Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Egyedülálló kísérleteket folytatnak a kompolti kutatók talajveszteség illetve talajnyereség hatásának ki- egyenlítésére mélylazítást és nitrogén, foszfor és kálium tartalmú kombinatív műtrágyázást végeztek. ® W Őszi búza és burgonya — mint jelzőnövény Az említett modellből a kutatók a következő kérdésekre igyekeztek választ kapni. Mennyire csökkenti a terméseket a talajveszteség? Kifejezhető-e a terméscsökkenés alapján a lepusztult talaj pénzbeni értéke? Milyen termésekre számíthatunk változatlan agrotechnikai feltételek mellett? A talajvédelemhez szükséges pótlólagos befektetések (mélylazítás, műtrágyázás) kellenek-e ahhoz, hogy a lepusztult területen a jelenlegi állapotban elérhető terméseket kapjuk a tízéves veszteség ellenére is? A kísérleteket az elsőkét évben őszi búzával és burgonyával végezték. Mind a két növény jó indikátornak bizonyult. Az őszi búza a meghagyott talajban tíz mázsás átlagtermést adott Azon a részen, ahol hiányzott a felső tízcentis talajréteg — tehát a tíz évi ta; lajveszbesegnek megfelelő mennyiség —, ott 3 mázsa volt az átlagtermés. A vas- tagított talajon pedig 11,6 mázsát értek el. A mélylazítással holdanként két mázsával emelkedett a termés. Ott pedig, ahol egyszerre mélylazítást és műtrágyázást is végeztek, 14,5 mázsát takarítottak be őszi búzából. Ez utóbbi komplex agrotechnikai módszerrel mintegy 2,5-szeresére emelkedett a burgonya termésátlaga is, az elért eredmények szerint. A kísérleteket a továbbiakban rozzsal és borsóval végzik. A 15 éves távlati kutatás részeként A talajpusztulási modellkísérletek eredményeiből a szakemberek következtetni tudnak a talajpusztulás pénzbeni értékére. Azokra a pótlólagos befektetésekre, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek a termésátlagok fenntartására. A kísérletek iránymutatók lehetnek például a víztárolók, vízgyűjtők környékének talajvédelmében, továbbá a lejtős területek árvízvédelmében is. A vizsgált modellnek agrotechnikai jelentőségén túl, jelentős közgazdasági és agitációs eredménye is lehet a jövőben. Miután elősegíti a komplex talajvédelmi tervezések sikerességét, melyek alapján a lejtős területeken, a talajvédelmi befektetések termésátlag-növekedésben jutnák kifejezésre. A hazai kutatókon kívül több európai szocialista és kapitalista országból — a Szovjetuniótól Franciaországig — érdeklődtek már a kompolti intézet kísérletei Stáb u konyhában Ételfllmeket készít a Vne Tourislique kSsfilmstudié A magyar gasztronómia legjellegzetesebb remekeiről készít színes filmsorozatot a nemzetközi idegenforgalmi írók és újságírók kiadójának. a Vue Touri-.Oue-nak kisfilmstúdiója. A magyar mesterszakácsok „vendég- szereolésével” készített kis- filmek a halászlétől a dobostortáig megörökítik a magyar konyha remekeinek születéséi. A 91"*íIe iránt nagy az fedeKktfés. Több északi üh lamban már vetítik, a bécsi televízió pedig száz magyar ételfilmet szeretne bemutatni. Az eddig elkészült filmeket a legnagyobb angol főzőiskola is átvette, a Pannónia Szálloda Vállalat és a Hungarhotels pedig külföldi bemutatóin vetíti őket. A vadászati világkiállításra a tíz legjellegzetesebb magyar vadétel készítését Is iránt. Ezek a kísérletek egyébként helyet kaptak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium negyedik ötéves tervi programjában is, sőt a Magyar Tudományos Akadémia által kidolgozott 15 éves távlati kutatási programnak is része. A közelmúltban pedig a KGST országok munkatervibe is bekerült az eróziós modell. Várható, hogy a negyedik ötéves terv végére már olyan kísérleti eredmények birtokában lesznek a kompolti kutatók, amelyekkel már konkrétan hozzájárulnak a talajvédelmi tervező intézetek munkájához, a komplex tervek — agronómia és műszaki intézkedések — előkészítéséhez. Men túsz Károly Pályázat a szolgáltató vállalatok részére Fejlesztés — állami támogatással A szolgáltatások gyom és •a korszerűség követelményeivel lépést tartó fejlesztését az új ötéves tervben igen. alapos intézkedések határozzák meg, A kormányzat az illetékes vállalatok és szövetkezetek öszötozésére többek között úgynevezett fejlesztési alapot is létrehozott, és ezzel fokozatosan segíti majd azokat a vállalaitokait, amelyek növelik tevékenységükéit. Megyénk ebbőil a fejlesztési alapból 51,5 millió forintot oszt majd el arányosan az egyes szolgáltatási ágak között: a textiltisztítás fejlesztésére 10 miMót, a lakctháa- karbantartásra 10 milliót, a háztartási gépek és elektroakusztikai cikkek javítására 11 milliót, a gépkocsik javítására 16 milliót és a Mátrában, mint idegenforgalmi területem, a szolgáltatás fejlesztésére 4,5 milliót adnak támogatásként. Már a felsorolásból is kitűnik, hogy igen jó helyre kerülnek ezek a forintok. Elosztásuk a következőképpen történik: a támogatás lehető legeredményesebb felhasználása érdekében a textffltisztítás kivételével mindegyik ágban pályázatot hirdettek, és év elején tanácsi és tárcavállalatok, valamint kisipari és mezőgazdasági szövetkezetek részére, amelyek eddig is foglalkozták szolgáltatással és az elkövetkező évekre célul tűzték ki, hogy valamelyik területen növelik hatékony ságülutt, fejlesztik tevékenységüket. Mint arról Tóth Andris, a megyei tanács tervosztályának főelőadója tájékoztatott, a határidő lejártáig 25 pályázat érkezett be. Ezeket a területi. elosztás, a fejlesztés mértéke, az ehhez rendelkezésre álló saját források és egyéb adatok figyelembevételével, a tervosztály és a megyei tanács szakosztályai közösen bírálják el, s majd végrehajtó bizottság dönt elfogadásukról. A pályázatok értékelése hamarosan befejeződik, ezután kötnek majd megállapodást a vállalatokkal. A pályázok kötelezettséggel tartoznak; amennyiben a megállapodásban rögzített fejlesztést nem végzik el, a támogatás összegét vissza kell űzetniük, (h.) (A VIE NOUVE-ból) Memento. < Sum mássors Kápolnán 1922-ben Sokan — kivált a fiaiba- labbja —, olyan kitapintha- taüan messzeségben érzi és tudja már a letűnt társadalmi rendet, hogy szükségéit erezzük néhanapján, egy-egy erdekes és hitelt érdemlő dokumentum kapcsán bemutatni azt a kort, amely gyakorta bizony nem tekintette embernek a két keze munkájából tengődő multicast. Hogy senki se vadolliassom részrehajlással, egy vérbeli jobboldali politikus, a me- gyebéii Mayer János, „MAGYAR SZŐ" című lapjának írásait idézzük, hogy a maga meztelen valóságában tárulkozzék fel előttünk a soha vissza nem térő múlt. Mayer „lapvezér” arról számolt be egy 1922-i számában, hogy a kápolnai érseki uradalomban, ahol a suimnások javarésze asszony és leány, milyen sorsa volt a kétkezi ^.. Hogy mégis varrnak uradalmaik, ahol a munkások testi épségévé! sem törődnek, kitetszik az alábbiakból. A Kápolna községhez tartozó erseki Putri-majorban körülbelül 80 summás dolgozik, többnyire nők, akiket a napokban megindult esőzéséi alatt zuhogó záporban is dolgozni bényszerítetbe. Mivel a summások amúgy is le vannak rongyolódva és félték a meghűléstől, kérték a vincellért, hogy ne zavarja őket ki. A vincellér, Bozó István azonban mérgesen, kifakadt és elmondta őket mindenfélének. És még hozzátette: „DÖGÖLJETEK MEG KUTYÁK, ÁROK A HELYETEK! MIÉRT NEM VESZTEK MAGATOKNAK VÍZMENTES RUHÁT?”- Hogy ez milyen, hatással a me^gyptect mmv: kasokra, nem kell bővebben ecsetelni. Érnek a néhány sornak azért kérnék helyet adni, mert a „vincellér úr” (eredeti idézőjel használata!) ellen, alti az intézősóggel szokott On esetben takarózni, nem marnék panaszt tenni mert félnek, hogy még rosz- szabb dolguk lesz...” Arról már nem beszél a krónika, hogy javult-e 80 summásasszony és leány sorsa Kápolnán a ki pel lengór yző cikk nyomán, egy azonban bizonyt«, hogy maradéKtalan emberi méltóság altban csak 23 kömény esztendő után, 1945-ben kezdték tekinteni, már aki ezt a nagy időt megérte. így festett hát a paraszti summássors 46 esztendővel ezelőtt Kápolnám De szükséges és kell rá emlékezni és emlékeztetni... Előre gyártott baromíiólakat exportál a Baranyatermék A Pécsett működő Baranyatermék — a dél-dunántúli termelőszövetkezetek közös '’»svW'eoelmi vállalata — elő- •* rytrottr ».lea, vu felépíthető exportál JugjuesW«»*«!*' * vallói»: ebben tu, cí*-otr>é!<il 120 nnhir, «art*» era** árut helves' el MüfSiucÄ és ennek zom* « í»wt «^kezetek ^YcmdrtslívrStxÓ a»l«víiK. Az evwó -gj.-l.-otöeebb té- «*<? 8 kulcsai VznstkalászTsz által ^árv>tt korszerű pa- nehsoüíet. amely könnyen száll ítható, a helyszínen órák alatt összeszerelhető és több célra iz használható. Cl 1ML május Ifit, vásáros» Kicsik Harc az erózióval Talajvédelmi modell— Álbertmajorban Sok-sok millió tonnára becsülhető az a termőföld- mennyiség, amit a lejtőkön lerohanó víz évenként magával sodor. Ha nem védekezünk ellene következetesen, katasztrofális károkat okozhat. Most folynak országosan a tudományosan megalapozott egységes talajvédelmi tervezések. Ezek kivitelezése azonban évtizedek feladata, hiszen ez nagy beruházást és gépi, valamint kézi munkaerőt igénylő folyamat.. Milyen legyen a lejtős területek talajművelése? Miként védhetjük meg hegy- és dombvidéki szőlőinket és gyümölcsöseinket a talajlehordás veszélyétől? Ezek és hasonló kérdések foglalkoztatják a mezőgazdasági kutatókat, hogy megtalálják azokat a legmegfelelőbb agro-, hid- ro- és kultúrtechnikai módszereket valamint eszközöket, amelyek ezeket a problémákat megoldják. A talajpusztulás gazdasági hatásai t Megyénk egyetlen mező- í -gazdasági kutatóintézetében t a Kompolti Növényter- | imesztesi és Talajvédelmi Kutató Intézetben — évek óta folytatnak talajvédelmi IkísérJ eteket 1968-ban, dr. Hegyi Géza, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa és kutatócsoportja ér- i dekes, és pillanatnyilag vi- I lágviszonylatban is egyedülálló munkához kezdett. j\ Dernjén község határában elterülő Albertmaj őrben eróziós modellkísérletet végeznek. Az ottani talaj, amely genetikailag ©gyagbemosodásos barna er- tíőialaj. szerkezeténél fogna alkalmas agrotechnikai j vizsgálatokra. Az eróziós modellkísérlet lehetővé teszi a talajpusztulás gazdasági hatásainak elemzését. A modell fő kérdése, hogy milyen károsodások előzhetők meg talajvédelemmel, illetve a talajpusztulás hatását milyen eljárásokkal, pótlólagos befektetésekkel lehet ellensúlyozni ? A talaj védelem tervezésénél a szakembereknek mindig gondot jelent az amortizáció nagyságának megállapítása. Bebizonyosodott, hogy a modellkísérletek eredményei alapján matematikailag kiszámítható az amortizáció nagysága. A modellkísérletek jellegüknél fogva újszerűek. A kompolti kutatók mégis az elmúlt két év alatt jelentős eredményeket értek el. A déli fekvésű, lejtős kísérleti táblák egyharmad részéről, a hazánkban * alkalmazott talaj pusztulási képlet alapján, tízéves talaj veszteségnek megfelelő — azaz tíz centiméteres — réteget szedtek le a felszínről. Azután ezt a tízcentis rétegnek megfelelő talajmennyiséget egyenletesen elterítették a kísérleti terület másik egyharmadán. A fennmaradó harmadik harmad talajszintjét eredeti állapotában hagyták meg Ezt követően különböző agrotechnikai és terepfelszini eljárásokkal a kísérleti terület állagát megőrizték. A
