Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-10 / 86. szám
IUDOMANY ES TECHNIKATUDOMANY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKATUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. Itt a aűcigaretta Nyugati nagy vegyi konszernek nemcsak azt ígérik, hogy ebben az évtizedben megjelenik a piacon a nikotinmentes „műdohány”, hanem már versenyeznek is egymással, ki tud előbb pi- piaera dobni „műcigarettát”. Az egyik nagy angol vegyipari konszern kísérleti célokra vállalatot hozott létre egy nagy angol cigarettagyárral közösen. Még ebben az évben további leányvállalatokat akarnak az angolok létesíteni Angliában, az NSZK-ban és az USA-ban. Azért olyan sürgős a dolog, mert az egyik amerikai vegyipari tröszt máris kérte a műdohány szabadalmazását, és egy másik angol vegyiüzem is hozzáfogott a műdohány kísérleti előállításához. A készülő „mficigaretta” illő anyagokkal dúsítva állítólag teljesen illúziókeltő lesz, íze nem különbözik a dohánnyal töltött cigarettáétól, de nincs semmiféle károsító hatása az ember keringési rendszerére, s nincsenek benne rákkeltő anyagok. A „műcigaretta” bevezetésének sikere teljesen az ártól függ — mondják. Valószínűleg olcsóbb lesz, mint a hagyományos, s akkor nagy üzlet lesz belőle. A hírek szerint az állam nem fog adót szedni a „műcigaretta” után, éppen azért, hogy olcsóbb ára is kedvet csináljon az egészségre ártalmas hagyományos cigarettáról való leszokáshoz. Gyűrű a Nap körül A Nap rutinfényképezése közben két amerikai csillagász eddig egyedülálló felvételt készített. A képen látható 20 ezer km átmérőjű gyűrűformájú alakzat 30 ezer km-re lebegett a Nap-felszín felett. Miután a felvételek percnyi időközönként készültek, a plazmagyűrű keletkezését is követni lehetett. A Napfáklyáról először egy fényes plazmafelhő vált le, amely mintegy 100 km/mp sebességgel erős mágneses me- színüleg erős mágnes mezővel ütközött össze, visz- szapattant és eközben képződött az óriás gyűrű. Az egész folyamat 15 perc alatt zajlott le. Merülés 520 méter mélységbe Egy Franciaországban gyártott nyomásálló kamrában végzett szimulált merülési kísérletnél először érték el az 520 méter merülési mélységet. Ez 53 atmoszféra nyomásnak felel meg. A búvárok csak néhány percig voltak kitéve ennek a nyomásnak, azonban az 518 m mélységnek megfelelő nyomást 1 óra 17 percen keresztül állták. A nagy nyomásnak normálisra való fokozatos csökkentése, majd két napig tartott. Bár a búvárok elektroen- kefalogramjában kis mértékű rendellenességek voltak tapasztalhatók, az em- ben feltehetően a fentinél nagyob mélységben való tartózkodást is elviselhet. TUDOMÁNY és TECHNIKA... tubomAnt tm e D Nők I a I volánnál a nők tényleg rosszabbul vezetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesését az orvoskutatók a hormonális átállással, a szervek vérellátásának változásaival magyarázzák. Ugyanakkor érdekes, hogy közvetlenül a kritikus időszak utáni napokban, a nők teljesítménye maximumot mutat. Hosszú, megerőltető utazások előtt ezt mindenesetre figyelembe kell venni! Egyenlő képesség, de kevesebb gyakorlat Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy adottságaik' tekintetében a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire gyakorlatlanabbak, kevesebb rutinnal rendelkeznek. Ennek is megvan a magyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hét végén kerül a volán mögé és akkor is csak rövid időre, többnyire olyankor, ha a vezetésben elfáradt férjet kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szempontból a férfiak és a nők egyaránt rossz vezetők: a fáradtság fokának helyes megítélésére egyikük sem képes, s még akkor is frissnek érzik magukat, amikor az agyműködés görbéi már legalább kétórás alvásra intenek. Az autósoknak ez a fogyatékossága már számtalan szerencsétlenséget okozott. B. J. élettani vizsgálatok ■ Nyugat-Németországban tíz lő és négy férfi, — vala- nennyien 25 és SO év közöt- i korúak — állt a starthoz, togy részt vegyen egy két- zer 300 kilométeres próbádon. Az első 300 kilométert lélelőtt, a másodikat pedig jszaka tették meg. A kíséret előtt és után két-két kör Tejéig, külön erre a célra lőkészített autókba szálltak et, amelyekben a vezető pul- usát, vérnyomását, a kilógott levegő mennyiséget és isszetételét, sőt, még az agy- nűködést is regisztráló mű- zerek voltak elhelyezve. Retkeié- és koncén trációvizsgá- atok egészítették ki a méré- eket, majd vizeletvizsgálat mvetkezett, melyre a fáradt- ágra jellemző anyagok meg- latározása végett volt szük- ég. A vezetők teljesítőképessé- iének méréséhez és összeha- onlításához új mértékegySugárhajíású vonat Számos országban kísérleteznek sugárhajtású mozdonyokkal a vasúti közlekedésben. Ezen a téren természetesen elsősorban azok az államok vannak előnyben, melyeKnek ipara a rakétamotorok és sugárhajtóművek gyártásában már a repülés és űrkutatás kapcsán is jó eredményeket ért el. A Szovjetunióban néhány éve szintén beható kísérleteket folytatnak sugárhajtású mozdonyok létrehozásában. A képünkön látható vonatot 250 kilométeres sebességre tervezték. A hajtóműhöz modern vagonokat kapcsolnak, amilyenek a villamosított vasútvonalok jelentős részén közlekednek. A hajtómű kifejlesztésében Jakovlev neves szovjet repülőgép-tervező is részt vett. TelegftülésSi-íI&zaf-feileszíési koncepció 5a a o 3 > 2! >< B H P3 O X 25 k»4 B isr ŐRLŐN, TREVIRA, TERLYSTER... Á szintetikus száiak gyártása hazánkban TUDOMÁNY Bs TECHNIKA..; Oxigén a Holdon H* majd a földlakók a jövőben ellátogatnak a Holdra, természetesen oxigénre lesz szükségük. De Honnan vegyenek oxigént ott, az élettelen sziklák között? A tudósok teljes határozottsággal válaszolnak erre a kérdésre: a Hold kőzeteiből. A szakembereknek ugyanis a világon első Ízben sikerült gáz- nemű oxigént kiválasztaniuk a Holdról hozott kőzetekből. Szintetikus vegyi szálat és belőle készült szövetet világszerte a második világháború óta gyártanak. Akkor a természetes szálanyag hiánya miatt kezdtek el foglalkozni vele. Rövidesen aztán rájöttek a gyártók is, de a vásárlók is, hogy a szintetikus szál nemcsak pótolja a régebben használtakat, de sok szempontból jobb is náluk. Gondoljunk például arra a sok hossza n- kodásra, amelyet , az összement gyapjúholmi felett érzünk és különösen éreztünk még néhány évvel ezelőtt is. A szintetikus szál tehát mint pótlóanyag kezdte meg hódító útját, de ma már az is kétségtelen, hogy az emberiség gyors ütemű szaporodásával a természetes szálasanyagok termelése nem tud lépést tartani. Ugyanakkor az emberiség számszerű növekedése mellett az életszínvonal növekedése következtében a textilfelhasználás még továbbá növekedése várható. Mindezek parancsolóan előírják a szálasanyagoknak nagyipari módszerekkel való előállítását, illetőleg a szálasanyaggyártás bázisának többszörösére emelését. Á hazai vegyiszák gyártás helyzete A hazai vegyiszálgyártás a felhasználásnak csak töredékét elégíti ki. Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt években is emelkedett ez a kielégítettség, hiszen 1960- ban csupán 17,7 százalékát termeltük a szükségleteknek, 1969-ben viszont már 22,1 százalékát Az igen rossz hazai nyersanyaghelyzet és a vegyiszál- üzemek nagy beruházásigénye hosszú időn át akadályozta, hogy a szintetikus szálgyártás a világszerte megszokott ütemben fejlődjön. Vegyiparunk elmaradott volt, és főleg a nagy volumenű vegyipari termékek előállítása nem fejlődött kellően. Az első, hazánkban előállított szintetikus szál gyártása 1958-ban kezdődött meg a Magyar Viscosa Gyárban. Eleinte importált alapanyagból, később azonban már az alapanyagot is itthon állítottuk elő. A gyártási technológiát és a berendezéseket az NDK-ból vásároltuk, és főleg gyapjú típusú vágott szálakat állítottunk elő, amelyekből részben felsőruházati, részben pedig műszáki textíliák készültek, újabban pedig szőnyegek ÍS. 1965-ben kezdtük meg egy újabb műszálféle gyártását, a poliamid selyemét Most már ebből a szálból évi 3600 tonnát állítunk elő, ami meghaladja az ebből szükséges mennyiséget Így a termék bizonyos részét exportáljuk. A Magyar Viscosa Gyárnak ez a terméke világszínvonalon áll, amelyből pL további feldolgozás után az ún. rugalmas textíliák készülnek (így a minimaxi harisnya). Ä jövő előkészítése Nemrégiben aláírtunk egy lengyel—magyar szálszakosítási egyezményt Az egyezmény szerint a poliamid selyemszál egy résziét Lengyelországba exportáljuk és helyette poliészter szálat kapunk; amely a textilipar egyik legkedveltebb szintetikus alapanyaga. Belőle "készül pamuthoz keverve a jól ismert Terlister, vagy a Terylén felsőruházati szövet de alkalmas ingek, női ruhaanyagok előállítására is. Ennek az egyezménynek elsősorban népgazdasági szinten van igen nagy jelentősége. A poliészter előállítása ugyanis csupán akkor gazdaságos, ha mintegy évi 20 ezer tonna kapacitású gyárat lehet építeni. Márpedig a várható hazai igény még 1985-ben is alatta marad ennek az értéknek. Arról nem is szólva, hogy a poliészter szálak előállításához szükséges nyersanyaggal sem rendelkezünk. Ezeket a kiragadott példákat jóformán vég nélkül szaporíthatnék, mert egyre- másra jelennek meg újabb és újabb szálféleségek, az őrlőn, a trevira, a meraklon és a belőlük készült textíliák. Á hagyományos és az új ... Arra érdemes inkább felfigyelni, hogy a vegyiszálgyártás fejlődése átalakította a textilipar feldolgozni módszereit. A hagyományo pamut-, gyapjú- és selyem feldolgozási technológiák to vább fejlődtek az új vegyi szálak adta lehetőségek ha tására, így pedig gyorsab ban, korszerűbben, racioná lisabban lehet feldolgozni őket. Mindezekhez még egye tegyünk hozzá: a IV. ötéve: terv időszakában a mai, kö zel 22 százalékos hazai ki elégítettség 44 százaíékr: fog emelkedni. S talán nen is kell részletezni, hogj ennek milyen hatása lehe és lesz a fogyasztói oldalor az üzletekben. (H. ö.) Ki a jobb autóvezető ? Az ébredő tavasz nagy autóforgatagában a volánok mögött egyre több hölgyvezetőt fedezhetünk fel. Ez ismét felveti a régóta vitatott problémát, hogy a nők valóban rosszabbul vezetnek-e mint a férfiak. E kérdésre ma már tudományos módszerekkel keresik a választ, orvosok, pszichológusok és mérnökök vizsgálják, elemzik a két nem vezetés közbeni viselkedését, teherbírását, s még sok más szempontot. séget kellett kieszelni. Ehhez a fékezésele, kapcsolások és gyorsítások számának összegét vették alapul, s bebizonyosodott, hogy ez a mérőszám jól regisztrálja a vezető teljesítményének emelkedését vagy csökkentését. Kevesebb kockázat A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a férfiaknál sokkal aktívabbaknak és éberebbeknek bizonyultak a volán mögött. Míg ugyanis — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessége 11 százalékkal csökkent, addig a nőké 10 százalékkal fokozódott. Az is nagy feltűnést keltett, hogy a nők jobban helytálltak az éjszakai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezettek, de két óra múlva már lassúbbodott a vérkeringésük, s ezzel párhuzamosan a teljesítőképességük is csökkent. Ami a férfiakat láthatóan kifárasztotta, az a nőkné'. csak mintegy , „bemelegítésnek” számított, ők végig állták a sarat, még a kritikus időben — éjszaka 2 és 3 óra között — is. Kiderült, hogy a nők nem kockáztatnak annyit, mint a férfiak, és kevesebb hibát is vétenek vezetés közben, ami végeredményben azt jelenti, hogy a nők ha nem is olyan látványosan, de általában biztonságosabban vezetnek a legtöbb férfinél. Ám bebizonyosodott, hogy a nők elmarasztalásának mégiscsak van valami alapja. Egy bizonyos biológiai időszakban — a menstruáció alatt és közvetlenül előtte — Á Minisztertanács nemrégiben jóváhagyta az egész országra kiterjedő egységes területfejlesztési irányelvet. A határozat 2000-ig előírja hazánk város- és községhálózatának tudatos, tervszerű fejlesztését. Az ország területének nagyobb része évszázadokon keresztül spontán fejlődött, s a jelenlegi laza, szórt struktúrájú települések nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek. Mint ismeretes, az új koncepció célja a többi között az. hogy mérsékeljék a települések között fennálló különbségeket, megakadályozzák az egyes országrészek elnéptelenedését, a helyi adottságoknak megfelelően fejlesszék a népgazdaság minden ágazatát és megteremtsék a lakosság magasabb- szintű ellátásának feltételeit.
