Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Közös vállalkozás - kölcsönös tartózkodás 0. M. Padrádl Gyárának tervei Gyémántkorongok csiszolják az üveget Valóságos stratégia bontakozik ki napjainkban —szerencsére nem katonai térképasztalok felett — a gazdasági életben. A fogyasztás egyre növekvő tendenciát mutat, a vásárlók tábora újuló erővel rohamoz nap mint nap, s a gazdaság igyekszik visszaverni a támadást: kiélégíteini a fokozódó igényeket. A mindennapi életben az élelmezési cikkeken lehet a legkönnyebben mérni a gazdaság felkészültségét és az átlagos vásárló ezt meg is teszi. A gazdaság pedig hadrendbe tömöríti sorait és állja az ostromot. Nem véletlen, hogy napjainkban az élelmiszer-gazdaságon belül is előtérbe került és egyre nagyobb súlyt kap a koncentráció kérdése. A mezőgazdaságnak és az élelmiszer-iparnak közös öszefo gással kell megnyerni a vásárlók érdekében folytatott csatát, hiszen az erők tömörítése lehetővé teszi a nagy tömegben történő egyöntetű termelést, lehetőséget biztosit a specializálódásra egy-egy termelési folyamatban, biztosítja a munkaeszközök jobb kihasználását, emeli a termelékenységet, megteremti és hosszabb távra stabilizálja a termelés és gazdálkodás biztonságát Baj van az arányokkal Mindezek után indokoitraak tűnne, ha gpinbamodra szaporodnának a különböző közös vállalkozások, amelyek biztosítani tudják a koncentrált erők előnyeit. Sajnos azon ban nem ez a helyzet Hazánkban mindössze 308 a működő élelmiszergazdasági kooperációk szama. Az alapítók által bevitt összeg mintegy egymilliárd forintra rúg. És itt álljunk meg egy rövid időre. Az alapítói vagyonból a termelőszövetkezetek 86 százalékos résaarányt vállaltak magukra, míg az élelmiszeripari vállalatok 0,8 százalékkal, az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok 0,9 százalékkal járultak hozzá a kölcsönös teherviseléshez. Eb az arány hiheteOeniO ■«ossz képet mutat A termelőszövetkezetek általában tőkeszegények. Kezdeményező készségüknek tehát gátat szab az anyagi erőforrás hiánya, az élelmiszeripar és -kereskedelem pedig minimális doppingoló hatással járul a közös kezdeményezéshez. Nem szabad azonban egyöntetűen kimondaná az elmarasztaló szentenciát az élelmiszer-gazdaság tartózkodása miatt. A mozgató rugókat mélyebben kell keresnünk. A jelenlegi tartózkodást döntő mértékben indokolja, hogy az érvényben levő szabályozó rendszerek és az azon belül mutatkozó rendszerbeli eltérések akadályozzák az élelmiszeripar és a mezőgazdaság közötti kívánatos tőkeáramlást, sőt, negatív kihatásuk még a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok közötti koncentrációs törekvésekben is erőteljesen érezhetők, és kimutathatók. Az országban működő 308 kooperáció sem maradható soknak, ez az arány azonban néhány megyében — köztük sajnos Heves megyében is. — még ennél is rosszabb. Nem csak jogszabály kérdése Heves megyében nyötc kőzos vállalkozás működik, ezek a vállalkozások azonban kivétel nélkül termelőszövetkezetek között jöttek létre. Élelmiszeripari vagy kereskedelmi közeledésre komoly példát nem tudunk felhozni, bár az 1970. évi 19- es törvényerejű rendelet jogszabályi lehetőséget nyit a különböző szektorok közötti együttműködésié. Ez a kérdés azonban mem csupán jogi, hanem nagyon is anyagi oldalról közelíthető meg. Termelőszövetkezeteinkben a fejlesztési alapok nagyságát többnyire teljes mértékben felemészti az üzemen belüli termelés fejlesztése. Azt pedig, hogy valamelyik közöt gazdaság saját műszaki fejlesztésének rovására, gazdasági biztonságának ésszerűtlen, kockára tétele árán kezdjen valamilyen közös vállalkozásba, sem elkívánni, sem megengedni nem szabad. A termelőszövetkezeteknek kedvezőtlen tapasztalatai vannak egy-egy létesítmény „bekerülési” költségeivel kapcsolatban, amelyek menet közben növekszenek. Arra, hogy egy építkezés költsége áttervezés vagy tervmódosítás, vagy új elemek bekerülése miatt csőikként volna, még nem Mi a késés oka? Helyreállítjuk a kőszegi Tár támfalait Nem engedélyezte a kőszegi várkör támfala újjáépítésének megkezdését az SZMT Vas megyei munkavédelmi bizottsága, mert a tervdokumentáció nem tartalmazta a szükséges munkavédelmi előírásokat. Mint ismeretes, a Jurisich-vár nyugati árkának támfala tavaly áprilisban 45 méter hosszan leomlott, s mintegy 300 torma építőanyag zúdult az egykori ví- zesárokba. Megrongálódott az úttest, a közműhálózat és a közvilágítás. Vizsgálat megállapítása szerint csőrepedés Okozta a falszakadást. A fal épen maradt szakaszait is alapos statikai ellenőrzéseknek vetették alá. Állapotát nem találták meg0jtémsőg &IL május 16., vasárnap nyugtaiénak, ezért úgy döntöttek, hogy rejtett vasbeton szerkezetű támfallal erősítik meg. Ez az építési művelet rendkívül veszélyes biztonságtechnikai szempontból. Ugyanis a fal tövéből kibontják a földet, s úgy építik meg a támasztékot. A szakszervezet előírására a Vas megyei tanács, mint felügyeleti szerv, kötelezte a tervezőt és a kivitelezőt a szükséges munkavédelmi intézkedések rögzítésére. Ehhez egyébként ragaszkodott a kivitelező megyei tanácsi építőipari vállalat is. A napokban elkészült a munkavédelmi záradék. Ezt a szakszervezet még felülvizsgálja, s csak altkor járul hozzá a munka megkezdéséhez, ha azt megfelelőnek tartja. A támfal helyreállítását előreláthatólag június elején, több hónapos késéssel kezdik meg, nőtt példa. A számok pedig hatalmasaik. Egyetlen szerény példa: a markazi és gyöngyösi termelőszövetkezetek közős vállalkozásában épülő sertéstelep költsége negyvenhat millió forint A termelőszövetkezetek nagyon meggondolják, hogy belefogjanak-e ilyen — erejükhöz mérten — mammutbe- ruházásokba, hiszen ott lebeg fejük felett a menet közben emelkedő költségek riasztó grafikonja és a legnagyobb visszahúzó erő; a közgazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek ingadozása, vagy éppen gyors változása, amely nagyon rövid idő alatt veszteségessé tehet óriási erőfeszítéssel létrehozott közös vállalkozást. Mindenné! fcmtosalbb lenne tehát olyan közgazdasagi atmoszférát teremteni, amely katalizátorként működne, mintegy láthatatlan szürke eminenciásként egyengetne a közös vállalkozások ma még meglehetősen. göröngyös útja és racionálisan érzékelhetővé tenné, hogy a gazdaság csendes háborújában az erők koncentrálása kikerülhetetlenül szüksége*. Megyénk példája legyen intő példa, ne csak más, magunk számára is. Heves megyében a működő közös vállalkozások száma nyolc. A meghiúsult közös vállalkozások száma hét És hány olyan vállalkozás van, amely indokolt és szükséges lenne, ám létrehozásuknak a kérdése fel sem merülhetett éppen az említett okok miatt Szigethy András Kisnána A MÁTRA erdős magaslatai, a Messzilátó-hegy gerince alatt, az Aba nemzetség- beli Kompoithyak hajdani várának romjai tövében áll egy ház. Fehér falú, takaros parasztház, a régi népi építkezés szép emléke. Jóllehet találni hasonlót a faluban több tucatnyit, ez az egy ház mégis kitűnik a hasonlók sorából. Tábla hirdeti, hogy múzeumot rendeztek be itt Jurecska Pálé volt ez a ház, a századforduló táján emelték, tiszta kőből. Születtek. éltek, dolgoztak és meghaltak benne. Most már nincs lakója. A restaurált, eredeti állapotban helyreállított ház pár nap óta értékes néprajzi gyűjtemény természetes hajléka lett. Múzeum lett a házból, hadd lássák, hogyan étt a mátravidéki szegény nép, a hajdani Tót-Náraa lakossá, ga. Múzeum lett a háziból, hadd lássák, hogyan küszködtek sorsukkal a tatárdú- lás után- betelepített szlovák család folyamok az idő mostoha változásaiban. Benyitunk az udvarra. Jobbra kerekeskút. Mohás kövek között szunnyad a víz. Tízen is körülálljuk, föléha- jolunk. Valamennyiünk arca megfér a tükrében. A kút mellett dús füveivel illatozik a fehér koszorúvirág. A faragott oszlopú tornác előtt görbe, csenevész körtefa, öreg almafa, odabb a ház végében diófa bontogatja leveleit. A tornác szélében, eresz alól lelogo szúette karon köcsögök pihennek. ÁTLÉPJÜK a ház küszöbét, feltárul belső világa, elénk sorakoznak a múlt messzeségébe merült, távoli ősök hagyatékai. Láthatjuk: milyen környezetben ólt a hajdani parasztember, milyen tárgyak népesítették be otthonát, milyen parányi ablakon át nézett ki a világra, hol ringott a bölcsője és hol ravatalozták föl. „Lakóházaikat három részre osztják fel, úgymintr gitárrá, hazra s kamrikára .. — írta Szeder Fábián a — Termékeiről a fél világon ismert parádsasvári üveggyár az elkövetkező öt év alatt fokozódó iramú fejlesztés előtt áll A termelés bővítése, a nagyobb beruházások, az új létesítmények egyelőre még csak körvonalakban láthatóak a vállalat terveiben, de a számok egy nagyszabású programról tanúskodnak. — A beruházások összértéke megközelíti a 30 millió forintot — mondta Ma- gulya László főmérnök. — Ha az elképzelések megvalósulnak, mintegy 17 és fél millió forinttal nő majd a gyár termelése. Ez a két számadat összegezi a jelenleg 600 dolgozót foglalkoztató üzem fejlesztését A törekvésük: elsősorban a termelékenységet növelni. A főmérnök a következő fontosabb beruházásokat említette a programból: — A mostani három oégy- zetmeteres ólomkádkemence helyett 5,5 négyzetméteres új kemence épül. Eizzel az A közönség által már ismert és kedvelt automata pavilonjával vesz részt a BNV-n az Utasellátó Vállalói. A pavilonban a múlt évinél kettővel több, összesen 11 automata szolgálja ki az éhes és szomjas vásárlátogatókat. Az ételautomaták közül kettő, összesen 20 féle büféárut értékesít, egy hűtött automata készétellel, egy pedig hidegkonyhai és cukrásztermékekkel szolgálja ki a közönséget. Az ételeket mikrohullámú automata me. ólomüveg gyártása kétszeresére nőhet A csiszolásban is szeretnének legalább 25 —50 százalékos termelékenység növekedést elérni. Az eddigi, hagyományos mellett ugyanis fokozatosan áttérünk a gyártmánykorongok használatára; kísérletképpen két gépet állítunk be, amelyet a belga Diamant Boart cégtől kapunk, s a külföldön tapasztalt jó eredmények után az országban mi vezetjük be először ezt a módszert az üvegcsiszolásban. — A folyamatos átállásnál várhatóan már nem is szorulunk a drága, nyugati importra, ugyanis a gránitcsi- szoló-korong gyár kísérleteket folytat a gyémantko- rong-készítéssel, s ha ez beválik, még gyorsabban bevezethetjük a korszerű módszert. — Milyen munkafolyamatokat . korszerűsítenek még a következő évekoen? — Eddig az egészségre ártalmas kézi savazast a leirf-töben lehet felforrósitani, s utana fogyasztható — ugyancsak automatákból — presszókávé és hűtött szörp. A pavilonban a reggelizőket is szívesen látják, ahol a „néma eladók” meleg itallal; kakaóval és tejes kávéval fogadják a vendégeket. A BNV-n az Utasellátó bemutatja legújabb hűtött palackos italt árusító automatáját is, de ez egyelőre még nem árusít, mivel a közeljövőben forgalomba kerülő 10 forintos érmékkel működik. közeljövőben savazó automata váltja fel. Az automata, amely programozott és kézi vezérlésű is lehet, teljes egészében megszünteti a mostani szűk kapacitás korlátáit is. Emellett a hutában több, szakmunkát közvetlenül nem igénylő munkafolyamatot gyorsítunk meg gépekkel. Űj berendezés segíti majd a takarékosabb energiafelhasználást is: a kéményen kiáramló hőt a hagyományos samott helyett fém-rekuperátorral igyekszünk hasznosítani. A magas hőállóságú, különleges ötvözetű anyag tartó- sabb és magasabb a hatásfoka. A hutában ezen kívül gazdaságosabb helykihasználással igyekszünk hatékonyabbá tenni a munkát. — A tervek szerint hogyan alakul a gyár exportja? — Tormában kifejezve 530- ról 834-re nő. Ez mintegy 96 millió forintnak felel meg. Elsősorban az ólom- kristály cikkeink exportja jelentős, legfőbb megrendelőnk Kanada, Anglia és az Egyesült Államok. Ezekből körülbelül 50 millió forint értékben szállítunk tőkés exportra. A népszerűséget az itt dolgozó iparművészek ötletei, változatos forma- és mintatervei is növelik, s befejezésül feltétlenül 6zólni kell Kékesiné, Sipos Judit 10 éve itt dolgozó iparművész nemrég nyílt jubileumi kiállításáról, amelynek nagy sikere van a budapesti üvegipari bemutató teremben. Hekeli Sándor múzeuma Mátrái vidéki népről, 1819-ben Itt, Kisnánán, nincs pitar, az ember mindjárt a konyhába lép. Az ajtó megett jobbra vízióra, abroncsos favödrökkel. Nagy beugróban a sza- bad'kémónyű tűzhely. A konyha felét elfoglalja. A tűzhely padkáján hatalmas cserépfazekak, bogrács, tűz- kutya, különféle sütő-föző alkalmatosságok. Öblös a kemence belseje, lobogó tűz éghetett benne, nem valami könnyű munka lehetett annak idején az ételkészítés. A konyhából balra nyílik az „első ház”, a tiszta szoba; jobbra a „hátsó ház”, a lakószoba. A tiszta szoba berendezése nagyjából ismerős. A földön hosszú rongyszőnyegek, a fal mentén festett bútorok: fekete lócák, asztal, magasra vetett ágy, rózsás ládák. Sok a cseréptányér. A falon szentképek, faragott rámájú tükör, domborulataiban, motívumaiban az esztétikum bűbájával. A tükörről olvasó csüng. Az asztalon öreg. kopott imádságos könyv: „Ó és Új Szövetségi Szentírás a Vulgata szerint”. A rózsás ládák üvege alatt a kisnánai szlovák népviselet megőrzött díszes darabjai; hímzett-varrott kendők, törülközők, vásznak. A HÁTSÓ HÁZBAN, a lakószobában időzünk legtovább. Itt elte mindennapjait a család. Berendezese a legegyszerűbb: bűboskemence, eszvata, loea. bölcső és ágy. A mennyezet megbámult mestergerendái vastagok, kissé már meghajoltak. Ahogy megcsodáltuk a szőtteseket, faragványokat, úgy döbbenünk meg a szegénység fájó jelei láttán. Idő- és szabadidő-gazdálkodás. Ebben az öreg házban önkéntelenül is ilyen modern kérdések foglalkoztatnak. Mert úgy tetszik, az Üt látottak is kapcsolódnak a szabadidő-gazdálkodás kérdéséhez Mi késztette a régen .éJt asszonyokat például arra. «hogy annyit hÓT>"'.zák ingéinél, keszkenőiket? Mi a magyarázata annak, hogy a fogason lógó szűr olyan cifra? Miért tarkítja a fafaragás még a lóca karfáját is, holott semmi szükség rá, ellenkezőleg bántja a reá támaszkodó kart. Jól van, tudom, hogy a szépérzék, az otthon lakályossá tételének vagy a feltűnésnek a vágya, na meg a vetélkedés es meg sok minden játszott közre. De ehhez szabadidő kellett am. S az emberek szamot vetettek ezzel. A szegénynek például úgyszólván egyebe sem volt, mint kényszerű szabad ideje. S ha szebbe akarta tenni udvarát, házát, köntösét, hát abból adott hozzá, amiből tellett — idejéből, türelméből. Ha csak egyeTlen szokmánya, mellé-* nye volt is, azt addig varrta, csinosította, amíg csak lehetett, hadd lássa a világ, nem lusta ő, csupán — szegény. A bölcső előtt megilletőd- ve állok. Köszönni kell neki. engem is hasonló alkotmányban ringattak. Köszönni kell neki, mert kiérdemelte azt múltjával, a szolgálati esztendőivel. Azt mondjak a zedékek bömböltek benne. Ezek a síráscsitító alkotmányok itt is, mint akármelyik faluban, úgy váltogatták szálláshelyüket, mint a vándorköszörűsök. Egy-egy sikerültebb példánya igazán köztulajdonnak számított. Hosz- szú esztendők után eredeti tulajdonosa és alkotójának neve is homályba veszett, akár a népdaloké. Valaha törvényszámba ment. hogy a bölcsőnek nem szabad pihennie, padláson, csűrben hányódnia. Most már mógis pihen, mint emléktárgya a múzeumnak. járjuk a múzeum-házat, szamba vesszük a régi népelet emlékeit. A ház berendezési tárgyai, minden egyes darab hosszú néprajzi gyűjtőmunka ered nényeként kerültek ide. Legtöbjük használaton kívül a padláson, a kamrában hevert. S itt, ebben a szakértelemmel elrendezett gyűjteményben, mind hasznos tanulsággal szolgálnak. Pataky Dezső Új ételárusító automaták a BNV-n Interieur — bölcsővel (Eoto: Tóth Gizella)
