Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

í Csütörtök asti külpolitikai kommentárunk j Csak egy Éjszakára... A DEL-VIETNAMl REZSIM alelnöke, Nguyen Cao Ky tábornok bizonyosan nem ismeri Gyóni Géza felka­varó, még az első világháború poklában írt Csak egy éjszakára... c. versét, de mintha egyenesen a magyar költő soraira rímelt volna legutóbbi, szóvivője útján tett nyi­latkozata. íme: „Ky ... csütörtökön Dél-Laoszba repült, hogy legalább egy éjszakát a csatatéren töltsön dél­vietnami csapatokkal”. így hangzott a csütörtök délelőtti bejelentés. Ezt követte néhány órával később a csütörtök délutáni, amelyből kiderült, hogy még erre a Gyóni Gézára emlé­keztető egyetlen front-éjszakára (amely, a haditechnika félévszázados fejlődése nyomán, százszorta szörnyűsége­sebb, mint az eliő világháborúban volt) sem vállalkozott Ky tábornok. Eljutott ugyan a laoszi agresszió fő után­pótlási bázisáig, Khe Sanh-ig, de ott Lám altábornagy, a Laosz ellen támadó dél-vietnami csapatok parancsnoka lebeszélte Kyt arról, hogy az folytassa útját Laoszba, mert úgymond, „Dél-Laoszban túlságosan súlyos harcok folynak és igen nagy a veszélye annak, hogy helikop­terét lelövik”. (ME, IGT FEST a Laosz ellen indított amerikai* saigoni támadás. Meg az UP1 nevű amerikai hírügynök­ség is azt jelenti, hogy a Laoszba benyomult dél-viet­nami csapatokra egyre erősebb nyomás nehezedik. Az amerikaiak szerdán hivatalosan 7 helikopterük elveszté­sét ismerték be, az AFP nevű francia hírügynökség azonban Idéz egy amerikai parancsnokot, aki szerint nem 1, de 31 helikopter az USA szerdai vesztesége. Rosszul sikerült tehát a laoszi Invázió, amelyet pe­dig Nixon azzal próbált igazolni, hogy ennek révén gyorsabban jöhetnek haza az amerikai katonák Indoki- nábóL Ehelyett az történik, amit a Józan politikusok jó­soltak: egyre mélyebben keveredik bele az USA az in­dokínai háborúba, amely így csak még tovább tarthat .. Dehát tanultak-e valamit a támadók laoszi kudar­caikból T Ügy tűnik: megintcaak nem! Thieu saigoni el­nök szerdán példátlanul fenyegető hangon beszélt a VDK-ról. Igaz, csütörtökön Thieu szóvivője már helyre­igazított (addigra, úgylátszik, lemérték a nyilatkozat rossz visszhangját). A szóvivő szerint az elnök szavalt „nem szabad úgy értelmezni, mintha Észak-Vietnam inváziójára készülnének, minthogy a saigoni kormánynak ezidösze- rlnt nincsenek tervei egy Észak-Vietnam elleni tárna­Köief-Kelet a tűzszünet lejárta előtt Riadók^szültség'be helyezték a hadseregeket a tűzszüneti fonal mentén THIEU AZONBAN már régen elvesztette hitelét, ezért szavait mindig sokféleképpen lehet értelmezni. Meg aztán: az „ezidőszertnt" rugalmas fogalom, lehet, hogy jelenti szerdát é» csütörtököt, de már pénteket nem... Épp ezért a VDK, Igen helyesen, fokozza éberségét és mindenre felkészül. A Quan Dói Nhan Dan, a vietmmi néphadsereg lapja, csütörtöki szánkban felhívta a VDK hadseregét és népét, legyen készenlétben egy eseüeges Invázió visszaverésére. ^JllWinjWlArnrri‘r‘1 ................................................................. B EJRUT: A meghosszabbított közéj- keleti tűzszünet lejártának közeledtével csütörtökön dél­előtt Anvar Szadat elnökle­tével együttes ülést tartott az Arab Szocialista Unió Leg­felsőbb Végrehajtó Bizottsá­ga és a nemzetvédelmi ta­nács. A tanácskozáson behatóan elemezték a közel-keleti vál­ság legutóbbi fejleményeit, továbbá azokat a Jelentése­ket, amelyék szerint Izrael megtagadja a BT-határozat végrehajtását, ■ megszállt arab területek teljea kiürí- teseL Az AP bejrúti jelentésében összegezi a közel-keleti or­szágok katonai előkészületeit a tűzszünet lejárta előtt. Kairóból érkező nem hi­vatalos jelentések szerint mintegy 100 000 egyiptomi katonát helyeztek készültség­be a Szuezi-csatorna mentén. Damaszkuszi hírek szerint Szíria csütörtökön teljes riadókészültiiégbe helyezte 75 ezer főnyi hadseregét a tűz­szünet! vonal mentén. Musz- taía Tiassz, vezérkari főnök megszakította vidék) körút­ját, és visszatért a fővárosba. Jordániából nem érkeztek Je­lentések különleges előkészü­letekről JERUZSÁLEM: Izrael folytatja lázas erő­feszítéseit annak érdekében, bogy a négy nagyhatalom ne gyakoroljon semmilyen nyo­mást a szemben álló felekre a békés megoldás végett. Eban külügyminiszter csü­törtökön fogadta John Bar­nes angol nagykövetet és tá­jékozott források szerint rosz- szallását fejezte ki neki, amiért Douglas-Home, angol külügyminiszter a hét ele­jén burkoltan bírálta Izraelt Gunnar Jarring javaslatai­nak elutasításáért. KAIRO: Zoheir Abdél Mohszon, a Palesztina! felszabadítási szervezet szóvivője csütör­tökön beszámolt a Kairóba akkreditált tudósítóknak a i palcsztinai nemzeti tanács szerdai üléséről. Jasszer Ara­fat, a palesztinai mozgalom vezetője ezen az ülésen poli­tikai programot terjesztett a képviselők elé. A program fő célkitűzése a szóvivő szerint „valamennyi megszállt terület teljes fel­szabadítása (beleértve Izraelt is — a szerk.) És a megszállt terület bármely részén létre hozandó palesztinai állam gondolatának kategorikus el­utasítása”. A politika! prog ram ezenkívül előirányozza valamennyi gerillaszervezet egyesítését a palesztinai fel- szabadítási szervezet kereté ben és a mozgalom anyagi támogatása megszervezésé nek modernizálását képtővírőnkon érkezet Vietnami értekezlet A vietnami helyzetről tár­gyaló négyhatalmi értekezlet VDK és DIFK küldöttségé­nek vezet« tiltakozásul a VDK ellen irányuló amerikai bombatámadások miatt, nem vettek részt a konferencia csütörtöki, 105. ülésén. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietna­mi Ideiglenes Forradalmi Kormány küldöttségének he­lyettes vezetőd a csütörtöki ülésen erélyes hangú tiltako­zó nyilatkozatot tettek. Hib­ben hangoztatják, hogy az in­dokinai háború fokozódása és a VDK ellen Irányuló ameri­kai háborús előkészületek súlyosan veszélyeztetik a pá­rizsi Vietnam-értekezlet munkáját. David Druee. az amerikai delegáció vezetője felszóla­lásában azt követelte a VDK- tól és a Dél-vietnami Idelg- Ieges Forradalmi Kormány­tól ismerték be, hogy „ők a felelősek az indokínai hely­zet kiéleződéséért”. Csfitőrtök helyett pénteken? Négyhatalmi halasztás NEW YORK A négy nagyhatalom ENSZ- küldötteinek a közel-keleti helyzettel kapcsolatos csü­törtökre tervezett találkozó­ját elhalasztották. Ezzel együtt elmaradt U Thant ENSZ-főtitkár jelentésének közzététele is. A világszervezethez közel­álló körök szerint a halasz­tás — amellyel kapcsolat­ban hivatalos magyarázatot nem adtak —* elsősorban an­nak következménye, hogy a négy nagykövet, illetve a fő­titkár nem ért egyet abban, vajon a Jelentést a nagykö­veti találkozó előtt, vagy után hozzák nyilvánosságra Elsősorban Bush. az Egye­sült Államok új ENSZ-kül- dötte kardoskodik a főtitká­ri jelentés mielőbbi közzété­tele mellett. A Jelentés vár­hatóan elítéli Izraelt a Jar- ring-féle javaslatokra adott negatív válasza miatt, s ez a tény megkönnyítené az ame­rikai diplomácia helyzetét, mentesítené Washingtont azon mind gyakrabban el­hangzó izraeli vádak alól, hogy „nyomást gyakorol Tel- Avivra”. Nyugati hírügynökségek úgy tudják a csütörtökre ter­vezett találkozóra talán már pénteken sor kerül Csütörtökön bejelentették: megegyezéssel véget ért a hat hétig tartó angliai postássztrájl:. Sok angol postai alkal­mazott — köztük a képünkön látható csinos, fiatal lányok — azonban nem fogadta el a szakszervezet egyezkedését a posta vezetőivel és tovább kívánja folytatni a harcot, munkabeszüntetéssel, az eredeti követelések teljesítéséig. (Telefoto — AP—MTI—KS) • O ivén eres r a Svájci Munkapárt ötvenedik évfordulóját ün- - nepíi a Svájci Munkapárt, amely az 1921-ben alapított Svájci Kommunista Párt és a baloldali szocialisták egye­sülésével jött létre. Ez az öt­ven esztendő néhéz harcok­kal volt terhes, de a párt si­kerrel szembeszállt a jobbol­dali szociáldemokraták, C burzsoázia elszigetelési kísér­leteivel és minden nehézség, veszély ellenére megerősödve vészelte át az ötvenes évek­ben vezetői ellen indított hajszát. A Svájci Munkapárt az utóbbi időben egyre na­gyobb tömegbefolyással ren­delkezik és igen sokan lép­nek tagjai sorába — elsősor­ban fiatalok. A svájci kommunisták pártja annak köszönheti erő­södő tömegbefolyását, hopp mindig következetesen, mar­xista-leninista szellemben lépett föl a legkülönbözőbb társadalmi és politikai kérdé­sekben. A legutóbbi időszak­ban — a többi kapitalista or­szághoz viszonyítottan is gaz­dag — Svájcban heves har­cok folynak a tőke és a mun­kásság között bérügyekben, valamint konkrét politikai kérdésekben. A Munkapárt minden esetben a dolgozók harcának élén haladt. Első­sorban a párt aktivitásának, a munkások szervezettségének köszönhető, hogy olyan ha­talmas svájci üzemekben, mint az amerikai érdekelt­ségű Firestone autógumi­gyárban, az óraiparban, a textil-, a kémiai és a papír­iparban olyan kollektív szer­ződéseket készítettek, ame­lyek az eddiginél lényegesen több beleszólási jogot bizto­sítanak a munkásoknak az üzemek ügyeibe. A Munkapártnak it nagy része volt abban, hogy szö­vetségi szinten választójogot nyertek a közelmúltban az asszonyok. Es következetesen kiállnak a svájci kommunis­ták a 600 ezret meghaladó létszámú külföldi vendég- munkások érdekében is. A Svájci Munkapárt fenn­állásának ötven esztendeje alatt — a munkásosztály ak­cióegységére, a néptömegek aktivitására támaszkodva — vívta harcát a monopóliumok ellen, a dolgozók demokrati­kus szabadságjogainak bizto­sításáért, a társadalmi hala­dásért, a béke megvédéséért, ötvenéves fennállása alkal­mából köszöntjük Svájc mar­xista-leninista pártját és eredményekben gazdag mun­kát kívánunk további tevé­kenységéhez K. A. Lengyel—esehs?Io?ák tárgyalások Száz éve szü'ete*t Rosa Luxemburg Képünk a varsói lengyel­csehszlovák tárgyalásosról készült. Balról a második < r IMI­éiMé&x&msGKV--,di Stefan Jedrychowskl, len gyei külügyniiniszter, az asztal túlsó felén, jobb Ol-i dalt, vendége lan Marké, ( Cseh.a7,íovákia kültisy útónig*-i tere. «Telefete — CAÍ—MÜp—äSi n osa Luxemburg forra- ' dalmámő. egy évszá­zaddal ezelőtt, 1871. március 5-én született Zamoscban, egy Lublin környéki lengyel kisvárosi család ötödik gyer­mekeként. Középiskolai ta­nulmányait az egyik varsói orosz gimnáziumban vé 'ezte, kitűnő eredménnyel. Diák volt még, amikor bekapcso­lódott egy szocialista kör munkájába. A rendőrség ül­dözése elől barátai 1689-ben külföldre szöktették. Svéic- ban folytatott egyetemi ta­nulmányok után 18D7-ben Németországba települt át; hogy az akkor oda tartozó Poznanban és Fclso-Szi’éziá- ban a lengye' nv'nkások kö­zött tevékenykedjék. Alig néhány, év leforgása alatt a Németországi Szociál­demokrata Párt legmegbe csültobb funkcionáriusainak sorába emelkedett. Elmélet: munkásságának elismerése­képpen 1907-ben meghívták a politikai gazdaságtan elő­adóiénak a K*zoonti Párt- Iskolára Fnno'- a a k:-a - a-fi £ tanba” és \ iű> -f-fk irno mus gazdasám magyarázat­hoz” című műveinek megal­Rosa Luxemburg. helytelenül értelmezte az imperializmust, amiért Lenin erőteljesen bírálta nézeteit. Az imperialista gyakorlati politika harcos leleplezése, az élvezetes stílus mégis olvas­mányossá teszi ezeket az írá­sokat. A nani no'itikal harcok ‘ tfWben végzett á«!­pftn a luxemburgi éle tmű két fontos motívuméra hívluk fel • ágyoamt, ai agyút aa 1905-ös Oroszország forrada­lomban játszott kimagasló szerepe. Nem csupán azzal szerzet* érdemeket, hogy el­utazott Varsóba, s hogy pbr tönbüntetést is szenvedett ''orrndalmi tevékenységéért. Még ennél is jelentősebb, hogy lankadatlanul küzdött az orosz forradalom harci módszereinek nyugat-európai elismertetéséért, amely a min­den rendű és rangú opportu­nisták részéről heves ellen­állásba ütközött. Nem kevésbé jelentős bá­tor harca az eszeveszett fegy- : verkezés, a háború ellen. A felbőszült uralkőcló körök ezért a nagy világégés .ide­ién, lr)16-ban börtönbe zár­ták. Életörömét, a közelgő nagy változásba vetett remé­nyét a komor falak sem tud­ták megtörni. „Türelem és bátorság! Fögunk mi még él­ni, és nagy élményeink lesz­nek! Most egyelőre azt lát­juk. hogvan süllyed el az egész régi világ mindennap e y darab a. m'ndenr.ap új csuszám ás új óriási zuha ** lóban bekövetkezett; az 1918. novemberi forrada­lom megnyitotta Luxemburg börtönét la, amelyet Igen rossz egészségi állapotban, de tettvágytól eltelve hág ott el. Hamarosan a német kom­munisták elismert vezetője­ként, a központi pártlap, a Rote Fahne szerkesztőiéként egyik irányítója másod'kha- záia szocialista forradalmá­nak. A fenekedő ellenforra­dalom nyíltan Luxemburg és Liebknecht meggyilkolására szólított fel. A következő év január 15 én ell«nforradal- már tisztek elfogták és Llebknechttel együtt meg- gvikolták A friedrichsfeldeí temetőben óriási részvét mel­lett helyezték örök nyuga­lomra A fasizmus feldúlta sírját műveit máglyán éget­te el A berlini munkások azonban 1951-ben úiabb em­lékművet emeltek a forradal­már Rosa Luxemburg tiszte­letére. akiben a német törté­nelem első munkás—paraszt állama foggal látla egyik előfutárát. Luxemburg egy- szet nind o nemzel ő mun­kásosztályé a haladó embe­riségé. amely kegyelettel megőrzi emlékét, V. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom