Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

i II mellette dolgozó ember Az élet kényszeríti a vál­lalatokat, hogy olyan korsze­rű termelőberendezéseket ke­ressenek és találjanak, amely az. egyre jobban hiányzó munkáskezet pótolja. Szol­nokon, a Cukorgyárban két­száz segédmunkást helyette­sít a csehszlovák szállítósza­lag, amely a vagontól a fő­zőüstig viszi a cukorrépát. Salgótarjánban egyre több gyár tér át a régi és drága széntüzelésről — a távoli Borsodból érkező — földgáz­ra. A gazdasági haszon csu­pán az öblösüveggyárban évente tízezer szpnszállító vagon felszabadítása és a kemencék melleit pedig húsz ember munkaerejének megr takarítása. Az Akkumulátor- és Szárazelemgyárban szol­gálatba állt az angol gép­sor, amely egymaga ellátja az egész országot ceruza- elemmel, és még ötven em­ber munkáját is megtaka­rítja. A leggyakoribb érv, ami­vel a műszaki fejlesztést „aládúcolják”, hogy kevés a munkáskéz. Azzal sem lehet vitatkozni, hogy egy-egy gyá­runk szinte csak pénzügyi lasszóval — azaz a fizetési ráígérgetések módszerével — képes feladatának végre­hajtásához megfelelő szak­embereket szerezni. De be­széljünk legalább ilyen őszin­tén a modernizálásra ösz­tönző másik tényezőről is: nem árt tudomásul venni, hogy jelenleg — átlagbér ide, pénzügyi megkötöttségek oda — a jó szakembereket, 'agy a keresett szakmák képviselőit, nem kis mérték­ben éppen a kiemelt bérrél lehet tartósan a gyárakhoz kötni. A kiemelkedő szaktu­dást, á szorgalmat, a tapasz­talatot, a megbízhatóságot, a vállalatnak jól és egyre job­ban meg kell fizetniük. Vagy­is a végzett munka arányá­ban kerüljön a borítékba a pénz is!... Úgyhogy ma már annyival többe kerül a jó munkaerő, hogy igenis érde­mes mérlegeim — az'őt he­lyettesítő drága gép vásár­lását: és beszünetni a mun­kásokért való állandó sza­ladgálást. Viszont azzal is számolni kell, hogy az új technika — ha nem is min­dig többet, de — mást vár el az ott irányító munkástól. Kialakult vagy kialakulóban van a gyárakban olyan szakmunkásréteg, akiken az automata gépek, a nagy tu­dású berendezések kihaszná­lása, teljesítőképessége mú­lik! Sok-sok tapasztalat igazol­ja, hogy a korszerű beren­dezések: a munkafegyelem növelésének legjobb eszkö­zei. A terhnika diktálta mun­kafegyelem, az óraműpon­tossággal egymáshoz kapcso­lódó gépekbe, a másodperc­re mozduló automata továb­bítószalagba nem lehet már „beleprogramozni” a lottózást, a kedvenc csapat témájának megvitatását, a sértődöttséget a művezető­vel, az otthoni „összekocca­nás” miatti rossz hangulatot A technika önmaga a leg­jobb fegyelmező erő. Előír­ja a tempót és nem tűri meg büntetlenül, hogy attól eltérjenek. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a korszerű termelőberendezések munká- • ba fogása nem egyszerűen csak a gazdaságosabb terme­lést teszi lehetővé, nem csu­pán a hiányzó munkáske­zek pótlására szolgál, hanem nagyon sokat változtat az emberek eddigi élet- és munkakörülményein, gon­dolkodásának, magatartásá­nak kultúráján is. A széntüzelés megszünte­tése, a nehéz fizikai munka átengedése a gépnek, a job' üzemi közérzet is természe tes velejárója kell hogy 'le­gyen a modernizálódásnak. Azért fontos átgondolni mindezt, mert iparunk egy­re több új gépet vásárol, vállalatok vezetői azonban ennek csak a műszaki-gaz­dasági oldaláról beszélnek általában és a forintot szá molva mérlegelnek. Nem kell hangsúlyozni, mennyire fon­tos a korszerűségnek ez a következménye. De másról is szó van! A mellette dolgozó emberről, azokról is, akik alkalmazkodásától és alkal­masságától, közérzetétől és lelkesedésétől függ legtöbb­ször a drága gépek* sorsa, gazdasági hozama, műszaki Bán János 17 kiló baromfihús fejenként A legdinamikusabban fejlődő élelmiszeripari ágamt, • baromfiipar A negyedik ötéves terv az élelmiszeriparnak abban az ágazatában is jelentős fej­lesztést irányoz élő, amely az elmúlt években a legdi­namikusabban fejlődött, és kimagaslóan jó ellátást biz­tosított a lakosság számára: o. baromfiipar, amely az el­viéit öt évben megkétszerez­te a vágóbaromfi-felvásár lést, 1975-ig 47 százalékkal fokozza termelését. Ez lehe­tővé teszi, hogy öt év múlva az egy főre jutó évi barom­fihús-fogyasztás elérje a 17 kilót • A tervidőszakban előirány­zott fejlesztés egyik legfon­tosabb feladata, hogy felszá­molja azokat a feszültsége­ket amelyeket lényegében a termelés hirtelen felfutása okozott A baromfiiparban például nehéz helyzetet te­remtett, hogy a világviszony­latban is korszerűnek te­kinthető elöhütő berendezé­sek színvonalától messze el­maradt a fagyasztó és a tá­rolótér fejlesztése és ez ugyanúgy meggátolja a tel­jesítmény további fokozását, mint az, hogy á gyárak alap­anyag-ellátása sok esetben még mindig idényszerű.' A területi elhelyezkedésnél ta­pasztalható aránytalanságok növelik a szállítási költsége­ket, mindez végső soron nemcsak az ipar, hanem a fogyasztó zsebére is megy. A negyedik ötéves terv időszakában több, mint egy- harmadával fokozzák a vá­góbaromfi-felvásárlást. A feldolgozásra kerülő barom­fifajok aránya vaiamelyt megváltozik; arányosan ke­vesebb csirkét vásárolnak fel, ugyanakkor azonban több libát és kacsát, de kirí lönösen pulykát vesznek át a termelő üzemektől. Az ■úgynevezett nagy testű ba- romfik után ugyanis na­gyobb az érdeklődés, ezek­ből a szárnyasokból nagyobb exportszállításokra is lehe­tőség kínálkozik. Nagyobb üzemek építését nem tervezik, arról azonban szú van, hogy a nagygazda­ságok mellett, főleg a Dél- Dunántúlon és a Tiszántú­lon kisebb, vagy esetleg kö­zepes teljesítményű feldol­gozókat létesítenek, éppen a szállítási távolságok csök­kentésére, illetve a helyi munkaerő fokozottabb ki­használására. Mellékállást! : lóápoló Amikor a vállalathoz be adott kérvényt megláttam, azt hittem, káprázik a sze­mem. De meg kellett győződ­nöm rövid idő alatt arról, hogy jól látok. Hiteles aláírás, szó kásos véleményezések, pecsé­tek, ajánlások, az egyik szerv a másik után ismerte el beadvány szerzője kérésének jogosságát. Mellékállásban lóápoló sze­retne lenni az egyik terme­lőszövetkezetben. Utóvégre ipari munkás. J7em is akármilyen beosztás ban. Soha nem volt semmifé­le kapcsolata a mezőgazda Sággal, kivéve, amikor gye­rekkorában kijárt a határba megdézsmálni a gyümölcsfa kát és a pompás szölőskertek dús termését. Bizonyára nagyon rosszak a mostani anyagi körülmé­nyei 1— tételezhetné fel vala­ki.­Ám ő keres havonta közel háromezer forintot, a felesé­ge majdnem kétezret. A fia már szintén dolgozik, havon­ta ö is hazavihet legalább kétezer forintot. Van egy csa­ládi házuk. Akár egy villa. Talán a szakma iránti von­zódás! Mármint a lóápoló Szakma iránt. Miirt ne? Lovat a katonaságnál Iá tott hajdanán, amikor a má­sodik világháború előtt be vonult a tizennégyesekhez gyalogosnak. A' százados úr mindig lovon ügetett ki a gyakorlótérre. Amikor a ke­se j felrúgta mellette az út porát, talán akkor ébredt olthatatlan vonzalom a lel­kében a kedves négylábú iránt. Mindez lehetséges, külön­ben mi a csodát akarna mel­lékállásban lóápoló lenni? Hopp, megvan! Fal az egész. Neki sincs esze ágá­ban sem a tsz-ben egyetlen lovat sem lecsutakolni egyet­len egyszer sem, a tsz veze­tői sem akarnak vele még lovat láttatni sem, csak. j.! Csak valami nevet kell ad­ni azoknak a forintoknak, amiket valami miatt ki akar­nak utalni a részére a tsz- ben. Most már csupán azt sze­retném tudni, miért olyan jó színűek a kérvényezőhöz a tsz vezetői?' Nagyon furdalja az oldalamat ez o kérdés. De­kát ilyen a szerencsém: a tsz vezetőségét a közgyűlésen nem sokkal a kérvény elké­szítése után leváltották. Hát nem furcsa véletlen, mindez? (—ár) \ Ezer va«onos gabonatároló épül Selypen A Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ezer vagonos gabonatárolót építtet Selypen JA hatalmas oe- tonsilók csúszózsaluzását az elnyúlt év közepén kezdték eV, ma már befejeződött 12 hatalmas' siló építése és a belső berendezéseket szerelik. Képünkön: Az egyik siló pelsejót készítik elő a kőművesek (MTI foto — Mező Sándor felv.V Uj eljárások s A burgonyatermesztés tökéletesítéséről tanácskoztak Egerben Az Agrártudományi Egye­sület Heves megyei Szerve­zete, a megyed tanács me­zőgazdasági és élemezésügyi osztálya, a Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központja és a Vetőmag Vál­lalat közös rendezésében Egerben, a Technika Házá­ban burgonyatermesztésd ta­nácskozást tartottak, * Szabó József, a Vetőmag-, termeltető és Értékesítő Vállalat Észak-magyarorszá­gi központjának igazgatója megnyitójában hangsúlyoz­ta a tanácskozás jelentősé­gét, amely nagyon időszerű témát, a burgonyatermesz­tés tökéletesítését, a ter­méshozamok növelésének lehetőségeit tűzte napirend­re. A megnyitó után dr. Borús József, a- Nyírségi Merö- gazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa tar­tott előadást a burgonyater­mesztés új tudományos ala­pokon nyugvó eljárásairól. Különösképpen kiemelte a termelés, feldolgozás és ér­tékesítés egységének meg­teremtését. az agrotechnika tökéletesítését és a fokozott gépesítés előnyeit, valamint az ezekre irányuló törekvé­seket. Az előadást a burgo­nyatermesztés egyes munka­folyamatairól, az újabb tá­rolási módokról bemutatott színes filmek tették szemlé­letessé. Felveszünk rr m ílOl munkavállalókat zsáktöltő — automatakezelő —, Bínder-szita- kezelő —. kompresszorkezelő munkakörbe. A szükséges oktatást, vizsgáztatást vállaljuk. Felveszünk férfi munkavállalókat szakiparosi, gépkezelői, segédnv..;..' ' ’ körbe. Üzemünkben 3 : -is tcr .elés í . .y'k. Jelentkezés az üzemvezri őségnél. Tele.fon: 11-34, 11-35 és Sl-:iti. Országos Énv és díványbányák Kutató’ és Termelő Müvet, üzemvezetősége, Eger (Felnémet). AZ ÁFOR ÁSVÁNYOLAJ-FORGALMI VÁLLALAT autószerelőket felvesz Jelentkezés személyesen vagy írásban: „ÁFOR” elosztótelep, műhelyiroda, Füzesabony, Szá hal mi ÚL Azonnali hatállyal... Vannak olyan mestersé­gek, amelyek semmiféle is-' kólában nem sajátíthatók el tökéletesen, olyan szakmák, amelyekhez rátermettség, vonzódás és főleg nagyon sok gyakorlat kell. Ide szok­ták sorolni egyebek között a kereskedői szaknált is. Czékmány László, gyön­gyösi boltvezető, a Heves megyei Iparcikk Kisker dol­gozója, még gyermekkorá­ban választotta ezt a pólyát. Volt benne rátermettség, vonzódás, szakmaszeretet, s e tulajdonságok mellől a kellő gyakorlat sem hiány­zott. A jó kereskedő4| között jegyezték a nevét. Húsz éven át dolgozott Gvöngyös nagy textiles, knnfekciós boltjá­ban. húsz éven át töltött be felelős posztot, mint bolt-ve- 7é'ö. Aztán egyszerre m<?"- vá'tak tőle. Fegyelmi eljá­rást indítottak ellene. s azonnal mennie kellett a bolt bő1. a vállalattól. A vál­lat;■( vezetői ugyan megpró­bálni: nelci más \ helyet ke­resni. de sehová sem fogad­ták be. a kereskedőtársak nem hajlandók együtt dol­gozni veié. Mi történt Czékmány Látsz- ' lóval? Miért „értéktelene­dett” el egyszerre a neve? Miért a bizalmatlanság, a fagyos légkör körülötte? Mi a. bűne ennek az embernek?! Mielőtt a kérdésekre vála­szolnánk, hadd idézzek fel egy beszélgetést. Szakembe­reket, magasabb beosztású kereskedelmi vezetőket kér- dezgettem nemrég: hogyan értékelik maguk portáján a fogyasztói érdekvédelem helyzetét, milyen gyakoriak a visszaélések és kik az elkö­vetők? Egyöntetű válaszokat kaptam. A visszaélések el­követői leggyakrabban az idős szakemberek, az „öreg” kereskedők közül kerülnek ki. Ezek bíznak rutinjukban, ügyességükben, s a legke­vésbé tartanak a leleplezés veszélyétől. Természetesen a leleplezés bekövetkezik előbb vagy utóbb. S ekkor még ne­kik áll feljebb, korábban megszerzett érdemeikre hi­vatkoznak, üldöztetést emle­getnek, minden eszközzel iparkodnak menlevelet kicsi­karni tetteikre... Erre szol­gáltat példát Czékmány Lász­ló esete is. Becsapta a vá­sárlókat, rontotta vállalata hírét, hitelét, zavarosban ha­lászott — a bizalom és az érdemek sáncai mögött. íme a történet: Múlt év július 6-án leltá­rozták Czékmány László bolt­jában. Kevés híján 10 000 fo­rint hiány mutatkozott. A boltvezető nem ismerte el a hiányt. Tiltakozott.! Erre jo­ga van mindenkinek. Hu­szonnégy órán belül. Czék­mány azonban csak napok múlva eszmélt fel, akkor kereste a kifogásokat, ami­kor már a hiány kiugrott, s ezx közölték vele. öt hét múltán, augusztusban újabb leltárt tartottak a boltban, két napon át dolgoztak az ellenőrök és a személyzet. S az eredmény mindenkit meg­lepett: a korábbi hiány tel­jesen eltűnt, és ezen felül még jelentős összegű többlet is lett. A többlet: kevés hí­ján húszezer forint (19184 Ft). Hosszú heteken át ku­tatták, keresték az okát az ellenőrök: mi történhetett a boltban egyszerre, a rövid öt hét alatt? Megvizsgálták a beérkezett áruk számláit, az eladási forgalmi blokko­kat, száz és ezer okmányt, iratot, bizonylatot ellenőriz­tek, míg végül csak kiderült a „turpisság”. Megállapítot­ták: a leltártöbblet oka: a vásárlók sorozatos megkárot- sítása! Csak néhány példát: a- 836 Ft-os szimultán férfi­öltönyöket 1200 Ft-ért adták el, számszerint 35 darabdl.. Nagy mennyiségben adtak el a boltban különböző nadrá­gokat is, jóval a megszabod áron felül. Több esetben elő­fordultak cserék. Ilyenkor a drágább holmi helyett ol­csóbbat kapott a vásárló, de a különbözet forintjait nem számolták le a kezébe. És sorolhatnánk tovább az ár­drágítás fokozatait oldala­kon át. Czékmány László ellen fel­jelentést tettek, s a nyomo­zási befejezése után az ügyész­ség vádat emelt: a vásárlók üzletszerűen elkövetett meg­károsítása miatt. Szokványos bűnügy, mond­hatnánk, egy a sok-sok ár- 1 drágítás közül. A dolog bün­tetőügyi ' része valóban ..szok­ványos”, nem sokban külön­bözik más hasonló esetektől. A dolognak ezzel a részével nem is foglalkozunk, a meg­ítélés, a mérlegelés a bíró­ság dolga. Van áronban en­nek az esetnek több olyan vonása, tanulsága, ami a ..szokványosságon” túl mu­tat. S ez nem egyéb, mintáz eset emberi-erkölcsi, maga­tartásbeli, sőt, nem túlozunk, politikai vetülete. Közhely, de ha ezerszer leírtuk, le kell írni ezeregyedszer is — hiszen erről feledkezett meg Czékmány László —, hogy mennyi erőfeszítést tesz a kormány, a p^rt életszínvo­nalunk emeléséért, megszi­lárdításáért, a helyes árpoli­tika kiakkításáért. Aki e tö-> rekvés ellen dolgozik, a nemcsak egyéneket károsít meg, de politikai kárt is okoz. Gondoljuk végig, mi­lyen gondolat-visszhangot, milyen elégedetlenséget vált ki a vásárlóból, az emberek­ből, amikor- azt halljál:, az olcsóbb termelésre töryk* szünk, arra, hogy egyre in­kább az! emberek zsebéhez mérjük az árakat* s aztán belépünk a boltba, kérünk egy öltöny ruhát, amiért 351) forinttal többet leérnék, mint amennyi az ára! Említettem, hogy Czék­mány László nemcsak egy­szerűen a vásárlókat csapta be, hanem vállalata ellen is dolgozott, rontotta annak jó hírét, hitelét. A Heves me­gyei Iparcikk Kisker — a párt és a kormány politiká­ja értelmében — arra törek­szik, hogy boltjaiban olcsóbb és szolidabb árakat alakít­son ki. Az elmúlt évben pél­dáid 2,5 millió forinttal lett kevesebb a vállalat nyeresé­ge, éppen azért, mert az ala-- csonyabb vállalati árrés-szín­vonalat alkalmazták. S Van — mint Czékmány Déldója is bizonyítja —, áld * fittyet hány erre a törekvésre. Az ilyen emberi magatartás, vé­leményünk szerint, senkitől és semmilyen fórumon nem kaphat menlevelet. Pataky Dezső Mmm^ 1971, maron* 9„ kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom