Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

Osztják a pénzt A választók joga — MÁRCIUS MÁSODIK telé­ben fizetik a vállalatok az alózó esztendő gazdálkodási •redményeiról is valló nye­reségrészesedést Indokolt a magas hőfokú kíváncsiság: többet vagy kevesebbet fi­zetnek. mint egy évvel ez­előtt? A dolgozók a nagyobb összeget örömmel, a kiseb­bet csalódottan veszik tudo­másul. Az eseménnyel járó érzelmi hatások átmenetileg kedvezően, vagy kedvezőtle­nül befolyásolják a munka- kedvet, a munkahelyi közér­zetet. A kedélyállapot hul­lámzása természetes, hiszen senki számára sem közöm­bös, hogy mennyi pénzt kap még a szokásos 12 havi fi­zetésén fel ÜL A spontán érzelmi hatá­sokat célszerű azonban tu­datos gazdasági elemzéssel párosítani, választ keresve a miértekre és a hogyan to­vábbra. A tavalyi eredmé­nyek alapján összesen 5.4 milliárd forintot fizetnek ki, ezekben a napokban or­szágszerte. Több ágazatnál — így például a vegyiparban, könnyűiparban, a hírközlés­ben, a kereskedelemben — a tavalyihoz képest növeke­dett a most kifizetésre ke­rülő összegek nagysága. Másutt viszont esetleg kénytelenek kevesebbel be­érni. Különösen sok félre­értésre és mendemondára ad okot Ilyen helyen a szükséges elemzés, a kérdé­sek megválás Tolásának hiá­nya. Ahány Iparág és vállalat, annyiféle tényező befolyá­solta az eredményeket A jó vagy rossz gazdálkodás mel­lett a leglényegesebb: az 1970. év során végrehajtott bérfejlesztés. A vállalatok saját hatáskörükben döntöt­ték eL hogy helyileg a sze­mélyi Jövedelem növelésé­nek melyik formáját tart­ják hatékonyabbnak: a na­gyobb béremelést Illetve az év végi nyereségrészesedést Mindkettőnek közös forrása a vállalati nyereségből kiha­sított részesedési alap. Ahol tavaly nagyobb arányú bér­emeléseket hajtottak végre. Illetve a létszámhiányt túl­órázással pótolták, ott eleve esőteken tették a részesedési alap egyéb célokra fordítha­tó részét Nyíltan szükséges elmondani, ha Ilyenkor kel­lemetlen is, hogy a teljesít­mények növelésére ösztönző béremelés, a konkrét felada­tok elvégzésére serkentő év­köd nyereségj utalom, álta­lában a részesedési alap jobb kamatoztatását teszi lehetővé, mint a minden áron márciusi kifizetésre való tartalékolás. A SZEMÉLYI JÖVEDE­LEM növelésének az a for­mája igazán hatékony, amely leginkább elősegíti a válla­lati feladatok teljesítését, a nyereség növelését Így a feladatok ösztönző teljesíté­séhez kapcsolódó évközi ki­fizetéseknél is kívánatos kö­vetelmény, hogy azok vég­eredményben ne csökkent­sék, sőt kihatásukban nö­veljék a vállalati kollektíva egészének részesedési alap­ját A bérkorrekcióik, a túl­órák gyakran nagyobb ösz- szeggel csökkentik a része­sedési alapot, mint «meny­nyivel növelik azt Mégis néha elkerülhetetlenek a munkaerő megtartásáért, Il­letve a kialakult létszám - hiány pótlásáért folyó kiéle­zett versenyben. Ezek a kényszerű intézkedések azon­ban nem korlátozhatják a nyereség növelésére, a belső tartalékok feltárására ösz­tönző évközi kifizetéseket Äz év végi nyereségrésze­sedés az egész kollektíva éves munkájának jutalma Tükröződik benne az évköz­ben kellően nem látható és honorálható tevékenység: az anyagtakarékosság, a gondos minőség, a többi dolgozó és más részlegek munkájáért, az egész vállalatért érzett tulajdonosi felelősség. Szük­séges erre is gondolni, a mostani számvetésnél. Ha dolgozók felelősségéi: külön- külön és kollektíván m géljük, nyilvánvalóvá v-ank. hogy csak differenciái' mércét alkalmazhat"”1' Vannak oéldául ko’c-n-1'-. ggtben lévő munkások és részlegek, tőlük több függ, mint másoktól A vezetők szerepe általában kiemelke­dő. A különböző szinten és eredménnyel végzett munka évvégi anyagi elismerése is különböző mértéket kell, hogy öltsön. A vezetés lényege az elő­relátás, amely legtöbbször nem egyetlen évben érleli be gyümölcsét A nyereség- részesedés pillanatnyi ösa- szegszerúségében sem kizá­rólag csak a tavalyi ered­mények tükröződnek, ha­nem az azt megelőző évek erőfeszítései vagy mulasz­tásai sőt a Jövő kedvező vagy kedvezőtlen lehetősé­gei Is. A vállalati gazdál­kodás minden határköve egyben a mútt, a jelen, a jövő sűrűsödési pontja. Az elemzés feladata feltárni eze­ket a sokrétű belső össze­függéseket. Az esetleges mos­tani elégedettség nem feled­tetheti a múltbeli erőfeszí­tésekei botlásokat és a Jö­vő nagy feladatait S egyál­talán nem biztos, hogy az a kollektíva dolgozott rosszul, amely jelenleg az alacsony nyereségrészesedés miatt kesereg. ____ A Z El/)RETEK INTÉS min­denütt a legfontosabb. A vállalatok új ötéves tervük kialakításán dolgoznak, s közben megkezdték annak végrehajtását is. Közismert hogy a gazdálkodás feltéte­lei > személyi jövedelmek növelésének lehetőségei 1971-tól módosultak. To­vább fokozódtak a haté­konyság követelményei. Mind az évközi bérfejlesz­tésekre, mind az év végi nyereségrészesedés növelé­sére ott nyílik nagyobb le­hetőség a jövőben, ahol jobban hasznosítják a meg­lévő munkaerői emelik a munkatermelékenységei mozgósítják a belső tartalé­kokat, s egyben változatla­nul nagy figyelmet szentel­nek a korszerű. Jó minőségű termékek gyártására, álló- és forgóeszközeik célszerű kihasználására, a társadal­milag hasznos nyereség nö­velésére- Olyan középtávú vállálatt tervek, tervszerű bér- és jövedelempolitikai elképzelések kialakítására van tehát szükség, amelyek kockázatot erőfeszítést, nép­szerűtlen feladatokat is vál­lalva hosszabb időszakra biztosítják a hatékonyság és a személyt jövedelem növe­lésének feltételeit Ha a lel­kesítő célok, a közérthető és mozgósító feladatok ha­tékony ösztönzésével páro­sulnak, akkor a dolgozók jövedelme év közben és év végén egyaránt tartósan nö­vekedhet népgazdaságunk negyedik ötéves tervének megfelelően. Kovács Jómét A MAY beruházási programja Kál-Kápolnán javítják a szociális és munkavédelmi körülményeket Több mint két és fél mil­liárd forintot fordít a MÁV járműbeszerzésre az idén. Ebből az összegből 47 villa­mos és Diesel-mozdonyt va­lamint 275 korszerű sze­mélykocsit és 2.700 teherko­csit vásárolnak. Javítani akarják a személyszállítás színvonalát nagyobb bizton­ságra, tisztaságra töreksze­nek, kényelmesebbé és gyor­sabbá szeretnék tenni az utazást Mindezt nemcsak a Javítására 50 millió forintért építenek Győrött, Sárospata­kon, Kál-Kápolnán, a mis­kolci Tiszai pályaudvaron, Bátaszéken és Tapolcán öl­töző-mosdót 70 millió fo­rinttal járul hozzá a MÁV dolgozói kulturális és egész­ségügyi ellátásának javítá­sához, lakásépítésre pedig 65 millió forintot költenek. (MTI) a választás lehetősége A jelölések, a jelőlőgyülések (3.) A választanok előkészületeinek legfonto­sabb mozzanata az országgyűlést képviselők és a tanácstagok demokratikus jelölése. A mostani választások alkalmával a jelölő- gyűléseket március 15-e és 31-e között tart­ják. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront területileg illetékes bizottságai a tanácsok­kal a választási szervekkel és a tómegszer- vezetekkei, üzemekkel termelőszövetkeze­tekkel együttműködve hívják össze. A jelö- lógyülések tulajdonképpen nyilvános nép- gyűlések, fontos politikai fórumok, amelye­ken a népfront programjáról és a helyt la­kosságot érintő társadalmi gazdasági prob­lémákról folytatott közvetlen eszmecserék­ben, valamint a jelöltek személyéről törté­nő döntésekben egyenlő jogokat élvez min­den választásra jogosult magyar állampol­gár. A jeloltelc személyéről is a választók döntenek Módosítóét választási törvényűnk úgy in­tézkedik, hogy a szocialista demokrácia fej­lődésével összhangban a jelölés jogát egye­dül és kizárólag a választóik jelölőgyülésel gyakorolják. Ilyen gyűlések szervezhetők a lakóterületeken, továbbá üzemekben, vál­lalatoknál termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézmé­nyekben, valami ni a fegyveres testületek­ben. Korábban a Je&RőgyfBésefc Javasoltak, ■ a népfront szervei döntöttek arról hogy kik legyenek a jelöltek. Most ez fordítva törté­nik. A jelőlőgy üléseken a jelöltek személyé­re javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, üzemi és termelőszövetkezeti közösségek és bármely választópolgár, de azt, hogy ki lehet jelölt, ki kerülhet a szavazólapra, nyílt vita és kell 5 megfontolás után a Jelőlőgy ülések döntik eL Országgyűlési képviselők Jelölése «eté­ben egy-egy választókerületben rendszerint két vagy esetleg több jelölőgyűlést szervez­itek, hogy a több ezer választópolgár közül minél többen részt vehessenek és módjuk legyen kifejteni véleményükéi ténylegesen gyakorolni a jelölés jogát. A helyi tanácsta­gok jelölésére tanácstagi választókerületen­ként egy jelölőgyűlést szerveznek. Ki tekinthető j'elöltnek? A választójogi törvény ágy Intézkedik, hogy jelöltnek tekintendő az a választójog­gal rendelkező magyar állampolgár, aktnak jelölésére szavazott a Jelölőgyűlés, illetve a jelőlőgy ülések résztvevőinek legalább egy- harmada vagy ennél nagyobb hányada, és a jelölt nyilatkozott arról, hogy a jelölést elfogadta. Egy-egy jelölőgyűlés két vagy több jelöltet is állíthat A választópolgárok elvitathatatlan joga, hogy a jelölőgyűlésen, amelyen nyilvános szavazással döntenek a jelöltről vagy jelöltekről; mérlegeljenek ém — társadalmi igény esetén — két vagy több jelöltet is megszavazzanak, mond­ván: majd a szavazás napján titkos szava­zással eldöntik, hogy végül is ki képviselje őket az országgyűlésben, vagy a helyt ta­nácsban. Megfontolt mérlegeléssel A most sorra kerülő választások előké­születei során tehát megnövekedőit politi­kai, közéleti szerepet töltenek be a képvi­selői és tanácstagi jelölőgyűlések. Hiszen • szocialista demokráciát helyesen értelmezva nemcsak több jog, hanem nagyobb felelős­ség is hárul a választópolgárok jelőlőgy üté­seire. Minden javaslatot tevő szervnek és állampolgárnak megfontoltan mérlegelnie kell javaslatát és a jelölőgyűlések résztve­vőinek is a közösség iránti lelkiismereti kér­dés, hogy demokratikus jogaikkal élv* vad­ban olyan jelöltei vagy jelölteket állítsa­nak, akik emberi magatartásuknál képessé­güknél tenni akarásuknál fogva a közösség; a választóik érdekében képesek dolgom) az országgyűlésben vagy • helyi tanácsokban. Szívesen látott jelöltek A jelöltek kiválasztásánál Kdndeo t*- aonnyal nő majd a választópolgárok Igé­nyessége, erősödik kritikai érzékük. A jelöl­tek között szívesen látják aaokal akik ren­delkeznek megfelelő közéleti tapasztala tok­kal eddig la aktívan kivették a részükéi a képviseleti szervek — a parlament, a me­gyei a járási és a helyi tanácsok munkájá­ból s ezzel gyakorlatban bizonyítottak vá­lasztóik előtt Ám a bizalmat előlegezni ta érdemes, különösen a nőknek éa a fiatalok­nak, akiknek eddig — többnyire rajtuk kí­vül álló okok miatt — esetleg nem volt alkalmuk bizonyítani nem volt lehetőségük kellő tapasztalatokat gyűjteni Viszont azt temérdek tapasztalat bizonyltja, bogy szi­vükre és lelkesedésükre éppúgy tehet épí­teni mint emberi felelősségérzetükre és a sToriaUsla haladás Iránti eikötoteewtf égOkra, B. 1b, nagyobb beruházások révén kívánják elérni hanem dol­gozóik udvarias magatartás­ra, fegyelemre ösztönzésé­vel A gyors, biztonságos és gazdaságos szállításhoz nem­csak jól karbantartott jár­művekre, hanem műszakilag kifogástalan pályára, tiszta és kulturált állomásépüle­tekre van szükség. 1971-ben a hálózat fejlesztésére 2.770 millió forintot fordít a MÁV. Folytatják Rákos- és Üjszász, valamint Debrecen és Nyíregyháza között a má­sodik vágány építéséi Első­sorban a törzshálózaton és a főútvonalakon végeznek vo­nalkorszerűsítési • ezzel egyidőben mintegy 330 mil­lió forint értékű modern távközlő és biztosító beren­dezést szerelnek leL A vo­nal-villamosítási program­nak megfelelően 1971-ben a Nyugati pályaudvar és Szob. valamint a Miskolc és Sajó- ecseg közötti vonalat villa­mosítják. A pályafenntartá­si munkákat is gépesítik: erre 220 millió forintot for­dítanak. Ugyancsak a háló­zatfejlesztéshez tartozik egyes vasúti csomópontok korszerűsítése. Ezek között legfontosabb Záhony továb­bi fejlesztése, valamint a budapesti körvasút moderni­zálása. Ez é"ben tovább fo­lyik Szolnokon és Veszprém- külsőn az állomások építése, valamint Budapesten a Déli pályaudvar bővítése. Idén a debreceni állomáson Is re­konstrukciós munkák kez­dődnek. A szállítás gazdasá­gosabbá tétele érdekében to­vábbi kisforgalmú vasútvo­nalakat szüntetnek meg. A járműjavító üzemek fejlesztésére mintegy 170 irrlüí, a vontatási telc"-k bővítésére és modernizáló sára pedig több mint 80 millió forintot költené'; 1071 ben. A szo-dáUs é" munkavédelmi körülmény ek i Öntödei gondok Szakmunkások — segédmunkán A HOVATOVÁBB KRÓ­NIKUSSÁ való lét­számgondok a közelmúlt­ban már-már valósággal ar­ra késztették az Öntödei Vállalat egri gyáregységének vezetői, hogy ne elégedjenek meg pusztán a hivatalos munkaerő-közvetítéssel na várjanak a véletlenre, az ön maguktól jelentkezőkre, hanem személyesen menje­nek valamiféle „toborzó kör­útra", érdeklődést kelteni üzemeik Iránt Mert a hely­zet — szinte tarthatatlan... E hír hallatán látogattunk a napokban a jelzett mun­kahelyre, ahol aztán részle­tesebben is tájékozódhattunk a történtekrőL Mint Hesz Já­nos igazgató és Farmot irt­ván szb-titkártól értesül­tünk: a gyáregység problé­mái sajnos régebbi eredetű­ek. Ahogyan elmondták: az egri vasöntödében la évről évre kísért a létszámhiány, kiváltképpen pedig a segéd­munkások távollétét érzik kínosan. Kénytelenek Időről időre szakmunkásokat is se­gédmunkával foglalkoztatni, ha nem akarják, hogy a ter­melésben számottevő zava­rok legyenek. JÓI illusztrálják a kiala­kult állapotokat a könyvelés adatai: például a kézi for­máz ók 1968-ban összesen 2266, tavalyelőtt 3364, az el­múlt esztendőben pedig már 4493 órát töltöttek kép; ttsé- güknél, gyakorlatuknál sok- imI kevesebbet követelő fel­adatok megoldásával. Na­gyok ezek a számok, küld­ésen az a tavalyi. S még ' óbb, ha mellé állítjuk <ti. is, hogy az adat volta­képpen a oakmunkásgárda csaknem egynegyedének kényszerű nélkülözését Je­lenő... Vajon ml vezetett Met LEGGYORSABBAN ATT VÁLASZOLJAK az üzem­ben, hogy: a pénz az oka. Gyengék a keresetek. Ezért nem jönnek, s nem marad­nak az emberek a vasöntö­dében. Ezért Jegyeztek csu­pán az idén március 10-ig a 31 belépő mellett 33 leszá­molót is. Ezért voltak a ki­lépők között még szakembe­rek, a törzshöz tartozó, régi dolgozók is. Miért, mennyi pénzt kap­nak az emberek itt a gyár­egységben — tudakoltuk egy­re klváncsiabbanT Az áj felvétellsek — se­gédmunkásokról van sző —- általában megkapják a ki­lenc vagy tíz forint körüli órabért, s a 11, sőt 13 fo­rintot is elérheti a régebbi­eké, mondják az irodában. Aztán a bérjegyzékről téte­lesen is sorolják, kategórián­ként, reszortonként részletez­ték. Nem tűnik túlzottan gyen­gének ez a fizetés... Nem, ha megfeledkezünk arról hogy mennyivel má- sabb, mennyivel nehezebb, s gennyesebb ez a munka, mint egyebiit — fűztek az üzemben némi magyarázatot korábbi szavaikhoz. Tény, hogy az öntöde po­ros, meleg munkahely, s bi­zony szükség van még az . erőre. De az is igaz — jóllehet nem lehet ez vi­gasz —, hogy sokfelé akad még műhely, üzem, gyár, ahol legalább Ilyen nehéz, vagy még nehezebb a fel­adat, s mégsem fizetik meg jobban az igyekezetei Valójában az egri vasön­töde pár esztendeje elvégzett rekonstrukciójával — ennek legjobban az időnként belá­togató, visszajáró öreg nyug­díjasok a tanúi — sok mun­kafolyamaton könnyítettek, számos reszortnál változtat­ták kedvezőbbé, egészség­ügyileg is elfogadbatóbbá a körülményekéi a 15 millió forintos költség nagy hánya­dát szociális jellegű célokra, különböző biztonságtechni­kai kiadásokra fordították. Igaz, hogy szükség van még ugyan a talicskára Is olykor, de már jelentős az emelő­villás targonca segítsége, gé­pesítették a homokelőkészí­tési a formaszekrények töl­tését, automaták végzik pél­dául a szakmában közismert súlyozási jó az elszívóberen­dezés, legfeljebb a tisztító műhelyben elviselhetetle­nebb a zaj az átlagosnál S megpróbáljak a gyáregység vezetői napirendre tűzni a ma még kifogásolható hibák javítását is. MÉGIS, ÜGY LATSZIK, mit sem érnek az ígéretek, mit sem ér az igyekezet. Ha olykor együtt is van a mi­ntiM1,r, létszám máról hol­napra r-nőt változik, csök­ken. S ha csak öt-hat em ftHTI . fl, ■* ... ^11 ft, . Jt< BC B>CTTiefS V® lööfwii VTSör felborul e harmónia, g újra érezhető a zavar a termelés­ben, veszélybe kerül a 23 millió forintos program is, holott normális körülmények között — a jelentkező igé­nyeke* tekintve — sokkal többre vállalkozhatnának. S nagyon megérné többre vál­lalkozni, mert a magyar önt­vény jóval olcsóbb, mint as import, a például az egri öntvényeknek la évek óta si­kere van. Amint mondják: nehezít! a megoldási hogy nagyobb ütemű, gyorsabb gépesítés­nél sem pótolhatják a hiány­zó emberekei mivel az erő­teljesebb fejlesztéshez egye­lőre nincs pénzük. Ha így van, belenyugod­nak a változta thatatlan be? Nem, ennyire azért nem ad­ják fel a reményt — beszél­nék a kiútról is a gyáregy­ség vezetői — minden lehe­tőséget megpróbálnak. Tár­gyalnak például a régi part­nerekkel, a nagyobb meg­rendelőkkel. akiknek tovább­ra is szükségük van az eg­riek öntvényére. Anyagi tá­mogatást kérnek tőlük az emberi munkát helyettesítő gépek, berendezések vásár­lásához. Ha sikerül meg­egyezni, valószínűleg csök­kenthetik, vagy talán el is oszlathatják a mostani gon­dokai S HA ELMARAD az egvez- ség? Ha tovább súlyosbodik a helyzet, ha az egriekhez hasonló aggasztó' jelenségek másutt sem szűnnek? Akkor mi lesz az öntőiparral...? Gy. Gy. »”4 'hie M.. vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom