Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

A miskolci szimfonikusok egri hangversenyéről Szeged, Debrecen, Pécs után: NYÁRI EGYETEM EGERBEN Eredményesen dolgozik az előkészítő bizottság Az Országos Filharmónia egri bérletének hétfői hang­versenyét a miskolci szimfo­nikusok adták. Ez az együt­tes nemrég iratkozott fel az Egerbe látogatók listájára, bár a távolság a két szom­széd város között nem nagy. A zenekar azonban minden­képpen figyelmet érdemel, s nem ártana, ha a Filharmó­nia gyakrabban vonná be ezt az együttest egri prog­ramjainak végrehajtásába. Hidas Frigyes Concertinó- jával kezdtek. Ez a Bach- hatásokat nyilvánvalóan — megvalló mű maisága talán azokban a különbözőségek­ben nyilvánul meg, amikor a szerző akarva-akaratlan belopja harmóniái közé a mai életérzést, a kor zakla­tottságát, amely itt-ott jel­zésszerűen át-áttöri a ba­rokk hatás zártságát. A ze­nekar fegyelmezett játékkal és kidolgozottan szólaltatta meg ezt a művet. A hangverseny mély hatá­sát azonban Dvorzsák Nyol­cadik (G-dúr) szimfóniájá­val érték el a miskolci szim­fonikusok. Lehel György kar­mester az életörömtől áradó és mozgalmas zenét, a vi­dámságot és jó kedélyt hang­súlyozva dirigálta. Ez az egy szám is beszédes bizonyíték arra, hogy, a dirigens szug- gesztív egyénisége, tempera­mentuma és zenei értelme­zése dönti el nagyrészt, hová fejlődik és mire képes egy ilyen nagy létszámú zenekar. Miskolci vendégeinket a kö­zönség lelkes tapssal köszön­tötte és azzal az óhajjal, hogy a jövőben remélhetőleg gyakrabban találkozhat ve­lük Egerben. Az est szólistája, Tusa Er­zsébet, Chopin F-moll zon­goraversenyét adta elő. Ez a Chopin-mű lírai miniatúrák füzére és Tusa Erzsébet a chopini lírát bensőségesen adta játékában. A művésznő határozott fegyelmezettségére vall, hogy a szokatlanul hű­vös színpadon — a nézőtéren sem izzadt a közönség — él­ményt adóan végigjátszotta a zongoraversenyt — És itt — úgy érezzük — joggal éri kritika a házigaz­dákat. Azt még csak elviseli a szemlélődő hángversenylá- togató, hogy a karmesteri dobogót egy zsákdarabbal be­burkolják úgy-ahogy — bár ez sem egészen esztétikus lát­vány —, de az már nem megy könnyen a fejébe, hogy a napokkal ezelőtt meghir­detett és régen betervezett program esetében úgy fűtik a színházat, hogy a művésznő az ujja hegyét melengeti já­tékszünetben, a nézőtéren pedig kabátba, vagy hosszú sálba burkolják magukat a nők. Ilyen fogadtatás árt a zenei produkciónak, fagyaszt­ja a hangulatot és kedvetlen­né teszi azokat a művésze­ket, akik egyébként szívesen járnak Egerbe, Pándy Mariann zenetörté­nész ez alkalommal még ar­ra is vállalkozott, hogy a fa­gyos nézőtér közönségét anekdotaszerű bevezetővel vidítsa fel és tegye fogéko­nyabbá az élményszerzésre. Szeged, Debrecen, Pécs után Eger is belép ama vá­rosok sorába, melyek nya­ranta egy-egy szabadegyete­mi kurzusnak adnak otthont. Megyénk székhelyén augusz­tus 2-től 11-ig rendezi meg a TIT, a városi tanács és a vármúzeum a nyári egyetem első előadássorozatát, s en­nek programjáról, előkészü­leteiről dr. Nagy Andor vá­rosi művelődésügyi osztály- vezető, Bakó Ferenc mú­zeumigazgató, valamint Szil- vasi Lajos, a Heves megyei Tanács főelőadója nyújtott tájékoztatást a Népújság­nak. — A nyári egyetem, melyet téljes egészében a műemlék- védelem kérdéseinek szente­lünk, új vonással gazdagítja Eger arculatát, — mondotta bevezetőben dr. Nagy Andor. — Mi nemcsak azért szer­vezzük műemléki jelleggel nyári egyetemünket, mert a város és környéke építészeti emlékekben bővelkedik. Több mint száz esztendeje innen, Egerből indult el a műemlé­kek védelmének nemes gon­dolata is, hogy hatására 1872-ben megszülessék az el­ső magyar műemléki tör­vény. Idei programunk sok érdekes témát ölel fel, s a magyar muzeológia, építőmű­vészet jeles szakemberei mel­lett külföldi előadóink is lesz­nek. Megemlítenék néhány előadást! Európa XVI—XVII. századi várépítészeti jelleg­zetességeiről dr. Gern László, az egri barokk jelentősebb alkotásairól dr. Voit Pál, a feldebrői falképekről Tóth Melinda tart majd előadást. A Duna-medence nagy ba­rokk mestereiről Václav Mencl cseh építész, a közép­európai román falfestésről pedig dr. Gustav Frodl oszt­rák művészettörténész beszél a nyári egyetem hallgatói­nak. Bakó Ferenc arról tájékoz­tatott bennünket, hogy a nyá­ri egyetem előkészítő bizott­sága már szétküldte Európa szinte valamennyi múzeumi központjának a tíznapos kur­zus magyar—német—francia —orosz nyelvű propaganda- anyagát, s ennek nyomán kö­zel száz részvevőre számíta­nak, ami. tekintettel a kur­zus tudományos jellegére, igen magas szám. Az előadó­kat és hallgatókat az Uni­cornis Szállóban, valamint a pedagógiai főiskola kollé­giumában fogják elhelyezni, s gondoskodnak arról is, hogy a nagy figyelmet követelő szakelőadások szünetében frissítő városnéző sétákon, művészeti műsorokon vehes­senek részt a hazai és kül­földi vendégek. Ilyen közbe­iktatott program lesz a gyön­gyösi Vidróczky Népi Együt­tes folklórestje, valamint a KISZ Központi Művészegyüt­tes rajkózenekarának kon­certje. Szilvási Lajos elmondotta, hogy nem várt eredménnyel járt már eddig is a nyári egyetem előkészítő bizottsá­gának alapítványgyűjtő ak­ciója, amelyet olyan céllal indítottak, hogy 30—40 sze­rényebb anyagi lehetőséggel bíró magyár és külföldi fia­tal részvételét biztosítsák a tíznapos tanfolyamon, mely­tőipari Vállalat 1, a KISZ a pedagógus-szakszervezet, MTESZ, az Idegenforgal Hivatal és a Szakszervezet Heves megyei Tanácsa 1 vábbi 1—1 fő részére léte tett alapítványt. Néhány r gyobb egri üzem ilyen alap vány létesítésével igyeks; ápolni külföldi kapcsolati Az alapítványadónak ugya is joga van megválaszta kit küld el a nyári egyetei re, s az üzemek, élve a lel tőséggel, külföldi üzleti pa nereik néhány képviselő jelölték az egri vendégesl désre. — Nyári egyetemünk iré érdeklődést tanúsít a M gvarok Világszövetségén pesti központja is — mc dotta befejezésként a vár tanács osztályvezetője. — a szervezet, amely mind esztendőben 80 külfölc szakadt magyart lát ve dégül hazánkban, a követkf esztendőben úgy időzíti csoport magyarországi Iái gatását, hogy egybeessék Egri Nyári Egyetem id pontjával, s annak előad sain, kirándulásain vehess nek részt a külföldi hon magyarok. Ennek a csopoi nak a fogadása azonban m a következő év feladata le s azt tervezi a nyári egy tem előkészítő bizottság hogy e csoport tagjai rész re oldottabb, könnyedei programot szervez, párhuz mosan a műemléki műso ral. (farkas) — Mi az, nálunk nem szoktuk? — kérdeztem csodálkozva a feleségemtől... — Nem, nálunk nem szoktuk — mondta piron­kodva, hogy elöntött a szégyen. Hosszú évek állnak már mögöttem, ebből sok keserves férfi év is, nők, feleség, remek asszonyok, házastárs, és most kel­lett rájönnöm szégyenszemre, hogy aki valaha is a környezetembe került, s most már úgy látszik, ha valaha kerülni is fog: az nem szokott, sőt majd nem is szók’, — A hölgyek nálunk aperitifként száraz tokajit rí szoktak inni — mondta a hollandiai magyar ven­déglő vezetője a hollandiai televízió riportemőjének a magyar televízió holland műsora keretében. Bizony, nálunk azt szoktak. Csak nálam nem. Nők, lányok, asszonyok, erek után /ártsátok távol magatok tőlem, l (—ő) közben terelte Greenacre-re a szót, mikor megemlítette, hogy a háború utáni első va­kációját Arizonában szeret­né tölteni. Eriksson hamaro­san kipuhatolta, hogy társai jő véleménnyel vannak Gree- nacre-ről, és egy este, va­csora végeztével sétálni hív­ta Greenacre-t. Bár maguk voltak, Eriksson óvatos ma­radt, nem is említette Mao halálát. De azt elmondta, hogy elrabolták és megerő­szakolták, és mint kiderült, már ez is elég volt, hogy Greemacre felajánlja: azon­nal keressék fel a lelkész szállását. Odafelé Greenacre elmondta, hogy a lelkészt Gerald Kirk századosnak hívják, az utahi Ogdenbe va­ló, és mormon vallású, akár­csak ő. Mrs. Eriksson, aki újból kávéval és süteménnyel kí­nálta férjét és engem, közbe­szólt: „Sven meg én, mi lu- teránusok vagyunk. Minne- sotának ebben a részében majdnem mindenki az.” Este tíz óra volt, mire Eriksson leült, hogy Kirkkel beszéljen, és meglepetésére vele még szabadabban tu­dott beszélni, mint Curly Ro- wannel. Emlékszik, mély nyugalom és megkönnyebbü­lés fogta el, mintha valahá- ra menedéket nyert volna az igazságtalanság elől. Gree­nacre végig jelen volt, Eriks­son r-. gasakodott a jelenlété­hez. „Boyd jelentős segítsé­get adott nekem. Nem árul­tam el neki semmit a gyil­kosságról, de amikor már Kirk lelkésszel beszéltem, úgy gondoltam, joga van ne­ki is végighallgatni min­dent.” Ez a gesztus megha­totta a lelkészt, mint azt az­óta nekem elmondta. — „Az- zgj. hogy Greenacre is ott volt, Sven voltaképpen ele­ve lemondott arról a jogá­ról, hogy hallgassak a2 ügy­ről”. Akármennyire hatott is rá Eriksson tisztességes fel­lépése, némileg szkeptikusan hallgatta végig, mert mi­előtt mormon pap lett belőle, tíz évig a Sah. Lake City­ben rendőrségen szolgált. „Rendőri üllel hallgattam a történetet” — mondta nekem 0 lelkész. „Meg akartam a végsőkig győződni arról, hogy Sven maga nem vett részt a bűntényben. Talán csak azért keresett meg, hogy mentse a bőrét, hogy bűnrészesből koronatanúvá tudjon vedle­ni.” Ezért gyakran félbesza­kította Erikssont, felszólítot­ta, hogy indokoljon meg bi­zonyos részleteket, amelyek első hallásra ellentmondták egymásnak. A rendőrből azonban fokozatosan ismét lelkész lett. „Most már lát­tam, hogy olyan ember be­szél hozzám, aki mindenáron meg akarta menteni azt a lányt, de nem tudta” — mondta nekem Kirk. „Az is biztos, hogy Sven nem para­noiás félelemből tartott at­tól, hogy golyót eresztenek a hátába, mert beszélt velem. Háborúban — legalábbis ab­ban a háborúban — minden­naposak voltak a megmagya­rázhatatlan lövések, a halott katonák, akik vagy harcban estek el — vagy nem... Ak­kor és ott minden játszado­zás vérre ment, és Meserve meg az osztag többi tagja sem volt kivétel, hiszen ha likvidálni akarták Svent, mint a bűntény lehetséges koronatanúját, ott volt erre a kezükben az M— 16-osuk.” Eriksson éjfél felé végzett történetével. Kirk, akárcsak korábban Vorst, komolyan megkérdezte Erikssontól, va­jon eldöntötte-e, hogy haj­landó vállalni nemcsak a ki­hallgatásokat, de az állami tanú szerepének kockázatait is egy nyilvános tárgyaláson. Mikor Eriksson újból kije­lentette, hogy hajlandó, Kirk felemelte a telefont, és fel­hívta a Camp Rad'-liffbem állomásozó bűnügyi nyomo­zó hatóság irodáját „Nem is sejtettem, hogy a hadsereg­ben ilyen hatóság is van” — mondta nékem Erikason. (Folytatjuk) ft nek költsége fejenként 2000 forintra rúg, teljes ellátás­nál, szállással, különböző ki­rándulásokkal és belépője­gyekkel együtt. A Heves me- .megyi Tanács 3, az egri vá­rosi tanács 2, a Múzeumba­rátok köre 1, a Tanácsi Épí­Örömmel adunk számot Egri Nyári Egyetem eredm nyes előkészítő munkáján S a hallottak alapján bízui benne, hogy augusztust»; hasznos, országos jelentős gű esemény színhelye le Eger ősi városa. Moldvay Győző XVI Eriksson bizakodni kezdett, hozzálátott, hogy megszer­vezze, miként ismerkedhetne össze a lelkésszel. „Vagy ő, vagy senki más” — idézte fel mosolyogva. — „És csak Boyd Greenacre mutathatott be neki. Így diktálta a megér­zésem, és semmit sem mer­tem változtatni rajta.” Óva­tos volt. Nem mehetett egy­szerűen oda Greenacre-hez, hogy kerek-perec elmondja, mit akar. Greenacre talán jűlL március i, csütörtök elítélően reagál az ügyre, akár a szakaszbeli társai — de még az is megeshet, hogy kiderül róla: Meserve leg­jobb barátja. Ezért a követ­kező két napot arra használ­ta fel, hogy titokban úgyszól­ván lekáderezze Greenacre-t. „Többet kellett tudnom róla, mint amennyit tudtam. Mi lesz, ha ném lesz hajlandó összehozni bennünket? Leg­alább azt meg kellett tud­nom, vajon hallgatni fog-e a terveimről.” A lehető leg­nagyobb közvetlenséggel, szinte csak félvállról, Eriks­son kifaggatta az ácskülönít­mény több tagját Greenacre- ről — egyiküket sem ismerte közelebbről, mint az arizo­nait. Az egyikkel borotválko­zás, a másikkal be tankeverés Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászművész elkészítette Ke- styérszegó sAstű szobrát epreskerti műtermében. SVFa tot» — fizebeUédy Gém Aníósblub Hevesen DANIÉI LANG : Az utóbbi években jelen­tősen megcgnelkedett Heve­sen, illetve a járás községei­ben is az autótulajdonosok száma. A járási művelődési köz­pont munkatársai most mintegy 40—50 autós bevo­násával klubot alakítanak, ahol rendszeresen előadá­sokkal; szaktanácsadással várják majd a klubtagokat. Az előzetesen összeállító program egyébként még se érdekességet, praktikus tue nivalókat tartalmaz. Sor ke rül műszaki és köziekedé, kérdések megbeszélésén autóstúrák megszervezése re, sőt külföldi utak előkí szítésére is. A hevesi autósklub élőn láthatólag március végé kezdi meg munkálat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom