Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

fernen ío.*« Eger, 1890. május 1. Áz első egri „szociális ünnepély" históriája MA, AMIKOR SZERTE a világon milliók és milliók ünnepelnek a munkások vö­rös zászlói alatt, méltónak és illőnek találjuk, hogy megemlékezzünk az egri proletárok első május 1-i ünnepéről, annál is inkább, mivel Eger is azok közé a városok közé tartozott, mely­nek öntudatos dolgozói meg­szervezői és résztvevői vol­tak a világon elsőnek rend­szeresített munkásünnepnek. 1890. április 7-én a Dobó vendéglő nagytermében ősz- szegyültek a részben már az Általános Munkáspártba szervezett dolgozók legaktí- vabbjai, ahol „hosszas és nem minden érdek nélkül való vitatkozás után" két fontos határozatot fogadtak el: hangsúlyozottan követel­ték a vasárnapi munkaszü­net törvénybe iktatását, va­lamint az 1889. évi párizsi Intemacionálé szellemében kimondották, hogy Egerben is munkaszünettel és felvo­nulással ünnepük meg má­jus 1-ét. Az ünnepség prog­ramjának kidolgozására és megszervezésére egy tíztagú bizottságot választott a for­ró hangulatú munfcásgyClés. A szociális-gazdasági hely­zet ezekben az esztendőkben Egerben valóban tragikus képét mutatott, mely csak siettette a proletárók egyre intenzívebb szervezkedését A* Eger és Vidéke ft lap leplezetlen őszinteséggel val­lotta be, hogy „a társadalom beteg, még pedig veszélye­sen... Nézzünk szét váro­sunk utolsó két évtizedének történetében: Mi az, mi ez Idő alatt a haladásra voltá­vá... Semmis is újra sem­mi!...“ Nem uA, de e ko­rabeli helyi sajtó vetette pa­pírra, hogy „merjük állítani, hogy a lovakra több gond van fordítva, mint az am- berekreí" Eger város közgyűlésének kiküldött bizottsága jelenté­sében pedig azt olvashatjuk, hogy „az éhen halassal küz­dő vagyontalanok vagy mun­kaképtelenek száma, s így a segélyezendők száma 866 család, vagyis 3715 személy­re rúg!" Ez pedig a megye­székhely lakosságának 14 százalékát jelentette! A MEGVÁLASZTOTT elő­készítő bizottság munkához látott s április 30-án meg is jelentek Eger város utcái­nak falain az első vörös szí­nű, május 1-re felhívó pla­kátok. íme a falragasz teljes szövege; „Munkásünnep! Május el­sején, csütörtökön délután 2 órakor összejövetel a Petőfi nyári mulatóban. Eger Mun­kásai! Elvtársak! Ti május elsejét azzal a renddel és azzal a komoly méltósággal fogjátok megünnepelni, amely a nemzetközi proletariátust, a felszabadulás felé folyta­tott útján lelkesíti, ezen vi­lágtörténelmi tüntetésnél az egri nevet fényesen lássák ragyogni. Mutassátok meg, hogy önállóságra, szabadság­ra érett népként fogja min­den egyes dolgozó magát vi­selni. Ezt a rendező bizott­ság elvárja mindenkitől. Él­jen a vasárnapi munkaszü­net! Éljen a 8 órai munka­idő! Éljen a munkásnépek összetartó szövetkezete! — Az április 7-én tartott nagy­gyűlés által választott bízott- tag.“ A tervezett munkásünnep felháborította az egri polgá­ri sajtót. Az Eger így szipor­kázott: „...azt hisszük, hogy tudja a rendőrség, s ez elég arra, hogy elejét vegye az értelmetlen demonstrációból könnyen származható vissza­élésnek.’’ Az Eger és Vidéke sem maradt el a felhördülés­ben : „... május 1 -én az egri munkások ünnepélyt fognak rendezni, hogy kifejezzék csatlakozásukat az ország­szerte megindult munkás- mozgalomhoz, zászlajukra, az gjpaob hírhedt (!.') szavak vannak tűzre; Éljen a va­sárnapi munkaszünet, s a t órai munkaidő. Ez esetleges demonstrációk meggátlása céljából, hír szerint, me összes katonaság fegyverben fog állni.“ AZ ELSŐ EGRI május M ünnepségről meglehetősen élethű riportban számolt be az Eger c. lap. Mint kétség­telen hitelt érdemlő forrás­ból idézzük hát fel az em­lékezetes, 81 évvel ezelőtti eseményeket. ^tunkásaínk délután 2 óra tájban kezdtek gyülekez­ni az ún. Hóhérpart melletti térségen (a mai Várállomas előtt). Szinte élvezet volt nézni az erős, jól fejlett mé­száros- és kovácslegényeket, henteseket, kéményseprőket mindmegannyi fiatal mun­kaerőt. A rendezőbizottság tagjait piros és fehér szal- lagjelvény és nemzetiszínű karöv különböztette meg a többitől. Volt több nemzeti­színű zászlójuk és egy ha­talmas vérpiros lobogójuk is. „ÉLJEN AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSSZÖVETKEZET“ felirattal, mely az e célra készült munkászászlót jel­képezte. Innen indult meg a mintegy 300 főre rúgó csapat — köztük számos nő is (!) — élén a rendezőbizottság­gal és Balogh Gábor zene­karival, mely a Rákóczi indulót játszotta, legpéldá- sabb rendben a Petőfi ven­déglőhöz vonultak, melynek tetejére egy hófehér lobogó volt kitűzve...“ Ekkor Horváth Bffla vélned rendőralikapitány felhívta a 25-ös bizottság figyelmét, hogy minden, rendzavarástól tar­tózkodjanak és a szónokok „kizárólag a tárgynál marad­janak”. „As összes ftdenlévSk a pi­ros zászlót zajos éljenzés kö­zött megkoszorúzták’’, majd a szónokok leptek a tömeg elé. Szabó Sándor, — ax egri munkásmozgalom kezdeti éveinek fanatikus harcosa, egyben a május 1-1 rendező bizottság elnöke. — néhány mondattal megnyitotta az itamepeäyt, „üdvözölve a meg­jelent elvtársakat és élvtárs­nőket.” Ezit követően Lesti Sándor szabóiparos a követ­kező határozati javaslatter­vezetet olvasta fel, amelyet nagy üdvrivalgás közepette tett magáévá a népgyűlés proletársága; „Az 1890. május elsején Egerben tanácskozó munkás­gyűlés, egyetértve a párizsi munkáskongresszus határo­zataival, kimondja: misze­rint a normális munkanap az ipar jogos érdekeinek megóvása mellett, törvényes 8 órán állapítandó meg. Ki­mondja a munkásgyűlés to­vábbá azt is, hogy a nem­zeti és nemzetközi munkás­védelemnek a párizsi kong­resszusa kifejtett követelései a munkálkodó népre nézve életkérdést képeznek, miért is a törvényhozáshoz fordul, hogy ezen követelések érvé­nyesíttessenek. A gyűlés el­nöksége megbízatik, hogy a most hozott határozati ja­vaslatok, a párizsi munkás­kongresszus megfelelő hatá­rozatainak melléklésével, a magyar országgyűlés képvi­selőházának benyújtsa. A javaslattevő felolvasta ezu­tán a párizsi munkáskong­resszus határozatát, melynek egyes pontjait a munkások lelkesen megéljeneztek.“ EGY MÁSIK FORRÁS­BÓL megtudjuk, hogy Szabó Sándor ünnepi beszé­dében „a munkának a tőké­hez való viszonyáról” szólott, Lesti Sándor pedig munkás­önképzőkörök felállítását javasolta. A forró hangulatú mun­kásünnepélyt egy, ez alka­lomra írt költemény elszava- lása zárta be. S „a munkás­gyűlés lelkes éljenzések kö­zött kb. fél hétkor feloszlott” ■ a «meg fegyetmezettm, — minden rendőri beavatko­zást elkerülendő, — zavar­gás és tüntetés nélkül haza­vonult. Az Eger ás Vidéke as ün­nepély után, a 8 órai mun­kaidő és a vasárnapi munka- szünet követelése hallatára durván kirohant: ^Agyon kellene jgerni mind a sok munkakerülő lajhárt!“ Nagy bölcsen kifejtette, hogy „a szocializmus sohasem gyöke­resedhet meg nálunk”, hi­szen „kősziklába, vagy futó- homokba búzát vetni ha­szontalan munka!* T>e az. egri proletárok 1890. május 1-én méltók voltak valóban az egri név­re és erjesztő kovászát al­kották napjaink szocialista jelenének. SUGAR ISTVÁN m&m a Mátraalji Szénbányák pártbizottsága PAKTUNK X KONGKESZ- szerrel, munkastílussal Irányít- mek. a munkahelyek kollektf- SZUSA megerősítette a IX. ja. szervezi, segíti a több mint váival. A kötetlen, baráti be- kongresazusának a pártszerve- hatezer dolgozót foglalkoztató szélgetések során véleményt etek munkamódszerére vonat- vállalat, és nem kevesebb, mint cserélnek, szemtől szemben be- kozó határozatát, amely többek 968 kommunista gazdasági, po- szólik meg közös dolgaikat között megállapítja: „Pártszer- litikai, szervezeti munkáját? őszinte bizalom jellemzi tehát vezeteink munkáját erőtelje- Többek között ezekre a kér- a kommunisták munkáját a sen javítani kell a termelés désekre keresett, s kapott vá- vállalatnál, pártellenőrzésében. Tudatosíts- laszt az MSZMP gyöngyösi já- Hasonlóan jó, őszinte a kap­ni kell mindenütt, hogy a vál- rásá végrehajtó bizottsága, esolat a gazdasági vezetéssel, lalati önállóság növekedése a amikor a közelmúltban meg- a KISZ-szel, a szakszervezet­helyi párt- és társadalmi szer- tárgyalta a vállalati párttá- tel is. A járási vb-ülésre meg- vekre fokozottabb támaszko- zottság munkamódszerét, mun. hívott vállalati igazgató erősí- dást igényel, a hatékonyabb kastílusát. Az ülés egyértelmű- tette meg: minden esetben szá- pártellenőrzés segítse a meg- en megerősítette: a vállalati mi that a politikai vezetőkre. A növekedett vállalati önállóság pártbizottság a pártmunka tar- vállalatot, a dolgozókat érintő érvényesülését, amely megfelel talmához méltó stílussal, s döntésekben egyeztetik véle- az ország és a vállalati dolgo- módszerrel végzi feladatát, ményüket. a gazdasági vezetők zcflc érdekeinek is.** amelynek eredményeként évről önállóságát tiszteletben tartva MINDEZ HOGYAN ÉRV®- ®VTe újabb, szebb, értékesebb közösen választják ki az újabb NYESUL, nyer valóságot a eredmények születnek. eredményekhez vezető utat, s Mátraalji Szénbányák' pártbi- DE NÉZZÜK MEG KÖZE- módszereket, zottságának mindennapi mun- LEBBRÖL: mivel is érdemel- Érdemes belelapozni a pári- kájában? Milyen munkamód- te ki a vállalati pártbizottság bizottság programjába, mun­a járási vb elismerő vélemé- katervébe is, amelyből az alap- nyét? Csak illusztrálásképpen szervezetekben folyó nevelő, néhány példát a gazdag vá- agitációs, propagandamunka is lasztékbóL kiräjzolodik. Hosszú évek óta eredménye. A MŰSZAKI KONFEREN- sen" szervezi, irányítja a párt űlAK, a termelési tanácskozá- központi szerveinek, a megyei, a szocialista brigádérte­a járási pártbizottság határo- kezletek. a politikai oktatások, zatainak valóra váltását. Rend- a vállalat belső, gazdasági, po- szeresen elemzi a vállalat leg- litikai életének eleven fórumai, fontosabb gazdasági politikai Egyre kevesebb az általánosí- feladatait, a kommunistákon, tás, a név. a cím nélküli meg- keresztül mozgósítja a válla- jegyzés, s egyre több a bátor, lat lelkes kollektíváját, a gaz- őszinte vélemény, s az ezzel dasági, a politikai célkitűzések párosuló kommunista példa­maradéktalan megvalósítására, mutatás. A szakmáját szerető, Munkamódszerének egyik a vállalathoz hűségesen kitartó meghatározó elve, sajátossága, dolgozók közül egyre többen hogy döntései, véleménynyil- tanulnak, képzik magukat, po- vánításai előtt minden esetben litizálnafc. s kapcsolódnak be kamatoztatja az alapszerveze- az üzemi, a társadalmi köz­iek önállóságát, felelősségét. A életbe. Gyorsan, őszintén rea- pártszervek a közelmúltban ér- gálnak a különböző hangulati tékelték a vállalat gazdasági tényezőkre, s ugyanakkor va- vezetőinek munkamódszerét, a lamennyi kommunistától el­vezető! jogok/ s a szocialista várja a pártbizottság, hogy ko- demokrácia egyidejű érvénye- vetkezetten képviselje a párt sülösét. A jelentés elkészülése politikáját. ____ e lőtt százakat kérdeztek meg TERMÉSZETESEN GON- az üzemekben, a munkahelye- DOKTÖL, hiányosságoktól sem ken. s a megkérdezettek véle- mentes még a vállalatnál folyó ménye szinte szóról szóra el- politikai munka tartalma a hangzott a vb-ülésen. is. 968 kommunista szervezeti éle­VAN MÉG AZ ELMONDOT- tőnek irányítása, de ahogyan a TAKON KÍVÜL egy másik régi járási párt-végrehajtóbizott- „szokása” is a pártbizottság- ®ág is summázta: a Mátraalji nák. Minden külsőség, proto- Szénbányái; pártbizottsága kollszabály nélkül rendszere- eredményesen, s jól dolgozik, sen találkoznak a pártbizott- Az igaz szívű, a bátor, a tett- ság, a vb vezetői, tisztségvise- rekész bányászkommunisták- lői az alapszervezetekben dől- hoz méltóan, gozó kommunistákkal, az üze- Koős József A tarfftfomJtnv mfít® mífö*9prr Jf Fafaragó népművész *£%*££?£ ményeit faradja Kiss Ernő bogyoszlói fafaragó. a népművé­szet mestere. Egyedülálló technikával dolgozik, nagyméretű alkotásain a síkből kiemeli a szoborcsoportjait, a történelmi pillanatot megörökítő figuráit. Fél évszázados munkája so­rén faragványait a világ számos országában ismerik. Képünkön: a vietnami nép szenvedését örökíti meg „Vi­etnam” című famgványán. (MTI foto; Kozák Albert felvételei A lakosságért magasabb fokon Járási tanács helyett — járási hivatal Mint ismeretes, 1.9TL áp­rilis 25-től megszűntek a já­rási tanácsok, s helyükbe egy korszerűbb intézmény, a járási hivatal lépett. A megyében ezen a napom négy járása hivatal kezdte meg munkáját. Hogy ez mit jelent, milyen feladatokkal jár, arról dr. Pápai Gyula, a Heves megyei Tanács vb- titkára tájékoztatta ls^pynkat, — Mindenekelőtt: mi­lyen előkészítés előzte meg a járási hivatalok meg­teremtését? — Az előzményeket a vá­lasztójogi törvény és az új tanácstörvény születése je­lentette. Ami a választójogi törvényt illeti, éppen április 25-én tapasztalhatták a pol­gárok, hogy járási tanács­tagokat már nem választot­tak. A tanácstörvény pedig többek között arról is szól, hogy a járásokban a taná­csi hatáskörbe tartozó fela­datokat a járási hivatalok veszik át, mint a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak egységes, önálló hatás­körű szervei, Ez volt az előz­mény. S mint ismeretes, az új tanácstörvény az 1971. évi altalános választás ide­jén lépett életbe, a járási hivatalok ezért április 25-től kezdték meg működésüket. E szervek első hivatalos ténykedéseként a választási jegyzőkönyvet már a járási hivatalok elnökei írták alá. — Hogyan épül fel a já­rási hivatal. — A testületi vezetés he­lyett az egyszemélyi hiva­talvezetés most a jellemző. munkát —. munkaügy, ke­reskedelem. ipari, egészség- ügyi — egy személy végez­te. Ez megszűnt. Van egy összevont pénzügyi, terv-, munkaügyi osztály, egy mű­szaki osztály, egy igazgatá­si és egy egészségügyi osz­tály. Az élelmiszergazdaság­gal és a kereskedelemmel ugyancsak egy külön osz­tály foglalkozik. A járási hi­vatalokban a felépítés sze­rint működik egy titkárság is. A hivatalok elnökei füg­getlenítették, az elnökhelyet­tes azonban érthetően csak az egri és a gyöngyösi já­rásban tölt be függetlenített munkakört, másutt a helyet­tes egyben valamelyik osz­tálynak a vezetője. — Eddig tehát bizonyos feladatkörökkel egy em­ber, most viszont nagyobb létszámot foglalkoztató osztály foglalkozik. Mégis úgy tudjuk, hogy a járási tanácsok apparátusában 30 százalékos a létszámcsök­kenés. Az összevont osz­tályok ezt a tényt megma­gyarázzák. De mi történt, vagy történik azokkal, akik immáron a létszám- csökkenés miatt nem kap­tak feladatot a járási hi­vatalokban? — Az előkészületék közel egy esztendőt vették igénybe. A létszámcsökkenés kétol­dalú következménnyel járt. Egyik oldalon a kevesebb munkaerővel végrehajtható feladatok ténye, másik olda­lon a megmaradottak illet- ményösszegének emelkedé­se áll. Aldk máshová kerül­tek? A tanácsi — járási ta­nácsi — apparátusban dol­gozók közül sokan bejártak valamelyik községből. Ök nagyrészt visszakerültek ab­ba a községi tanácsba, ahol laknak. Tapasztalatukra, munkájukra szükség van, ismerve a községi tanácsok megnövékedett feladatait, a nagyobb önállóság tényét. Ezek a dolgozók vagy ugyan­annyi, vagy magasabb fize­tést kapnak, mint eddig kaptak. Érdemes megemlíte­ni, hogy a létszámcsökken­tés egyik oldalról sem ta­lálkozott ellenérzéssel, kö­vetkezményeiben pedig eset­leges kedvetlenséggel. S ez a jó előkészítő munkának köszönhető. Akik visszake­rültek a községekbe, isme­rik feladatukat, s tudják, hogy a községi tanácsok fel­nőttek ahhoz az önállóság­hoz, amelyet a tanácstörvény megteremtői előlegeztek. Tudják, hogy ma már nem lehet annyira „elparcelláz- ni” egymástól a feladatokat — Milyen konkrét fel­adatai vannak a járási hi­vataloknak? *—> A megyei tanács in­tézkedéseit közvetlenül to­vábbítja a községi tanácsok­hoz. A járási hivatal a vég­rehajtást ellenőrzi, illetve segítséget nyújt a községi tanácsok munkájához. Ugyanakkor a hatósági fel­adatokat a hivatal — igaz­gatás, stb. — önálló jogkör­ben látja éL A járási hiva­taloknak igen nagy szerepe lesz a járás különböző szer­veivel teremtendő koordiná­cióban a lakosságot érintő feladatok végrehajtásában. Joga felvilágosítást kérni például a kereskedelmi és a szolgáltatási kérdésekkel kapcsolatban, 3 megtennie az esetleges észrevételeket. .Ami a társadalmi kontrollt illeti, a pártbizottságok meg­maradó szerepén kívül a me­gyei tanácstagok járási cso­portja is betölti ezt a fel­adatkört. Nemcsak a járás érdekelnek figyelembevéte­lét jelenti ez, hanem a me­gyei tanács határozatainak végrehajtását is ellenőrzik a megyei tanácstagok járási csoportjai. A megyei tanács­nak a járásoknál, s a járá­sokkal a községeknél törté­nő ellenőrző munkája a szakmai ’ ellenőrzést bizto­sítja, így a társadalmi és a pártellenőrzéssel együtt meg­teremtődik a hatósági mun­ka magasabb színvonala, amelytől jobb eredményeket várhatunk. — Ml a perspektívájuk a későbbiek során a járá­si hivataloknak? — Ma még elég sók első­fokú hatáskörben intézke­dik a járás, mint például az építési engedélyek kiadásá­nál, de ez nem végleges. E hatáskör több mással együtt, ahogy a személyi és l~ás feltételek a későbbiek fo­lyamán majd biztosítják, át­kerül a községi tanácsok hatáskörébe. A feltételeket maguknak a községeknek kell ehhez megteremteniük. Az új törvény önmagában még kevés. Oj munkastílus­ra, áj gyakorlatra, űj gon­dolkodásra van szükség, hogy jól végrehajtsák, s azt var­juk a járási hivataloktól, hogy ebben segítsék, támo­gassák a községi tanácsokat. (hátai) MW£Üb® un. máin L,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom