Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

fűnek a Hirdetés az újságban ? Az Egrí K5zűtí Ef,ns7SfTar<n

240 millió forintos útépítési program

Minek a hirdetés az újságbem? Csak foglalja a helyet! Hallhattuk már párszor ezt a kijelentést. S akik mondták, talán még soha nem gondoltak arra, hogy az újságolvasók között azok vannak többségben, akik kedvelik, olvassák a hirdetéseket, reklámokat. Számokkal bizonyítják ezt az évek során végzett közvélemény-kutatások. A Heves megyei Népújság pár éve végzett közvélemény-kutatása is hasonló eredményt mutatott: az olvasók 59 százaléka — tehát több minit a fele —mindennap rendszeresen megnézi, elolvassa a hirdetéseket a lapban. Vannak olyanok is, akik nem naponkénti rendszerességgel, de gyakran olvassák, ők az olvasók 24 százalékát képviselik. Könnyű megállapítani az eddigiekből is, hogy mindössze az olvasók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 6 bizony sothameg nem nézi

A Népújság Writeteseá

iránt érdeklődő 83 százalék az újsághoz gnorosan hozzá- tartozónak érzi a hirdetéseket Ez ax érzésűk nem is csal, mezt már az első nyom- tatatfc újsággal együtt meg- jeiienteS az újsághirdetések is. KűSüadan valamivel hamarább, mint nálunk. Ma- gyanansÉágozx. Népszerűvé váltak, különösen az apróhirdetéseik fejlődtek M gyorsan, amelyek jól tükrözik egy-egy kor gazdasági, társadalmi életét Egy Shakespeare korabeli angol újságban például a következő apróhirdetés jelent meg:

„Gyakran betegeskedő család keres hű embert, aki orvos, sebész vagy szülész legyen. Szükség esetén a szakács, a maitre d’ hotel és a borbély dolgát is el kell végeznie, vasárnapokon pedig imádkoznia és prédikálnia kell”.

A hirdetések hazai történetéből ismerjük aizt a tényt, hogy a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlapban, amely 1848-ban alakult napilappá, jelenték meg először nagyobb terjedelmű hirdetések. Időnként egy külön felív hirdetést csatoltak a laphoz.

A hirdetések tehát a magyar újságírással is összefonódtak. Komoly szerepük volt abban, hogy megteremtsék a kapcsolatot az eladó és vevő között, s lényégében ma is ez a funkciójuk. De ma talán még jobban szükség van a hirdetések útbaigazítására, Eäsaen a tudomány és technika rohamos fejlődése magával hozza az újabb és újabb termékek, árucikkek megjelenését a piacon, amelyekről gyakran nem te tudjuk, tulajdonképpen mire jó, hogyan lehet vagy hogyan keli használni? Talán elég;

ha csak a széles választékú és egyre korszerűbb mosószerekre gondolunk. Külkereskedelmi kapcsolataink révén is sok importált árurik- kel találkozhatunk, még előfordul, hogy csak álldogálunk előtte, s nem tudjuk, mire jó? Mindezekről felvilágosíthat egy jó hirdetés. Szerencsés esetben nemcsak szöveges formában, hanem képpel is illusztrálva.

Mivel a Népújság olvasói közül igen sokan olvassák a lap hirdetéseit, kíváncsiak lennénk, hogy m i a véleményük róla? Mit tartanak jónak, mit hiányolnak? Segített-e már vásá rlásaik sor án az újsághirdetés? Ezért találnak majd kedves olvasóink a hirdetésekre, reklámokra vonatkozó kérdőívet a holnapi, csütörtöki Népújságban. Kérjük, írják meg véleményűket! örülnénk, ha olvasóink igényeinek megfelelő hirdetések jelennének meg lapunkban tartalmi és formai vonatkozásban is. Kívánságaikat, javaslataikat, bírálataikat továbbítjuk majd a lapunkban hirdető cégekhez és vállalatokhoz, s reméljük, hogy érmék eredményeképpen szebb és jobb hirdetések jelennek meg a Népújságban, s egyre kevesebb újságolvasó kérdezi majd, bogy minek a hirdetés az újA téglaipar gondjai

A kihordok még nyáron h fáznak — Nincs munkás, áll a gyár? — Magad uram, ha szolgád nincsl

'TaPnÉfcT ■ í [1*1*11 ÜP8 Tgj 11 íi íWtfi I Tijfr

175 T3v32y3 flrvizI iraíxvii Tt*?*

következett téglahiány az idén még fokozódott. A szükséges kétmilliárd-kétszázmillió tégla helyett a tégláié» cserépipar vállalatai előreláthatóan csak kétmilliárdot todnafc biztosítani maximális kapacitáskihasználás mellett Miért ez a lemaradás? Megértéséhez kissé vissza kell kanyarodni az elmúlt évekhez, a tégla iránti keresletben legelőször 1983. táján volt visszaesés: ékkor kapott lábra az a szemlélet, hogy a nagy- és középblok- kos építkezések csaknem teljesen kiszorítják a téglát, mint építőanyagot Ebben az időben az országban hatvan téglagyár állt le. Azóta persze kiderült, hogy az igények csökkenése ellenére, továbbra is jócskán szükség van téglára. A visszaesés után a kereslet emelkedett, de különösebb probléma nem volt, a tégla- és cserépipar ki tudta elégíteni az igényedet. 1968-ban csökkent az építkezési kedv; ismét visz- szaesett a kereslet; Az érvénybe lépő gazdasági reform nemcsak ezen a téren tette óvatosabbá a vállalatokat. Szigorúbbá vált a készletgazdálkodás is, egyik Vállalat sem akart azért kamatot fizetni, mert következő évi építkezéséhez téglát tárolt. Sok millió tégla maradt ekkoriban a gyárak nyakán.

Amikor a vállalatok '„kiismerték” az új gazdasági mechanizmust, rájöttek, mit lehet és mit nem, ismét megugrott a kereslet, s ez az Irányzat azóta is tart; Egyre több a magánépíttető, a társasházak egy része is téglából épül; ráadásul jött a tavalyi árvíz, s kiderült, milyen nagy szükség lenne a leállított téglagyárakra.

De nemcsak több működő téglagyárra lenne szükség, hanem munkásokra is. A szakma tavaly is csaknem tízszázalékos létszámhiánynyal küszködött. Az idén nemcsak azért súlyosabb a helyzet, mert csak a kollektív szerződésekben rögzített túlóramennyiséget szabad felhasználni, hanem azért is, mert talán éppen a tavalyi „nagy hajtás” miatt sokan kiléptek a gyárakból.

Az új toborzás alig hozott eredményt. Nagy volt a többi vállalat konkurrenciá- ja. Sokan hagyták ott a téglagyárakat. . Néhárg^váVlalafeJik

»S3, példáid a Hajdű-Steaboka megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál üzemek indulása vált kétségessé a krónikus munkaerőhiány miatt. Pedig egy nap alatt betanulható női munkával 1800 ■—2200, férfimunkával 2000— 2600 forintot lehet keresni; a kemencékbe behordok 2500— 3000, a kihordók 2500—5000 foiintért dolgoznak. A pénz tehát nem kevés, de a munkakörülmények ,..

A kemencéhez közeli dolgozóknak a legnehezebb. A kihordó munkások hatalmas hőingadozásnak vannak kitéve. A kiégett tégla környezetének hőmérséklete mintegy 60 fok. Itt rakják meg a talicskát téglával, majd innen a szabad levegőre mennek; Ilyenkor, idény elején 50—60 fok, nyáron 30—40 fok a hőmérséklet-különbség. Ráadásul a munka idényjellegű. Télen az emberek máshol helyezkednek el, legtöbbjük, ha tud, ott is ma-; rad.

A munkások tehát menefiSfiiékr a rőgí; &6vehSfiatvan éves téglagyárakból. Hogyan lehetne ott-tarbani őket?

A Hajdú-Szabolcs megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat azoktól az építőipari Íriszektől kért munkaerőt, amelyek rendelését — a munkaerőhiány miatt —, nem tudnák teljesíteni Ezekkel a munkásokkal (s természetesen a vállalat műszaki irányításával), akarnak téglát gyártani az építőipari szövetkezetek részére. Hasonló akciót kezdeményezett a debreceni KISZ-bizottság, mivél a városban sok KlSZ-társas- ház felépítéséhez is hiányzik a tégla. Mátraderecskén tavaly eredményes ifjúsági építőtábort szerveztek a téglagyári munka segítésére, s ezen felbuzdulva az idén is összetoborozzák a megyei KISZ-istákat hasonló feladatra. „Magad uram, ha szolgád nincs!” — mondja a régi szólás-mondás, s néha érdemes ma is a&aknazni.

Gőz József

Nagy már a változás, biztató a fejlődés is, de a megye — az ország — közúti hálózata még ma is messze 'elmarad az igényektől, a követelményektől. És ráadásul nemhogy 360, de még 180 fokos fordulatra se számíthatunk a közeljövőben. Mégpedig egyetlen dolog miatt: az útépítéshez nagyon sok pénzre van szükség. Kilométerenként egy „szimpla” út is belekerül egymillió forintba.

Mindez azonban korántsem azt jelenti, hogy az ország, a megye úthálózatában nem várható — ha lassú ütemben is — mérhető változás. Ezt bizonyítja az egri Közúti Építő Vállalat 1971. éves útépítési programja is, amelynek értéke eléri a 240 millió forintot.

A vállalat idei tervéről, feladatairól Zana Károly igazgatóval és Rakusz József gépészeti osztályvezetővel, a vállalat párttiikárá- val beszélgettünk.

— Az első kérdést az igazgatónak tettük fel: a 240 millió forintos programbői mennyi a Heves megyei megrendelés, • hol építenek új utaltat?

•— A Heves megyéi megrendelések érté?® mintegy 90 millió forint A többi Nőgrád, illetve Borsod megyei, A Heves megyei nagyobb beruházások: a denv jóni bekötő út Eger—Nova}. Gyöngyös—Verpelét, Szurdokpüspöki—Gyöngyös közötti, a gyöngyösi régebbi 3-as út megépítései, valamint a kékestetői tv-torony környékének több millió forintos térburkolása. Szándékosan hagytam utoljára az egri Lenin út építését Nagy, szép, komoly feladat, Igyekszünk is kifogástalan minőségben megépítem. Legalább úgy, mint az első szakaszt

— Mikor kezdik el a ktat- felezési munkálatokat1,

— Ez elsősorban a beruházótól függ. Még nem kötöttek velünk szerződést

— Evek óta beszédtéma már az Eger—Kerecsend közötti út felújítása, hiszen ez az útszakasz máris szégyenfoltja a megye úthálózatának.

— Mi is tudjuk, fogy a tervek között szerepel az út megépítése, de a mi vállalatunk kivitelező vállalat, így nem rajtunk múlik, hogy miitor kerül rá a sor.

Mi vállaljuk, sőt kérjük is, hogy mi végezzük el. Az 1971 éves vállalati tervünkről még csak annyit: kapacitásunkat már lekötöttük, sőt mintegy 30 millió forintos megrendelést kapacitás, s anyaghiány miatt nem is tudtunk elvállalni. Rendkívül nagy gond az anyag biztosítása, a bányák monopolhelyzetben vannak, »oly an anyaggal kell építenünk, amilyet adnak.

— Az útépítéshez nemcsak pénzre, hanem jó szakemberekre, s főleg ügyes gépekre van szükség. Ezen a téren milyen tervei, illetve lehetőségei vannak a vállalatnak?

— Sa ját és különböző központi erőforrásokból — kapcsolódott a beszélgetésbe Rakusz József — ez évben is nem kevesebb, mint húszmillió forintot fordítunk gépparkunk korszerűsítésére, bővítésére. Több, újkorszerű gépet vásárolunk, megszüntetjük a kézi terítést, tovább gépesítjük a rakodást, az árokásást, ak anyag- mozgatást. Űj műhelyt épír tünk az egri déli ipartelepen. Ezenkívül bővítettük ikivitelező kapacitásunkat*!, rt Heves és Nógrád megyei építésvezetőségeken kívül Özdon is létrehoztunk egy építésvezetőséget,

~ Á ttom •munlarerB- vándorlás hogyan érintette a vállalat létszámgazdálkodásán vau-e tminkaerögamd- juíe?

— Tat: De az -Is az Igazsághoz tartozik; hogy kialakult a törzsgárda, nagyon sok szákmáját értő, szerető, « jó szakember dolgozik v állni álunknál.

— Az útépítőket nemcsak a nehéz munka teszi próbára, hanem az időjárás, a szél, a hó, a meleg is, hiszen jó részük távol a családtól, a szabad ég alatt dolgozik. Mindezt hogyan honorálja a vállalat?

— Lehetőségeink, anyagi

erőforrásainkhoz mérten igyekszünk mindent elkövetni értük. Mintegy 3 százalékos bérfejlesztést tervezünk, természetesen differenciálva. A jókat, a kitartókat, munkájuk, értéllük arányában megbecsülni. Nem kevés anyagi áldozattal megszüntettük a tarisznyá- zást, ma már százszázalékban biztosítjuk dolgozóinknak a meleg étkeztetést. És ami szintén sokba kerül: dolgozóink mintegy 70 százalékál minden nap hazaszállítjuk 1 altosukra, családjukhoz. Évek óta terveztük már, örülünk, hogy végre sikerült. Ezek a változások mindenképpen biztatóak a jövőre nézve. És reméljük, hogy az elkövetkezendő években vállalatunknak még több lehetősége lesz majd munkájuk könnyítésére,

anyagi, erkölcsi megbecsülésükhöz.

— Elve az alkalommá# — -vette át a szót az igazgató — valamit ezúton is szeretnénk tisztázni. Mint a vállalatunk neve is jelzi: mi kivitelezők vagyunk, megrendelésre dolgozunk. Az általunk épített utókért természetesen felelősséget vállalunk, de az, hogy hol, és mikor épül új út, hogy éri, ■vagy azt az utat miért nem csinálják már meg, ez nem rajtunk múlik.

Koős József

Újabb királysírok?

Ismét megkezdődtek az ásatások a székesfehérvári középkori romkertben, ahol a középkori királyi bazilika „titkai” után kutat dr; Kra- lovánszky Alán, az István király Múzeum tudományos munkatársa. A muriltok célja a bazilika mélyebben fekvő rétegeinek megismerése, s a legalsó, I. István király által épített templom maradványainak a feltárása. Már az ásatások első, ősszel befejezett szakasza jó néhány nemzetközileg is érdeklődésre számot tartó újdonsággal szolgált; A legérdekesebb lelet egy 6x6 méteres oltár és a hozzátartozó kriptaegység volt, amelyet 1083-ban, állam, alapító királyunk szentté

avatására építettek. Dr. Kra- lovánsZky Alán feltételezi, hogy rábukkannak István király régóta keresett sírhelyére.

Ojiból megvizsgálják a már feltárt királysírokat. A feltételezések szerint számuk valószínűleg bővül, s újabb, eddig még ismeretlen sírboltok kerülnek elő.

Az István király Múzeum célja az, hogy a középkori romkert anyagát, a tavaly és az idén feltárt leletekkel kiegészítve, az eddiginél közérthetőbben, áttekinthetőbben mutassa be 1972-ben, a Székesfehérvár alapításának ezeréves évfordulóját ünneplő közönségnek.

Ha megkondul a harang

Tizenkét gyermekét tartja fogra as őrült feleséggyilkos

Mar negyedik napja tartja fogságban saját gyermekeit az a 12 gyermekes családapa, aki korábban elmezavarában meggyilkolta feleségét.

A 33 éves Denis Job rendőrök és pszichiáterek sürgetésére hozzájárult áhhoz, hogy a legkisebb gyermekeket szabadon bocsássa. Egyelőre hat gyermekével együtt tartózkodik a barikádok mögött és továbbra is azt mondja, hogy kivégzi őket és agyonlövi magát, ha a rendőrök kísérletet tesznek elfogására,

... ak . ím.

mondotta, hogy Denis Job elhatározása most már korántsem olyan szilárd. Legutóbb ugyanis kijelentette, hogy Imjlandó fontolóra venni a gyermekek kiengedését, amint „meghallja a falu harangjainak zúgását és megtudja, hogy feleségét eltemették”.

április 7., szerda

IRT«« smaéév htw Ezekben a hetekben a húsvéti előkészületjegyébendolJC? wí»ejr gozik Gyöngyösön, a Heves megyei Állatforgálmi Vállalat.

A megyéből e szezonban halezc: bárányt vásárolnak fel elsősorban a közel-keleti országok ggfcpA**. 3 húsvéti ünnepi asztal sült bárány nélkül elképzelhetetlen.

7. T—71, XMTI foto rm rmnlliiiirijni MitÉkl