Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-30 / 101. szám
(Mai, s 5gr «sawfSeftfF hozzá, mint igazságához. Egy elbocsátás fonákságai Németh László: Áz írás ördöge (Kedd, 20.00): A kétrészes dráma közvetítése a szegedi Nemzeti Színház előadásában, felvételről. Lendvay Ferenc rendezte a Semmelweis Ignácról szóló drámát, amely r író legutóbbi írott műve. - imeth László életében volt egy hasonló és meglehetősen lehangoló esemény, ami hasonlít a drámában elénk tárulóra. önmagát gyógyítva jutott él egy gyógyászati felismerésre, amelyet a „Levelek a hipertóniáról” címmel meg is írt Nagyon bántotta, hogy a kritika és az orvostársadalom nem méltányolta kellően ezt a felismerést Épp ezért Né. meth László szerint senki sem ábrázolhat más tragikumot, minit amelyet a maga életében, világában átél, tapasztal. A cím — Az írás ördöge — sdnte önmagáért beszél: írr: <mnyit jelent, mint önmagunk kitárulkozása, kiszolgáltatása — mondja. Mar- kusovskky a darabban nem is tudja eleinte, hogy milyen végzetes szerepre bíztatja Semmelweist, aki felmérhetetlenül komolyan veszi az Észrevétlen emberek (Péntek, n.35): A kereskedelmi eladók egyikéről készült ez a kisfám: egy zeneakadémiát végzett és művészi oklevéllel is rendelkező nőről, aki az Erkel Ferenc Zeneműboltban dolgozik. Ebben önmagában még semmi megragadó nincs, hiszen egyszerű „iparcikkeket”: lemezeket árusít. Ám itt jön a de! Nem egyszerűen eladó- nő, hanem — nyugodtan mondhatjuk —- zenepedagógus, aki hozzáértését, a zene szeretetét átplántálja a vevőkbe. Észrevétlenül dolgosak, de hisz abban, amit csinál, s aíki vásárolt már nála lemezt, bizonyára visszaem- ieteezik rá. Székely Mihály (Szombat, 22.10): A Magyar Televízió kis. filmj ének ismétlése. Székely Mihály kétségtelenül a legnagyobb énekeseink egyike volt, basszusa a világ igen sok nagy operaházában aratott átütő sikert Hangját a felvételek megőrizték, és atmet hallhatjuk előadásában Verdi: Don Carlosából Fülop király áriáját, Mozart: Szótelelés a szerájből című operájából Ozmin áriáját, valamint a Varázsfüveiéből Saraetro áriáját, végül Bartók: A kékszakállú herceg vára című egyfeüvonásos operájából egy részletet. A Magyar Áüami Operaház zenekarát Feren- csik János és Erdélyi Miklós vezényli. A. Gy. A NOSZVAJI Erdősi Lajos panaszával felkereste szerkesztőségünket, elmondta, hogy tizenhét éves lányát — aki múlt év július 15-e óta takarítónőként dolgozott a síkfőkúti Turista- házban, — minden különösebb indok nélkül, durva módon elbocsátották munkahelyéről. Az apa nemcsak embertelennek minősítette ezt az eljárásmódot, hanem elítélte a turistaház vezetőhelyettesének magatartását, esetenkénti viselkedését. Arra is célzott, hogy a- hirtelen döntést is erősen ittas állapotban hozta, s férje, a turistaház vezetője később ezt jóváhagyta. Lánya szintén igaztalannak minősítette ezt a szeszélyes eljárást, arra hivatkozott, hogy őt nem személyes indulat hajtja, vissza sem akar kerülni volt munkahelyére, mindössze megengedhetetlennek tartja, hogy ilyen atrocitások ma megtörténjenek bárkivel. Elbeszélése néhány újabb adalékkal gazdagította, árnyalta az összképet. Ő is panaszkodott, hogy főnöknője rendszeresen ittas állapotban jelent meg munkahelyén, s ilyenkor mindenkibe belekötött, s elbocsátással fenyegetőzött. Hangsúlyozta, hogy őt elzavarták munkahelyéről, fel nem mondott, kizárólag a további torzsalkodásokat akarta elkerülni, azért nem reklamált a vállalat budapesti vezetőségénél. A TtTRISTAHAZ vezetőhelyettese nem is tagadta a szubjektivitást, arról beszélt, hogy a lány magatartása az utóbbi időben tűrhetetlenné vált. Mostohafiával együtt — aki pincérként dolgozott a gebines egységben — minősíthetetlen módon, a jó ízlést erősen sértőn viselkedtek, egyáltalán nem titkolva személyes kapcsolatuk jellegét a vendégek előtt sem. Ezt figyelembe véve csak egy megoldás létezett, ha mindkettőjüket azonnal, minden különösebb indoklás nélkül elküldi. Indulatteljes szavai egyáltalán nem titkolták az elbocsátás körülményeit sem. Érzékeltetésül nem érdektelen idézni ebből az érzelemdús szóáradatból. „Kirúgtam a Valériát, ez evidens; persze, hogy nem volt felmondási papír, csak sírt, de gondolta volna meg előbb magát. A Gyuri pártfogolta, ő, aki nemegyszer még engem is becsapott a számolásnál. Segítsenek magukon, ha a felmondás után olyan igyekezettel gyűrűt váltottak”. A VEZETÖHELYETTES szavai egyben fényt derítettek a körülményekre is, arra, hogy a konfliktus családi viszálykodásból, bonyodalomból indult ki. Távol áll tőlünk, hogy ennek részleteibe bonyolódjunk, hiszen ez magánügy. Nem lehet azonban szó nélkül továbbmenni a kendőzetlenül nyers és szubjektív munkaügyi eljárás és egyéb mozzanatok mellett. Mindenekelőtt tűrhetetterr, hogy egy szabadkasszás egység felelős vezetőhelyettese munkaidő alatt nemegyszer ittas. Ilyenkor alkalmanként elhagyja munkahelyét, s beosztó ttaira bízza saját feladatának teljesítését is. Erről a községi tanács alkalmazottai is beszéltek, említve nagyon kirívó és megdöbbenést keltő eseteket is. Az ilyesmi érthetően feltűnést keit egy faluban, nem is beszélve a vendégek megrökönyödéséről. ring sAndorns ittas állapotban bocsátotta, illetve zavarta el Erdős Mária Valériát, minden indoklás nélkül. Korábban munkáját nem kifogásolta, igyekezetét, szorgalmát utólag sem vitatja, csak erkölcsi magatartását ítéli el. Távol áll tőlem, hogy egyéni ügyeikbe avatkozzam, hiszen jogom se hozzá; mégis néhány fonákságra fel kell hívni a figyelmet. Ring Sán- domé mostohafia komoly szándékkal udvarolt a lánynak, ezt az is bizonyítja, hogy gyűrűt váltottak. Az sem vitatható, hogy fiatalként talán szertelenül viselkedtek, ám ez csak idősebb szemmel nézve tűnik túlzottnak. Mégis, ha így volt, miért nem kapott egyikük sem írásbeli figyelmeztetést, miért határozott úgy a turistához dolgozó kollektívája, hogy együtt óhajt továbbra is dolgozni a fiatalokkal. Ugyanis nem a drasztikus elbocsátás volt az első eltávolítási kísérlet. MINDENKEPPEN fonák dolog félresöpörni a mindenkire kötelező érvényű munkaügyi rendelkezéseket, s jogos vagy jogtalan szubjektív érdekektől hajtva önkényesen dönteni mások sorsa felől. Ez annál is inkább elítélendő magatartás, mert az életet kezdő fiatal lányról van szó, akit elfelejtettek felvilágosítani az alapvető munkaügyi jogszabályokról is, aki nincs tisztában jogaival csak kötelességeivel Az is enyhén szólva furcsa, hogy a Turistaellátó Vállalat munkaügyi osztálya egyáltalán nem kárt tájékoztatást az elbocsátás körülményeiről, s képviselője meglepődött, amikor tájékoztattam. Ez érthetőbb lenne, ha mammutvállalatról lenne szó, de hát a Turistáéi Lato Vállalat korántsem az, s a munkaügyi osztály vezetői, nek és dolgozóinak kötelessége lenne tájékozódni egyes „felmondások” okairól. Nen* firtatom, miként került a felmondólevélre Erdősi Mária Valéria aláírása, 6 ugyanis állítja, hogy semmiféle papírt nem írt alá, s egyáltalán era mondott fel, csak elküldése után két hétre megkapta a munkakönyvét Igaz, érdekes mozzanat ez, mégis az egéaz ügyhöz viszonyítva csak árnyaló motívum. az eljárás lényeget. a szubjektív indulattól hajtott önkényességet kell vétózni, annál is inkább, mert szabadkasszás egységeknél nem először előforduló, nem is egyedi eset... Pécsi István Jelenet a Székely Mihály-portrcfilmből (A tv május 8-i, szombati műsorából) lizngi fiatalok — fa. élet drágult Telién helyeit ló? — Lépések a társadalmi igazság irányába 3. „A reformok kormányaként lepünk u nép színe elé és ennek megfelelően dolgoztuk ki programunkat.” Ezek a szavak dr. Nihat Erim török miniszterelnöktől hangzottak el, akinek kormánya április első hetén kapta meg a parlamenttől a működéséhez szükséges bizalmat. (Dr. Nihat Erimmel, mint az ellenzéki köztársaság vezérével, a parlament folyosóján beszélgettünk. Ezt jegyeztem fel noteszomba akkor: „Lehet, hogy legközelebb ő ül Demirel helyén?) S bár a kormányprogram nem mindenütt fogalmaz pontosan és világosan, az új kormány elképzeléseit jelentős reformelképzelések minősítik. Ezek: Atatürk re- fofmátori elveinek maradék- talán érvényesítse, az ország adminisztrációs és gazdasági szerkezetének modernizálása, lépések a társadalmi igazság irányába, s végül a jelenlegi feszült helyzet megszüntetése. • *. mi. áprais 90., pernek Azt hiszem, a kormány legfontosabb és első lépése a feszültség megszüntetésére irányul majd, hiszen ez a feltétele a továbbiak megvalósításának. Az elmúlt év második felében Isztambulban és Izmirben kellett először a hadseregnek beavatkoznia, hogy helyre lehessen állítani a munkások tüntetései és a diákok tiltakozásai által megzavart rendet. Az utóbbi hónapokban a kormány és a hadsereg erejét egyre inkább igénybe vették az egyetemisták mozgolódásai, amelyek nemegyszer véres összeütközéshez vezettek. Az egyetemisták tiltakoznak az elavult oktatási rend ellen, a korrupció, az életkörülmények rosszabbodása ellen. Nehezíti a helyzet megoldását, hogy az ifjúság szélsőséges csoportokra szakadt. A szélsőjobb- és szélsőjobboldali nézetektől kezdve a reformista. anarhista eszmékig, a vallásos demagógiától és a dinamittó! kezdve a késekig, a tűzfegyverekig, a bank- és emberrablásig minden eszközt alkalmaznak e a - ifjúsági csoportok. A török forradalmi ifjúsági szövetség elhatárolja magát ezektől az eszközöktől, Behice Borán asszony, a Török Munkáspárt titkára. módszerektől éppen úgy, mint Behice Borán asszony, a Török Munkáspárt titkára, ez a tapasztalt politikus, aki találkozásunkkor azt mondta: A török ifjúság egy része dinamikus, bátor, antiimpe rialista, de elfelejti, hogy csak a munkáspárttal, csak a tömegekkel lehet együttműködni. Párt nélkül, vezető nélkül még az ifjúság józanabb része is a jobboldal malmára hajtja a vizet. A munkáspárt feladata is, hogy felkarolja és jó keretek közé szorítsa az ifjúság tiltakozó mozgalmát, helyes célokat állítva eléjük, mutassa meg azokat az eszközöket is, amelyekkel a cél elérhető. A török baloldali ifjúság legnagyobb baja, hogy csoport ócskákra oszlanak és csoporton belül is olyan hévvel küzdenek egymás ellen, mint ahogy kellene küzdeniük a jobboldali erőkkel szemben. A hadsereg, amely a kemali hagyományok őrzőjének tekinti magát, növekvő elégedetlenséggel látta az ifjúság mozgalmát, tevékenységét, a kormány erélytelensé- gét, a gyeplők lazulását, ezért is vonta meg támogatását a Demirel-kornaánytól. De vajon csak a kemény kéz hat az ifjúságra és főleg segít-e ez a rossz gazdasági helyzeten, amely gyökere a szociális nyugtalanságnak? Mert ezen gyorsan és közmegelégedésre az új kormány sem tud változtatni. Törökországban az egy főre jutó nemzeti jövedelem mindössze 300 dollár fölött van Magyarországon majdnem 800 dollár — az ország krónikus devizahiánnyal küzd, s vajon meg tudják-e fékezni az egyre vészesebben közelgő inflációt? A nagyvárosokban az élet 1967. óta évente 7—10 százalékkal drágul. A mezőgazdasági termelés elmaradott. (A Tájékoztatási Hivatal egyik tisztviselője mondta némi öniróniával: „Nálunk tehén húzza az ekét, még csak nem is 16. Már az is nagy fejlődés lenne, ha a tehén helyett ló húzná az ekét") A törökök kétharmadának kenyér- keresete és exportjának legfőbb alapja, a mezőgazdaság termelése, évente mindössze fél százalékkal növekedik. Oka ennek a még mindig meglévő és feudális maradványoktól terhes földbirtokok elmaradottsága is, de a földreform egyelőre — és úgy látszik még sokáig — várat magára, csak választási ígéret és a képviselők közötti „nesze semmi, fogd meg jól” vitaprogram marad. Az iparosítás napirenden van Törökországban, mostani ötéves tervük célkitűzése az iparosítás, a közlekedés fejlesztése. Amíg azonban az ipari termelés 1967-ben még 12,3 százalékkal növekedett, tavaly már csupán 3,6 százalékkal. Az ipar 50 százaléka magánkézben van és egyelőre nem látni azokat a tényezőket, amelyek az iparosítást meggyorsíthatnák. Pedig az ipar fellendülésétől várják a kulturális fellendülést is. Jelenleg a lakosság 50 százaléka analfabéta, írástudatlan. Falun különösen a vallási fanatizmus akadályozza a felvilágosodást, a falu lakóinak egy része középkori állapotokban él. A Boszporusz partján üldögéltünk éppen, amikor a rádió bemondta: Az egyik faluban hatan estek áldozatául két család vérbosszújának. A nők iskolába járásáról is különös vélemény járja: minek tanuljon, úgyis férjhez megy. a földeken végzett munkához pedig nem kell iskola. Mint ahogy nem kell a „kukucskáló házak” lakóinak sem, akiknek csak a szerelemhez kell éri teniük. De a nők lebecsülése még az állami intézményekben is megmutatkozik. Hivatalokban, intézményekben alig látni nőt, férfiak szolgálják fel a teát, a kávét, a szállodákban férfiak takarítanak, az üzletekben és éttermekben is inkább csak férfiak dolgoznak. Ez sincs enyhén szólva „szinkronban” a nők felszabadításával, amiért Atatürk olyan bátran és következetesen harcolt. Bizony, szükségesek még a „lépések a társadalmi igazság irányába”! A „reformok kormánya” s napokban statáriummal, ka tonai beavatkozással b;?' nyitotta: minden es-' felhasznál a „reformok dekében. — még a ka to . diktatúrát is. (Folytatjuk^ Ez a kép a legnagyobb isztambuli lapban, a Milliyetben látott napvilágot. Most is hasonló események játszódnak le Törökország tartományaiban?
