Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
A VÁLASZTÁSOK ÉS A NÉPFRONT Március utolsó két hetében több mint. 70 000 jelelő gyűlésen a választópolgárok milliói tanácskoznak országos és helyi közügyekről; mérlegre teszik eddigi képviselőjük, tanácstagjuk tevékenységét és közérdekű tennivalóikkal bízzák meg új jelöltjüket. A szó legigazibb értelmében „a dolgozó nép okos gyülekezetei” ezek a jelölő gyűlések; Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy látogatottságuknak legtöbbször csak a terem nagysága szab határt: százak szoronganak a falusi művelődési házak tágas termeiben, az üzemi csarnokokban, s a napirendhez ülő komolysággal tárgyalják a helyi és az országos dolgokat. a közügyeket. Á jelölő gyűlések jó előkészítése. a számba jöhető jelöltek ajánlása megannyi fontos feladat. Már a megelőző hetekben a legtöbb helyen gyakran üléseztek a Hazafias Népfront helyi bizottságai, megyei elnökségei. Hiszen a népfrontnak törvényadta joga és kötelessége, hogy a jelölő gyűléseken javaslattal éljen a választópolgárok előtt. Ennek megfelelően a népfronttestületek jó előre igyekeztek megismerni egy-egy képviselői választókerület vagy tanácstagi körzet lakosságának vólerrtényét és ennek figyelembevételével folytattak megbeszélést a község, a város, az üzemek, a termelőszövetkezetek vezetőivel) Az előzetes közvélemény-kutatás alaposságát bizonyítják a már eddig lezajlott jelölő gyűlések; többségükön a népfront nevében javasolt jelöltet támogatták a választópolgárok, nemcsak oly módon, hogy nyilvánosan rájuk szavaztak, amikor a jelölő listára való felvételről kellett dönteni, hanem szóltak érdemeikről, emberi rátermettségükről is. Sok és fárasztó munkát végeznek, fontos közéleti szerepet töltenek be a választási * előkészületek heteiben a nép- frontbizottságok. Kereken 130 ezer választott tagja van e bizottságoknak. Mind Olyan emberek, akik napközben munkahelyükön — a gyáraiéban, termelőszövetkezetekben, hivatalokban, intézményekben —, dolgoznak, és szabad idejűit nagy részét áldozzák a politikai, közéleti tevékenységre. A rendkívül szerteágazó tennivalóikat a népfrmtbizottságok nem magukra hagyatva végzik. A pártbizottságok és pártszervezetek /irányításával kiveszik a részüket a szervező mimikából a szakszervezetek, a KXSS2-. a nSbizottságok is. Százezrekre tehető azok száma, akik ezekben a hetekben önzetlenül közreműködnék. segítenek a népfrontbizottságoknak. hogy a választások rendben, sikerrel folyjanak majd. , A népfrontmozgalom természetesen nem csupán választási szervezet, hanem sokkal több annál: a,társadalom életében állandóan jelen levő és egyre erősödő politikai tömegmozgalom. De az is kétségtelen, hogy a népfrontnak egyik legfontosabb alkotmányos tennivalója a választások sikeres lebonyolítása. a szocialista demokratizmus erősítése jegyében. A jelölő gyűlések több vonatkozásban is bizonyítják a népfrontbizottságok politikai érettségét, közéleti felelősségtudatát. Úgyszólván mindenütt lelkiismeretesen őrködtek a törvényesség szigorú betartása fölött, gondoskodtak arról, hogy az alkotmányban és a választójogi törvényben előírt állampolgári jogok sehol ne szenvedjenek csorbát. Rendkívül jó körültekintéssel és szervezéssel mozgósították a választó- polgárokat, hogy közülük minél többen részt vehessenek a jelölőgyűléséken. Ezeken a gyűléseken a Hazafias Népfront helyi vezető testületéinek tagjai elnökölnek, mégpedig úgy, hogy demokratikus, szabad légkör teremtődjön meg és minden választó- polgár véleményt nyilváníthass«!. elmondhassa észrevételeit, javaslatait. Kedvező helyzetben szorgoskodnak a népfront aktívái a mostani választásokon. A párt X. kongresszusa összegezte szocializmust építő munkánk eddigi tapasztalatait és programot adott a további munkához, a párt szövetségi politikája alapján növeli tekintélyét és közéleti szerepét a népfrontmozgalom. Bizonyos, hogy ez a tekintély és maga a népfrontpolitika — a népfrontbizott- ságok és a köréjük tömörülő, közéleti szerepet vállaló több százezer állampolgár dicséretes, jó munkája nyomán —, a választásokon tovább erősödik, H. I* Az iskolai élet demokratizmusa Aktívaülés a megyei tanácson Mezőgazdászok lesznek . .. Évente közel száz mezőgazda- sági és malomipari szakembert, ad a népgazdaságnak a székesfehérvári Mezőgazdasági és Élelmezésipari Szakközépiskola. Az itt tanuló fiata lók korszerű körülmények között, jól felszerelt laboratóriumokban sajátítják el a szakmai ismereteket. Tudásukat — kikerülve az iskolapadból — legtöbben Fejér megye tsz-eiben és állami gazdaságaiban gyümölcsöztetik. Képünkön: a gépteremben motorok szerkezetével ismerkednek a II. osztályosok. í (MTI foto — Jászai Csaba) A szakmunkásképzésben számolni kell a megyei műanyagiparral is NTS A MŰANYAGOK SZEREPE hazánkban is, szélesedik felhasználásuk lehetősége — egyre nagyobb feladatokat kap a gyártó- és a feldolgozó ipar. Mind jobban számítanak Heves megye üzemeire is, amelyek a vállalati, kisipari és mező- gazdasági munkahelyeken, Rózsaszentmártonban, Hatvanban, Szűcsiben, Gyön- gyösorosziban, Füzesabonyban, Égercsehiben, Bélapátfalván együttesen már az emberek százait foglalkozatják, s több tízmillió forintos értéket adnak évente. A növekvő megbízatásokhoz pedig célszerű tökéletesebben igazodni. Ha a követelményeknek jobban meg akarnak felelni, műszaki fejlesztésre, a szakgárda erősítésére van szükség. örvendetes, hogy a szüntelenül fejlődő technikával megyénk kisebb-nagyobb üzemeiben is iparkodtak lépést tartani, egyik-másik helyütt olyan beruházásokat végeztek, olyan berendezéseket vásároltak, s állítottak munkába — amelyek valóban figyelemre méltóak. Nyugtalanítóbb azonban, hogy eközben valahogy megfeledkeztek a szakemberekről: általában a mérnököt, a technikust kihagyták a számításokból, olyannyira megelégedtek az egy-két műanyagfeldolgozó szakmunkással, hogy olykor az egész részleget. műhelyt, vagy üzemet is teljesen rájuk bízták. Nem nehéz felismerni, hogy már napjainkban — a jövőben még inkább —kellenek a mérnökök, a technikusok is, s kiváltképpen igény van a jól kvalifikált, gazdag ismeretanyaggal rendelkező szakmunkások eddiginél nagyobb számára. S mert éppen az utóbbiak biz to'ítása az igazi gond ma Heves megyében feltétlenül kívánatos mielőbb hozzáfogni a feladóhoz. Nem anpyira a hr' lítótt, idősebb műn'"' vizsgáztatásának, hanem Icább fiatal pályakezdők beiskolázásának. Felvetődött már a gondolat, hogy — lévén ma már számottevő „szűkebb hazánk” ipara is — itt helyben, Heves megyében kezdenék oktatásukat Például a selypi, a vörösmajori szakmunkásképző intézetben (amelynek körzetében egyébként jelenleg a legtöbb műanyagfeldolgozó üzem működik) indítanák az új szakmát. AZ ÖTLET NEM IS LENNE ROSSZ, de gyorsabb megvalósítását több körülmény nehezíti. Ha szaktanár, szakoktató még akadna is, ám sem Selypen, sem másutt nincs megfelelő tanműhely, ahol a fiatalok másfél éves kötelező gyakorlati nevelését végezhetnék. Égy ilyenféle korszerű laboratórium állítólag 4,5—5 millió forintba is belekerülne! Vajon honnan lenne ehhez pénz, vállalnák-e az érdekelt vállalatok, szövetkezetek az anyagi áldozatot? Aligha * gyűlnének össze a forintok. Ha pedig mégis megvalósulna a tanműhely, még mindig csak fél megoldást jelentene, hiszen egyelőre csak a környékbeli, bejáró tanulókat fogadhatná — mert a távolabbiaknák már diákotthon is kellene. Ami nyilván újabb kiadásokhoz vezetne. Ekkora beruházás viszont már valóban túlzott, csupán folyamatosan nagy tömegű szakmunkásképzés esetén lenne reális. Hevesben pedig a mérsékeltebb képzés is elegendő. Ennélfogva a leghelyesebb a már működő iskolák, kollégiumok mellett dönteni. Még ha messzi van is, s korlátozott a befogadóképessége, a pesti Huba utcai, illetve a kazincbarcikai 105. számú MÜM-intézetekkel kell felvenni a kapcsoatot. Vagy pedig... kicsit utánaszámolni legalább a Selypen létesíthető tanműhely „költségvetésének”, megvizsgálni, hogy lehet-e a szükséges laboratóriumot sokkal olcsóbban, gazdaságosabban is elkészíteni. DE MIELŐBB, mert a rohanó idő nem tűr halasztást a megyei műanyagiparban sem! Gyón! Gyula Szerdán délelőtt aktívaülést tartottak a megyei tanács nagytanácstermében. Ezen megjelent többek között Szalag István, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, valamint dr. Csicsai József, a pedagógus-szakszervezet megyebizottságának titkára. Vitaindító előadást dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára tartott, referátuma a pedagógustársadalom egyik aktuális problémakörével, az iskolai élet demokratizmusával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia és az iskolai élet demokratizmusa rokon fogalmak, majd arról beszélt, hogy a közéleti demokratizmus továbbfejlesztése társadalmunk létkérdése, hiszen a terebélyesedő demokratizmus, a tömegek közéleti aktivitása erősíti a munkás—paraszt hatalmat, s így alapja társadalmunk egészséges fejlődésének. A továbbiakban a vezetés időszerű gondjairól szólt a pártbizottság titkára. Elmondta, hogy javítani keil színvonalán és hatékonyságán; ezt csak gondos, körültekintő kiválasztás, képzés , és nevelés révén lehet elérni, mert jó vezető csak az lehet, aki képes maga mellett leendő vezetőgárdát nevelni, aki egészséges alkotó munkahelyi légkört tud teremteni. Hangsúlyozta, hogy a korszerű, valóban a szocialista demokráciára építő ‘ vezetés alapvetően fontos politikai kérdés; a marxizmus—leninizmus története meggyőzően bizonyítja ezt. Arról Is beszélt Sipos István, hogy a szocialista demokrácia alapelvei és módszerei nem mindig és mindenütt fejlődnek, valósulnak meg a kívánt mértékbén, Igaz ugyan, hogy a diktatórikus, a parancsokra alapozó vezetés kényelmesebb és könnyebb mint a demokratizmusra építő irányítás, ám az utóbbira van kizárólag szükség, csak ezen az úton haladva képzelhető el normális társadalmi haladás. Az előadó ezután bírálta a szocialista demokrácia értelmezésével kapcsolatos téves nézeteket, melyek különböző mértékben ugyan, de mégis akadályozzák helyenként az egészséges fejlődést. Elmondta azt !s, hogy az iskolai élet demokratizmusa egy sor speciális problémát is felvet, s továbbfejlesztése rendkívül fontos, hiszen az iskolákban 'nevelődik a majdani stafétaváltó nemzedék, melynek tagjai már az iskolapadokban, önkormányzati tevékenységük során szokják meg a szocialista demokrácia légkörét, s ők' lesznek azok, akik évek múltán továbbfejlesztőivé váHiak. Mint sajátos gondBár ezekben a hetekben országosan és megyénkben is, mindenütt tartanak a választási előkészületek, a tanácstagi jelölő gyűlések, a tanácsokon az élet zavartalanul halad tovább medrében. Most is, sokan felkeresik a községi, járási és városi tanácsok egyes osztályait a fogadónapokon, fogadóórákon egy-egy megoldatlan probléma orvoslására. Az egri városi tanács folyosóján sétálva arra voltunk kíváncsiak, hogy a várakozók milyen problémákra szeretnének választ kapni, milyen ügyei- bajos dolgok megoldására várnak orvoslást? A nagytanácsteremtől nem messze az építési és közlekedési osztály előtt vastag- keretes szemű 'eget viselő férfi olvassa a ■•'■tká'o- Megszólítom. — Zámbc i < Várakozók a folyosón rom', vele kell beszélnem — mondja határozottan Dréer Mihály. — A barátom, Hanus Ferenc ugyanis negyedmagával lakik a Bőlyki utcában egyetlen szobában, igen rossz körülmények között. Immár 10 hónapja szeretné lebonta.- ni, de az erre vonatkozó engedély még mindig várat magára. Családi házat szeretne építeni, azonban bontási engedély nélkül nem láthat munkához. Ö már többször kérte az engedélyt, de csak nem kapta meg, nem tudni, miért? Így most én, az ö nevében próbálom meg ismét kérni az engedélyt. A folyosó túlsó végén, a munkaközvetítő irodából, kék 'ka öltözőt1 fiatolem- , p !■■■ nővel. Kicsit meglepődik, amikor megállítom. — Bóta József vagyok, ö pedig a feleségem, mutatkozik be. — A héten érkeztünk Egerbe, a Borsod megyei Sátáról és máris kaptunk inunkát. Mindketten a Finomszerelvénygyárban fogunk dolgozni, s már az albérletünk is elrendeződött. Az ipari főelőadó ajtaja előtt egy bukósisakos, bőrkabátos férfi várakozik. — Gázöngyújtó-szervizt szeretnék nyitni — feleli kérdésemre Szilágyi Guidó. — A dohánygyárban dolgozom, és szeretném ezt másodállásban végezni. Hogy megkapom-e az iparengedélyt, ezt még egyelőre nem tudom ... A , kereskedelmi csopöi t irodájában TNovák György csoportvezetőt íróasztala fölé hajolva találom. * — Ma érkeztek a város különböző kereskedelmi egységeiből a jelentések arra vonatkozóan, hogy az elmúlt hónapban milyen észrevételeket, információkat szereztek az üzletek vezetői. Néhány jelentést kérésemre átlapoz. — Panaszként érkezett hozzám levélben, hogy a cukorbetegek részére az utóbbi időben nagyon kevés és szinte nem is kapható konzerv és édesség. A panasz nyomán utána fogunk nézni és megoldjuk ezt a problémát. Örömmel számolhatok be arról, hogy az utóbbi hetekben javult a sütőipari termékek mennyiségi aránya, sajnos azonban a minőséggel még mindig sok a kifogás. I memuszj ) ról beszélt a pedagógus pálya elnőiesedéséről. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elnőiesedés nemzetközi probléma, s mint objektív ténnyel kell számolnunk vele; arra kell viszont törekedni, hogy olyan megoldást találjunk, amely lényegében felszámolja a pálya elnőiesedéséből fakadó gondokat. Ezután az iskolai élet demokratizmusának alapvető követelményeit ismertette az előadó. Kiemelte, hogy a pedagógusoknak ismerniük kell munkahelyük és az is- kplavezetés gondjait, az igazgatóknak kötelességük, hogy informálják tantestületük tagjait az iskolai élet és irányítás fontosabb problémáiról, döntéseikről meg kell hallgatni a véleményeket; a tantestületi értekezleteket egészséges szervezeti keretként lehet erre felhasználni. Csak így érhető el, hogy jő társadalmi közérzetük legyen a pedagógusoknak, hogy valóban alkotó- műhelynek érezzék az iskolát, hogy tudják: ötleteikre, javaslataikra számítanak. A témakörrel kapcsolatos felmérések igazolták, hogy megyénk pedagógustársadalmának többsége rendkívül fontos kérdésnek tartja az iskolai demokratizmus fejlesztését. Többen hibaként említették, hogy helyenként tévesen értelmezik gyakorlatát; az is gond. hogy szép számmal akadnak olyanok, akik húzódoznak a javaslattételtől. az esetleges kriti-1 kai hangvételtől. Sokan sürgették a tanulóifjúsác véleményének hatékonyabb figyelembevételét. Az előadást tartalmas vita követte. A felszólalók az iskolai élet demokratizmusának sajátos, helyi vonatkozásairól beszéltek. Hangsúlyozták, hogy mind szélesebb jrörben kell élni s szocialista demokratiztjnu adta lehetőségekkel. Az aktívaülés Szalay Is* ván zárszavával ért véget MumihßM ép WU, március 25., csütörtök