Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-18 / 115. szám
Kulturált kereskedő- kulturált kereskedelem *" „A KISKERESKEDELMI forgalom értéke 1970-ben ’39 milliárd forint volt, az öt évvel ezelőttinél 51 milliárd forinttal több. öt év alatt a növekedés ... összehasonlítható árakon 53 százalékot tett ki” —. állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatalnak a harmadik ötéves terv teljesítéséről szóló jelentése. S utána közli még: „A kiskereskedelmi üzlethálózat, a foglalkoztatottak száma, a kereskedelem technikai színvonala nem fejlődött olyan mértékben, mint a forgalom. Elmaradt az igények növekedésétől... a szolgáltató tevékenység minőségének javulása is.” Mi, eladók és vevők jól •tudjuk, mennyi bosszúságot, ideges vitát, keserves perceket jelent számunkra ez a megállapítás. Pedig a vevő és eladó nem azzal a szent elhatározással ébred, és indul az üzletekben reggelenként (eladni, vagy venni), hogy ma ismét ,, megvívja csatátját”. Annál is kevésbé, mert a győzelem ilyen esetekben legtöbbször úgyis pirhuszi. Hiszen vevő és eladó rendszerint dolgavége- zetlenül, reszkető gyomorral, villámló szemekkel mered egymásra, gyakran az egész napjuk elromlik. Hol van ilyenkor a mosoly, milyen vértelen bosszúnak tűnik a panaszkönyv, amely talán éppen ezért megy ki lassan a divatból; S hogyan „törlesz- Bzen’* az eladó, mivel válaszoljon. ha sértegetik? setae, a kedves vevő, még csupán járókelő minőségében az utcán. Bámulja a kirakatokat, repes a szíve, mekjcora árubőség! Ki hinné, hogy az egész város egy nagy áruház, az egész élet egy vidám vásár. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere. Meglepően alacsony árak. fantasztikusan magas csillagászati számok, szolid kelmék, jóvonalú konfekció, csillogó külföldi holmik. Béke van. Békés építőmunkánk eredménye a gazdag kirakat, a vásárlókedv és a vásárlóképesség. Csábít a kirakat. húz az üzlet. Pedig lehet, el sem olvassuk: .harcolunk az ön mosolyáért!” Bár valljuk be, jó lélektani fogás ez a felirat is, hiszen a megvásárolt cipővel, ruhával stb-vel mi is örömet akarunk szerezni szeretteinknek, magunknak, szóval mi is a mosolyért harcolunk. Célunk tehát azonos az eladóéval. Férfiing, 250 forintért. Import áru. Elegáns szín, finom tompa fény, anyaga a selyem- puplinra emlékeztet. „Hogyan viselkedik ez, kérem, hogyan kell ezzel bánni?” Az eladó zavarban van, illene tudnia, hiszen eladó is, asz- szony is. Nem tudja. Elem, táskarádióba, 4,50- ért. Magyar gyártmány. Gyakran hiánycikk, most van, akár egy bőrönddel is hazavihet a kedves vevő. Fiatal leányzó árulja, illetve csak blokkolja, mert egyébként — nem ért hozzá. A kérdésre, hogy ilyen és ilyen rádióba jó-e ez. a leányzó a vevőre bámul, kedvesen, ártatlanul és azt mondja naívul: „Tessék megkérdezni egy szakembert ...” I I UGGÖNYSZALAG. nagyon olcsó. „De nem lesz ez keskeny?” — kérdi a vevő. aki történetesen férfi. Azel- adonő ránéz: „Ez új kreáció kérem, még én sem ismerem, most szállította a gyár. Azt mondják, jobb. praktikusabb, mint a régi. széles volt”. Azután hangot vált (mert nem biztos a dolgában, és ezt el is árulta, tehát most dühös): „Miért kérdi kérem, talán ön fogja felvarmi?” — és már anérgesen szól a másik érdeklődő vexore ist: „Nem lóverseny ez kérem, ne tessék siettetni .. Férficipő, 790 forintért. Import. Bordó, lakk. Hatalmas rézcsattal A vásárló: apa és fia. A cipő — konzervatív szemmel nézve — otromba, színe bizarr, csatja hivalkodó. De hát a kamaszfiúnak ez tetszik, most „ez a menő”. „790 forint!’ — mondja az eladó. Enyhe szédelgés, taktikai megbeszélés apa és fiú között. „De akkor nem kapsz... Egy hónapig nem mész moziba, és lemondasz...” A cipőt becsomagolják, az eladónő kedvesen mosolyog, és a vevő után szól: „A használati utasítást betettük a dobozba. Tessék majd otthon elolvasni. A blokkot mindenesetre kérjük megőrizni, reklamációt csak a blokk felmutatása mellett fogadunk el”. Kedves, hogy megmondta, de miért nem itt, az üzletben, a cipő eladása előtt mutatják meg a vevőnek azt a mindenttudó papírt, amelyről kiderül, hogyan kell bánni ezzel a drága jószággal? Az eladónő azt mondja, az árut délelőtt kapták meg és még neki sem volt ideje elolvasni a papírt. Különben sem meleg, sem hideg, sem víz, szóval semmi sem jó ennek a cipőnek. Kizárólag alkalmi viseletre szolgál —, tudatják a vevővel. De hát hol van ez az alkalom? Miért nem tudja ezt az eladó sem? Talán elég is a példákból, amelyekkel azt próbáltuk bizonyítani, hogy i-mitt-amott bizony még baj van az eladók szakmai képzettségével, és ez állandóan újratermeli a konfliktust kereskedő és vevő között. Ez az igazság akkor is tartja magát, ha sok minden más, zavaró körülményt is figyelembe veszünk. A tény ismert: a kereskedelmi forgalom értéke 53 százalékkal magasabb az öt év előttinél. Mennyi új áru. mennyi új vevő, s a létszám, a szakmai tudás nem emelkedett ezzel egyenes arányban. (Persze, a keres kedelmi alkalmazottak fizetése sem tartozik az elit kategóriákéhoz, munkabeosztásukról nem is beszélve.) MAGASABB AZ ÉLET- SZIVONAL: a vevők megsokasodtak és kevés idő, energia jut egyre-egyre. Nagy a nyomás az eladón és gyakran a vevőn is; márpedig állandó feszültségben, robbanó hangulatban megfelelően viselkedni irgalmatlanul nehéz. Hol a kiút? A szakmai felkészültség könnyítene sokat, hiszen egy ,,jó játékos” szimultán is képes — tehát egyszerre több embernek is — fölvilágosítóst adni, elárulni az áruk titkait csak úgy „fejből”, lendületből, és nem „erőből”, dühösen, kibírhatatlan légkört teremtve maga és embertársai számára. A vevő pedig — bármilyen ideges, vagy sietős a dolga, önmagához hasonlóan, vegye emberszámba a kereskedelmi dolgozót, viselkedjék ő is figyelmesen. kulturáltan. De írásunk fő mondanivalója most elsősorban mégis annak az ismert igazságnak az idézése, hogy kulturált kereskedelmet csak képzett, kulturált kereskedők teremthetnek, (suha) Dolgozik már a BNV sajtóközpontja Megkezdte működését a BNV sajtóközpontja, ahová már eddig 120 sajtótájékoztató időpontját és helyét jelentették be a hazai és külföldi kiállítók. Annak érdekében, hogy ne csupán a vásárt felkereső sok százezer látogató kapjon tájékoztatást a vásár eseményeiről, a bemutatott újdonságokról, 144 hazai lap és folyóirat 247 munkatársát delegálta a vásárra. A televízió és rádió egy-egy stúdiót, az MTI pedig helyi szerkesztőséget állít fel a vásáron. A déli és az esti krónika adásain kívül a rádió gazdasági rovata összesen 110 perces műsoridőben közöl riportokat, tudósításokat a BNV-ről. A vásár utolsó vasárnapján ..Zenés séta a BNV-n” című 60 perces műsorral búcsúzik a rádió. A tv már jó előre készült: felkeresett több országban olyan gyárakat, amelyek a BNV-re elküldték legújabb konstrukcióikat. A televízió egyébként május 26-án első alkalommal sugároz a vásárról 30 perces színes egyenes adást, amit az Intervízió és az Eurovízió is átvesz. A tv több szerkesztősége készít riportot és ad műsort. Ezek között van „A hét” is, amelynek május 23-án lesz! egyenes adááa. Még a vásár 1 nyitása előtt felcsillanthat- j ják tehetségüket, képességű- j get egy BNV-műsor kereté-f ben a „Riporter kerestetik” résztvevői is. A külföldi lapokat, hírügynökségeket 150 külföldi újságíró tudósítja majd. Alkalmuk lesz a vásárra meghívott újságíróknak, hogy a NBV-n kívül is megismerkedjenek az országgal, elsősorban a Balatonnal, valamint hazánk gazdasági életével, külgazdasági kapcsolataival is. A vásár eseményeiről tudósít naponta öt nyelven. 5000 példányban megjelenő Bulletin és a 20 ezer példányban, magyar, német és angol nyelven megjelenő Hungexpo című lap, a vásár híradója. Uj székház Adócsőn Hét éve működik Adácson a takarékszövetkezeti, kirendeltség, melynek több mint 800 tagja van. A betétekben elhelyezett pénzösszeg meghaladja a 4 millió forintot A tagoknak egy év alatt 2.5—3 millió forint kölcsönt adtak. A nagy forgalom miatt a régi iroda zsúfoltnak bizonyult, ezért házvásárlással és több mint negyedmilliós beruházással új székházat építettek. Képünkön az első ügyfél az új székházban. (Foto: Szabó Lajos) Nyolcezer üzletben lesz önkiszolgálás íj önkiszolgáló éttermek A Belker a nőkért A Belkereskedelmi Minisztérium a nők élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében széles körű intézkedési programot dolgozott ki. A minisztérium egyebek között szükségesnek tartja és elősegíti az önkiszolgálás szélesebb körű elterjesztését, a számítások szerint 1975-ig a jelenlegi 6300 helyett legalább 8000 üzletben lesz önkiszolgálás. Elterjesztése meggyorsítható a zöldség-, gyümölcs-, a tej- és tejtermékboltokban is, mert ezeknek a cikkeknek a Iskola után - munkapad Fiatalok, tizenhét évesek. Életük egyik nagy fordulójához érkeztek, hiszen háromévi tanulás után szakmunkásképző intézetből új közösségbe kerülnek. Olyan emberek közé, akik naponta fáradságosan végzik munkájukat, s akiket még csak rövid idő alatt szerzett tapasztalataikból ismertek meg. Fiatalos hévvel előadott vallomásaikból azonban egyértelműen érződött ki: közéjük akarnak tartozni. o o o Az egri Ipari Szakmunkásképző Intézet impozáns, modem épületének egyik szobájában beszélgetünk. Két szakma ifjú, leendő mesterei ülnek itt, akik júniusban, utolsó vizsgáik letételével szakmunkás-bizonyítványt kapnak. — Esztergályos leszek. Először a lakatosszakmával ismerkedtem, de már úgy érzem, nekem ez az igazi. Itt ha egy vasdarabot munkálni kezdek, az úgy formálódik, ahogy és akarom és egészen nagyszerű dolgokat is el lehet készíteni. Félévtől egyébként a „Vöcsi”-ben már a sorozat- gyártásnál dolgozom. A tarnabodi Nagy István büszkén mondja el, hogy ö már „igazi” szakmunkásnak számít, hiszen teljesen ön- álió, felelősséggel járó, fontos feladatot bíztak rá, amiért órabért is kap. Még •ketten vannak rajta kívül ebből a szakmából: Simon István es Juhász, János, — Tovább akarok tanulni — mondja Simon István. (Balról.) — A jó közösség magával ragadja a többieket is — mondja Bagi László, aki a Volán 4-es számú Vállalatnál dolgozik. (Középen) Erős Ágoston a faluja közelében szeretne maradni. (Jobb szélső képünk.) akik szintén faluról jöttek. Azonban ők már nem a hagyományos iskolatípusba, hanem emelt szintű tagozatra járnak. — Nehezebb az emelt szintű oktatás — mondja Simon István. — Viszont van egy nagy előnye, hogy tovább lehet tanulni. Én is azt tervezem, hogyha vég ze!:. beiratkozom a doigo zók gimnáziumába, am, két év alatt befejezhetek. Juhász .János Boconádró! jött, tanulóotthonban lakik. Büszkén mondja: a Finom szerel vény gyárban dolgozik, ami nem kis dolog, hisze ott a nagypontosságú, korszerű gépek között sok mindent kell tudni a szakma fortélyairól. — Törzsgárdatagok közé osztottak be, akiknek munkapadja fölött már több oklevél is van. Igen jó velük dolgozni, nem érzem, hogy lekezelnek, vagjt nem vesz; nek semmibe. Ott is szeretnék maradni. A másik — nem kevésbé fontos — szakma képviselői autószerelők lesznek. Bagi László a Volán 4-es vállalatánál, Erős Ágoston pedig Recsken, a Mátravi- déki Kőbánya Vállalatnál dolgozik. Kezükön még ott van a tegnapi gyakorlat olajrr. ima. — A kisegítőműhelybe, ahol most gyakorlaton vagyok. nagyon tisztán. lemosva kerülnek az alkatrészek, de mindig akad egy kis olaj szerelés közben — mondja nevetve Bagi László. Egyébként az igazi munka nálunk ebben az évben kezdődött, amikor már motorjavítást is végezhettünk; ez a munka érdekes, változatos, de nekem a legnagyobb élmény, hogy bekerültem egy brigádba, olyan emberek közé, akik sokat segítenek egymáson munka után is. Jó közösség, magával ragadja a többieket, Jó lenne közéjük tartozni. — Én Egerbaktáról járok dolgozni Recskre veszi át a szót Erős Ágoston — de most majd kérem, hogy a vállalatnak abban a kőbányájában adjanak munkát, amelyik a falunk mellett van. így több lenne a szabad időm és ott is van szükség szerelőre. o o o Amikor a vizsgákról esik szó, nem tudják leplezni szorongásukat. De a jövőt felvillantó beszélgetésnél őszintén, tiszta lelkesedéssel, határozott elképzeléseket fogalmaznak meg. Sokat várnak, hiszen tőlük is sokat kér a közösség, ahová kerülnek. Keresik a számukra vonzót, ahogy több szőr is mondták■ az „ipa ziíZ Ilckelí Sándor csomagolása az utóbbi években erőteljesen fejlődött. A húsellátástól függően mind szélesebb körben kell bevezetni a tőkehús és egyes húskészítmények önkiszolgáló eladását. A tervidőszakban a forgalomba kerülő liszt 93—95 százalékát, a cukor 70. a rizs 80, a zsír 50 százalékát az ipar előre csomagolja. A burgonyából, zöldségből és ■ gyümölcsből a jelenleginek ötszörösét, 12 —15 000 vagonnyit csomagolnak. A tervidőszakban három-négy nagyobb városban épülő hűtő-tároló raktárból nagyrészt már csomagolva kerül az áru a zöldség-gyümölcs boltokba. A minisztérium állásfoglalásában felhívja a vállalatokat, hogy vevőszolgálat szervezésével és a tartós fogyasztási cikkek előjegyzésével könnyítsék meg a vásárlásokat. A tervidőszak végére valamennyi üzletben biztosítani kell az áruk rendeltetés- szerű használatához szükséges javító szolgáltatásokat. Előzetesen egyeztették az élelmiszeriparral a várható igényeket, s eszerint a tervidőszak végére 40 százalékkal. 15,8 kilogrammról 21 —22 kilogrammra nő az egy főre jutó konzervforgalom. A dolgozók rendszeres napi étkezését ellátó éttermek kapacitásának bővítésére a fővárosban és a megyeszékhelyeken 25 nagyobb önkiszolgáló étterem építéséhez központi támogatást nyújt a minisztérium. A tervidőszak végére szeretnénk elérni, hogy 100 családra 78 mosógép, és 39 centrifuga jusson. A minisztérium megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a drága automata mosógépeket is lehessen részletre kapni. A mosástól kíméli meg a dolgozó nőket a textilpótló háztartási papíráruk bővítése. A terveik szerint 50—60 százalékkal növelik a papírzsebkendők, papírkéztörlők és konyhatörlők forgalmát. A vállalatok értékelése során a kereskedelmi szervek, a vállalatok vezetőinek erkölcsi és anyagi elismerésénél figyelembe veszik, hogy milyen eredményeket értek el a nők helyzetének megjavítására hozott kormány- határozat végrehajtásában.
