Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

&2hm± éve született Achim András 1 ^Tekintélyét a paraszt­1-* ság körében annak köszönhette, hogy szülőváro­sában, Békéscsabán, már egészen fiatalon kiállt a nép- jogok védelmében, a zsellé­rek, cselédek, napszámosok mellé, amikor sérelmeik, megaláztatásuk, elnyomott- ságuk ellen lázadoztak. 1905- beh a Mezőfi Vilmos által vezetett szociáldemokraták parlamenti képviselőül vá­lasztották, aztání minthogy programjukkal elégedetlen volt, kivált közülük és szo­cialista parasztpártot, majd paraszt hetilapot alapított. Hívei többször is képviselő­vé választották, de a hatal­masok elérték, hogy mentel­mi jogát felfüggesszék, izga­tásért, lazításért perbe fog­ják. Küzdelmeire akkor már tízezrek figyeltek, köztük Ady Endre és mások, a kor haladó nagyjai közül. 1908 nyarán Achim és hí­vei szakszervezeti paraszt­kongresszust hívtak. össze. Ezen négyszáz helyi csoport képviselői vettek részt az or­szág minden részéből. A ta­gok száma ekkor már két­százezer körül volt A bu­dapesti szociáldemokrata pártvezetőség magára hagy­ta a szervezkedő parasztsá­got, mely az előző évben önerejéből több száz helyen I folytatott elkeseredett bér­harcot — aratósztrájkot — a . földesurakkal szemben. Jó- I zsef Attila szavaival élve as Amerikába való „kitántor- gás“ évei voltak ezek, ami­kor egyes falvak valósággal elnéptelenedtek. A chim Andris Pártja Dózsa György szobrát állította a kongresszus emel­vényére, az ezer holdon fe­lüli nagybirtokok, hitbizomá- nyok, papi földek parcellá­zását, kisbérletesitését köve­telte; a szociális helyzet ja­vításáért, a nemzetiségek el­nyomása ellen szállt síkra. Achimnak, aki lángoló sza­vú szónok volt, a birtokos parasztság körében is voltak hívei. Ezek szavazati joggal rendelkeztek, s az ö támoga­tásukul került be a harcos parasztvezér az úri parla­mentbe. Felszólalásait az uralkodó osztály képviselői nagyellenszenvvel, viharos tiltakozásokkal fogadták. Egyikük azt vágta a fejéhez: itt nincs parasztok között! A másik kijelentette: a magyar nemzet állami létét az ősi latifundiumok nélkül nem lehet elképzelni. A parasztok jelentékeny erői egységesen tömörültek Áchim és társai mögé. A későbbi években a falusi szegénység, a dolgozó kis­birtokos parasztság és a jó­módúak között — feltehető­en. az első világháborút meg­előző gazdasági fellendülés is közrejátszott ebben — nö­vekvő ellentétek keletkeztek. A békéscsabai kong­resszuson még olyan illúziók éltek, hogy a ma­gyar parasztság megértést és Többéviéi mtiltja van már az egri nyárnak. An­nak a sokrétű, változatos művészeti programnak, amellyel Heves megye szék­helye várja az idegentarga- lam csúcsidejében ide láto­gató ezer meg ezer turistát, üdülők — Sokrétű a műsor, » iabbéra könnyed az idén is — mondja érdeklődésünkre Nagy Andor dr, a városi ta­nács osztályvezetője. — El­sősorban arra kell töreked­nünk e programnál, hogy mindenki megtalálja benne a számítását. A nyári me­leg, a nyaralók, kirándulók önfeledt hangulata, feloldó­dást keresése ugyancsak ilyen irányba terel bennün­ket Persze, less mélyebbre nyúló, tartalmas esemény­ben is része minden vendé­günknek, hogy a dolgok ér­demi részének ismertetésére térjék. Országos rangú meg­mozdulásnak ígérkezik Czó- bel Béla, a magyar képző­művészeti élet nagy öregé­nek augusztus első napjai- oan megnyíló egri kiállítá­sa, augusztus végén az év­tizedek óta Párizsban élő ki­tűnő magyar piktor, Simon­ivá György első hazai tárla­ta, valamint a kerámiamű­vészetünkben oly sajátos hangot megütő Kossuth-dl- jas Kovács Margit júliusi bemutatkozása. Ez utóbbit egészíti ki az Európa-hírű hódmezővásárhelyi művész- telep vendégszereplése az egri nyáron. A vásárhelyiek «^alkalommal legjobb ko­rámikusaik munkáiból nyit­nak kiállítást június elején a Vármúzeum kamaratere mében. A Megyei Művelődési Központ igazgatója, Fehér Vilmos, akinek kezében a» egri nyár technikai lebo­nyolítása összpontosul, a tartalmasabb színházi én zenei tervekről beszélt: — Saját együttesünk, a« Egri Szimfonikus Zenekar szereplésével kezdeném, Vendégén ekesekkel a Rigo- lettót szólaltatják meg jú­nius elseje után, az alkot­mány-ünnep előestéjén pe­dig magyar esttel szerepei­nek a Gárdonyi Géza Szín­QJMEÉf «m. március 14., vasárnap segítséget remélhet a bécsi uralkodó háztól, $ a csá­szártól Csakhamar kiderült, hogy ez naío elképzelés volt. A parasztpárt munkáját a szociáldemokrata pártveze­tőség sem támogatta, inkább saját falusi csoportjainak létrehozására törekedett. 1910. elején alakult meg gróf Khuen-Héderváry kor mánya, elődeitől némiképpen eltérő taktikát alkalmazott: noha a nagytőkét és a nagy­birtokot képviselte, választó­jogot, szociális reformokat ígért a parasztoknak. Áchim Andrásék jóhiszeműen hit­tek a kormánynak, s noha helyi szervezeteiket harcba vezették a reakciósok, a kor­rupt hivatalnokok, a népel­nyomó hatóságok ellen, nép­szerűségük a forradalmasodó parasztrétegek soraiban csökkent. Még azt is terjesz­tették róluk, hogy „kor­mánytámogatók". Achim András parlamenti beszédei ékes tanúbizonyságai voltak a vádak alaptalanságának. Alig múlt negyven eszten­dős, amikor küzdelemben gazdag életének vége sza­kadt. # A chim András egyike történelmünk ama ki­emelkedő személyiségeinek, akiknek példája ösztönzésül és bátorításul hatott a ké­sőbbi korokra is, nevük jel­képpé vált Száz évvel ez­előtt, 1871. március 15-én született Dolgozó parasztsá­gunk, s egész népünk ma is mint a szabadságért, a jobb életért küzdő hős elődök egyikét tartja őt számon, s úgy tisztelik emlékét. V, V. Még mindig z jég zz úr71 (Foto: ram Béla» DANIÉI LANG < WflDWSftWCS magaslaton uv. flUtor Erftseon szabadsá­ga letett, a két évéből hát­ralevő Időt a coloradói Fort Caraoriban töltötte el, ahol a katonák vagy szolgálatukat fejezték be, akárcsak ő, vagy Vietnamba Indultak. Erika- són továbbra Is katonai rend­őr maradt, de szolgálata ke­vesebb tettei rótt rá, mint Vietnamban, és élete is fesz­telenebb lett, mert nemcsak bogy saját országában éb­redt fel minden reggel, ha­nem ráadásul a Sziklás-hegy- ség közelében. Aztán meg, emlékezik Eriksson, egyetlen Fort Carson-1 katonai rend­őr sem kérdezte Maóról — valószínűiét' azért, mert nem tudták, hogy kőaa van as ügyhöz. Ottléte alatt EWksson Bs* szebarátkozoitt egy tengerész­gyalogos századossal, aki ti­zennyolc hónapot harcolt vé­gig Vietnamban, és szintén leszerelésre várt. Mintegy ba­rátsága zálogaként egy dél­után Eriks: on elmondta Mao esetét a tengerészgyalogos­nak, aki megdöbbenve hali­gatta, ml történt á lánnyal „Érdekes volt a reakciója” — mondta Eriksson. „Voltak olyan időszakaim, amikor azt hittem, hogy ha egy hónap­nál régebben lettem volna Vietnamban az incidens tör­téntekor, talán máshogy vi­selkedtem volna — vagyis ugyanúgy, mint a legtöbb ka­tona. De itt volt ez a tenge­részgyalogos, aki sokkal to­vább szolgált a frontvonal­ban, mint Meserve vagy dark, vagy bárki, akit is­mertem, és ugyanúgy érzeti, mint én.” Eriksson ŰJra hallgatásba burkolózott, azt hiszem, az emberi jellem rejtelmein tű­nődött Mikor újra beszélni kezdett, a tengerészgyalogos­hoz fűződő barátságánál foly­tatta. A vallás kötötte össze őket, és mindkettejük vallá­sos érdeklődését fokozták há­borús élményeik. Kétségte-, len, hogy ebben közrejátszott az is, hogy mindketten sok­szor kerültek olyan helyzet­be, hogy csak egy hajszálon függött az életük, de ami 6t magát illeti, a legmélyebben odaát az a fejtetőre állított mentalitás hatott rá, amely szerinte megmagyarázza, hogy miért általános a rész- vétlenség az olyan inciden­sek iránt, mint amilyennek ő is részese volt. Így folytat­ta: „Mindnyájan úgy gon­dolkodtunk, hogy a követke­ző percben meghalhatunk, te­hát édeskeveset számít, mit csinálunk. De minél tovább voltam ott, annál inkább meggyőződtem róla, hogy ép­pen fordítva érdemes gondol­kodni — a következő perc­ben valóban meghalhatunk, de éppen ezért kell különö­sen ügyelnünk rá, hogy ho­gyan viselkedünk. Akárho­gyan is, ez keltette fel az ér­deklődésemet a vallás iránt. Lehet ezt másnak is nevezni, csupán arról van szó, hogy felelősek vagyunk a tettein­kért. Felelnünk kell a tet­teinkért valakinek, valakinek — talán csak Sajóit magunk­nak.” Eriksson még Fort Canyon­ban időzött, amikor újból ta­núzott a kormánynak. Erre 1968 februárjában került sor, amikor engedélyezték Manuel perújrafelvételét azon az ala­pon, hogy noh^ a bűnügyi nyomozók közölték vele tör­vényben biztosított jogait, köztük azt a jogát, hogy nem köteles vallomást tenni, és fogadhat védőügyvédet, nem említették meg azt a jogát, hogy .kijelölt”, azaz ingye­nes ügyvédje is lehet. Igaz­ság szerint más ügyvédet nem is igen talált volna, a hadsereg ugyanis elárasztotta katonáit az efféle ingyenes jótéteményekkel. És Manuel meg a többi vádlott (vagy Eriksson) gyakorlatilag egy centet sem fizetett perköltség címén. Mégis felfigyelt a há­rom magas rangú tisztből ál­ló washingtoni felülvizsgáló bizottság a bűnügyi nyomo­zók mulasztására, és Mamiéi­nak nyitott egy második esé­lye. („Szerencséje volt, egy másik bizottság máshogyan dönthetett volna” — mondr ta nekem egy őrnagy az ál­lami főügyész hivatalában.) Eriksson tehát Coloradóból Fort Leavenworth-be utazott a büntetőtáborban dolgozó Manuel második tárgyalásá­ra. Eriksson elmondta ne­kem: viszolygott a gondolat­tól, hogy egy évvel a Rad- cliff-i tárgyalások után új­ból tanúskodnia kell. Még jobban elcsüggedt, amikor Karsasba érkezvén megtud­ta, hogy őrá nem is igen van szükség. A bűnügyi nyomo­zók baklövése miatt, mint kiderült, a nyomozók által ^ tárgyalások előtt szerzett in­formációkat gyakorlatilag jes egészükben megkérdője­lezhette a védelem -*- ami azt jelentette, hogy /Manuel beismerő vallomássá többé nem számított érvényes bizo­nyítéknak, enélXül pedig a vád úgyszólván* megsemmi­sült. Még az ügyész is vereségi» számított, emlékezik Erikp- son, s a tárgyalás egyik szü­netében a bíró Eriksson fü­le hallatára azt mondta egy törvényszéki tudósítónak, hogy a tárgyalással csaík az adófizetők pénzét pocsékol­ják. Maga Eriksson is * segí­tett Manuelen, mert a véde­lem tanújaként rövid vallo­mást tett, amelyben megerő­sítette azt a tényt, hogy Ma­nuel nem volt hajlandó vég­rehajtani Meserve-nek azt a parancsát, hogy ölje mieg Maót. (A vietnami tárgyalá­son Eriksson ugyanezt Rafé- ről is tanúsította.) A formá­lissá vált eljárás két napot vett igénybe, majd felmentó ítéletet hozott az esküdtszék. A vigyorgó Manuel Eriksson- hoz lépett, kezet nyújtott ne­ki, és így szólt: „Nincs köz­tünk harag.” Eriksson meg sem tudott mukkanni, mert Manuel sarkon fordult, és szabad emberként kisétált a tárgyalóteremből. „Nem tu­dom, hogy kinek kellett vol­na haragudnia, kire — Ma- nuelnek rám, vagy nekem rá. Mikor visszarepültem Car- sonba, ezt gondoltam: Ma­nuel tehát megúszta. Mér csak hárman maradtak.” Áprilisban Erikssont kitün­tetéssel leszerelték, és még ugyanabban a hónapban újabb jogi fejleményekről kapott hírt. Vietnamban az esküdtek Clarkra vonatkozó kegyelmi kérvényét közben elfogadták, és így Clark élet­fogytiglani .büntetése húsz évré esőkként Majd pedig, hat hónappal később,' ami­kor ügye Vietnamból átke­rült Amerikába, egy újabb bizottság felülvizsgálta Clark ítéletét, és azt nyolc évre mérsékelte. . Körülbelül ugyanebben az időben vizs­gálták felül különböző bi­zottságok Rafe és Meserve ítéleteit is. Rafe büntetését nyolc évről négyre, Meserve- ét pedig tíz évről nyolca® mérsékelték. (Folytattm Egri nyár 1971: Czóbel-kiállítás, Rigoleffo kereszt­metszet, Hofi Géza és Koós János, holland, osztrák és svájci együttesek házban. A tagjaikból ala­kult kamaraegyüttes augusz­tus 4-én ad barokk-koncer­tet a földbástyán. A Bajcsy- Zsxlinszky utcai „sétáló ud­var” Szendrey—Karper László és Ágay Karola hangversenyének nyújt he­lyet június 20-án, a Megyei Színpad pedig a várban mu­tatja be augusztus 14-én Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című művét Gyer­mekeknek ígér élvezetes, színvonalas szórakozást a budapesti Bartók Gyermek­színház Hamupipőke-elő­adása a színházban, június derekán, s bizonyára értékes művészeti élményhez jut­nak a folklór hívei, ha meg­tekintik augusztus 8-án, a KISZ Központi Művész- együttesének népzenei estjét, vagy ellátogatnak a Holland Népi Együttes előadására, melynek időpontja mégnem végleges. Az egri nyár szervező bi­zottságának tagjai tájékoz­tatást adtak azokról az ese­ményekről is, amelyek a »könnyű múzsa" ihletében fogantak. Június második felében kerül sor a Vidám Színpad egri vendégjátéká­ra, július 10-én Hoffí Géza én Koós János együttes fel­lépésére, augusztusban pe­dig egy osztrák együttes, a Wiener Schrammel Orches­ter előadására. A Dobó tér én a székesegyház előtti lép­cső' lesz színhelye az Orszá­gos Katonazenekari Feszti­válnak, melyen a svájci csendőrök fúvósegyűttese is vendégszerepel augusztus 17—28-án, i minden bizony­nyal élénk érdeklődésre szá­míthat a MegyeI Művelődési Központ hobby-felállítása július első teljes hetében, 4 én 13 között. Az első nyári hónapra, Júniusra érik az »Alkotó pedagógus» alkotó gyermek- című rendezvénysorozat, mely bár erősen szakmai jellegű lesz, az éppen ak­korára eső nagy diáktúriz- mus miatt válhat megyénk határain kívül is gyümöl­csöző hatásúvá. Szép, színvonalas nyári programot ígér tehát június, július, augusztus. Már most nyugodt lelki- ismerettel megállapítható: mértékkel, erőink, képessé­geink ismeretében készült az idei egri nyár műsora. —a ___—Mr. GV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom