Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 85. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Ködíüggöny és lángtenger RICHARD NIXON, az Egyesült Államok elnöke újra a rádió mikrofonjai és a televízió kamerái elé állt és beszéde témája újra Indokína volt. Mielőtt akár egyetlen pil­lantást is vetnénk arra, mit mondott az elnök, a beszéd puszta ténye is valami nagyon fontos tényről árulko­dik. Arról, hogy a Nixon döntései mögött meghúzódó Kissinger-kamarilla hiába próbálja azt a látszatot kelte­ni, hogy Lmmár nem Vietnam, pontosabban nem Indo­kína, az amerikai politikai élet legfőbb témája, min­den eljövendő választás kulcskérdése. Hogy ez mennyire éppen fordítva igaz, arról meg­győzi — és meg is győzte — az amerikai és a nemzet­közi közvéleményt az, ami most újra beigazolódott: nincs még egy téma, amelyről az elnök a legnagyobb nyilvánosság reflektorfényében annyit beszélne, mint In­dokináról. Ennyit a beszéd tényéről. Ami pedig a tartalmat illeti, Nixon, akit politikai pá­lyafutása évtizedei során nem véletlenül nevezett az amerikai sajtó „trükkös Dick”-nek, ismét hű maradt magához: beszédében homályos célzások és féligazságok ködfüggönyébe burkolta azt az Indokínai, amelyet a valóságban amerikai bombák és lövedékek borítanak füst- és lángtengerbe. AZ EGYETLEN konkrétum Nixon szavaiban az az ígéret volt, amely szerint május 1. és december I. kö­zött újabb százezer amerikai katonát vonnak ki Viet­namból és helyettesítik a saigoni rezsim csapataival. Ebből értelemszerűen következik a beszéd lényege: az elnök a nyilvánvaló tények ellenére ragaszkodik viet- namizálási politikájához. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy az elnök a lehetetlenhez, a megvalósít­hatatlanhoz ragaszkodik — ahhoz: úgy vonuljon ki, hogy közben gyakorlatilag ott marad ... Hogy Indokína körül valóban történjék valami, egyetlen gesztusra lenne szükség. Meg kellene határoz­ni valamennyi amerikai katona hazatérésének pontos dátumát. Ez megoldaná a Washington által annyira fe­szegetett hadifogolykérdést is. Hadifoglyokat hazaen­gedni csak a háború befejezése után szoktak, ráadásul a VDK felett lelőtt ellenséges pilóták nem is hadifog­lyok, hiszen a két ország között nincs szabályos had­üzenet. A NIXON-BESZÉD másnapján az SZKP kongresszu­sa felhívást fogadott el, amelynek egyik — kulcsfon­tosságú — mondata így hangzik: „Ki az amerikai ag- resszorokkal Indokínából!” Amíg ez a mondat nem vá­lik valósággá, Indokínában nem lehet béke és Nixon ( csak borzongva gondolhat 1972-re, az elnökválasztások esztendejére. Koszigin zárszavával véget ért az új ötéves terv vitája Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXIV, kongresszusa alkalmából a Szovjetunióban tartózkodó magyar küldöttség vezetője megtekintette a szovjet űrhajó­sok életéről és munkájáról készített kiállítást. Jobb oldalt P. Popovics űrhajós magyaráz a magyar vendegeknek. Kádár és Popovics között P. Kutakov szovjet légügyi marsall. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS (Folytatás az 1. oldalról) szólalások fő jellemzője az elvi bolsevik hozzáállás, a tárgyszerűség, a szakértelem, a szocialista társadalmi rend­szer fejlődésének mély meg­értése, az optimális megoldá­sok konstruktiv kutatása és a szenvedélyes győzni akarás volt Kongresszusunk nagyszerű­en példázta a párt és a nép egységét, pártunk internacio­nalista szolidaritását vala­mennyi szocialista országgal, az egész világ kommunistái­val, akik programunkban megbízható garanciát látnák arra, hogy a Szovjetunió egy­re növekvő mértékben hozzá­járul a béke és a társadalmi haladás közös céljaiért vívott küzdelemhez. n kongresszusi irányelvek képezik az új ötéves terv alapját Elvtársak! A kongresszus ál­tal létrehozott bizottság megvizsgálta az irányelv­tervezethez javasolt módosí­tásokat és kiegészítéseket. A kiegészítések és módosítások egy részét a bizottság java­solja az irányelvekbe való A Minisztertanács ülése (Folytatás az I. oldalról) zártságok működése is hoz­zájárult az irányítási és el­lenőrzési tevékenység javítá­sához. E hasznos munka tar­talmasabbá és eredményeseb­bé tétele érdekében a kor­mány határozatban rögzítette azokat az irányelveket, me­lyeket a felügyelő bizottsá­gok működésének továbbfej­lesztése során az érdekelt minisztereknek és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőinek figyelembe kell ven- niök. A külügyminiszter beszá­molt Ivan Bosen, bolgár külügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalá­sokról. A baráti légkörben le­folytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú ^kapcso­latokon kívül felölelték a szocialista országok együtt­működésével, a Varsói Szer­ződés erősítésével, a KGST- országok gazdasági integrá­ciójának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, to­vábbá a legfontosabb nem­zetközi problémákat is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A kormány meg­elégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgya­lások jelentősen hozzájárul­lak a két nép hagyományos, testvéri barátságának továb­bi elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének je­lentését a KGST-országokkal folytatott 1971—1975. évi kétoldalú tervegyeztetés ered­ményeiről. tapasstrlafiról és a további feladatokról. A be­számoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forga­lomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő sze­repet tölt be mind az alap­*831. április péntek vető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való ellá­tottságunk, mind exportter­mékeink értékesítése szem­pontjából. A gépipari exportszállítá­sok egyeztetése — összhang­ban központi programjaink­kal — kedvezően befolyásol­ja fejlesztési elképze’ ősein­ket. A gépkivitelen belül nö­vekszik az autóbuszok, a mű­szerele és a számítástechnikái eszközök részaránya. Komp­lett berendezésekből az 1971 —1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves terv­ben. Mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és könnyűipari termé­keink exportlehetőségei ked­vezően bővülnek. Az alap-' anyagok területén több ter­méknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondo­lásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszer­zéseinket. A tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tartós termelési együttműkö­dés alakult ki, s előrehala­dás történt a gyártásszakosí- táe területén is. A nehézipari miniszter je­lentést tett a március 26. és április 2. között folytatott iraki tárgyalásairól. A ma­gyar és az iraki delegáció — mindkét fél közös érdekeinek megfelelően — megbeszélé­seket folytatott a két ország közötti olajipari együttműkö­dés kiszélesítéséről. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A' külügyminiszter és az Országos Atomenergia-bizottr säg elnöké.lek közös elöter- , szia te alapján a kormány megvi’atta- a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló, úgy­nevezett atomsorompó-szer- ződés végrehajtásával kap­csolatos teendőket. A Mi­nisztertanács a jelentést tu- lomÉispl vette, s az Országos 1 ' ’ ■ '■ g elnö­lirt megbízta a N rmzetközi A tóm energia - ügym ö ksé; > gél kötendő biztosítéki (ellenőr­zési) egyezmény létrehozásá­ra irányuló tárgyalások foly­tatásával és a hazai felada­tok koordinálásával. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter arról számolt be, hogy az „életbiztonság a tengeren” elnevezésű nem­zetközi egyezményből —, amelyhez hazánk is is csat­lakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a. belföldi — és a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi in­tézmények, szervezetek és személyek részére meghatal­mazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, va­lamint ellenőrzés gyakorlásá­ra, továbbá e körben bizo­nyítványok kiadására. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állam­aitok és a szolgálati titok vé­delmének újabb szabályozá­sára. A rendelet az államtit­kok körének korszerűsített meghatározását adja, egysé­gesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok vé­delmének elveit, összefoglal­ja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kor­mányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénz­ügyminiszter és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala el­nöke közös javaslatot terjesz­tett elő a tanácsok informá­ciós rendszerének továbbfej­lesztéséről. Az tíj tanácstör­vény, valamint a területi ter­vezés és terveik rendszerére vonatkozó korábbi kormány- határozat végrehajtása szük­ségessé teszi, hogy' a taná­csok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érde­kében a kormány határoza­tot hozott, mely részletesen megszabja az információszol­gáltatás rendjét, s az egyez­tetett adatok alapján lehe­tőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismereté­ben hozzanak* dönt lseket, dol­gozzák ki fejlesztési, terület- rendezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 1 felvételre. Az irányelvek szö­vegét a bevezetett módosítá­sokkal, valamennyi küldött kézhez kapta. Az összes többi javaslatok­kal kapcsolatban, azt indítvá­nyozza, hogy továbbítsák őket a Szovjetunió Miniszter­tanácsához, a Szovjetunió , Állami Tervbizottságához, a minisztériumokhoz, és főigaz­gatóságokhoz azzal, hogy alaposan tanulmányozzák és vegyék tekintetbe őket az öt­éves terv kidolgozásánál. • Az ötéves terv összeállítá­sakor azok a főbb elgondolá­sok vézérelnelc majd ben­nünket, amelyeket Leonyid Brezsnyev fejtett ki az SZKP Központi Bizottságának be­számoló jelentésében és igyekszünk minél többet fel­használni azokból a javasla­tokból is, amelyeket a kong­resszusi küldöttek felszólalá­sai tartalmaztak. A pártkongresszus által jóváhagyott irányelvek ké­pezik majd a kilencedik öt­éves terv alapját. A terv ki­dolgozása folyamán kétségkí­vül sikerül majd új tartalé­kokat feltárni a társadalmi termelés hatékonyságának fo­kozására és a munkatermelé­kenység növelésére, a nép nö­vekvő anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb ki­elégítésére. A terv összeállítását az öt­éves terv éves feladatainak, valamint termelési ágazatok, gazdasági körzetek és üze­mek szerint lebontott felada­tainak meghatározását ez év augusztus I-re be kell fejez­ni. Ezután a tervet előbb a kormány vizsgálja meg, majd az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka elé terjesztik. Tlv módon — a szocialista demokrácia elveinek megfe­lelően — az új ötéves terv a nép egységes akaratának ki­fejezője, a párt és a népkol- lelctív szellemi terméke, al­kotói lendületük és a hala­dásra való nemes törekvésük megtestesítője lesz. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa nagyszerű fejezete pár­tunk történetének, Marx, En­gels és Lenin mindenebfe- lett győzedelmeskedő, hatal­mas eszméi fejlődésének. És valamennyiünket, akik részt vettünk ezen a kongresszu­son, az a mélységes örömér­zet hat át, hogy nekünk is részünk volt a. társadalmi ha- 1 adás mept ^vez^sének nagy­szerű munkájában, amely társadalmi haladásnak a gyümölcseit minden szocia­lista dolgozó élvezheti majd. Pártunk kongresszusai kor­szakalkotó események né­pünk és az egész világ kom­munista mozgalmának törté­netében. A nép hálával és tisztelettel emlékezik pár­tunk minden kongresszusára. Kongresszusaink monu­mentális történelmi emlék­művekként szegélyezik a ka­pitalista múltból a szocialis­ta jelenbe vezető nagy utat. Kongresszusaink, mint örök­fényű csillagok, mutatják a helyes utat az egész emberi­ség ragyogó jövője felé. A nép szabadságáért és boldogságáért, a világbéké­ért, a kommunista jövőért vívott harcban szilárduljon és fejlődjék a párt és a nép megbonthatatlan egysége! Igazságos és tartós békét Alekszej Koszigin vitazá­ró beszéde után a kongresz- szus „Szabadságot és békét Indokína népeinek!” címmel felhívást fogadott el. A Szovjetunió mindenol­dalú támogatást nyújtott éá* nyújt a VDK-nak a szocia­lizmus építésében, védelmi képességének növelésében, az imperialista támadások visszaverésében. A Szovjet­unió következetesen és hatá­rozottan szállt és száll sík­ra a dél-vietnami, laoszi és kambodzsai felszabadító mozgalom oldalán. Az SZKP XXIV. kongresszusa ünne­pélyesen kijelenti, hogy a Szovjetunió a jövőben is ezt az irányvonalat követi — mondja többek között a ha­tározat. Az „Igazságos és tartós békét a Közel-Keleten!” cí­mű nyilatkozatban a kong­resszus határozottan elítéli az amerikai imperializmus támogatásával folytatott im­perialista izraeli agressziót az arab államok ellen, és testvéri szolidaritását nyilvánítja az arab népek bátor harca iránt. Az indokínai felhívás ésa közel-keleti nyilatkozat el­fogadása után a kongresz- szus áttért a következő na­pirendi pontra — a párt ve­zető szerveinek megválasz­tására. Csütörtök délután az SZKP XXIV. kongresszusa megválasztotta a párt veze­tő szerveit: a Központi Bi­zottságot és a Központi Re­víziós Bizottságot. A kiala­kult hagyományoknak meg­felelően erre zárt ülésen ke­rült sor, amelyen csak az SZKP kongresszusi küldöt­tei voltak jelen. Este a delegátusok és a külföldi vendégek a tanács­kozás színhelyén, a Kreml kongresszusi palotájában nagy sikerű ünnepi hang­versenyen vettek részt., ame­lyen a legjobb szovjet dal­es táncegyüttesek, valamint a legkiválóbb előadóművé­szek léptek fel. A kongresszus ma foly­tatja munkáját. Kongresszusi világvisszhang VARSÓ. A csütörtöki lengyel új­ságok első két oldalát az SZKP XXIV. kongresszusá­ról szóló tudósítások foglal­ták el. A sajtó, a rádió és és a tv bő terjedelemben is­mertette Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz leningrá- di látogatásának eseményeit. Kiemelték, hogy a lengyel párt- és állami vezetők le- ningrádi látogatása és a ha­jógyári nagygyűlés a len­gyel—szovjet barátság for­ró manifesztációja volt. Alá­húzták Edward Gierek sza­vait: „A LEMP mindig együtt halad az SZKP-val.” A Trybuna Ludu moszk­vai jelentése a Szovjetunió távlati fejlesztési program­járól folyó kongresszusi vi­tát elemezve, felhívta a fi­gyelmet arra a kimagasló tényre, hogy a szovjet erő­művek összkapacitása meg­haladta a 166 millió kilo­wattot, vagyis nagyobb, mint Anglia, Franciaország, az NSZK és Svédország erő­műveinek együttes kapaci­tása. A Zycie Warszawy kom­mentárjában hangsúlyozta: „A kongresszus a dolgozók életszínvonalának emelésére összpontosítja fő figyelmét. A Zolnierz Wolnosci „A testvériség jegyében” című vezércikkét a szovjet—len­gyel barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírása hatodik évfordulójának szen­telte. BELGRAD. A belgrádi Komuniszt, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének hetilapja csütör­tökön megjelent legújabb számában két nyomtatott ol­dal terjedelemben foglalko­zik a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kong­resszusával, s megállapítja: a szovjet kommunisták ta­nácskozása megerősítette az SZKP eddigi bel- és külpo­litikái irányvonalát és „tá­mogatásáról biztosította Brezsnyev referátumát”. A jugoszláv lap méltatja, hogy az SZKP főtitkárának be­számolója „megadta a kong­resszus alaphangját” és „a Kreml palotájában összeült nagy tanácskozás újból kör­vonalazta az SZKP állás­pontját a nemzetközi viszo­nyok fő kérdéseiről, a kom­munista és munkásmozga­lom ’viszonyairól, s új ak­ciólíra szólított fel, amelyek teljes jelentőségét a jövő fogja megmutatni”. SZÓFIA. Bulgáriában a sajtó és a közvélemény mit sem lan­kadó érdeklődéssel követi az SZKP XXIV. kongresszusá­nak eseményeit. A Rabot- nicsenszko Delo Moszkvába küldött munkatársainak kommentárját • közli. A kom­mentár témájá most az SZKP agrárpolitikája, a szovjet mezőgazdaság hely­zete és fejlődése. A bolgár újságírók Koszigin minisz­terelnök beszámolójának ab­ból a megállapításából in­dulnak ki, amely szerint „a magasan fejlett mezőgazda­ság a szocializmus anyagi­műszaki bázisának elvá­laszthatatlan része, a nép életszínvonala gyors emelé­sének elengedhetetlen felté­tele. Az SZKP agrárpoliti­kájával kapcsolatos eddig! vita azt a következteti diktálja — írja a bolgár pártlap —. hogy a szovjet párt által kitűzött mezőgaz­dasági programot, amelyet optimizmus és önbizalom jellemez, teljesíteni fogják”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom