Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
Márciusi interjú MIT KERDEZNE ON FEKETE GYŐR ENDRETOL, A HEVES MEGYEI TANACS VB-ELNÖKÉTOL? CÍMŰ FELHÍVÁSUNKAT IS ERDEKLODESSEL FOGADTAK AZ OLVASOK A BEÉRKEZETT KÉRDÉSEK TÜLNYOMÚ TÖBBSÉGÉ A SZOCIALISTA DEMOKRATIZMUSSAL, VALAMINT AZ ÜJ TANACSTORVENNYEL KAPCSOLATOS. INTERJÚNKBAN EZÉRT ELSŐSORBAN EZEKRE A KERDESEKRE KERTÜNK VÁLASZT. AZ EGYEN1 JELLEGŰ KERDESEKRE LEVELBEN VÁLASZOL A MEGYEI TANACS VB-ELNOKE. A vezetőknek ezért ismerniük kell az utasítás helyét, szerepét, vezetési módszereik között tudniuk kell, mikor és hogyan kell élniük ezzel a lehetőséggel. Az olyan vezető, aki a szervezet irányítása, vezetése során csupán az utasításokat használja £el, egy meghatározott idő után, vagy bizonyos feladatok ellátása terén olyan nehézségekkel lesz kénytelen szembenézni, amelyet már nem tud megoldani. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy az utasítások kiadásától húzódó, vagy azokat nem kellő eréllyel kiadó vezető következetlensége miatt hasonló helyzetbe kerül. összefoglalásul az a válaszom, hogy a döntések előkészítése során és meghozatalakor a vezetőnek lehetővé kell tenni, hogy valamennyi érdekelt a véleményét éa érveit ideig nem a társadalmaaításban kell keresnünk, hanem abban, hogy növeljük az apparátus operativitását, minőségileg fejlesszük munkastílusét, ugyanakkor az állampolgárokkal érthetően, meggyőzően tudassuk döntéseinket, közvetlen, emberi légkört alakítsunk ki. Hatásosabban kell tájékoztatnunk a lakosságot terveinkről, határozatainkról, jogszabályainkról, hogy megértsék, magukévá tegyék céljainkat és ezzel erősítsük szocialista tudatukat. Helyesnek látszik a közigazgatási munka nyilvánosságát, egyben társadalmi ellenőrzését is növelni. A szocialista demokrácia erősítése, a törvényesség, a kritikai szellem biztosítása, az ügyintézés egyszerűsítése, a közszolgálati dolnális létesítményekkel való ellátása az országos, illetve megyei szinten elfogadott színvonalhoz képest már most kielégítő, a vállalati, szövetkezeti hozzájárulások, vagy azok egy részénél a megyei tanács élt az átcsoportosítás lehetőségével ,a még kevésbé ellátott települések javára. Emellett a gyengébben ellátott települések fejlesztésére állami támogatás Is nyújtható. így a jövőben is lehetőség van arra, hogy egy alig néhány százezer £o-. rintos saját bevétellel rendelkező község — amennyiben az a község szerepkörét tekintve indokolt — több millió forintos költséggel iskolát, óvodát építsen. „ Valamennyi község minden problémájának megoldására azonban a IV. ötéves tervidőszakban sincs mód, hiszen az anyagi lehetőségek népgazdasági és megyei szinten egyaránt behatároltak. Az olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács vb-elnöke — At új tanácstörvény megvalósítása nyilvánvalóan még jobban kiszélesíti s érvényre juttatja a szocialista demokratizmust. így értelmezik ezt olvasóink is. Néhány levélből mégis ki- csendül az aggodalom: vajon a helyi tanácsok növekvő önállóságának megvannak-e m gazdasági és a személyi feltételei? Vajon nem érvényesül-e majd túlzottan a döntések meghozatalában, a kinevezések gyakorlatában a szakszerűtlenség, vagy a szubjektivizmus? — Az állami élet és a szocialista demokrácia fejlesztése, a munkáshatalom, a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, hatékonyságát, fokozását jelenti. Államéletünk, a szocialista demokrácia további fejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítsük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát, a tanácsok önkormányzati tevékenységét. A tanácsok önkormányzati jellege pedig feltételezi és megkívánja a lakossággal, a tömegekkel való szoros kapcsolatot, tevékenységük sokoldalú ellenőrzését A dolgozók véleményének, igényeinek, hangulatának ismerete azonban nemcsak akkor szükséges, amikor előkészítünk egy-egy fontos intézkedést állandó kapcsolatra, közelségre van szükség. A tanácsi testületek és a szakigazgatási szervek tevékenységének legbiztosabb kontrollja ugyanis a dolgozókkal való intenzív és állandó kapcsolat. A szocialista demokratizmus fokozottabb érvényesülésének a tanácsszerveinknél megvannak a politikád, gazdasági, szervezeti és személyi feltételei. A tanácsok hatáskörének növelése további fontos biztosítéka ilyen irányú fejlődésünknek, ugyanakkor a pártszer- vek politikai irányításán túl a tanácsszervek vezetőire, valamint a közszolgálati dolgozókra is nagy felelősség hárul ezen a téren. And a levelekből kicsendülő aggodalmat Illeti, ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy megítélésem szerint a nagyobb önállósággal felruházott tanácsok a lakosság széles körű támogatásával jól megállják majd helyüket <— Több levélírónk foglalkozik a vezetés módszereivel. Ezért kérdezzük: Mi a véleménye elnök elvtársnak az olyan vezetőkről, akik meggyőződés helyett csak parancsolgatnak ■ érvelés helyett csak utasítanak? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, rá kell mutatnom arra, hogy különbséget kell tenni az államigazgatás vezetésének egyik legfontosabb jogi eszköze, az utasítás és a közértelemben használt utasítgatás fogalma között, mely utóbbit elsősorban a parancsolgatás kifejezés helyett használják. Az államigazgatási szervezet hierarchikus felépítése természetes módon megköveteli, — éppen az alá- és fölérendeltségi helyzetből adódóan —, hogy egy-egy feladat gyors és helyes megoldása érdekében a vezető utasítások kiadása útján biztosítsa a kívánt cél elérését. Az államigazgatásban az érvelésnek a döntések meghozatala előtt van elsősorban fontos szérepe, és az a célunk, hogy egy-egy előterjesztés, határozati javaslat minél alaposabban, körültekintőbben, tudományosabban indokolt legyen, és az indokok alapján a logikus, objektív tényeken nyugvó érvelés képezze. A hozott döntések végrehajtása során azonban éppen a végrehajtás biztosítása érdekében már nem lehet csak az érvelés eszközeivel élni. Az utasítás tehát oVyan vezetési eszköz. %nely a szervezet irányításúban, vezetésében igyan nélkül hetetlen, de semmi esetre se jelentheti az . iárend el tságben nem levő i'- tézetek, intézn ínyek, vállalatok, vagy az tanpoigárok ügyelne., intézési módszerét. kifejtse, a hozott döntést alaposan Indokolni kell, a végrehajtását pedig pontos, minden esetben számon kért utasítás kiadásával keil biztosítani. »— Tudjuk, hogy az állam! életben a szocialista demokrácia változatlan követelménye: maradéktalanul érvényesüljön a törvényesség. Olvasóink levelei azonban azt is jelzik, hogy a tanácsok szakigazgatási szerveinek határozatai gyakran váltanak ki elégedetlenséget. Lassú, olykor bürokratikus, lélektelen az ügyintézés, nem beszélve arról, hogy a paragrafusokban járatlan emberek nagyon nehezen találják meg igazukat. Ezek a gondok sugallják a kérdést: hogyan lehetne egyszerűsíteni, gyorsítani, demokratizálni, sőt olykor igazságosabbá tenni az ügyintézést? — Legfőbb alapelv, hogy az apparátus a jogalkotó akaratát érvényesítse, jogszabályaink szellemében járjon el: óvja az állampolgárok, a gazdasági és más szervek jogait, de utasítson el minden jogellenes igényt A jog- alkalmazás során mégsem lehetünk merevek, figyelembe kell vennünk a személyek társadalmi és egyéni körülményeit is. A helyi, az egyéni és a társadalmi érdekek persze nem mindig és nem maguktól esnek egybe. A különböző törekvések és érdekek összeegyeztetése nem könnyű feladat, s megfelelő felkészültséget, megalapozott intézkedéseket kíván tanácsaink szakapparátusától. A jogalkalmazóknak tehát jól kell ismerniük a jogszabályok célját és tartalmát, hogy helyesen értelmezzék azokat és helyes döntéseket hozzanak. Nem szabad megengednünk az önkényes, vagy formális döntéseket Felsőbb és saját szerveink, az ügyészségek törvényességi vizsgálatai, felmérései és tapasztalatai szerint a hatósági ügyeket intéző szakigazgatási szerveink tevékenysége az elmúlt években számottevően fejlődött — tovább szilárdult a törvényesség és fokozódott az ügyintézés szakszerűsége. Közigazgatásunk gyorsabban és hatékonyabban működik. Kétségtelen azonban, hogy szerveink munkájában fellelhetők bürokratikus jelenségek és nem kielégítő még az előrehaladás az ügyintézés szervezése és egyszerűsítése terén sem. Jogrendszerünk átfogó továbbfejlesztésének teljes megvalósítása folyamatos és terv-, szerű, távlati feladat A korszerűbb, egységesebb és áttekinthetőbb jogrendszer kialakítására irányuló törekvés eredményeként azonban, már számos helyes központi intézkedés látott napvilágot Megyénk közigazgatási szakemberei javaslataikkal és észrevételeikkel aktívan elősegítették és segítik ezt a munkát. A tanácsi igazgatási munka korszerűsítésének kérdéseivel állandóan foglalkozunk és a helyileg megvalósítható, az állampolgárok és az igazgatási szervezet számára tartalmilag és formailag ésszerűbb elképzeléseket kidolgozzuk. E célból például a megyei tanácsi pártszervezet csúcsvezetőségénék kezdeményezésére munkabizottságot hoztunk létre. Terveinkben szerepel a hatáskörök további leadása, szervezési, ügyviteli szabályzat kidolgozása, az állampolgárok jogismeretének bővítése, közszolgálati dolgozóink politikai és szakmai továbbképzése. Intézkedéseink nyomán jelentős javulás tapasztalható az ügyfelek fogadása, tájékoztatása, a hatáskörök jobb elosztása, a szak- igazgatási dolgozók munkaterheinek arányo- .bb megosztása, a párhuzamos ügyintézés megszüntetése, a hatilvos jogszabályok egységes i '-’Tjc-isé stb. terüie'én. Az állam- mzg'' i -• feladatok "ik jói .ez.á és mind politikai, mind -kínai szempontból képzett hivatali szer- -k útján valósíthatók n'-1«. /* 7 áili“'' tazga- láö demokratizálásának útját még hosszú gőzök Ismereteinek állandó emelése — ezek nálunk a vezetés „fegyvertárának” fontos kellékei. •» Az ink mozgásán — as emelkedésekre — nagyon érzékenyen reagálnak az emberek. Olvasóink tudják, hogy a tanácsnak lehetősége van arra. hogy figyelje, ellenőrizze az árak alakulását. De azt is tudják, hogy egyes vállalatok nyereségében a tanács is érdekelt. így felmerül a kérdés: vajon ilyen körülmények között előtérbe kerül-e majd a lakosság érdeke, vigyázza-e, ellenőr- zi-e a tanács megfelelően az árak alakulását? — A vállalat! nyereség és a fogyasztó! árak, két egymással szorosan összefüggő, a közérdeklődés homlokterében álló kérdés. Nem ítélhetjük el vállalatainkat, ha az előző évinél magasabb nyereséget érnek el, sőt helyesnek és szükségesnek tartjuk azt. A kérdés itt az, hogy milyen forrásból érték el ezt a nyereséget. Ha gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban, vagyis úgy érték el, hogy javult megyénk lakosságának áruellátása, nagyobb forgalmat bonyolítottak le és így keletkezett a nagyobb nyereség, akkor ezt dicséretes üzletpolitikának tekintjük. Ha a haszonkulcs növelésével, az átmenetileg rossz kínálati helyzet kihasználásával jutnak nyereséghez, ha ezek jellemzőek a vállalati magatartásra, akkor azt elítéljük és fellépünk e helytelen szemlélet és gyakorlat ellen. Az elmúlt évben például a megyei kereskedelmi szakigazgatási szerv intézkedése alapján szabálytalanságokból származó jogtalan többlétbevétel miatt 16 vállalattól, illetve szövetkezettől mintegy 132 ezer forint értékű jogtalan nyereséget vontunk el. A vevők kártalanítására 94 esetben került sor, amely közel 110 ezer forintot tett ki. A népgazdasági terv meghatározta a fogyasztói árszínvonal lehetséges alakulásának 1970. évi mértékét. Ennek betartását a kereskedelem részéről kötelezőnek tartottuk, előmozdítottuk és ellenőriztük, hogy a vállalatok, szövetkezetek üzletpolitikájában ez érvényre is jusson. A kiskereskedelmi árak átlagos színvonala 1,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, tehát a megyei árszínvonal-növekedés a népgazdasági tervben meghatározott, Lő százalék alatt maradt Igaz, a tanácsnak érdeke a kereskedelemből származó befizetés, azonban a hatósági ellenőrzés eszközeivel is befolyást gyakorolunk a kereskedelemre, de az iparra is, hogy az árak az életszínvonal-politikát ne veszélyeztessék, hanem — az állandó és mozgó árak helyes rendszerében — az életszínvonal emelkedését elősegítsék. Fellépünk tehát a burkolt árdrágítások, a minőségion tások ellen is. Ezzel kapcsolatosan kérjük és igényeljük is a lakosság észrevételeit, javaslatait — Olvasóink Írják: véleményük szerint azok a községek jártak jót ahol a különböző központi alapok hozzájárulásával már felépültek a közintézmények. Da hogyan és miből épít majd iskolát óvodát, vagy orvosi rendelőt egy kis község, amely csak nagyon csekély bevételre számíthat? — Közismert a tanács! gazdálkodás új vonása: a tanácsok fejlesztési alapjára a területükön működő vállalatok, szövetkezetek is befizetéseket teljesítenek. Az egyes vinos'0’ községek területétől befolyó vállalati, szövetkezeti befizetéseket azonban a megyei tanács férőén is szabályozhatja, abból elvonhat, vagy ahhoz hozzá tehet a IV. öté ver terv időszakára. Aromái a településeknél, ahol s. lakosság közintézményekkel, komma— A tanácsok szerteágazó munkája nem fér el egy interjú keretében. Az egyik legfontosabb feladatról azonban úgy érezzük beszélni kell. Ez a lakosság ellátása, életkörülményeinek állandó javítása. A negyedik ötéves terv célkitűzései, adatai Ismeretesek. Ezért most azt kérdezzük: milyen módszerekkel kíván gondoskodni a megyei tanács Heves megye lakóiról az elkövetkező években? — A IV. ötéves terv valamennyi tanácsi célkitűzése alapvetően a lakosság ellátását, életkörülményeinek fokozatos javítását szolgálja. Elég utalnom arra, hogy megyénk területén a lakásellátás terén a következő öt évben a korábbihoz képest kétszeres fejlődési ütemet tervezünk. A települések vízellátásának, csatornázásának tervezett növelése, az elhatározott egészségügyi fejlesztések, az új Iskolák, óvodák — és sorolhatnám még — mind hozzájárulnak a megye lakosságának jobb ellátásához. Alapvetően tanácsi feladatok mellett a megyei tanács meghatározta a kereskedelem, a lakosság részére végzett szolgáltatások és egyéb, a lakosság életkörülményeit befolyásoló ágazatok fejlesztésének irányát, célkitűzéseit is. Ahhoz, hogy az e területeken működő, különböző szektorokhoz tartozó szervezetek fejlesztése — a fejlesztés mértékét, irányát és területi megoszlását tekintve is — egybeessék a tanács célkitűzéseivel, a tanácsok részéről igen komoly szervező, koordináló tevékenységre van szükség. A kérdezett módszerek közül ez az egyik legfontosabb. A városi és községi tanácsoknak a korábbiaknál lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a területükön működő vállalatok, szövetkezetek lakosságot érintő tevékenységére, fejlesztési elgondolásaik tervszerű ösz- szehangolására, a lakosság érdekeinek megfelelő befolyásolására. Ezen a téren a személyi kapcsolatok mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági kapcsolatok. A tanácsok anyagi hozzájárulással, területbiztosítással, a vállalatok egyéb problémáinak megoldásával, befolyásolni tudják a nem tanácsi szervele lakossági ellátást érintő fejlesztéseit is. Az együttműködés ugyanakkor kölcsönös Is: egyre több jó példát látunk arra, hogy a megye vállalatai, üzemei anyagi hozzájárulást ajánlanak fel a települések művelődési, egészségügyi, közműellátásának, nagyobb mértékű javításához. Ezenkívül a megyei tanács az ellátási színvonal emelkedésének állandó, társadalmi eszközöket is igénybe vevő ellenőrzésével, a kellő építőipari kapacitás biztosításának elősegítésével, a megye lakosságának tevékeny közreműködésével kíván az ellátásról gondoskodni •- Rövidesen sor kerül a választásokra, ezért befejezésül most azt kérdezzük: az elnök elvtárs véleménye szerint milyen a jó tanácstag? — A tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló megtisztelő közéleti tevékenység. Ha egyetlen mondatban kellene válaszolnom a kérdésre, ez esetben azt mondanám, hogy az a jó tanácstag, aki tanácstagi tevékenységével rászolgál erre a bizalomra. Most azonban a válasz bővebb megfogalmazást érdemel. A régi, kipróbált, a tanácsi munkát jól ismerő tanácstagjelöltek mellett ugyanis szép számmal találunk ambícióval telített fiatalokat is. A jó tanácstag alkotó módon részese a testületi munkának. E követelmény teljesítést aktív választókörzeti munkát, a választópolgárokkal rendszeres és közvetlen kapcsolatot feltételez. Ezáltal lehetőséget teremt arra, hogy választóit a soron következő feladatok végrehajtására mozgósítsa. Közfunkciójában és egyéni életében, pártunk politikájának és a Hazafias Népfront programjának megvalósításában példamutató, s olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi választóinak bizalmára. Hogy valaki jó tanácstag legyen, arra van szükség, hogy éljen törvény adta jogaival, érezze magáénak a község- és várospolitikai tervek megvalósítását és következetesen U vókenykedjen is érte, s teljesítse kötelezett ségeit választói és ezen túl dolgozó népűm, érdekében. Köszönjük az intetjük
