Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

A gazdasági döntés s politikai döntés A gazdaság és a politika dszunyanaK vizsgáiaIánál el- losorDan abból a lenini meg- üiapításból kell kiindulnunk 10av a politika av gazdaság koncentrált kifejezése. A ’azdasági építőmunka fel- idatainak megvalósítása nem nás, mint a szocializmus fel­nit és éie irányuló kommu- íista politika szolgálata, /agy másképpen szólva, a ni szocialista építésünk je- enlegi. hosszú szakaszán a "izdaság a politika fő terü- ete. A gazdaság egyedülvalósá- ,’áról és a politikától való ü egetl erjedéséről vallott té- ■es nézetek különféle barn­át okozhatnak. Az a gazda­ági vezető, aki a gazdasá- ;i tevékenységet nem a szo- ializmus felépítésére irá- lyuló politikai összefüsgésé- en. hanem önmagában szem­ed, nem mérlegelheti he- yesen döntéseinek politikai ihatásait Márpedig minden azdasági döntés: politikai öntés. Legtöbbször közvet- snül is, de végső kihatásá- an bizonyosan az. S az olyan azdasági döntés, melynek olitikai kihatása nem kívá- atos. mert nem illeszkedik zervesen a párt politikájá- ak folyamatába —. nem lé­ét helyes gazdasági döntés. Ízért Jogos és feltétlenül zükséges követelmény, hogy gazdasági döntések és ln- izkedések, akár átfogó ér- ényűek, akár pedig helyi íllegűek, vagy kisebb jelen- Iségűek, előre vegyék te- intetbe a várható politikai, irsadalmi kihatást A gazdasági munka mai sintjén. amikor fejlettebb, gyszersmind bonyolultabb iszonyok között dolgozunk, politikai gondolkodásban ; érvényesülniük kell a köz- azdasági szempontoknak, 'aaris, aki politikai síkon gy-egy elhatározást mérle­gel, az számoljon a gazda­sági hatásokkal, aki pedig gazdasági kérdésekben dönt, vegye tekintetbe a politikai körülményeket és követel­ményeket. A gazdasági és a politikai tevékenységnek er­re a kölcsönhatásra épített összhangja — a vezetés mű­vészetének legfőbb alkotóré­sze. A vállalati önállóság ki- terjesztésével. az anyagi ér­dekeltség elvének fokozot­tabb alkalmazásával olyan helyzet keletkezett, amelyben különös eondot szükséges fordítani erre az összhang-a. A párt és a kormány, vala­mint a dolgozók közvélemé­nye már eddig is élesen el­ítélte esves vállfátok árma­nipulációit. az olyan törek­véseket. amikor a helyi érde­keket a társadalmi érdekek rovására igyekeztek érvénye­síteni. Nem egy esetben elő­fordult. hogy a rossz vállala­ti gazdálkodás, a belső szer­vezetlenség. a vezetés tehe­tetlensége, a műszaki lema­radás és más hasonló ténye- zők miatt indokolatlanul emelték különféle termékek árát. vagy e^yes szolgálta­tások díját, hogy saját hi­báik költségeit a társada­lomra. & fogyas ztóközönség- re hárítsák. Az ilyen esetek­ben kirívóan megbomlott a gazdasági és politikai célok követésének összhangja. Hi­szen ez a módszer végered­ményében keresztezte a párt életszínvonal-politikáját, ron­totta a politikai közérzetet Ezt a hatást a fordítottján is ellenőrizhetjük: amikor egy- egy vállalat a belső korsze­rűsítést a jobb anyaggazdál­kodás következtében csök­kenthétté egyes termékeinek árát, ebben az egész közvé­lemény a párt gazdaságpoli­tikájának eredményességét könyvelte éL Az utóbbi években sok vál­lalatnál munkaerőhiány lé­pett fel. Ennek enyhítésére sokféle módszer kínálkozott. Amint tudjuk, nem kevés vállalati vezető munkaerő- csábításhoz folyamodott és a hűséges törzsgárdát mellőz­ve, az újonnan felvett dolgo­zóknak több bért adott, mint amennyit a kiérdemesült, ré­gi munkások kaptak. Ezt jo­gosan ítélte el mind a párt és a kormány,- mind a mun- kásközvélomjény. Ez az el­járás tipikus esete volt a po­litikától ffjgget’en gondol­kodásnak: a csábítás átme­netileg valamelyest megnö­velte uvvan a munkáskezek számát, rr.ó^^j'm eredményez­hetett valódi előnvt, gazda­sági és poMt’kai értelemben egyaránt negatív, köyeik'z- rrényeket vont maga után. Ez a pe’da meamutefge, hegy ha va’amely gazdasági irt- fézPedéenek rossz a politikai hatása, ugyanakkor a gr-d"- ság; eredménye sem lehet megfele’ő. Abból kiindulva, hogy minden gazdaság? döntés egy­ben politikai döntés is, fo­kozottan érvényesülnie kell a termelés pártel len őrzésé­nek. A pártellen őrzés szűrő­jén fenn kell akadnia min­den olyan gazdasági intézke­désnek, amely nem felel meg a párt politikai elveinek és céljainak. Ez azonban nem jelentheti azt. hogy valami­féle sajátos munkamegosztás alakuljon ki a gazdasági és pártvezetők között a felelős­ség vállalásában. A gazdasá­gi vezetők iránt támasztott követelményt, úgy fogalmaz­hatnánk meg, hogy politikai felelősséggel dolgozó szakér­tők legyenek, akik az egyes intézkedések poli tldai hatá­sát képesek előre megítélni és akik a vállalat munkáján túl a társadalmi távlatokat is mindig látják. (H. J.) Tovább épül az M—7-es — a balatoni — műút. Június 1-re Zamárdiig készíti el a Betonútépítő Vállalat az autósok legnagyobb örömére. (MTI foto — Bajkor József felvétele) Ä Jokápprogrom részesei A tanácsi építők 'köszörülik a csorbát" SM­TAVALYELŐTT, TA­VALY meglehetősen sok szó érte „a ház elejét”, itt is, ott is panaszkodtak a tanácsi építőkre, akikre korábban éppen nemes törekvéseik, javuló eredményeik, hangza­tos ígéreteik miatt kellett figyelni. Személyi, magatar­tásbeli hibák, különböző el­lentétek mérgezték a válla­lati légkört, s hatottak — néha talán akaratlanul is — kedvezőtlenül a minden­napi munkára. Megingott a cég iránti bi­zalom, romlott a hírnév. Régi Régi választások Hevesben Az 1869-es megyei kövefváíasztas Lelkes baloldal! kiállás yomán, kormánybiztos ült a íegye nyakán. Az volt a oűnük” a haladó erőknek, ogy bátran kimondták —, mit különben minden ma- yar tudott: Ferenc József szánkat nemzeti független- igétől megfosztotta, s az sszbirodalomba olvasztotta. „Magyarország az összbi- idalom gyarmatává süly- ledt!” — vágták az osztrák­arát mamelukok képébe. Csiky Sándor megírja nap­ijában, hogy gróf Szapáry yula királyi biztos „a bá­jadéit s béfuvarozott 2 fo­nt napibérrel ellátott Al- lássy György által fizetett érencek éljen kiáltásai kö- ött” vonult be a megyeháza ísztermébe, hogy felolvassa felsége leiratát. Ilyen han- ulatban és körülmények kö- ött került sor 1869. márciu­sban a megyei képviselő-, agy mint akkortájt mondot­ok: követválasztásra. Már maga a választási tör- ény is úgy volt megszer- esztve, hogy csak az ren- elkezett szavazati joggal, ki bizonyos mértékű előírt nyagi alappal rendelkezett gy azután a munkások, pa- asztok és kisemberek hatal­mas tömegei kívül kerültek a álasztóhelyiségek falain. Mi em bizonyítja e kor válasz- ásainak visszásságát jobban, minthogy Eger városa 19 ezer akosából csupán 2015 tze- nélynek volt szavazati jogai Két párt, az 1867-es ki­egyezés elvi alapján álló Üeák-párt, és a 48-as eszmék így szélsőbal csoportja, Csiky iándor, az „egri tigris” veze- ésével küzdött az értékes nandátumokért, A választásra a királyi kor­mmányb:"‘os legteljesebb ter­rorja s :om-.pci ója jellemző Még jamnrb"-1 közölte Sza- páry gróf, bogy sot a vár­megyei tisztviselőt, aki a 48- as párt mellett tevékenyked­ni mer, azonnali hatállyal felfüggeszti hivatalától. Egerben Osikyvel szemben Szalay József, a klérus em­bere indult kormánypárti színekkel. Szalay,' hogy Csi- kyt kiüsse a nyeregből — mi­vel a feloszlatott parlament­ben is már ő képviselte Eger színeit — már decemberben megkezdte a voksok, szava­zatok „üzletszerű” vásárlását. Egy bizonyos Pallagi nevű egri ember 300 forint „elő- leg”-et kapott „korteskedés­re”. Egy Tóth János nevű eg­ri polgár pedig azért kapott 100 kemény forintot, „hogy hallgasson”. Bizonyára so­kat tudhatott az a bizonyos Tóth! Egy vendéglősnek pe­dig „500 forintot kínált Sza­lay, ha pártjára áll”. A sum­ma bizonyára megérte volna, mert vendéglátópari tevé­kenysége során e korban nagy propagandatényezőt je­lentett De nem pusztán, a pénzelés folyt, hanem nagy keletje járta a becsületsártő ■ rágal­mazásnak és uszításnak is. A 48-as párt lapjában meg is írta Csiky Tóth Athanáz egri minoritáról, hogy „a leeot- rombább koholmányokkal és veszélyes lázításokkal... a népet lazította.” Bőven folyt a potyabor äs ekkortájban a kortesek hor­dóiból. A jóféle megyei bo­rok meg is, tették gyakorta a hatásukat. így például „úgy találta főbe kólintaaíi” R. J. káli lake® F. M. nevű sógo­rát, hogy az „másnap kiadta lelkét, bánkódó özvegyet és két árvát. hagyva maga után”. A kápolnai kerületben egé­szen csataszerű jelenetekre került sor a két táborra sza­kadt falunépe között. Az egy mással szemben álló vá­lasztópolgárok botokkal, fej­székkel, fokosokkal — nem feledve a jókora vaslőcsöket sem — estek egymásnak, úgy, hogy a választást abba is kellett hagyni. A hivatalos jelentés szerint a választási csaja közelharcának színhe­lyén 11 lakóházat teljesség­gel leromboltak, födeleiket leszedték, ablakaikat kitörték, ablakkereteiket a falból kife- szitették, úgyannyira, hogy a bennszorultak csak késő es­te katonai fedezet biztonsá­ga alatt mertek előbújni rommá lett otthonaikból... A kormánybiztos a terror jegyében helyeztette el me- gyeszerte a katonaságot. Megfélemlítés fegyverével él­ve, Gyöngyöspatáról 40, Gyöngyösről pedig húsznál több baloldali választópol­gárt állíttatott törvénysértő módon a megyei törvényszék színe elé. Himfy József bal­párti gyöngyösi ügyvédet s városi főügyészt felfüggesz­tette hivatalából. Füzes­abonyban a balpárt befolyá­sos és hangadó vezérét „ut­cai kihágás vádja” miatt, minden kihallgatás nélkül el­fogatta és csak 2 heti ártat­lan meghurcoltatás és a vá­lasztás lezajlása után bocsá­totta szabadon. Több baloldali szolgabírát és csendbiztost „korteskedés miatt emelt váddá!” felfüg­gesztettek hivatalukból. A már említett kápolnai kerületben a lezajlott botrá­nyos verekedés és rombolás matt elrendelt pótválasztá- soni dúlt azután javában a katona terror. Már a válasz­tás előtti napokban Erdőtel­ket, Kált, Füzesabonyt és Mezőtárkányt —■ mint közis­mert baloldali községeket — megfélemlítésként, erős fegy­veres katonai alakulatok szállották meg. A korabeli iratok megemlítik többek kiű­zött azt a súlyos erőszakos­ságot, melynek során Tóth Lajos füzesabonyi választó udvarára szufonyos katonák törtek be, hogy akciójukkal megfélemlítsék a baloldali választókat. A választás jellemző mel- lékzöngéje, hogy a szélsőbal parlamenti vezére, Patay Pál névtelen levelet kapott, melyben halállal fenyegetik, kebelbarátjának, az egri bal­pártiak vezérének, Csiky Sán­dornak pedig „megdöglését” kívánják. Érdekes képet fest a „vok­solás” lezajlásáról a korabeli riport: „Aíár kora reggel ki­rukkolt mind a két párt zászlóval és muzsikaszóval, s berukkoltak a városháza ud­varára, ahol a két pártot ka­tonai kordon választotta el, nehogy az unalmas várako­zás alatt csupán szórakozás­ból eszökbe jusson, egymást üstökénél fogva kapacitálgat- ni. A hegedűk cincogtak, a trombiták recsegtek, a nagy dob zupogott, a nagy csiz­mák pedig szotyogtak a sár­ban ... A folyosókon és a teremben is fegyveres kato­nák tartották fenn a rendet”. Ennek köszönhető — írta az Eger c. lap —, hogy egyéb baj nem történt, minthogy egyesek összeszamarazták és gazemberezték egymást, mint ' szabad polgárokhoz illett...” A szavazás laposra fara­gott hosszú botokkal tör­tént, mélyeket a választók a jelöltek nevével «Uátott lá­dába dobtak. Minden fcenw Miegtőrt azonban a nép elszánt akara­tán, mert fényes balpárti (si­kerrel zárult a voksolás me­gy eszerte. Nemcsak Csiky, „az egri tigris”, de a hason­lóként fenegyerek Németh Al­bert jutott be a parlamentbe, de a pétervásári és a fügéd! kerület is balpárti követet választott Jfaffrr leivé.« Olyannyira, hogy később már nagy vállalkozásnak tűnt a helyzet javítása, a mégoly határozott igyekezet is csali nehezen tudta feled­tetni a történteket. S mi ta­gadás, napjainkban is eről­ködni kell a közvélemény régebbi álláspontjának megváltoztatásáért. A lényeg azonban, hogy nemcsak akartak javítani, hanem korrigáltak is a „bi­zonyítványuk osztályzatain”. Becsülettel felépítették az árvíz sújtotta Mátészalka negyven családi otthonát, a III. ötéves terv végéig át­adlak megbízóiknak összesen 731 lakást, múlt esztendei 230,4 millió forintos terme­lési értékükkel végső soron elég elfogadhatóan zártak, s kezdtek az új tervidőszak programjának megvalósítá­sához. VAJON MIT HOZ AZ IDEI ÉV, a vállalatnál mit terveznek és a megyében mit várhatunk a soron kö­vetkező öt esztendőben a ta­nácsi építőknél? Az említett előzmények után különösen érdekes té­máról a Neues megyei Ta­nácsi Építőipari V általat nemrég kinevezett igazgató­jával, Varga Lajossal be­szélgettünk. Mint tájékoztatásából ki­tűnt, 1971-ben természete­sen tovább akarnak halad-- ni a megkezdett úton. Min­denekelőtt szeretnék telje­sen behozni a régebbi le­maradást, törlesztik, ren­dezik adósságaikat. Vonat­kozik ez az elhatározásuk az egri, lajosvárosi KlSZ-laká- sokra, amelyeknél — aho­gyan ez ismert — néhány hónapot „csúztak”, a határ­időnek már csak az évét tarthatják, és érvényes ez más kivitelezési munkákra is. Emellett sokkal nagyobb figyelemmel kísérik újabb vállalásaikat, az ugyancsak a megyeszékhelyi Vörös­marty utcai társasház 40, a Bajcsy-Zsilinszky utca 14, a Bródy Sándor utca 20, a Só­ház utca 10 lakásának építé­sét, s többi között például a szilvásváradi, gyöngyös- solymosi létesítményeik megvalósítását. Október kö­zepéig — mert ezentúl mindig ekkortájt lesz az év legutolsó lakásainak át­adása — együttesen 184 új otthon elkészítését ga­rantálják. S még az idén felkészülnek arra, hogy jö­vőre 400 lakást adhassanak az Igénylőknek csupán Egerben! Talán érdekes, hogy programjukban nem feledkeznek meg a fiatal tanácsi építőkről sem: a vállalat ugyanis saját dol­gozóinak a már átadott két '<TSZ-házan túl ebben a?, f! ívben tovíbU kfttőt ha­rsát « háromról az ifjú fészekra­kokkal. BÄR A VÁLLALAT A HÁZÉPÍTÉSNÉL * jövedel­mezőbb megbízatásokat is fogadhatna, megkülönböz­tetett felelősséggel, szá­mottevő áldozatvállalással tartja napirenden a -lakás­témát. Egyre jobban fog­lalkozik evvel a feladattal, s hogy ne okozzon csaló­dást, mind tökéletesebben iparkodik az igényekhez igazodni. A siker érdekében a PEVA néven ismertté vált alagútzsaluzás öntési móddal szalagszerű terme­lés kialakításával berendez­kedik a tömegesebb „gyár­tásra”, az erőteljesebb, gyorsabb ütemű, nagyobb építkezésre. Az Építőipari Tudományos Intézettől vá­sárolt licence alapján —> tekintélyes beruházással készülő üzemében — lehe­tőséget teremt a vakolat- mentes válaszfalak előállítá­sára, gondol a francia Cloisson-rendszerű megol­dás későbbi alkalmazására, s megpróbálja rendszeressé tenni a falfestés helyetti tapétázást. S mindezek mel­lett számít az idei januártól munkára fogott olasz vako­lógép még nagyobb haszno­sítására. Az elképzeléseivel legelőször az egri Sóház utcai társashaz mintalakásá­ban mutatkozik be, A vállalat ötéves lakás- programjában összesen 1500 új otthon átadása szere­pel. S ezt nemcsak ígérik a tanácsi építők, hanem meg is valósítják — ha az ille­tékes tanácsok minden al­kalom al rendelkezésre bo­csátják a szükséges, s meg­felelő területet. Új házakat építenek ré­gebbieket fiatalítanak, tesz­nek korszerűbbeké, minden tekintetben elfogadhatób- bakká — főleg az egri bel­városban — s kopott épüle­teket csinosítanak. Évi 25— 26 millió forint értékű fel­újítási, karbantartási mun­kára vállalkoznak a megye treültén,- s nemcsak a me­gyeszékhely gondjain segíte­nek ennek során, hanem — ígéretükhöz hűen — teljesí­tik például a gyöngyösiek évi 3—4 millió forintos igé­nyét is. ILYENFÉLÉK AZ Ef­KEPZELÉSEK mostanában, ilyenekre fogadkoznak a ta­nácsi építőknél. Reméljük, hogy hihetünk is a szavak­nak, s újra bizakodással te­kinthetünk a vállalat mun­kájára. Gyón! Gyula Himsíggfr l*u­4, «S&feéais

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom