Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

Rjicli# KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok 8.40 Könnyűzene 9.00 Pusziik népe 9.20 Haydn: B-dúr szimfónia 9.19 Hangos levél 10.05 Iskolarádió 10.40 Édes anyanyelvűnk 10.43 Kórusmuzsika 11.00 Felejthetetlen operaesték 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.13 Népdalok 13.43 Arcok, munka közben 14.00 Róka Móka Bábszínháza 14.25 Iskolarádió 13.10 Kóruspódium 13.20 Kis magyar néprajz 1323 Schubert: Wanderer fantázia 15.45 Mikrofónim 13.05 A magyar—lengyel Davis Kupa mérkőzésről 10.13 Polkák 10.28 Rádióegyetem 11.20 Bartók-felvételek 18.10 Ünnepi köszöntő 18.25 Népi muzsika 13.30 Közvetítés a BEK kardesapst döntőről 19.40 Zenés krónika 21.35 Debussy: Három noktürn 22.20 A hónap slágerei 22.50 Meditáció 23.03 Dzsesszklub 0.10 Melódiákoktól PETŐFI US Operarészletek 9.00 Ezeregy délelőtt U.W Vidám elbeszélés 12.00 Egy rádiós naplójából 13.02 Az éló népdai 13.12 Brahms: B-dúr sextet» 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig... tűm és 13.18 A magyar—lengyel Davis Kupa mérkőzésről 13.13 Áriák 18.54 Jelszavak 19.00 Népi zene 19.19 Kamarazenei hangverseny 21.09 Ez is Amerikai 21.24 Népi zene 22.00 Századunk zenéjéből 23.13 A cigánybáró. Készletek MAGYAR •aorrr 0.00 ÜtlevS nélkül US Minden kilométerkőnél.:: *. Három felkiáltójel M.3S En, Kancsia. Bolgár klsfflm 11.38 Német nyelv OM Közvetítés a Magyarország— Lengyelország Davis Kupa teniszversenyről ÍT.15 Hírek »7.30 Jackie és Hermlne. Magyarul beszélő francia filmsorozat 1. Mihaszna n.S5 Antenna 18.35 Emil Gilelsz zongorázik 19.00 Cicavízió ... 19.10 Ünnepi köszöntő. Elmondja: Somoskői Gábor, a SZOT titkára 19.20 Tv-hlradó 30.00 Neveletlenek. Tv-fOm 21.15 Éneklő ország 22.00 Tv-hiradó POZSONYI 10.30 Kockázat. 10. rész 15.00 Sportközvetítés 19.00 és 22.40 Tv-híradő _ 19.3'J Jégkorong 32,50 Történetek egy „Jobb társaságból” sorozat. EGRI VÜROS CSILLAG! {Telefon: 22-33) gél 4, fél 6 és este 8 órakor Az élethez túl sok ... Színes, olasz—francia« bűn- figyl film. EGRI BEÖDY: (Telefon: 14-07) Fél 6, fél 8 órakor Vörös berkenye Lengyel történelmi film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Délután fél 6 és háromnegyed 1 órakor Sárika, drágám! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Pierre és Paul HATVANI VOBÖS CSILLAG: Vihar délen HEVES: Csak egy telefon FÜZESABONY: 'lűr.tény a Via Veneton PETERVASARA: Ha mondom, hogy szeretlek Egerben, este " órakor: Pli VPANG teemutató bérlet) Ezazaaíati B. János. Eger: Kérdésükre az Egri Váro­si Tanács építési osztálya vá­laszolt. 1970-ben az osztály vizsgálta a Sas út és a Mak­iári út csatlakozásánál lévő forgalmi tér helyzetét, a té­ren és a sorompón átmenő forgalom szükségessé teszi a gépjármű- és a gyalogos for­galom szétválasztását. Ezért a Kertész úton meglévő jár- dá.ól a kertészeti telepig járda építésére adtak meg­bízatást a Heves megyei Ta­nácsi Tervező Vállalatnak, A malom előtti tér és a Kis- tályai út érintett szakaszá­nak közvilágítására korsze­rűsítési tervet készít az ÉMÁSZ. A tervek elkészülte után fognak hozzá a végle­ges rendezéshez. O. 3. Eger: A kért könyvet nem ad­ják ki sem a közeljövőben, sem a távolabbiakban, snem közöljük mi sem. miután fel­fogása és világnézete össze­egyeztethetetlen a mi néze­teinkkel. Vasall Sándor, Mátraháza: Panaszát kivizsgáltatjuk, kérjük szíves türelmét. Sz. Gáborné, Heves: Panaszának kivizsgálására lapunk egyik munkatársa személyesen leutazik Heves­re. Kérjük addig szíves tü­relmét. N. István. Kai: Hasonló telekvitában ab­ban hogy a szomszéd milyen fát hány méterre ültethet a kerítéstől, elsősorban a köz­ségi tanács igazgatási szer­vei tudnak igazságot tenni. Kérelmével forduljon a köz­ségi tanács vb-titkárához. Zs. Nándimé, Márkáz: Hőfordulhat, hogy a húsz hét leforgása alatt változó összegekben kapja meg a szülési segélyt, azonban a huszadik hét végére az ösz- szegnek egyeznie kell fize­tése erre az időre járó ösz- szegével. Kérjük, írja meg, honnan kapja a szülési se­gélyt. mert csak így tudunk pontosabb tájékoztatást adni. Filmhibák jelentkezése a nagyított képen Negatívjainka* gondos munkával mind az előhívás: mind a mosás és száradás alatt meg tudjuk óvni a ko­molyabb hibásodástóL En­nek ellenére mindig talá­lunk kidolgozott filmjeinken szennyeződést, sőt nemegy­szer karcolásokat is. Szennyeződés bekövetkez­het a film megszáradása után is. mert porszemek utó­lag is rárakódhatnak annak felületére. De akad Ilyesmi a filmtartó üveglemezein, sőt a nagyítógép kondenzátor- lencséjén és nagyítóobjektív- jén is. Apró karcolások is keletkezhetnek utólag a meg­száradt filmen. Főleg haösz- szőtekerjük azt száradás után és többszöri nézegetés köz­ben meg is ismételjük ezt a te­ker cselgetést. a filmre rá-/ szállott porszemek ezen te­kercselések közben apró kar­colások okozóivá válnak. Éppen ezért tároljuk meg­száradt filmjeinket pormen­tes dobozokban. Ne teker­cseljük fel azokat, hanem száradás után vágjuk fel 3—6 kockás darabokra és mint síkfilmet helyezzük védő­papír közé — egyenként. Nagyítás előtt pormente­sítenünk kell mind a nagyí­tógép egyes részeit, mind a nagyítandó filmet. Leghelye­sebb erre a célra egy nagyon finom szövésű, puha textil­darabot használni, ami fi­nomságánál fogva nem sérti meg a film emulzióját. Azt tudnunk kell. hogy dörzsölésnél a film anyaga elektromos töltést nyer és vonzza a porszemeket Dör­zsöl ési elektromosságnak ne­vezzük ezt a jelenséget ami két tárgy összedörzsélésénél mindig jelentkezik, s ha az összedörzsölt tárgyak nem vezetik az elektromosságot akkor a dörzsölési felülete­ken meg Ja marad ez a töltés. Egyiken pozitív, másikon ne­gatív elektromos töltés for­májában. A filmanyagon megmaradó töltés az apró, könnyű porszemeket magá­hoz vonzza, mint a megdör­zsölt üvegníd a cémaszálra felfüggesztett bodzabólgolyót (Fizikaórán látott jelenség.) Az elmondottaknak tudhat­juk be. hogy soha nem sikerül maradéktalanul eltávolítani a porszemeket a film felületé­ről Annyit tudunk elérni, hogy többszöri törléssel mi­nimumra csökkentjük eze­ket a lerakódásokat Én a magam részéről finom női nylonharisnyából vágott kis törlőruhával. kezelem a filmjeimet. Az a tapasztala­tom ugyanis, hogy így kisebb mértékben jelentkezik ez az elektromos töltés, s így a porszemeket eredményeseb­ben tudom eltávolítani nega- tívjaimról Ha a fenti raktározás és tőrölgetés ellenére is marad­nak porszemek a filmen, sőt apró karcolások is van­nak rajta, az ebből adódó képhibákat már csak a szá­radás utáni pozitív retussal tudjuk láthatatlanná tenni. Körmendi Károly „Vadnyugat” a mozikban Jelenet az Idegen a cowboyo k között című kétrészes, színes, szélesvásznú, amerikai film­ből. A főszerepben: Gregory Peck. Teenager koromban száz­számra olvastam a füzetes ponyvaregényeket és néztem a mozikban az egymást kö­vető vadnyugati filmeket. Mindegyikben dörögtek a Winchesterek, ugattak , a Coltok, csattantak a kemény öklök, s vágtattak a paripák. Néha lovas nélkül... gazdá­juk elterült, valahol a vad­nyugati kisváros poros utcá­ján, vagy éppen a prérin. Közel húsz esztendő telt d, s azóta sem volt résziem ilyen és ehhez hasonló „fel- üditő” témákban. Nálunk nem játszottak cowboy filme­ket a mozik, eltűntek a ponyvák, kezdtek lassan a feledés homályába merülni élményeim. Aztán egyszerre csak megérkezett A félsze­mű sheriff, pár hétre követ­te az Idegen a cowboyok között és nemrégiben a Hét mesterlövész mutatta be pompás tudományát, a vad­nyugati filmeket soha nem látott, talán hírből hallott fiatalságunknak... Megérkeztek a Vadnyugat deli fiai, a cowboyok, összes filmbeli kellékeikkel. A ko­pár hegyvidékeken, a végte­len és tág prériken, a poros kisvárosok főutcáin vadul lovagló kemény férfiak. „A cowboy olyan valaki — ol­vastam valahol —, akinek lova, pisztolya és kalapja van..." Hát íme, itt van­nak! Én személy szerint örülök nekik. És örülök ennek — az évtizedek óta szériában gyártott kalandfilmekből ki­válogatott — három westem- filmnek. Kedvelem őket, mert western hősei mindig a maga erejére támaszkodó, az igazságért, a becsületért, az ártatlanokért és védtele­nekért, legtöbbször magá­nyosan harcoló, tiszta „fehér kalapos” emberek. Éles szem, hideg számítás, gyors fogás, nyugodt kéz — a fő erényeik. Minden történet­nek a lényege a derék, a be­csületes harca a gonoszság­gal. És az is, hogy mindig a jó győz... (De így van-e az életben?) Persze a westemfilmek nagy része — még ma is! — előre gyártott elemekből, fu­tószalagon előállított törté­netek. Ezekre a magyar mo­zikban semmi szükség nincs, s remélem, nem is kell fél­nünk attól, hogy ezek a filmponyvák elárasztanak, mint a háború előtt, vagy éppen közvetlenül a felsza­badulás utáni években. A hatvanas években csak a cowboyfilmek paródiái ke­rültek el hozzánk. A Halál a nyeregben, Folytassa, cow­boy!, Rita, a Vadnyugat ré­me stb. között a legneveze­tesebb kétségkívül a Limo­nádé Joe volt. A hős, az ari- zóniai préri álomlovagja hó­fehér paripáján, sziklás he­gyek között poroszkál és szenvelgő dalokat énekel be­le a Vadnyugatba. Lelövi a dongót a söntésben: marco­na ellenségeiről egy jól irányzott golyóval lemetszi a nadrágtartó gombot, s ott áll az ellen, Colttal és alsó­nadrágban ... Amikor ezt a csehszlovák filmet 1964-ben nálunk bemutatták, sokan értetlenül fogadták. Hiszen akkoriban a cowboyromanti- ka, amit a film kigúnyolt, nálunk már a múlté volt. A daliás tehenészek rettenhe- tetlen bátorságát és égszín­kék szerelmét megéneklő ponyvák sokak számára is­meretlenek voltak... De ta­lán mégsem! Öltözékük, gú­nyájuk minden évben feltű­nik a farsangi bálokon. Vajon tudiák-e ezek az apró gyermekek, hogy jel­mezüket régen kik viselték? Kik azok a „kaubojok”? A lexikon meghatározása szerint a cowboy a marha- csordák lovas pásztora, gu­lyás Észak-Amerikában. A A cowboyok már a film ős­korában a mozivászon ret­tenthetetlen hősei lettek. Megszületett hát a western, a vadnyugati film műfaja. A látványosság, a kaland iz­galma, a cselekményesség rendkívül népszerűvé tette az amerikai pásztorok figu­ráját. A cowboyfilmek té­mája azonban legtöbbször UOyiLET Egerben: pénteken délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Baj- csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet: szom­baton 15 órától 17.30 óráig, szom­bat. vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelő­ben. (Telefon: 17-74). Rendelési diőn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky ut­ca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban. Gyöngyös: pénteken H órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27). Gyermekorvosi ügyelet: szom­bat, vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 16-35, 16-44). Hatvanban: pénteken 12 órától hétfő 7 ói'áig, a rendelőül* ~ '-".P: 10-04). Kende lés p,;;-:' -e * részére is. ^Gyer- mekorvósi ügyelet szombat, va­sárnap 10-12 óráig, a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén* (Tele­fon; • __. R ean Bikcsentajev*: Intelligencia kérdése A szorító szőnyegen fe­küdtem, és nem találtam valami rózsásnak a hely­zetemet. — Egy! — mondta a versenybíró. — Ne siess, nem kerget a tatár. — Mit csináljak, ez a szabály. Kettő! — Mondd, van gyere­ked? — Van — morogta a bí­ró. — Három! — Képzeld el, hogy én vagyok a fiad — nyögtem. — Négy! — számolt a bíró, de a hangja már nem, csengett olyan magabizto­san. — És a te fiad fekszik széttört állkapoccsal a ring poros szőnyegén, a szemé­ben bánat ül... — ö-ö-ött — suttogta a bíró. — Fekszik es szegény szüleire gondol, akik fel- nevették dédelgették Szeméből ' keserű könny éle hullanak ...! — Hat! — zokogta a bí­ró. — Ötezer néző bömböl a& azúrjában és i&mbcthin ünnepli a szívtelen győz­test, aki mellét kidülleszt- ve fölényesen néz le áldo­zatára. — Hét! — szűrte a szót fogán keresztül a bíró és gyűlölködve mérte végig ellenfelemet. — Késő este pedig, ami­kor kihunynak a sportcsar­nok fényei, a szerencsét­len atya megöleli össze­tört fiát és... — Te győztél! — kiál­totta könnyek között a bíró és gyengéden felsegí­tett a szőnyegről­Miközben melegen meg­szorítottam legyőzött ellen­felem kesztyűjét, a fülébe súgtam: — Intelligencia kell ide. nem nyers erei. Megértet­ted, sporttár sV­Fordította: Zahemszky László •Baskír fcssieeirí? nem jutott túl a ponyvairo­dalomhoz tartozó cowboy­filmek színvonalán. Ezek a filmek és regények általá­ban művészi érték nélküli termékek; alkotóik célját szolgálták: a cowboyok és környezetük hamisan ro­mantikus beállításával elte­relni a figyelmet a tőkés társadalom valóságos prob­lémáiról. A vadnyugati filmek hősi* legtöbbször kitalált figurák De nemegyszer valódi sze­mélyeket és tetteiket glorifi- kálták. Ezek egyike volt s több mint hatvan évvel eze­lőtt elhunyt Buffalo Rill Amerika egyik „legnépsze­rűbb” embere: William Fre­derick Cody. Népszerűségét már gyermekkorában kezdte megszerezni: tizenhárom éves korában lőtte le az el­ső rézbőrűt, azaz indiánt. Tizennégy éves korában mindössze hat hétig járt is­kolába. Legendák keringtek az indiánok elleni gyűlöleté­ről, bosszúszomjárói. Jó né­hány fehér telepes elvét val­lotta: „Csak egyfajta jó in­dián van: a halott indián!” Nos, Buffalo Biliről, a Vad­nyugat ,Jegendás hőséről”, számos könyv és film ké­szült hazájában, Ameriká­ban. Jaj volt annak, akit Buffalo Bill üldözőbe vett! A tolvajokat elfogta, bírói ítélet nélkül, saját kezűleg akasztotta fel. Ami értéket talált náluk, elkobozta „per­költség” címén. „Nekem is élnem kell!” — mondogatta Az indiánokat minden le’.ki- ismeretfurdalás nélkül leői- döste és megskalpolta. Buf­falo Bill és hasonszőrű tár­sai könnyen és lelkiismeret- furdalás nélkül kezelték a fegyvert, szemükben az em­beri élet egy lyukas pennyt sem ért. Az erőszak, az ököl­jog volt az úr a múlt század Amerikájában. (Sajnos, még most is!) És ezt a korszakot nagyon sok regény és filin dicsőítette! A western — a híres-ne­vezetes hollywoodi Vadnyu­gat, a csattanó horogütések, a szaporodó hulláik filmje — az utóbbi években, úgy tű­nik, megszelídült. Vagy In­kább: „humanizálódott”, A három cowboyfilm mostani bemutatója tulajdonképpen megcáfolt egy negyvenes évek végéről való hazai filmtörténeti babonát. Neve­zetesen azt, hogy a western Kapitalista, azaz elvetendő műfaj. Az igazság ezzel szemben az, hogy sohasem a műfaj, hanem mindig a tar­talom a döntő. (A w es teme­ket. kalandfilmeket ma már a baráti országok is szinte sorozatban készítik!) Ezek­hez a filmekhez tódulnak a nézők, s a műfajt, mint ré­gen, vagy egyáltalán nem lá­tott ismerős-ismeretlent üd- vözlik. Szórakozásnak min­denesetre nem rossz! A cse­lekmény nem nélkülözi a nagy lovasvágtákat, a dörgő fegyvereket és a feistől tája­kat. És az Igazság diadal­maskodik! S ebben a műfaj­ban mi egyebet kívánhatunk? Murai János I97L április ZD-, pétiíré

Next

/
Oldalképek
Tartalom