Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 85. szám
{Folytatás ax 1. oldalról) tuzk, ásni a kisüzemi szőlőművelés idején volt. Hasonló otat, a gépesítést, a nagyüzemi mezőgazdaság más, modem módszereit' lehet igénybe venni arra, hogy a zöldségkultűrák újra felfejlődjenek és behozzák a visszaesés okozta hátrányoikat, sőt minden korábbinál nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termék szolgálja a dolgozók ellátását Mezőgazdaságunk fejlődésének szilárdságát a tavalyi év bizonyítja Ilyen fejlődést ért el a mezőgazdaság más, ugyancsak munkaigényes termékeknél is. A növénytermesztésnek a hazai fogyasztás és az exportigények szempontjából fontos valamennyi ágazata kielégítően fejlődik. Egyedül a hústermeléssel volt és van még gondunk. Néhány évvel ezelőtt a baromfihús és a tojás volt a „hiánycikk". A nagyüzemi módszerek és méretek segítségévei ezt a problémát megoldottuk. A közelmúltban intézkedések születtek, amelyek megteremtik a eertéshúsigények tartós és megbízható kielégítésének feltételeit is. Eredményük a minden eddiginél nagyobb sertésdétszám. Ha nekigyür- k özünk, a húsellátást tartósan és megbízhatóan megoldjuk. A gépesítés és a imm- ft-aAröm' i tmé'rvyok megjavítása ezért is elengedhetetlen, mert csak így győzzük a mezőgaz- tfasági munkáit munkaerővel «és tudjuk az ország ellátását mindig megnyugtatóan biztosítani. A magyar munkásosztály történelmi tette, hogy az elmúlt öt év alatt megoldotta « magára vállalt feladatot; DŐtt a mankásosztály éiet- színvanola, és ezzel egyidejűleg a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme nagyjából a munkásokéval egyenlő szintre emelkedett. Büszkék lehetünk erre és örömmel nyugtázhatjuk az ország társadalmi átalakulásának más jelentős eredményeit is. Ezek között említem meg, hogy most falun £1 a magyar munkásság majdnem fele, összesen 47 százaléka. Ugyanígy társadalmunk átalakulását jelzi és további fejlődés elindítója lehet, hogy jelentékenyen megnövekedett falun az értelmiségiek száma is. A mezőgazdasági termelésben, a gazdálkodásban és a falu életében az értelmiség eddig nem ismert nagy szerepet visz. Őszintén reméljük, hogy tevékenységle a munka színvonalának, eredményeinek emeléséhez ugyanúgy hozzájárul, minta közélet fejlődéséhez és a lakosság kultúrájának és tudásának ga zAaigítágáih/yy-, lődésének szilárdságát bizonyította a tavalyi év, amikor az árvíz ellenéne nemcsak azt kerülhettük el, hogy ellátási válságot szenvedjen eiaz ország nemcsak arra voltunk képesek, hogy az árvíztől sújtott gazdaságokat és paraszt- családokat megóvjuk a tönk- rcmenéstől, de az elpusztultak helyére olyan új házak, falvak épültek, amelyek nem egyszerűen csak pótolták a régit, hanem azoknál sokkal jobb, szebb, modernebb településeket alkotnak. Rendszerünk szocialista vonósait tükrözik ezek az eredmények, és ezek a szocial ista vonások erősödtek más tekintetben is; a szolidaritás, a felelősségérzet, a humanitás jutott kifejezésre állami in- tézkedéskben és sokak társadalmi magatartásában. Ilyen humánus intézkedések voltak az anyasági segély bevezetése, a foglalkoztatottság kiterjesztése korábban nagyon elmaradott vidékekre, ami még akkor is emberséges és helyes, ha átmenetileg költségesebb, mert a szocialista fejlődés azt kívánja, hogy az emberek mindenütt, minden vidéken részesüljenek a fejlődés áldásaiban. A 44 órás munkahét bevezetése és a már említett 327 ezer lakás ugyancsak az emberi élet megjavítását szolgálta. Különösen azoknak az asszonyoknak nyújtott segítséget, akik a felszabaduló időben, és a jobb lakásokban családjuk jobb ellátását tudják megoldani és talán kissé saját pihenésüket, saját kényelmüket is. Eddig is mindent munkával, harccal értünk el Amikor a fejlődés eredményeiről és a velejáró 'feszültségekről beszélünk, akkor azokból a bosszantó, sőt sokszor felháborító, negatívumokból is egészen csinos listát tudunk összeállítani, amelyek sajnos ugyancsak kísérő jelenségei voltak ennek az időszaknak. A kongresszusra készülve az egyes üzemekben, intézményekben és községekben a párttagok és általuk a pártonkívüLi dolgozók, a lakosság minden rétege megnyilatkozott, elmondta véleményét. így eljutott a kongresszus fórumára, hogy a lakosság többsége jól- esően nyugtázta a fejlődést, helyeslőén fogadta a párt irányelveit a szocialista építés továbbfolytatására, de szóvá tette mindazt, ami hiba, ami gond, vagy bosszúság vau az életünkben. Az indokolatlan áremelkedésektől a bürokratizmuson át a tv műsoráig megkapta a kritikát minden, ami azt megérdemli. Az alkatrészhiány és a munka szervezetlensége, a helyenként tapasztalható elvtelen összefonódás, az igazságtalanság a személyek megítélésében, vagy a lakáskiutalásban, mind-mind éles bírálatban részesült. A spekulációs nyereséghajhászást, u haráCsolást élesen és határozottan ítélték el, akár egyes vállalatok, szövetkezetek, akár egyes személyek követték is el A kereskedelmi hó lózat szűkös volta, a ki.- zoi gálán és a szolgál tatások zavarai, hiányosságai ugyancsak szerepeltek ezen a hibalistán. A kívánságok között pedig nagy erővel a gyermekintézmények, mindé«ekelőtt az óvodák fojlesistóe Benke Valéria volt az egri Finomszerelvénygyár választási nagygyűlésének szónoka rse, amit a munkába visszatérő kismamák igényelnek, amikor harmadik évüket elérik a gyermekeik, akik mellett — hála a szocialista állam gondoskodásának — otthon maradhattak. Ha csak gondolatban végigfutunk egy ilyen listán, eszünkbe juthat, vajon van-e minden bajra orvosság?, Varázsvesszőnk természetesen nincsen, nincs olyan eszközünk, amivel mindent egyszerre rendbe tudunk hozni, minden problémát meg tudunk oldani. Mert nemcsak építkezésekből és beruházásokból, létszámból és iskolából kellene sokkal több, mint amennyire lehetőségünk van, de Ä kongresszuson hibákat és eredményeket egyformán számba véve, gondosan megtárgyaltuk, hogy milyen irányban keressük a további fejlődést. A X. pártkongresszus elvi irányt mutatott, megjelölte az utat, amelyen haladva a dolgozó emberek igényei szerint folytathatjuk a szocializmus építését magasabb szinten. Ez a magasabb szint azt jelenti, hogy anyagi javakból többre van szükségünk, az elosztásban pedig igazságosabb módszerekre. Jobban kell érvényesítenünk a szocialista együttélés szabályait, a szocialista humanizmus elveit. Ezeket a vonásokat, a hatékonyabb gazdálkodást és a szocialista közszellem erősítését, csupán határozatokkal, a legerőteljesebben megfogalmazott követeléssel, vagy kívánságokkal, önmagukban nem tudnánk elérni. De el tudjuk érni akkor, ha a fejlődés irányát megszabó gazdasági elhatározásokat megfelelően hozzuk meg, ha ezeknek az elhatározásoknak a végrehajtásában a közéleti és a munkahelyi demokratizmus fejlődése .következtében sokak véleménye érvényesül. Az érintettek véleménye kell, hogy érvényesüljön a részdöntések, a helyi elhatározások meghozatalánál és a munka végrehajtásánál is. arz emberek erkölcsét, magatartását is alaposan meg kellene változtatni ahhoz, hogy senkit ne érjen igazságtalanság, senki ne bánthassa a rendesen dolgozó embert. Hogy soha -ne az kerüljön hátrányba, aki becsületesen él, és őszinte véleményt mond, hanem az, aki lazsál, vagy aki talpat nyal. Nincsen olyan patika, ahol ki lehetne váltani azt az orvosságot, ami minden bajt egyszerre meggyógyít. De mégis van jó receptünk arra, hogyan lehet a jogos emberi kívánságokat sorra teljesíteni. Eddig is mindent munkával és harccal értünk el. Építeni a kezünkkel, és küzdeni a szavunkkal, ■— vagy akinél az nem használ, a törvény erejével — mindig is kellett azért, ha az anyagi javakból többet, a hitványságból kevesebbet, az emberségből különbet kívántunk. Ez az útja, módja e»- után is annak, hogy elérjük, amit a dolgozó emberek joggal kívánnak, követelnek. A gazdasági reform he* Vezetése sikerrel járt.. Az átállást népgazdaságunk nagyobb zökkenők nélkül oldotta meg. A gazdasági tevékenység felélénkült, a helyi önállóság, a kezdeményező kedv megnövekedett. De a reform, a pozitívumok mellett néhány negatív vonást is hozott — vagy inkább felszínre dobott, láthatóbbá tett. Üzemek és termelőszövetkezetek közt is akadt olyan, amelyik spekulációval, vagy áremelkedésekkel próbált több nyereségre szert tenni. Még inkább elterjedt az egyéni jövedelem hajhá- szása, a tisztességtelen nyerészkedés. A munkaerőhiány, a fejlődés aránytalanságai sok lehetőséget adnak embereknek, de sajnos, még néha vállalatoknak is arra, hogy kihasználják egyes üzemek megszorultságát, hogy visz- szaéljenek a számukra megnyíló kedvező lehetőségekkel. Annak, aki ilyen helyen dolgozik, alighanem kellemesebb magasabb bért, vagy nyereségrészesedést hazavinni, de a társadalom ezt drágán fizeti meg. Végső soron mindenki — az átmeneti előnyök élvezői is — hátrányt szenvednek, hiszen a népgazdaság kárait ők is megérzik, mert azt senki nem fogja helyettük elviselni. Legyen növekvő különbség jó és rossz munka között Közvéleményünk is érzi, hogy ennek lehetőségei megnövekedtek. Ez ad most nagyobb jelentőséget a tanácstagok és a képviselők megválasztásának. Ez jelentkezett már az elmúlt hetekben és hónapokban a szakszervezeti tisztségviselők kiválasztásában is. Pártszervezeteinknek, pártfunkcionáriusainknak arra kell törekedniük, hogy a dolgozók ellenőrzése alá helyezzék a döntéseket, a munka megítélését és a javak elosztását. A jövedelmek elosztásánál arra kell törekedni, hogy a munka eredményessége alapján, növekvő különbség legyen a jó és a kevésbé jó munka között, a több felelősséggel és több tudással végzett munkát a kevésbé szakértő. kevésbé gondosan végzett munkától a mainál nagyobb jövedelemkülönbség válassza eL Mindenki szívesen veszi tudomásul, ha az eredményesen végzett, jó , munkáért kap valaki több bért. De az indokolatlan nagy jövedelmek ellen, különösen, ha nem a társadalom hasznos szolgálatával szerzik azokat, az eddiginél élesebb és eredményesebb harcot kell folytatnunk. Törvénytelenség, spekuláció esetén természetesen a törvény szigorával kell eljárnunk. Amikor a dolgozók munkából származó jövedelmei a inainál erősebben különböznek majd egymástól, a szocialista humanizmus érvényesülése azt fogja követelni tőlünk, hogy jobban gondoskodjunk a családi jövedelmek kiegyenlítődéséről. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy milyen létesítményekkel és anyagi segítséggel könnyíti szocialista államunk a nevelés terheit. Elmondotta, hogy a terv öt éve során 400 ezer lakás megépítését irányozzuk elő. Az ipari, mezőgazdasági, város- és községfejlesztési beruházásokból 20— 22 milliárd jut Heves megyére. A reálbérek emelkedése IS százalékban van előirányozva, az egy főre eső, családon belüli jövedelem pedig 27 százalékkal kell, hány emelkedjék. Hangsúlyozta: A X. kongresszus határozatai megszabják, hogy a munkásság és a parasztság jövedelme a negyedik ötéves terv ideje alatt egyenlően alakuljon. Az értelmiség egyes kategóriáinál jövedelememelkedést irányoz elő az ötéves terv, ebből elsősorban azok részesülnek, akiknek jövedelme nem fejlődött kielégítően az elmúlt időszakban. Ezért — mint már sokak előtt ismeretes — 1971. június 1-től az általános és középiskolák pedagógusai és az óvónők 20 •százalékos béremelésben részesülnek, az orvosok és gyógyszerészek szintén 20 százalékot, az iskolák és egészségügyi intézmények más dolgozói 5—10 százaiéit béremelést kapnak. A népgazdaságban eszközölt beruházások olyanok lesznek, hogy a gazdasági tevékenység struktúrája a jövedelmezőbb iparágak irányában tolódjon el. A mezőgazdaságban is arra kell törekednünk, hogy ott egyre kevesebb dolgozó — és sajnos, sok helyen kevesebb föld — több terméket adjon, jobban ellássa az országot és jobban szolgálja külkereskedelmi érdekeinket is. A fiatalokról szólva, köszöntötte Heves megye 20 ezer új választópolgárát, akik most kezdik meg aktív közéleti tevékenységüket. „Kívánom — mondotta —, hogy ez a közéleti tevékenység hasznára legyen annak a több mint 20 ezer fiatalembernek és leánynak, aki ezzel saját jövője ' alakításához is hozzájárul, de hasznára legyen mindenkinek, Heves megye és Eger város idős és fiatal dolgozóinak.” Terjedjen és erősödjék a szocialista humanizmus szelleme Ezután így folytatta az előadó: A szocialista humanizmus szelleme erősödjék és terjedjen — így is megfogalmazhatnám azokat a kívánságokat, amelyekről az előbb szóltam. A szocialista humanizmus nem általános „jókodás”, nem általános kedveskedés és kellemes viselkedés az emberekkel. A figyelem az emberek iránt, az odaadás ügyeik szolgálatában azt is megkívánja, hogy élesen és keményen fellépjünk _ a bürokrácia és a felelőtlenség ellen, a harácsolok ellen, a lustaság és a hanyagság ellen. Csak ha ezek ellen megfelelő intézkedéseket hozunk, akkor tudjuk teljesíteni a másik követelményt: a szorgalmasan és felelősséggel végzett munka. az odaadó magatartás kaphassa meg az azt megillető anyagi és erkölcsi elismerést. Rendszerünk szocialista vonásainak erőteljesebb érvényesítése azt is jelenti, hogy senki ne érhessen el anyagi gyarapodást, felemelkedést mások kárára. Csak a közösségért végzett odaadó és hozzáértő munka legyen a gyarapodás alapja, hiszen tényleges felemelkedést csak az együttesen végzett eredményes munkától várhatunk. A külpolitika kérdéseinek tárgyalása során elemezte a Szovjetunió Kommunista Pártja most ülésező XXIV. kongresszusának hatalmas jelentőségét, mind a Szovjetunió életében mind a nemzetközi munkásmoega- ]ómban, mind pedig a világbókéért és a szocializmus győzelméért folytatott nagy nemzetközi küzdelemben, majd így folytatta: Hazánkban a szocialista nemzeti egység gazdasági és társadalmi feltételeinek fokozatos megteremtése folyik. Ennek a nemzeti egységnek az az alapja, hogy a termelés az iparban és a mezőgazdaságban egyformán magas műszaki színvonalon oldódjék meg; a jövedelmek nagyjából kiegyenlítettek legyenek, a kiegyenlítődés lehetősége biztosított legyen fővárosnak és vidéknek, falunak és városnak egyaránt. A gazdasági fejlődés majd fokozatosan lehetővé teszi a felzárkózást az elmaradottabb vidékek és gazdasági ágazatok számára is. A szocializmus országaiban, így a mi hazánkban is, minden az emberért van. Mi is azon igyekszünk, hogy az ötéves terv megvalósításával, a közéleti demokratizmus kiterjesztésével, a demokratizmus légkörében folytatott választási előkészületekkel és magukkal a választásokkal szolgáljuk az emberek jólétét, biztonság- érzetét, erősítsük önérzetét, nyugalmát, alkotókedvét. Pártunk és kormányunk erőfeszítése arra irányul, hogy minden választott tisztségviselő méltó legyen arra a bizalomra, amellyel választói megtisztelik, amikor a tanácsokba, vagy az országgyűlésbe küldik, és mindannyian jól szolgálják a dolgozó emberek érdekeit — fejezte be a Hazafias Népfront programja iránt bizalmat kérve beszédét Benke Valéria. A nagy tapssal fogadott előadói beszéd után felszólalt Pusztai Lászlóné, az 1-es választókerület képviselőjelöltje, dr. Bukovinszky László, az orvostudományok kandidátusa, főorvos, Eger város tanácstagjelöltje és Farkas Márta, a Finomsze- relvénygyár munkásnője. Mindhárman arról szóltak, miért tartják jónak és miért támogatják a Hazafias Népfront programját és a választópolgárok nevében ígéretet tettek: április 25-én a párt politikájára, a Népfront programjára szavaznak, A választási nagygyűlés Pelyhe Szilárd zárszava után az Iníernacionálé hangjaival ért véget. £eake Valéria vendéglátói körében. ítilisy raemér íeivéűáeö iáii. április pűntcK
