Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

I Csütöruesti külpolitikai kommentárunk | A dollárdilemma \ NEM IS OLYAN RÉGEN a francia frank, aztán az ? angol font válsága töltötte meg a világlapok első oldalá­> nak jelentős részét Most pontosan ez történik a nyugati > valutapiac sokáig érinthetetlennek, sebezhetetlennek tar- ? tott „szent tehenével”, az amerikai dollárral kapcsolat- \ ban. > Aligha kell hosszasan bizonyítani, milyen beláthatat­lan gazdasági és nem utolsósorban, politikai következmé­nyei lehetnek ennek a fejleménynek. Elvégre nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy- a tőkés világ legérzé­kenyebb szeizmográfja, a tőzsde kérdőjelezte meg a nyu­gat vezető hatalmának gazdasági megbízhatóságát. EZ A KÉRDŐJEL nemcsak gazdaságilag fogja sú­lyosan érinteni az Egyesült Államokat, hanem politikai­lag is. Eigy ország pénzének helyzete ugyanis presztízs­szempontból is döntő jelentőségű, egy ország presztízse pedig vitathatatlanul politikai tényező. Az az USA, amely még nem is olyan régen eleve döntőbíróként lép­hetett fel a nyugati világ valamennyi gazdasági kérdé­sében, amely csak a minap mentette meg a nagyon nagy bukástól a hagyományos angolszáz szövetséges, Nagy- Britannia pénzét, a jelek szerint ott tart, hogy maga is alaposan rászorulna valamiféle segítségre, A krízis súlyosságának számos biztos jele van. Nixon kénytelen volt bejelenteni, hogy sürgős tanácskozásra magához kérette John Conallyt, pénzügyminiszterét EGY ILYEN NYILATKOZAT nem sokat segít akkor, amikor az egész nyugati pénzvilágban félreverték a ha­rangokat és az USA elszenvedte történetének egyik leg­nagyobb megaláztatását: bonni kezdeményezés nyomán a nyugat-európai bankok felfüggesztették a dollár beváltá­sát Sőt, nemcsak a nyugat-európaiak hoztak ilyen dön­tést,, hanem Japán is és ez külön érzékeny csapást mér az Egyesült Államok mostanában különösen sokat emle­getett ázsiai jelenlétére. Lehet sőt valószínű, hogy gaz­dasági értelemben a dollárdilemma valamilyen módon rendezhető. De a politikai vereség, a presztízsveszteség hosszú távon is érezteti hatását és Nixónnak ezzel mind kül-, mind belpolitikájában számolnia kell. MOST PÉLDÁUL, a sorozatos béketüntetések nap­jaiban, a dollárdilemma ah hanem sok amerikai vá­lasztónak eszébe juttatja: hátha mégis azoknak van Iga­zuk, akik szerint Washingtonnak nem Vietnamban kelle­ne hajszolnia az elérhetetlen katonai győzelmet, hanem otthoni égető problémáival kellene törődnie.— A tavaszi békeoííenzíva 15 ezer tüntetőjét rette őrizetbe az amerikai rendőrség Csütörtökön az amerikai háiborúellenes mozgalom ta­vaszi békeoffenzívájának 18. napján a tüntetők a saigoni rezsim washingtoni nagykö­vetsége előtt követelték a Thieu—Ky-kormányzat ame­rikai támogatásának meg­szüntetését, a háború azon­nali befejezését, az amerikai fegyveres erők haladéktalan és teljes kivonását Indokíná- bóL Innen a tüntetők a wa­shingtoni városi börtön elé vonultak s a hét folyamán letartóztatott társaik szaba­don bocsátását követelték. Az amerikai fővárosban hét­fő óta tartó polgári engedet­lenségi mozgalom résztvevői mintegy 15 000—20 000 tünte­tő közül csütörtök reggelig több mint 12 000-et vettek őrizetbe. Többségüket külön­böző összegű óvadék ellené­ben ügyük tárgyalásáig sza­badon engedték. A tavaszi békeoffemzíva kezdete óta az országban összesen több mint 15 000 tüntetőt vett őrizetbe a rendőrség. Szerdán Bostonból San Franciscóig országszerte há­borúellenes tüntetések vol­tak. Bostonban 30 000—10 000 New Yorkban 10 000 ember vett részt a háború azonna­li befejezését követelő béke- gy ütésen. Furcsa „letét" A z elmúlt napokban — érdekes módon —, íel- bukkant és nagy terjedelmet kapott az angol lapokban a magyar királyi korona ügye. A Times által megkérdezett A. J. P. Taylor tekintélyes angol történész hosszabb in­terjúban fejtette ki. hogy „a koronaékszerek Magyaror­szág nemzeti tulajdonai és vissza kell kerülniük a mar gyár kormányhoz”. A Sun­day Express pedig egyenesen vezércikkben szögezte le, hogy „a korona a magyar nép jogos tulajdona”. Hozzá­tette: „Lehetséges, hogy (az amerikaiaknak) nincs ínyük­re a magyar kormány színe­zete, de bele kell nyugodni­uk, hogy ez a kormány fenn fog maradni. Nixon elnök­nek el kell rendelnie, hogy a koronát azonnal adják visz- «■«, különben országát kö­zönséges lopás vádja ellen kell majd védenie.” A magyar királyi korona — amely ezer éve I. István fejét ékesítette, s oly sok há­nyódáson ment át az évszá­zadok során —, legújabb kori története 1944. végén, a ré­gi Magyarország összeomlá­sának idején kezdődött. A nyilasok, akik a hitlerista megszállók jóvoltából a ha­talmat bitorolták, az ország határain túlra menekültek a közelgő szovjet csapatok elől. 9 a koronát is magukkal hurcolták. A teljes zűrzavar napjaiban. 1945. május ele­jén az ausztriai Mattsee mel­lett egy. olajoshordóban ásták el. Az amerikaiak különle­ges nyomozócsoportja, ami­kor elfogta Pajtás ezredest, a koronaőrség parancsnokát, a kihallgatások során meg­tudta a rejtekhelyei. Kiás­ták az értékes ereklyét, s Salzburgba szállították. Ké­sőbb innen a frankfurti volt Reichsbank épület trezorjá­ba. majd Wiesbadenbe, a2 ottani amerikai parancsnok­sághoz került. Ebben az idő­ben az amerikai katonai ha­tóságok még hajlandónak mutatkoztak volna arra, hogy a korinát visszaadják. Azoknak a jobboldali kisgaz­dapárti szövetségeseiknek — például Nagy Ferencnek -—, a véleményét kérték, akik­kel együtt próbálták meg­akadályozni a magyarországi társadalmi változásokat. Nagy Ferencnek pedig —még miniszterelnök korában —, sem kellett a magyar koro­na. H ogy miért utasította vissza? Az akkori mi­niszterelnök, a Magyar Köz­társaság első miniszterelnö­ke. jóllehet a köztársaság hí­vének vallotta magát, elvba­rátaival titokban Habsburg Ottó trónkövetelő hazatéré­sén munkálkodott. A király­ság visszaállítása, mint a szocialista fejlődés megaka­dályozásának útja, előkelő helyen szerepelt elképzelé­seik között. Ennék ellenére úgy vélték, hogy a korona a legjobb helyen az amerikai­aknál van. Hiszen politikai elképzeléseikben is náluk ke­restek bázist. Nagy Ferenc megbukott, és az Egyesült Államokban találkozott a legitimista Eckhardt Tiborral. Közben Mindszenty és környezete még mindig nem adta fel a reményt. Elképzeléseik szerint a ko­ronát a Vatikánba kellett volna szállítani. Hasonló ál­láspontot foglalt el Horthy Miklós aki a nürnbergi bör­tönből szabadulva Németor­szág amerikai zónájába, Weil- heimben élvezte az ameri­kaiak vendégszeretetét. A pápának a korona {jgyében írt levelében célzást tett rá: nem tartja elképzelhetetlen­nek, hogy ismét teljes mér­tékben élvezheti majd a nyu­gati hatalmak bizalmát H orthy ugyan csalódott reményeiben, de vá­gya, hogy a korona ne ke­rüljön vissza Magyarország­ra, teljesült. Igaz, az ame­rikaiak még a Vatikántól is megtagadták az ereklyét. Egyszerűen az Egyesült Ál­lamokba hurcolták, s ott va­lahol, valamilyen páncél­helyiségben őrzik. Egyébként a tetteseket el­fogták, a tárgyakat vissza­szerezték —, ez újra felhívta a világ figyelmét az ügyre, így kényszerültek az USA hivatalos szervei, hogy húsz esztendővel azután, hogy bir­tokukba vették a koronát, az első hivatalos nyilatkozatot tegyék az ügyben. Ez meg­lehetősen szűkszavú, s kör­mönfont fogalmazás: „I. Ist­ván koronáját megőrzésre az Egyesült Államok hatóságai számára a második világhá­ború utolsó napjaiban ma­gyar katonai őrség szolgál­tatta be, miután magyar te­rületről kihozta. Azóta úgy kezelik, mint a magyar nép speciális státusban levő tu­lajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van le­tétben”. i/O peciális státusú” tu- W lajdon? Letét? Egyik sem. Érthető hát, hogy az angol sajtó, az ügyben állást foglalva, még mentséget sem talál a korona „őrzői” szá­mára. Persze nagyon is kér­déses, hogy vajon Nixon megfogadja-e a Sunday Ex­press vezércikkének javas­latát. P. I. Vietnami konferencia Nixon Megátalkodottal ragaszkodik az agressziis politika folytatásáiioz A vietnami konferencia 112. ülésén Bruce, amerikai fődelegátus és Pham Dang Lam, a saigoni rendszer kép­viselője ismét csak korábbi javaslataikat ismételték meg. Bruce emellett ismét előtér­be állította az úgynevezett hadifogolykérdést is és azt sürgette, hogy a VDK kezd­jen mielőbb tárgyalásokat a svéd kormánnyal arról a svéd ajánlatról, hogy az ame­rikai hadifoglyokat Svédor­szágba szállítsák és ott in­ternálják őket. A Le Monde jelentése sze­rint viszont Stockholmban cáfolták, hogy a svéd kor­mány ilyen ajánlatot tett volna, Stockholm csak haj­landónak nyilatkozott a köz­reműködésre, ha a párizsi tárgyalásokon megegyezés jönne létre ebben az ügy­ben). Xuan Thuy miniszter, a VDK küldöttségének vezető­je hangsúlyozta, Nixon elnök legutóbbi nyilatkozatai ismét megmutatták,, hogy az elnök milyen megátalkodottat! ra­gaszkodik az agressziói poli­tika folytatásához. Nixon az úgynevezett ha­difogolykérdést cinikus mó­don igyekszik propaganda- oélókra felhasználni — han­goztatta Xuan Thuy —, de második feltétele leleplezi, hogy az egész hadifogolykér- dés csupán spanyolfal igazi szándékainak leleplezésére. Nixon e második feltételéből ugyani® világosain kitűnik, hogy az amerikai elnöknek esze ágában sincs teljesen ki­vonni csapatait Dél-Vietnam- ból, hanem erőszakkal fenn akarja tartami a saigoni báb- rendszert. Xuan Thuy végül felszólí­totta az amerikai küldöttsé­get, hogy hagyjon fél a tár­gyalások útját eltorlaszoló magatartásával, s végre ad­jon pozitív választ a VDK és a DIFK javaslataira. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere fel­szólalásában rámutatott, hogy a küldöttsége álltai előterjesz­tett javaslatok — Nixon ál­lításai ellenére — egyáltalán nem „megalázó” jellegűek, nem követelnek semmiféle „kapitulációt”. Az a céljuk, hogy olyan békés rendezés valósulhasson meg, amely biztosítaná a vietnami nép alapvető nemzeti jogait és a Az olasz kommunista képviselők szerdán este sürgős interpellációt nyúj­tottak be a kormányhoz az­zal kapcsolatban,, hogy a maffia meggyilkolta Scag- lione Palermo városi fő­ügyészt Csütörtökön összeült az ólasz parlament maffia el­leni különbizottsága, miköz­ben különböző pártok veze­tői, képviselők és szenáto­rok határozottan elítélték azt a tényt hogy Scaglione egész életében a maffiát tá­mogatta és védelmezte. Em­lékeztettek Tandoy trapa- ni rendőrfőnök esetére, akit a maffia 10 évvel ezelőtt gyilkolt meg. Tandoy is a maffia egyik támogatója volt, s a rendőrséget a maf­fia hívednek szolgálatába állította, ahelyett, hogy az a város polgárait védelmezte volna. Tandoy azonban kez­dett belefáradni szerepébe és sikerült elérnie, hogy egy Szicíliától távoli város­dél-vietnaml lakosság igazi önrendelkezési jogát. Binh asszony rámutatott, a DIFK ismét bebizonyította békeakaratát és emberbaráti politikáját: a felszabadító néphadsereg parancsnoksága április 26-án elrendelte, hogy ne támadják meg azokat az amerikai katonákat, akik egyenként vagy csoportban szembehelyezkednek a hábo­rúval és tartózkodnak az el­lenséges cselekményektől ba helyezzék át. Ekkor gyil­kolta meg a maffia, mert attól tartott, hogy Tandoy, aki túlságosan sok mindent tudott, esetleg kikerül az el­lenőrzése alól. Éppen Scag­lione főügyész vezette a nyomozást barátjának, Tan- doynak halála ügyében. Most rákerült a sor. Scaglione két ével ezelőtt tette egyik nagy gesztusát a maffia védelmében: két napra felfüggesztette a ró­mai bíróság rendelkezésé­nek végrehajtását, hogy he­lyezzék különleges felügye­let alá Luciano Liggio maf­fiavezért, s ily módon lehe­tővé tette Liggiónak, .hogy nyomtalanul eltűnjön. Scag­lione főügyész eljárását azonban — hála a kommu­nistáknak — elítélte a par­lament maffiaellenes kü­lönbizottsága, amely ezen­kívül elmarasztalta Zampa- relli palermói rendőrfőnö­köt is. A maffiának — mondják Olaszországban — mindenütt ott vannak az emberei, még a kormányban is. A Scaglione-ügy A maffiának mindenütt vannak emberei . . . képtővtrónkon érkezet A londoni tőzsdén óriási izgalommai tárgyalják a dollárral kapcsolatos nyugatnémet intézkedések és egyéb fejlemények híreit. (Télefoto — AP—MTI—KS) .............................. ......... C eausescu-interjú A csütörtöki központi ro­mán lapokban közzétették annak az interjúnak a szö­vegét, amelyet Nicolae Ceausescu román államel­nök adott a norvég televí­ziónak. Az európai biztonsági ér­tekezlettel kapcsolatban Ceausescu megjegyezte, hogy az előkészítés irányában tör­téntek pozitív lépések és a bizonyosfokú késedelem elle­nére sem lehet holtpontról beszélni. Hangoztatta, hogy le kellene mondani bizonyos feltételekről, mint például a berlini kérdés előzetes meg­oldása és mielőbb meg kel­lene valósítani az előkészítő találkozókat az összes érde­kelt államok részvételével. Románia az értekezlettől azt várja, hogy megállapodás szülessen az erőszakról és az erőszakkal való fenyege­tésről való lemondásban és új utak nyíljanak a jobb gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködés irányába a földrész ál­lamai között. Ceausescu szólott az inter­júban a kis- és közepes ál­lamoknak a nemzetközi élet­ben játszott szerepéről és ki­jelentette, hogy semmiféle módosítás nem következett be Romániának a nemzeti függetlenségről és szuvere­nitásról hangoztatott ismert nézeteiben. CAMPINGVÁSÁR a füzesabonyi áruházban Május 6-tól 15-ig CAMPING-sátrak, hálózsákok, gumimatracok, eamping- asztal, -szék, fürdőruhák és strandcikkek NAGY VÁLASZTÉKBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom