kellett, amíg megtudtam valamit a magyar válogatott egykori üdvöskéjéről, Farkasról, és még ma sem tudom, hogy miért nem játszott a ma­gyar utánpótlás-válogatott­ban, Rouanban, Branikovits, És még sok minden mást nem tudok és nem tud a szurkoló sem, aki velem együtt lelkendezte végig a képernyő előtt az angol ku- padötőt, jó focit látva és invenciózusan fölényes lab­darúgó-közvetítést hallgat­va. fgynrkt* A Népművelési Intézet felmérése A Népművelési Intézet több mint félszáz munkatár­sa az elmúlt másfél hónap alatt tapasztalatszerző kör­úton járt az ország külön­böző vidékein, hogy gyors­mérleget készítsen arról: a művelődési házak mennyire tudják kielégíteni egy-egy város, község lakóinak kul­turális szórakozási igényeit, s milyen erőket lehetne össze­vonni a művelődési objektu­*9 :ií 1971. május 11, kedd mok működési feltételeinek javításához. Az összesen nyolc megyében mintegy 70 művelődési házról összegyűj­tött adatok feldolgozásához a következő napokban látnak hozzá. A felmérő munkát végző brigádok elkészítik az adott település jellegét, lakossági összetételét vázoló jelenté­seket is. A művelődés fehér foltjai­nak feltüntetése nyomán a jövőben már olyan terveket készíthetnek a művelődési házak, amelyek az eddiginél jobban alkalmazkodnak a la­kosság érdeklődési köréhez, műveltségi színvonaléit«)®. másán így marad meg emlé­kezetében. hogy a sok kusza vastag vonal és érzelmi fo­nal között van két világo­sabb petty, kusza esetleges­ségekbe ágyazottan — a ma­gánembernek tudomásul vesz- szük, de aki a tárlatra be­megy és hinni akar valaki­nek, akit eddig nem is is­mert és most is csak keze nyomán, vallomásaiból kény­szerül közelebbről szemügy­re venni, nem tudja vallani ezt a fólttömeget annak, ami­nek lennie kellene: emberi, érthető vallomásnak. Ebből a Meditációból és az Éjszakai feszültségből nem jut köze­lebbi Makoldi Sándor arcá­hoz, egyéniségéhez. Nem szí­vesen írjuk le: ezek a képek üresjáratoknak tűnnek, mert az élménytől a lefestésig ve­zető úton. valami elveszett, valami kimaradt, valahol pont azt a fontosat hagyta el a festő, amiért még absztrak­tul is csak érthetően érde­mes megnyilatkozni. ÉS ITT nyitnánk vissza a művész őszinteségére. Fiata­losan és még eléggé le nem higgadva, hisz bizonyos kor- és stílusdivatoknak és áldoz is nekik. De már észre le­het venni nála. hogy a stílus és kordivat nem köti gúzs­ba, egyénisége áttör ezeken a buktatókon, és tudja és akarja is önmagát adni egye­lőre legjobb alkotásaiban, biztató ígérettel. A grafikai sor bizonyítja előbbi állításunkat, az öt té­telből álló Szerelem — miért tették az ötödiket külön tab­lóra? —, arról vall, hogy Makoldi érzelmi gazdagság­gal, szenvedéllyel és hittel szemléli a körülötte zajongó világot, gondolatait is hozzá­juk fűzi a jelenségekhez. A bölcselkedő hajlam a Szim­bólumokban már jele* szá­munkra a mélységről. EZ A KIÁLLÍTÁS min­denképpen nyeresége az egri képzőművészeti életnek és a közönségnek egyaránt. A művész jelentkezett, most már a visszhangon is múlik, hogyan és mire viszi ez az érzékeny lelkű, a világot színeiben és fényében látó festő; (farkas) Hasznon ötletek megvalósítói A véráram útja elektromos nyilakkal Reflexműködés fény- és hanghatásra Karszt-hidrolágiai modell üvegcsövekből Fiatal kutatók az egri főiskolán EGERBEN, nemrégen ér­dekes természettudományi kiállítást rendeztek. Két fia­tal kutató, Tóth Géza, a Ho Si Miiül Tanárképző Főis­kola állattani tanszékének technikusa, és Gulyás Juli­anna, a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola negyedéves biológia—mezőgazdaságtan szakos hallgatója mutatta be azokat az újabb, korsze­rű és rentikívül ötletes szemléltető eszközöket, ame­lyekkel napjainkban az ál­talános iskolai „Élővilág”- oktatás még színesebbé, ér­dekesebbé tehető. A bioló­gián kívül, a kiállításon he­lyet kapott a földrajz is. Ezernyi megfigyelés, kísér­let, jegyzőkönyvbe és ké­pekre rögzített mérési ered­mény, a Bükk hegység nyu­gati részének időszakosan működő karsztforrásait mu­tatta be. Gulyás Julianna több mint másfél éve foglalkozik be­hatóbban az „Élővilág”-ta- nítás módszertanával. Ked­venc témája a szemléltetés. Ez a pedagógiai módszer to­vábbi tökéletesítésre szorul a biológia tanításban is. A hagyományos eszközökön túl, főként a technika által nyúj­tott lehetőségek bevonásá­val, újszerű eszközök készít­hetők, amelyek sokkal prak­tikusabbak és jobban kife- jezhetők velük az élővilág­ban, a mozgás, változás, -fej­lődés törvényszerűségei. Gulyás Julianna, hosszú hetek munkájaként elkészí­tette az emberi szervezet kis és nagy vérkörének ké­pét. Ezen a felnagyított ké­pen elektromos árammal működtetett piros és kék színű nyilak mutatják a vér­áram útját, a szívből a tü­dőbe, illetve a testbe. Mind­ez egyetlen kapcsolással be­mutatható. A feltételes ref­lexműködés ugyancsak szemléltethető az elektron mos áram segítségév el. Fény- és hanghatásra, a két in­gen — fény- és hanginger — útja nyomon követhető az agyvelő érzékelő köz­pontjáig^ _____ A Z ELEKTROTECHNIKÁN alapuló egyszerű eszközökön VI. Don Calo Villalbaban bosszúsan értesült a válto­zásról. A hagyományos maf­fiát féltette az egyre arcátla­nabbal előtérbe tolakodó „amerikásoktól”. Luciano, akitől a „tehenek és taligák” hadművelet megkezdése előtt Don Calo a sárga zászlót a fekete L-betűvel kapta, ha­zatérte után hangoztatni kezdte a „Madre Nobile”, a tiszteletreméltó nemes anya. a Don Calo újjászervezte klasszikus maffia megrefor­málásának szükségét. A viterbói per kilencedik hónapjába lépett. És a Por­tállá della Ginestra-i me­rénylet értelmi szerzői kö­zött még nem hangzott el a maffia neve... Pisciotta azonban, amikor a tanúk emelvényére Dome­nico Albano Borge tto maffia főnöke lépett, megtörte az omectát. A kérdésre, hogy kívül, másokat is bemuta­tott a kiállításon. Például üvegapplikációkat, az össze­tett gyomor szemléltetésére, vagy a fotoszintézis, vala­mint a táplálkozás mecha­nizmusának bemutatására. Ami szintén újszerű volt a bemutatón, azok a felsora­koztatott térbeli modellek, amelyek valóságos kis dom­borművek, és különböző alakú sejteket ábrázolnak. Ott láttuk a többi tárgy kö­zött az emberi izom szerke­zetének ötletesen megszer­kesztett térbeli modelljét is. Továbbá olyan képeket és diákat, amelyek sejttani, szövettani és fejlődéstani folyamatokat jól demonst­rálnák. A kiállított fotók, diapozitívék, rajzok, elekt­rotechnikai készülékek, app­likációé megoldások és tér­beli modellek szerkezetileg egyszerűek és házilag is könnyen elkészíthetők. A városi és községi iskolák­ban pedig eredményesen al­kalmazhatók, mintegy utat jelezve a jövő felé... Tóth Géza, hat évvel ez­előtt szerzett tanári diplo­mát az egri főiskolán. Az­óta rendszeresen vizsgálja a Bükk hegység nyugati ré­szén elterülő időszakos és állandó karsztforrásokat. Igyekszik megfejteni azok „titkait”, és nem is ered­ménytelenül. Megfigyelései szerint minden évben, ápri­lis elején a Bükk-plátó bi­zonyos részein hatalmas források törnek a felszínre. Hagy hozamú karsztforrások ezeli a Vöröskővölgy felső szakaszán, az Imókő alatt és a Feketelen lábánál. A víztömeg elárasztja a völ­gyet, a forrásból kilépő pa­tak köveket görgetve tör utat magának és zúgása messzire hallatszik. Ilyen­kor mondják a környékbe­liek, hogy „megindult az Imókő, működik a Vörös­kő ...” Száraz nyárvégeken viszont hiába keressük a bő­vizű patakokat, csak a szá­raz medrüket találjuk a ki­száradt forrással. Honnan ez a nagy víztömeg? Hogy tud ennyi vizet felszínre hozni a forrás, amelyik az ismerei-e. így válaszolt: — Igenis, ismerem. Ö volt egyik vérszopónk. A rablóit értékek, a váltságdíjak zöme a kezébe vándorolt. így akar­ta ezt a tiszteletreméltó tár­saság és annak legfőbb ura, Don Calogero Vizzini, aki Bartolomeo Matrangaval küldte Giulianónak a paran­csot: örökre vegyük el a rongyosok étvágyát a föld- tőL Mi azért küzdöttünk, hogy Szicília ne legyen vö­rös.. . Ezért szövetkeztek velünk a palermói hercegek és Ró­ma új urai, a keresztényde­mokraták ... De mindezt részletesen és még sok mást is, elmondok majd Palermó- ban, ha Giuliano meggyil­kolása miatt ott bíróság elé állítanak... — Azt maga nem éri meg — kiáltotta közbe az egyik ügyvéd. Pisciotta gúnyosan és ma­év nagy részében nem mű­ködik? Ezek a kérdések fog­lalkoztatták Tóth Gézát, amikor hozzálátott kutató munkájához. AZ ÉVEK SORÁN pontos vízhozammérésekkel, vízké­miai elemzésekkel meg álla­pította az időszakos forrá­sokban felgyülemlő karszt­víz összetételét. Azután, az általa szerkesztett konduk- tométerrel pedig megmérte a karsztvíz ionkoncentrá­cióját. Megfigyelései alapján a fiatal egri kutató egy új hipotézist állított fel az idő­szakos karsztforrások műkö­désére vonatkozóan. E sze­rint, az átlagos karsztvíz­szint tavasszal, a hóolvadá­sok idején, az időszakos for­rások vizszintje fölé emelke­dik. A vízszintemelkedésta csapadék mennyisége és idő­szakos eloszlása, valamint a hőmérséklet befolyásolja. Megállapítható, hogy az idő­szakos karsztforrások víz­készlete nem egy medencé­ben felfogott, hanem a karszt bonyolult réshálóza­tában mozgó, süllyedő vagy emelkedő víztömeg. Közvet­lenül a felszínről leszivár- gó, illetve megemelkedő se­kély karsztvízből táplálko­zik. Tóth Géza vizsgálatainak ellenőrzésére karszt-hidroló- giai modellt készített. A mo­dell lényegében hatos elemi egységekből összekötött üvegcsövek sokasága. Az így elkészített üvegtérrács négy­ötszáz elemi egységből te­vődik össze. Az üvegcsövek­be öntött karsztvíz fizikai törvényszerűség alapján, a térrács minden részébe el­jut. Ez bizonyíték arra, hogy hasonló folyamat játszódhat le a karszt „kapillárisok­ban” is. A kutatásoknak távlatokban nagy jelentősé­ge lehet, a karsztforrások- ban felgyülemlett víz ipari hasznosítására. A KÉT FIATAL egri ku­tató munkájára tehát érde­mes felfigyelni. Mindkettő­jüket az ismeretlen foglal­koztatja, az új természeti törvények megismerése és felhasználása. Mentusz Károly gabiztosam fordult a védők padsorai félé: — Téved, tisz­telt ügyvéd úr. És mindenki téved, aki azt hiszi, hogy ma már erígem feltűnés nélkül eltehetnek láb alóL Ámv ha meg is ölnének, közlöm önökkel, gondoskodtam, hogy az igazság, a kellemetlen igazság, mindenféleképpen kiderüljön. — Fenyeget? Zsarol? — horkant fel az államügyész. Pisciotta gúnyos fintort vágott és nem válaszolt. Minden oka megvolt azon­ban, hogy tartson a maffia bosszújától. Albamo volt ugyanis az egyetlen, aki Don Calo bizalmából jelent meg a tárgyaláson. Albano gyil­kos pillantásokkal méregette a , m a jóm ketrecből’ ’ ágáló és időnként köhögési rohamok­kal küszködő Pisciottát. A villalbai maffia dón minden­áron azt akarta elérni, hogy Pisciottát még mielőtt Vi- terbóban túl sokat fecseg­hetne, a palermói Vcciardo- ne börtönbe szállítsák át. A rivális, a láthatatlan ellen­fél, Luciano, azonban min­denekelőtt nyilvánosan akar­ta kompromdttáltatni Don Calót és a konzervatív „Ba­jusz Petik” bandáját, ahogy Luciano az elavult és feu­dális tradíciókhoz ragaszkodó hagyományos mafiózókat gú­nyolta, hogy azután ő maga és egyre terebélyesedő tit­kos szervezete kaparintsa meg azok befolyási övezeteit és a teljhatalmú Nagy Ta­nács vezetését. Pisciottát a csendőrség or­ra előtt a rendőrség tartóz­tatta le, hogy Giuliano miatt borsot törjön nagy riválisa orra alá. Pisciotta ugyanis a csendőrség embere lett és a tárgyaláson is mindent elkö­vetett, hogy a rendőrséget kompromittálja. Felolvasta Verdiani rendőrikapitány Giu- liaonóhoz írott levelét. „Drága barátom” — kez­dődött az országos körözés alatt álló bandavezérhez szó­ló levél, annak a rendőrfő­nöknek tollából, akinek Giu­liano elfogása lett volna a feladata — „mint azt nagy pártfogónknak megírtam, te­kintettel Olaszország érde­keit szolgáló magasztos cél­jainkra, közlöm veled, hogy még a pénzkérdést is el tu­dom intézni, hisz sürgős el­határozásaid, úgy gondolom, ettől is függnek. A nemzet érdekében emelt szavam elég volt ahhoz, hogy mindenütt kellő mennyiségű pénz áll­jon rendelkezésedre, bárhová menj is. Csak közöld vétem® minél élőbb, mennyi kész-* pénzre lenne szükséged...^ A tárgyalás újabb könnjS gázbombája volt ez. A bíró­ság elnöke már csak letaaS gikusan tudta szemlélni az elé tárt bizonyítékokat..: S hogy a megtorlás mégis ké­sett? Annak egyetlen magya­rázata volt: Pisciotta ellen­felei eihitték, hogy léteznek azok a bizonyítékok, ame­lyekről a bandita beszélt és amelyek biztos rejtekhelyen vannak és amelyek a bandi­ta esetleges váratlan halálá­val nyilvánosságra kerülné­nek. Pisciotta jól tudta, hogy ez a hiedelem az életét védi, és mégis félt az élete elleni me­rénylettől, egy esetleges mér­gezéstől. Ezért a börtönben élelmet nem fogadott el sen­kitől. Az anyja főzött rá és mindennap behordta fiának. tloiytatjukj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom