Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
Mennyit ér egy találmány ? Bíróság előtt a PEYÁ térzsalurendszer ügye A per folytatódik ... Hol a határ? Lapunkból is ismert téma — egy sokat ígérő s jelentő találmány ügye — került a bíróságra. Különös e pályafutás annál is inkább, mivel a T/1059—HE 547/E 04 g 11/11 8Z- alatt szabadalmi oltalomban részesített P ÉVA térzsálurendszert annak idején örömmel üdvözölték a hazai építőiparban, itthoni bemutatkozása mellett sikert aratott nemrég a bolognai nemzetközi seregszemlén, már 24 külföldi országból nyilvánul iránta érdeklődés — s most lám, mégis a törvény elé került Annak ellenére, hogy az épületek helyiségeinek — komplett tartásainak — monolitikus elkészítésére szolgáló acél- szerkezet és alkalmazási technológiája az eddigi vélemények szerint nem bűnös... Ml Juttatta mégis idáig? Finom kifejezéssel élve: az érthetetlen óvatosság. A Heves megyei Beruházási Vállalat — amely Pelle József és Varga László, a vállalat két feltalálójának szolgálati találmányát megvásárolta — ugyanis utólag... megsokallotta a fizetendő pénzösszegek Jóllehet például egy 800 négyzetméter alapterületű PEVA-készlet egy ütemben — mintegy 60 óra alatt — három, egyenként két szoba, összkomfortos lakást képes felépíteni a szükséges elektromos vezetékekkel együtt, a vállalat túlzottnak találta már az első, az eredeti szerződésben rögzített feltalálói részesedést is. Ügy vélte, hogy építkezés közben a zsalukészlet betonnal érintkező felületének minden négyzetmétere után származó 460 forint feltalálóknak járó feie az okmányban foglalt közös megállapodás ellenére is irreális, s ezért később rávette Pellét és Vargát a szerződés módosítására. Azok ekkor még hajlottak a szóra, elfogadták a 34,78 százalékos fizetést is, mert úgy látták, hogy így sem járnák rosszul. Csupán akkor kezdtek tiltakozni, amikor a Heves megyei Beruházási Vállalat tovább csökkentette a díjazást, a korábbi helyett már mindössze 20 százalékot emlegetett, ■ fizetett A vállalat álfed értékesí- ftett szolgálati találmány ugyanis így már aránytalanul kevesebbet jövedelmezett a feltalálóknak — mint amennyi hasznot jelenthetett a tulajdonossá lett Heves megyei Beruházási Vállalatnak. Nem az eredeti ötven, hanem még a módosított 34,78 százalékhoz viszonyítva is a feltalálók 110 ezer 936 forinttal károsodtak volna. Érthető hát ha nem hagyták ennyiben! Az alperes vállalat arra hivatkozott hogy időközben növekedtek a találmány megvalósításával, értékesítésével összefüggő kiadását a hasznos eredmény kevesebb lett mintsem gondolták, s mindezek az adatok a módosított szerződés megkötésekor — 1970. november 28- án — még nem álltak rendelkezésére. Ezért aztán kérte a bíróságot a felperes keresetének elutasítására és egyidejűleg viszon tkereset et nyújtott be. A csütörtöki tárgyalás során az Egri Megyei Bíróság dr. Gáspárdy József tanácsa a "viszon tk erese tét elutasította, s ugyanakkor helyt adott a felperes feltalálók kérésének. A Heves megyei Beruházási Vállalatot kötelezte, hogy 15 napon belül fizesse meg Pelle Józsefnek és Varga Lászlónak egyenlő arányban a járandó 110 936 forintos különbözeiét, s ennek 1970. december 29-től esedékes ötszázalékos kamatát, valamint az első fokú per hatezer forintot költségét. Az ítélet ragaszkodott a 34,78 százalékos részesedést említő szerződésben foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy ellenkező esetben népgazdasági érdekeket sértenének, megrendítenék a szerződő felek egymásba vetett bizalmát Hiszen ahogyan most az alperes tartja túlzottnak a feltalálók díjazását az eredményesebb idei évben vagy az utána következőkben éppen a felperesek „acsarkodhatnának” a vállalatra. Tekintve azonban, hogy érvényes szerződés van, az egyik vagy másik fél érdekeit objektíve sérthető körülményeket nem lehet figyelmbe venni: mindenkor a megállapodás a döntő. Az ítélet nem Jogerős... (gyóni) Első hallásra jelentéktelen ügy. Két szomszéd perbe keveredik holmi mezsgyén amely kertjeiket határolja. Igazságot akarnak — illetve mindegyikük a maga igazságát akarja. A szóban forgó per azonban már négy éve éled fel újra és újra, lassan a végnélküliség érzetével... Személyes bosszú?... A Ids faluban hamar híre megy az ilyen vitának, hát még ha a peres felek fűhöz- fához szaladnak is segítség után. Mert mindegyikük kényszerítve érzi magát erre a másik állandó zaklatásai miatt s időről időre témát nyújtanak a szenzációra vágyó érdeklődőknek. „A vitás területsáv a két telek között húzódó teleklépcső alsó és felső része között terül el, amelynek szintkülönbsége körülbelül 50—60 centiméter. Alperes állítása szerint itt valamikor füves mezsgye volt amelyet a felperes bepermetezett s a füvet kiirtotta. Felperes állítása szerint az újonnan épült kerítés 25—30 cm-es sávban az eredeti határnál beljebb került az ő portája felé” — olvashatjuk egy 1968. elején kelt periratban. Az alperes védekezése: „A házunk már 30 éve ezen a helyen áll. Birtokháborításról nincs szó. Az egész ellenségeskedés akkor kezdődött amikor én, mint munkavezető, a felperes apjának nem adtam meg a hiányzó egy hét munkaviszonyt ami a háztáji föld megszerzéséhez kell. Ezért járunk, kérem, törvénybe”. A felperes erdészeti dolgozó, az alperes termelőszövetkezeti tag Egy faluban születtek, nőttek fel. S ha most az utcán találkoznak, nagy ívben elkerülik egymást. Ha pedig a fogak között elmorzsolt átkok megfogannának... „Hazudik r „Tisztelt bíróság, az alperes minden mondata hazugság! Nem igaz, hogy a pert bosz- szúból indítottam! Nem igaz, hogy a háza 30 éve áll ott. Nem fogadhatom el az igazságügyi szakértő felmérését, amelynek alapján a keresetemet első fokon elutasították!” Űjabb mérések, újabb kiadások, újabb tanácskérés boldog-boldogtalantól, aki valaha csak közelében járt is a törvény házának. A szakértőkben persze nem bíznak. A perköltséget hol egyikük, hol másikuk fizeti. A területmérés hivatali díjai pedig ugyancsak jó pár forintot emésztenek meg A döntés Az igazságügyi szakértő első felmérése rögzítette a határt. Meghatározta azt a két pontot, amelyet összekötve a kerítést megépíthetik a vitatott meggyén. Ez el is készült, gályákból fonták, mert Pályafutása leghosszabb adására készül április 4-én a rádió népszerű zenei műsora, a „Játék és muzsika”. A fejtörő színhelye ezúttal nemcsak az Astoria Szálló hallja, hanem az egész ország Helyszíni közvetítés lesz ezúttal Pécsről, Debreúgy olcsóbb, de — afcogy * felperes mondja: — „hasas" lett. Üjabb per, megismételt felmérés, elguruló forintok, a harag pedig még jobban elmélyült a két család között A falu két táborra szakadva drukkolt a vádaskodásban egymást felülmúld két családnak. Az újabb szakértői megállapítás: „A peres felek által vitatott területsáv, amely a teleklépcső alsó és felső része között húzódik, 44,6 öl hosszú, és 0,1 öl széles. Területe 4 négyszögöl...” A bíróság az alperest kötelezi, hogy a kijelölt helyen újra építsen kerítést. Kötelezi a költségek megfizetésére. A dátum: 1971. február. S a legújabb dátum 1971. március 23-a: az ügy szép kövérre hízott aktája fellebbezés folytán a járásbíróságról a megyei bíróság élé kerül. Azt már nehéz lenne összeszámolni, hogy hányadszor. ★ „Szomorú ügy, kérem, hogy mi, akik egy faluban élünk, egy munkahelyen dolgozunk, akiknek egyetértésben kellene lennünk, állandóan pereskedünk... nekem mindig csak rosszat csinálni igyekszik, költségbe ver, meghurcolta^ meg nem engedhető módon beszél”. — olvasom az egyik panaszkodó beadványban. Ezzel, azt, hiszem, mindannyian egyetérthetünk. Hol a határ? Ki tudja? — teszi fel a kérdést a felperes. Itt inkább másról, egy másik határról van szó. Vajon hol a határuk a lassan már végletekig menő, a tulajdon ösztönétől irányított, konok, vasfejűen makacs cselekedeteknek? A felperes ásója elkaparta a mezsgyét, az alperes kidöntögette a kerítésoszlopokat. Vajon ki fog felelni azért, ha ásóikkal egyszer egymásnak rontanak...? Hekeli Sándor cenből és Sopronból, sőt a körkapcsolásos rendhagyó játékba bekapcsolódik Tallin, Prága és Bécs muzsika- kedvelő közönsége is. A zeneszámok között számos beszélgetés, interjú hangzik el, többek között az ismert karmesterrel, Leonard Bern- steinnel, a „West Side Story” szerzőjével. Nagyiédei kertészek A nagyrétlei Szőlőskert Termelőszövetkezetben a szőlő- és a málnatermesztés mellett komoly jövedelmet biztosít a szántóföldi kertészet és a primőrtermelés. A közös gazdaság területén modem vonalú, csővázas üvegházban, valamint harminc fóliasátorban csaknem harmincezer fej primőr salátát termelnek. A termelőszövetkezet kertészei csütörtökön kezdték meg a saláta szedését és a hét végén már a gyöngyösi és az egri piacokon árusítják az első szállítmányt. (Foto: Szabó Lajos) Közvetítés az egész országból Ahmedhan Abu-Baker: 3x1 történet bácsiban. Több könyve jelent meg anycnyelvén, azonkívül oroszul és más uyeiveken ta. Egyik kötetében szükebb hazája történeteit gyűjtötte össze, ebből való az alábbi három ki* történet. A dohányzás I: isznáról A dohányt először egy t' Ok hozta be Kubacsiba. v: : a török, mint mesélik, ’.gy nagy zsákkal jelent im i piacon, kinyitom, cig-.i.- íát sodort a dohányból és fe nnhangon hívta a vásárló ka i: — Hej, igazhitűik’ C?yérték, vegyetek? Olcsó, nem drága! Annyiért adom, amennyiért vettem! A legjobb dohány a török dohány! Jobban tisztítja a torkot, mint a smirgli! Ide, ide, emberek, vegyetek! Gyújtsatok rá, tessék! Egy igazi férfi feje felett mindig füstfelleg lebeg: vagy a puskapor füstje, vagy a dohányé. Idei ide... A kubacsiak bizony nem tudták, miféle fűszerszám ez a dohány. Odamentek, vettek, leszívták a füstöt, köhögtek tőle, aztán tovább mentek: kár erre a pénzt pocsékolni... Egyre lejjebb szállt a nap, a török meg semmit se tudott eladni. És ekkor kigondolta ezt a huncutságot Teli torokból kezdte dicsérni a dohány jó tulajdonságait: — Azt, aki dohányzik, sohase fogja megharapni a kutya! Aki dohányzik, annak sohase fog lánya születni. Aki dohányzik azt sohase fogják kirabolni! Aki dohányzik, sohase öregszik meg! Esküszöm Allah szakállára, hogy igazat mondok ... És hogy a törők Allahra sküdött, mind egy szálig eladta a dohányát Eltelt egy év. Az égyik kubaesi, amikor meglátta a törököt a derbenti vásáron, elj^patta, hogy leleplezi a praktikát. De az kivágta magát: — Allahra esküszöm, hogy igazat mondtam... Miért nem harapja meg a kutya azt aki dohányzik? Mert a gyengeségtől bottal jár. Miért nem születik lánya annak, aki dohányzik? Mert fia se fog születni. Miért nem rabolják ki a dohányost? Mert egész éjjel köhög és a tolvaj mindjárt tudja, hogy a gazda éber és nem alszik. Miért nem öregszik meg a dohányos? Mert nem éri meg az öregkort... Livind tanácsai Nyíljon meg előttetek a paradicsom kapuja, igazhitű testvéreim. Most az öreg Livindről mesélek nektek. Egyszerű kovács volt, de olyan becsületes ember, hogy az ő fehér szakállára esküdtek a falubeliek. Ha valaki azt mondta: Esküszöm az öreg Livind szakállára — nem lehetett nem hinni neki, mert ilyen eskü után senki sem merészelt volna hazugságot szólni. És ime, mikor haldokolt az öreg Li- vind, legyen áldott az ö neve az utódok között, ezt hagyta örökül az élőknek: — Kérlek benneteket, úgy éljetek, mintha szent eskü kötelezne benneteket szeretni egymást. Ne hagyjátok hogy a barátotok házához vezető utat benője a fű. — Véssétek jól eszetekbe: jobb vaknak lenni, mint vak szivet bírni, mert a vak ember mégiscsak ember, de a vak szívű — tudattam, ostoba jószág. — Ha valaki azt mondja barátjának: Gyerünk! — és az megkérdezi: Hová? — az ilyen baráttal sehová se menjetek! A sas nem fog legyet Az egyik hegyllakónak, nevezzük Ali-Bulatnak, volt egy jó lova, olyan remek paripa, hogy a dzsigitek irigyen nézték, amikor itatni vitte vagy elhaladt mellettük a falu főterén. Nemegyszer vett vele részt lóversenyen és mindig első volt, mindenki dicsérte a paripát, de a gazdájáról senki se beszélt, habár igen sok függ attól, hogy ki üli meg a lovat Amikor a lovat dicsérték, egyszer még egy vak ember is felkiáltott: — Nézzétek a lábát, milyen izmos, sudár, nézzétek, milyen tüzes a szeme... — De hát te vak vagy, — vetették ellen a többiek, honnan tudod, hogy milyen? — Talán látni kell ahhoz, hogy tudjunk: a jő lónak, mint a szép lánynak is, sudár egyenes lába vagt Hogy került Ali-Bulathoz a ló? Mint egészen kis csikót találta a Farkas-ároknál, elbolyongott szegényke a ménestől, ő mentette meg a vadállatoktól, hazavitte és lám, micsoda paripa lett belőle. Sokan próbálták elhajtani, de Ali-Bulat soha nem vált meg tőle, ahelyett, hogy fiatal felesége ágyában töltötte volna az éjszakáit, az istállóban őrizte a lovát. De egyszer egy szomszéd falubeli hétpróbás lótolvajnak sikerült Ali-Bulat éberségét kijátszania és ellopni a lovat. Alu-Bulat csak akkor vette észre, amikor már felhangzott a ló távolodó patkócsattogása. Dühödten pattant talpra: Mit tegyen? Átrohant a szomszédhoz, elkérte a lovát és a tolvaj után vetette magát. Vajon komolyan hitte Alu-Bulat, hogy a szomszéd gebéjén utoléri a maga táltosát? Olyannyira nem hitte, hogy amikor beérte a lótolvajt, nem bírta megállítani és odakiáltott neki: — Mit csinálsz, te szerencsétlen fajankó, nem tudod, hogy a sas nem fog legyet? Szégyenbe hozod a lovam! Vakard csak meg a két füle közt a sörényét és gyöngéden legyintsd meg a nyakát, nem látod, hogy még ezen a gebén is utolérlek? A lótolvaj megfogadta a gazda tanácsát és a ló úgy elvágtatott mint a szél, a gazdája meg csak állt és büszkén nézett utána. Fordította: Z. Hering ^ Margit A nagyszabású pogramban a „Ki nyer ma?” kérdést ezúttal kivételesen Szepesi György teszi fel Bécsben, a Magyarország—Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzésen. Az „Ablak” házigazdája ezúttal balettművész: Orosz Adél, vendégei között találjuk Simándy Józsefet és Bárdy Györgyöt. A 625 perces összeállítás legizgalmasabb része az országos Bartók műveltségi verseny döntőjének közvetítése lesz az 1-es, illetve a 3-as stúdióból. Ebben a debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és a budapesti Veres Pálné Gimnázium csapata mérik össze tudásukat. A február 14. óta tartó, 150 iskolát „csatasorba állító” vetélkedő utolsó szakaszában dől majd el, ki kapja a 100 000 forintos első díjat. A későbbiekben népszerű táncdalénekesek és különleges, nem mindennapi foglalkozású vendégeik találkoznak, majd pedig nemzetközi „házimuzsika” szerepet a közel 11 órás programban. Zenei élményeikről Tolnay Klári, Básti Lajos, Halász Jutka, Galambos Erzsi vall a késő éjszakai órákban. Ezután a műsor készítői telefonon felhívnak néhány írót, zeneszerzőt, akik munka közben hallgatták az összeállítást. ■ i —*1 ßwmmfj I87L március 88» vasárnap < «
