Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 85. szám
Ma: választási nagygyűlés az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában HSodó: Szurdi István, az MSZMP KB tagja, belkereskedelmi miniszter, ország- gyűlési képviselőjelölt A mai napon tovább folytatódnak a választási nagygyűlések. A program szerint ma az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében rendezik meg délelőtt 10 órakor a választási nagygyűlést, amelynek szónoka Szurdi István, az MSZMP KB tagja, belkereskedelmi miniszter, ország- gyűlési képviselőjelölt lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 85. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. április 9., péntek A magyar munkásosztály történelmi tette, hogy az elmúlt öt év alatt megoldotta a magára vállalt feladatot Benke Valéria volt az egri Finomszerelvénygyár választási nagygyűlésének szónoka Tegnap Egeiben, a 2-es számú vátesztAkerületben, az egri Knotmzeredvénygyárban választási nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Egri Városi Bizottsága. A nagygyűlés előadója Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője, mar a kora délelőtti órákiban a megyeszékhelyre érkezett. A megyei pártbizottságon találkozott és eszmecserét folytatott a megye, a város párt-, állami, tömegszerveaetö és tömegmozgalmi vezetőivel. Oláh György, • Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára üdvözlő szavad titán a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást asz ország és megyénk helyzetének néhány kérdéséé®, * jelen és a jövő IA' fos MSZMP Központi BJfcüttságának üdvözletét átadva, Benke Valéria arról be- azált, hogy a mostani választási gyűléseken a Hazafias Népfront programját Ismertetik az előadók, és ehhez kémek búsaimat Majd így toiytBtta: A választók bizalmát a program és a jelöltek számára, az eddigi eredmények s®apj9n járjuk tünk, azt a párt, a kormány és a nép közös tevékenységével hoztuk létra. E tevékenység kerete és meghatározója a harmadik ötéves terv volt. Ennek a tervnek az adataihoz mérjük az elmúlt üt év munkáját, és amikor a lakosság elé állunk, arról adhatunk számod, hogy ami t vállaltunk, azt teljesítettük. A vállalásokat teljesítettük A * - — in ilWftn Mi f, i, ■ . nacsnaGDK öwwes verő— hm azt tűztük célul magunk été, hogy folytassuk a szociálisba iparosítást, fejlesszük a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot, a gazdasági reformot bevezetve, eredményesebb gazdasági tevékenységet folytassunk, hogy kedvezőbb munka- és életkörülményeket teremtsünk a dolgozó emberek számára falun és városon egyaránt. Ezt szolgálta az iparban és az építőiparban bevezetett 44 órás munltahéí, az anyasági segély és az életszínvonal emelésére kitűzött feladatok, a reálbér 14—16 százalékos emelése, a munkaalkalmaik növelése, különösen' a nők számára és a foglalkoztatottság emelkedése következtében az egy-egy családban elérhető jövedelem nagyságának a reálbérnél is nagyobb növelése. Ebben a programban szerepelt a vidék fejlesztése az iparosítással és a kulturális központokkal és számtalan olyan elgondolás, amely a lakosság minden rétege, minden nagy társadalmi osztály számára felemelkedést, korábbi viszonyaink j avulását hozta. Ezeket a vállalásokat mind teljesítettük. Ebben a harmadik ötéves tervben szerepelt 282 000 lakás megépítése. örömmel és büszkén számolhatunk be arról, hogy ennél 45 ezerrel több, 327 ezer lakás épült. Tudjuk, hogy ez sem elégíti ki az igényeket, de mégis igen jó érzés arról beszámolni, hogy az eredetileg tervezetthez képest, ebben a nagyon fontos dologban a tervet túlteljesítettük. Az itt vázolt célok mindegyike érintette Heves megyét is. A vidék iparosítása, a nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdítása és továbbfejlesztése, a nagyarányú építkezések eredményei a megye községeiben és városaiban mindenütt és szemmel is látható a modem gyárak telepítésével, a rengeteg munkahely létesítésével, új házsorok, lakótelepek építésével itt megvalósult fejlődés. A fejlődéssel azonban sokféle feszültség is együttjáe. A felszabadulás előtt ebben a megyéiben négyezer munkás dolgozott 1965-ben már 29 ezer, és az elmúlt öt évben a munkások száma 37 ezerre növekedett. A közlekedés és a gazdaság más, az iparosítással összefüggő ágainak fejlődése azt eredményezte, hogy a megyében ösz- szesen 50 ezren vannak, akik ipari vagy ipari jellegű tevékenységet folytatnak. Ez azonban azt is jelentette, hogy a mezőgazdaságból sokan elmentek. Több tízezer embernek felemelkedést hozott az, hogy az iparban dolgozik. Közülük rengetegen értékes szakmunkássá fejlődtek, megnőtt egyéni jövedelmük. Ezeknek az embereknek a tevékenysége nagy népgazdasági haszonnal jár. De ebből a társadalmi á (.rétegződésből következett az is, hogy a mezőgazdaságból hiányzó munkaerő miatt, visszaesett a Heves megyei zöldségtermelés, amely pedig azelőtt közismerten jó és színvonalas volt. A piaci árak drágulása a városokban és különösen itt Egerben, ennek a visszaesésnek közvetlen következménye. Helyes volt az iparosítás útja A nagyarányú ipari feji' dés más követelményeket támasztott. A lakásépítés, közlekedés fejlesztése,' kö: művek létesítése, az iskol: fejlesztés iránt állandóan ni; vekednek az igények. A nők munkába állása nagyon so- a cea-. adatairól, a pdrtsaarvéfe és gazdasági egysegek kapcsolatáról - „ Délután kicsinek bizonyult a Ftaamsaerelvónygyár hatalmas kultúrterme; mintegy kétezer választópolgár volt kíváncsi a Politikai Bizottság tagjának beszédére, akit és a kíséretében lévő megyei és városi vezetőket a gyűlés előtt Kócza Imre vezérigazgató tájékoztatott a gyár életéről. A Himnusz és Váczl Mihály verse után Pelyhe Szilárd, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit és a vendégeket, bevezetőjében értékelve a jelölő gyűlések tapasztalatait, majd átadta a szót Benke Valériának, a Politikai Bizottság tagjának,-» nagygyűlés előadó jónak. EWtafcraaSt a helyzetén, amelyekben most több kereső van. Ez azonban a kereskedelem és a szolgáltatások olyan mértékű javulását, a gyermekeket befogadó óvodák, bölcsődék, napköri otthonok számának és férőhelyeinek olyan mértékű növekedését igényelte, ahogyan azt csak két ötéves terv során érhetjük eL Ha az imponáló fejlődés számadatait nézzük, nagyon büszkék lehetünk. Ha azonban a fejlődéssel együttjáró feszültségek következményeit soroljuk, talán még azt is megkérdezheti valaki, helyes volt-e tehát ez a jelentékeny iparosítási program? Helyes voli-e a városiasodást ilyen gyors ütemben szorgalmazni? Mit nyújtott ez a helyi lakosságnak, mit nyújtott az országnak? Több volt-e vajon a haszna, mint a kára? Azt hiszem, ha így kérdezzük, nagyon könnyű a válasz. Helyes volt az iparosítás, helyes volt a városias fejlődés elindítása. Még akkor is helyes volt, ha most a fejlődés kezdetén minden eredmény, minden egyes megépített létesítmény újabb és újabb igényeket támaszt, újabb feszültségeket hoz létre. Korszerű nagyüzemek I jöttek létre Egerben és a | megye más városaiban, sőt nagyközségeiben is. Az auto- matizálásnaík, a félvezető- gyártásnak az országban, de talán még nemzetközi összehasonlításban is jelentős bázisai létesültek. Ha ezeket az új ipari bázisokat nem itt telepítjük, hanem a meglevő fővárosi üzemeket modernizáljuk, bővítjük, akkor eleinte olcsóbban fejlődik ugyan iparunk, de a vidéki lakosság tízezrei kényszerülnek fárasztó ingázásra, vagy arra, hogy elhagyják megszokott lakóhelyüket, átköltözzenek a munkahelyük közelébe. Azzal, hogy a harmadik és a negyedik ötéves terv beruházásai nyomán sorra vidéken jönnek létre a vegyipar, az alumíniumipar, a gumiipar legmodernebb központjai, a községekben megnő ugyan az építkezési éhség, és sok egyéb gond is fellép:lakást, utat, iskolát, különösen középiskolát, egészségügyi'és kulturális létesítményeket, kereskedelmi hálózatot kívánnak az emberek. És mindezt sokkal nagyobb számban, mint ahogyan a kívánt időre fel tudjuk őket építeni, létre tudjuk őket hozni. Mégis nyilvánvaló, hogy a vidék iparosítása volt a megoldás helyes módja. Ez hozott nagyobb jövedelmű munkahelyeket a Heves megyei lakosaknak, s az egyéni jövedelmek emelkedése után szorgalmas és hozzáértő munkájuk majd olyan népgazdasági hasznot is eredményez, hogy abból meg lehet építeni azokat a létesítményeket, amelyeket városuk, községük kulturáltságának emelése megkíván, életkörülményeik javulása joggal igényel. Éppen Heves megye mutatott példát arra, hogyan kell megoldani azokat a feszültségeket, amiket a mező- gazdaságból az iparba törekvők miatti átmeneti munkaerőhiány okoz. Gondolok itt a híres, nagy szorgalmat és szakértelmet kívánó szőlő- művelés példájára. A nagyüzemi szőlőkben ma a korábbi munkaerőlétszám egyötöde dolgozik csupán, és a hozam mégis nagyjából két és fél-háromszorosa anKosxigrin zárszava (Folytatás a 3. oldalon) Véget ért az öléves terv vitáia az SZKP XXIV. kongresszusán Az elnöklő Saraf Rasidov csütörtökön két külföldi vendégnek, Luis Carlos Prestes- nek, a Brazil KP KB főtitkárának és John Marksnak, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnökének, valamint Konsz- tantyin Rudnyev automatizálási és műszeripari miniszternek adta meg a szót. Ezután javaslat érkezett az elnökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befejezésére. Az elnök közölte, hogy a vitában 118-an jelentkeztek szólásra, s közülük 14- en kaptak szót. Ezt követően szavazásra bocsátotta a vita lezárásáról szóló indítványt, amelyet a küldöttek egyhangúlag megszavaztak. Ezután Alekszej Koszigin miniszterelnök tartotta meg zárszavát. Küldött elvtársak! Kongresszusunk befejezte a kilencedik ötéves terv irányelv- tervezetének megvitatását. A vita eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy pártunk a kongresszusra küldött képviselőin keresztül egyöntetűen jóváhagyja országunk társadalmi, gazdasági és kulturális építésének e hatalmas horderejű és tudományosan megalapozott programját. A küldöttek hozzászólásai folytatták, összegezték és lezárták pártunk e kiemelkedő jelentőségű programdokumentumának országos vitáját, amely jóval a kongresz- szus előtt kezdődött. A fel(Folytatás a 2- oldalon) A Minisztertanács ülése A .kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munkaprogramot fogadott el azokról a központi állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatából, a kongresz- szuson elhangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az elfogadott munka- programban szereplő feladatok kidolgozásáról, a javaslatok benyújtásáról folyamatosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente áttekinti a munka- programban szereplő feladatok végrehajtását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—román gazVáUszlási nagygyűlés a Finpmszerelvénygyár kultúrtermébe dasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. ülésszakáról, amelyet március 29' —31. között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további ki- terjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, a/, építő- és építőanyagipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Ugyancsak megállapodás született a termelési kooperációs és sza-í kosítási kapcsolatok fejlesztésére. A kormány a jelentést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vet te, egyben utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségei; maradéktalan valóra váltásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a vállalat felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről- nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bi(Foly tatás a 2. oldalon) Távirat Csebokszáriból A Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában. Csebo-kszáriban megemlékeztek hazánk fel- szabadulásának 26. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Heves megyével testvéri kapcsolatot tartó Csuvas ASZSZK fővárosának dolgozói nagygyűlésen vettek részt, ök küldték az alábbi táviratot Heves megyébe: Együtt örülünk Önökkel azoknak a sikereknek, amelyeket Heves megye dolgozói a szocializmus építése terén elértek. Célunk a baráti kapcsolatok további erősítése Heves megye és a Csuvas ASZSZK dolgozói között. További sikereket kívánunk Önöknek a szocializmus építésében és az MSZMP X. kongresszusa céljainak megvalósításában. A csebokszári ünnepi gyűlés
