Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

/ »• ^4s5?. •**■*••'— Magyarázzuk az ű\ lakástörvényt Hogyan oszlanak majd lakást Egerben ? •Az új lakásrendeleteket ma­gyarázó cikkeinkben eddig •elsősorban azokról a jogsza bolyokról írtunk, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tar­tanak számot. Ismertettük a lakások elosztásáról, a lakás­bérletről, a lakás-használat­bavételi díjról, a lakbérekről, a lakbér-hozzájárulásról, va­lamint az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvez­ményekről szóló kormány­rendeletek s végrehajtási utasításaik . legfőbb tudniva­lóit. Bár e rendeletek legfon­tosabb jellemzői közé tarto­zik a konkrétság, vagyis az, hogy a törvény egyes rendel­kezései az adott tárgykörön belül szinte minden közpon­tilag szabályozható részlet- kérdéssel is egyértelműen foglalkoznak, mégis szüksé­ges, hogy a rendeletek kere­tein belül — azok szellemé­ben — a helyi tanácsok is, a sajátosságoknak megfelelő tanácsrendeleteket hozzanak. lakáseloszfás — számítógéppel... A tanácsoknak, a lakásügyi hatóságoknak eddig. is a la­kások igazságos elosztása je­lentette a legnagyobb gon­dot. s általában a lakáskiuta­lásokkal összefüggésben ér­kezett a legtöbb panasz a kü­lönböző felsőbb fórumokhoz fe. Az igazság az, hogy sok (Esetben, a jó szándék, a tár­gyilagosságra való törekvés mellett sem sikerült minden tévedést és szubjektivitást kizárniuk a lakáselosztó bi­zottságoknak. Éppen ezért a Szegedi Városi Tanács már évekkel ezelőtt próbálkozott (Egy olyan módszerrel, amely a minimálisra korlátozza, szinte teljesen kizárja a té­vedés, a szubjektivitás min­den lehetőségét: programo­zott kódrendszerrel, elektro­nikus számítógéppel állapí­tották meg a lakásigénylők lakáskiutalást sorrendjét Az Egri Városi Tanács il­letékes vezetői már koráb­ban is tanulmányozták ezt a módszert, s napokban már kapcsolatba is léptek Buda- jpesten az Építésgazdaság­szervező Intézettel, a „lakás- elosztó gép” előállítójával. ,A módszer lényege egyéb­ként az, hogy a lakásigény- nőnek adatlapot kell kitölte­nie, amelyben jövedelmi vi­szonyaival, lakáshelyzetével, munkahelyi és társadalmi te­vékenységével kapcsolatos kérdésekre kell pontos vá­laszt adnia. Minden kérdés­re adott válasznak bizonyos pontszámban kifejezhető ér­teke van, s ezek — politi­kai, szociális és morális tar­talmukat illetően — helyes arányban állanak egymással. Kgy-egy azonos értékű kor- snánykitüntetésnek például éppenúgy megvan a megfe­lelő pontszáma, mint egy sa­ját személygépkocsinak. Az előbbit minden olyan igény­lőnek, aki rendelkezik kor- Knánykitüntetéssel, a számító­gép hozzáadja, az utóbbit pe­dig — pontszám értékének megfelelően — levonja az összes pontszámból. Így min­den igénylő adatlapján kü­lönböző nagyságú pontszá­mok összegződnek, s ezek nagysága dönti el a jogosult­ság sorrendjét Az adatlapokat egyébként a hatóság leellenőrzi, s aki a felhívás ellenére — jó vagy rossz szándékától függetlenül .— pontatlanul, nem a va­lóságnak megfelelően vála­szolt valamelyik kérdésre, automatikusan a lakásigény­lők sorrendjében a legutolsó helyre kerül... Mit szabá’yoinak ma;d a tanács- ■ rende'efelt ? Valamennyi város, s eloszt- , gátét, értékesíthető átess la­kással rendelkező község ta­nácsa a közeljövőben hozza meg azokat a rendeleteket, amelyek a kormányrendele­tek helyi sajátosságoknak megfelelő • végrehajtásáról rendelkeznék. Budapesten a Fővárosi Tanács már meg­hozta az új lakástörvénnyel kapcsolatos tanácsrendelete­ket, melyekben az alaprende- letekben és azok végrehajtási utasításaiban nem szabályo­zott részletkérdések miként­jét határozta meg. Megyénk székhelyén, Eger­ben is foglalkoznak a szak- igazgatási szervek vezetői, előadói a készülő tanácsren­deletek megfelelő előkészíté­sével. A rendeletek értelmé­ben a lakásügyi hatóságok a jövőben is két fő lakáselosz­tási formában állapítják mag az igényjogosultság sorrend­jét. Az első kategória a bér­lakások kategóriája, amely az összes lakásszerzési for­mák közül — noha nem lesz ez sem ezután ingyenes — a legkedvezőbb. Ilyen lakást a jövőben az összes körülmé­nyeket figyelembe véve a legrászorulóbb igénylők kap­hatnak. Ennek mértékét (jö­vedelmi és lakásviszonyok figyelembevételével) ponto­san szabályozzák majd a ta­nácsrendeletek- A nagyobb jövedelemmel rendelkezők eleve „kiszorulnak” a tanácsi bérlakást igénylők közül, s a „pénzesebb” lakásszerzési formák felé orientálódnak. A hagyományos szövetke­zeti lakásszerzési forma a jövőben is megmarad, azzal a különbséggel, hogy lakói­nak nem fontos szövetkezet­A szakmunkásképző isko­lákban május 31-ig tart a jelentkezés és a felvételek időszaka. Az első évfolyamra az idén összesen 69 000 álta­lános és 6000 középiskolát végzett fiatalt várnak. Hét­ezerrel kevesebb ez, mint a jelenlegi elsőévesek szárna. Egyre szűkül ugyanis a kép­zésre számba jöhetök köre, mert például amíg 1968-ban Budapesten 34 000 általános iskolát végzett fiatal köré­ből várhatták a jelentkező­ket, az idén már csak mint­egy 19 000 gyermeket bocsá­tanak szárnyra a fővárosi általános iskolák. Nem sok­kal jobb a helyzet a me­gyékben sem. Külön gond, hogy a je­lentkezők nem mindig az utánpótlásra legjobban rá; szoruló iparágakhoz vonzód­nak, a felvehetőnél többen kívánkoznak az úgynevezett „divatos” szakmákba. Amint azonban a Munkaügyi Mi­nisztérium szakoktatási fő­osztályán elmondották, évről évre javul a helyzet; a szü­lők maguk is reálisabban tervezik gyermekük tov ább- tanítását. Egyre több olyan fiatallal lehet találkozni a felvételek során, aki már eleve valamelyik meghatá­rozott szakmát választotta, anélkül, hogy előzőleg más tanintézménynél próbálko­zott volna. A Munkaügyi Minisztéri­um intézményeiben a gép­gyártó szakmákra csaknem 25 000 fiatalt tudnak felven­ni az idén. Ezen belül mint­age é§9® forgácsolót (esz* be tömörülniük. Az úgyneve­zett „pénzes” lakásszerzési formák közül —, amelyek kö­vetkeztében az igényjogosult megszerzi a lakás tulajdon­jogát is — ez a legkedve­zőbb, a rögzített árra, a szo­ciálpolitikai kedvezményekre, az előtörlesztés nagyságára, a kamat mértékére és a tör­lesztési időre való tekintet­tel. A tanácsrendelet szabá­lyozza majd a kiemelt lak­bérkörzetek határait is, ame­lyen belül tíz százalékkal magasabb lakbéreket és la­kás-használatbavételi díjat kell a bérlőknek fizetniük. Egerben jelenleg 2600 la­kásigénylő van, amelyből körülbelül 1600 bérlakást, a többi pedig szövetkezeti la­kást. vagyis — az új rende­let terminus technikusa sze­rint — állami eszközökből megvalósuló tanácsi értéke­sítő lakást igényel. Elképzel­hető, hogy az igényjogosult­ság, illetve a sorrend számí­tógéppel történő megállapítá­sa után jó néhányon „kívül- rekednek” e két lakásszerzési formából... Az alaprendeleték, s vég­rehajtási utasításaik tanul­mányozása, azok értelmezése foglalkoztatja jelenleg leg­inkább a tanácsok, a lakás­ügyi hatóságok vezetőit. Az előjelekből mindenesetre ar­ra • lehet következtetni —, hogy az új lakástörvény szel­lemében — a legnagyobb tárgyilagosságra, a lakások minél igazságosabb elosztá­sára törekszenek. tergályost, köszörűst, ma­róst), 14 000 jelentkezőt , a gépszerelő és lakatos szak­mákba, 2400 csőhálózat- és berendezésszerelőt, az elekt­romos jellegű szakmák köré­ben pedig a többi között 4500 villanyszerelőt. A fej­lődő vegyipar mintegy ezer fiatalt vár, főként a főváro­si gyógyszer-, gumi- és mű­anyaggyárakba, valamint a kazincbarcikai, fűzfői és le- ninvárosi vegyipari centru­mokba. Több mint négyezer hely van a műszeripari szak­mákban, azonban elektroni­kai, valamint rádió- és tele- vízióműszérésznek — kizá­rólag érettségizetteket \ esz­nek fel. 13 000 fiatalt akar­nak felvenni a technikailag > jelentősen fejlődő, gépesedő építőiparba,- amely kőműve­sek, ácsok mellett sok vas­betonszerelőt, betonelem- gyártót és építőgép-szerelőt is kér. A Könnyűipari Minisztéri­um irányítása alá tartozó is­kolák főként a lányok rész­vételére számítanak: 2400 textilipari és 2600 ruházat­ipari tanuló felvételére van lehetőség az állami, szövet­kezeti és tanácsi vállalatok szakmunkás-utánpótlására. A nyomda- és papíripar együttesen 1000 elsőéves^ tud fogadni. A növénytermesztési, ál­lattenyésztési éa élelmiszer­ipari szakmákra a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Mi­nisztérium intézményeiben összesen mintegy 6—7 ezer jelentkezőt várnak, a többi között másfél ezer tej-, kon- aarv^, áq sütőipari Nemcsak a falak, a tervezők,; az építők is „csúsztak9 1 lét: 156 lakás Sok mindene nincs még Gyöngyös városának, de to­ronyháza — a visontai Ga­garin Hőerőmű Vállalat jó­voltából — már van. Illetve , lesz. Hogy pontosan mikor, azt ma még nehéz lenne megmondani. Egyelőre csak az biztos, hogy előbb vagy utóbb íelépül, átadják, s be­költöznek a lakók. Utólag mindig okosabb az ember — tartja a mondás. Valahogy így jártak ezzel a toronyházzal is. Magasságá­ra a város, falainak gyors csúszására a — csúszózsalu­zással készült — az építők, s a tervezők voltak fölöttébb büszkék. Aztán az utolsó emeletet is „befalazták”, s kezdetét vette a belső szakipari, sze­relési munka. Szívéhez ugyan senki sem kapott, de rá néhárv hétre már a neo­néi ís világosabb volt: hiá­ba készültek el mindössze két hónán a1att a ma nos fa­la7;. a be'ső szereléseket aligha lehet majd időre el­végezni. Ráadásul „befutott" az árvíz, az építők egy része Szabolcsba ment. Lassult a kivitelezés üteme a többi be­ruházásokon is, amelynek végül is az lett az eredmé­nye, hogy az elmúlt évben nem kevesebb, mint 200 la­kással maradt adós a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Termelési értéke pedig 45 millió forinttal lett kevesebb a tervezettnél. A toronyházon történt „időcsú­szós” természetesen nincs benne az említett adósságok­ban. A téma, a 156 lakás ha­táridőre történő felépítése már hónapok óta idegesíti az szakmunkástanulót. A Bel­kereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ iskoláiban képezik ki a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmák utánpótlását; az idén mint­egy 9000 első évest fogad­nak. A szakma megválasztása­kor kétségkívül a lányok vannak nehezebb helyzet­ben. Ám, a már említett, ki­fejezetten „lányos” — tex­til-, mezőgazdasági—élelmi­szeripari, kereskedelem- és vendéglátói pari — szakmá­kon kívül még számos terü­leten találhatnak alkalmas pályát, például a nehéz fi­zikai munkát nem igénylő könnyebb forgácsoló és mű­szeripari- szakmákban, továb­bá a vegyi- és műanyágfel- dolgozó iparban. Az ipari szövetkezetek, főként a ' szolgáltatóipari szakmákba, csaknem 7000 fiatalt vesznek fel az idén. A 75 000 fiatallal számoló felvételi terv területi meg­oszlását tekintve Budapes­ten 14 000 elsősorban 1 elyi és a környékről bejáró fia­talt tudnak felvenni. Az épí­tőiparba és a nehéz vasipari szakmákba — kohászat, ha- jóép^tés stb. — jelentkezők diákotthoni elhelyezésre is számíthatnak. A nagyobb vidéki ipari centrumokban, így például Miskolcon és Borsod megyében összesen ), Debrecenbe^ és Hajdú megyében több mint 4000. Győr megyében 3400, Veszp­rém megyében 3500, Fejér megyében pedig több mlijt háromezer első évest vesz­nek fel a szakmunkásképző Wsoiáfc Faludi Sándor Jelentkezés és felvétel: május 31-ig 73 ezer fiatalt várnak a szakmunkásképző iskoi első évfolyamára Dicsérik az építőipari kisz munkáját 9 Nagy elismeréssel szólnak mindazok a Mátravidéki Épí­tő- és Szakipari Ktsz mun­kájáról, akik tavaly, az .ál­taluk készített új lakásokba költöztek be. Minőségileg is kiemelkedő a munkájuk, de általában az épület átadása is megelőzi a szerződésben kikötött határidőt. Ezekről az eredményekről és a feladatokról szólt az a beszámoló, amelyet Csömör József, a ktsz elnöke ter­jesztett a mérlegzáró köz­gyűlés elé Gyöngyösön. Ügy tervezték, hogy 12,5 millió forint nyereséget ér­nek el, amit azonban közel hárommillióval túlteljesítet­tek. Az árbevételük .tavaly meghaladta a 90 milliót, ami közel 30 százalékos fel­futást jelent. Különösen az építőipari tevékenységük nö­vekedett, hiszen mai<1-“"n m MMü ftdtafe át többet a tervezettnél. Jelentős az exporttermelésük is, ami még hangsúlyozottabb,- ha hozzátesszük, hogy tőkés or­szágokba irányul. A • nyereség növelésében jelentős szerepet kapott a termelékenység fokozódása. ' Ezt pedig a szocialista mun­kaverseny segítette elő. Érdekesség még, hogy a ktsz Gyöngyösön a KISZ társasházak építésében na­gyon jelentős szerepet vál­lalt, hiszen közel 90 fiatal család számára építettek modem otthonokat. A ktsz az Idén tovább akarja növelni az elmúlt évi teljesítményeit. Nmmm 0 WTL agáréit» fi» péatógs (Foto: Kiss Béla) így néz ki: kívülről építtetőt, a Gagarin Hőerő­mű Vállalatot. Érthető aggó­dásuk: egyrészt milliókat fi­zetnek érte, másrészt na­gyon sok jó szakembert ép­pen a most épülő lakásokkal sikerült a vállalathoz „bete­lepíteni”. Az emberek már rég megérkeztek, dolgoznak, csak éppen lakásuk nincs még. Nem- alaptalanul idege­sek tehát az építtetők, hiszen a lakások átadásának határ­ideje ez év június 30-a, és hát — legalábbis kívülről — egyáltalán nem úgy néz ki az épület, hogy három és fél hónap múlva sor kerülhet a kulcsátadásra. A közelmúltban Gyöngyö­sön találkoztak az építtető és az építő vállalatok veze­tői. A Gagarin Hőerőmű Vállalat mindössze egyetlen kérdésre kért határozott vá­laszt a kivitelezőtől: Van-e reális alapja a június 30-i határidőnek? A kérdésre, akárcsak la­punknak is, S'‘vi István fő­mérnök — 1970. március 1- vel került a vállalathoz — adott választ: — A 156 lakást átadjuk az ígért határidőre. Mégpedig úgy, hogy a külső munkála­tokat csak később tudjuk el­végezni. De ettől a lakók beköltözhetnek. — A korábbi Ígéretek nem éppen így hangzottak... — Nem tudom. A torony­házzal kapcsolatban nekem ez az első ígéretem, össz­pontosítjuk erőinket, még annak az árán is elkészü­lünk a lakásokkal, ha né­hány más munkahelyen las- sabbra fogjuk a tempót. — Nem vagyunk i ósok, nem kívánjuk kétségbevonni a határidőt, de kívülről még félig késznek se tűnik az épület. — A belső munkálatok vi­szont annál jobban halad­nak. A „külső” nélkül reá­lis a június 30-i határidő. Nem lesz könnyű, dé lehe­tőségünkhöz mérten mindent elkövetünk. — A szóban forgó torony­házzal kapcsolatban már semmi jelentősége nincs a kérdésnek, mégis megkér­dezzük: a magyar építőipar jelenlegi műszaki, technikai színvonala mellett érde­mes-e, célszerű-e, . gazdasá­gos-e Vyen magas ' épületet csúizózsaluzással építeni? — Nem. Hiába készülnek el szinte látványosan rövid idő alatt a falak, a belső szerelés évekig tart. Két el­lentétes technológia keriil, egymással szembe. — És ezt két-hárorn évvel ezelőtt, amikor eldöntötték- a gyöngyösi toronyház sor­sát. senki sem tudta? — Erre a válaszra már nerr érzem magam illetékes­nek A toronyházzal kapcso­latban az a legfontosabb fel­adatunk, hogy határidőre át­adjuk a 156 lakást. —lwós—

Next

/
Oldalképek
Tartalom